Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-03 / 282. szám
1993. december 3., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Döntöttek a „Barcs városért” kitüntetésről Barcs város képviselő-testü- lete legutóbbi ülésén döntött arról, hogy kik kapják a „Barcs városért” kitüntető címet. A díjakat Rózsás Márton, a Dráva múzeum munkatársa, Werk- mann György, a Barcs-Sins- heim Baráti Kör elnöke, valamint a 25 éves Ba-Rock zenekar kapja. December 18-án ünnepélyes keretek között adják át a kitüntetéseket. V ízmű-hozzájárulás Kastélyosdombón Kastélyosdombó önkormányzata nagy terhet vett le a lakosság válláról, amikor magára vállalta a vízmű-hozzájárulás kifizetését. Ez majdnem 300 ezer forintos összeget jelent. Kiépítették a faluban az árokrendszert; 80 betonhíd, valamint 300 méternyi betonjárda készült el. A munkát a szigetvári Melio-Start kft munkásai végezték. Ennek költsége meghaladta a 2,5 millió forintot. Mégsem adják bérbe a szociális foglalkoztatót Barcs város képviselő-testü- lete több ízben is tárgyalt a helyi szociális foglalkoztató bérbeadásáról. Megbeszélést folytattak az intézet dolgozóival, s végül úgy döntöttek, hogy nem adják bérbe a foglalkoztatót, hanem továbbra is ön- kormányzati intézményként működtetik. Elkészült az üzletközpont Babócsán Elkészült az üzletközpont Babócsán. A terveket Bognár Lajos barcsi építész készítette, s három 45 négyzetméter alapterületű üzlethelyiség épült: női fodrászat, ajándék- és virágbolt. A fodrászat már üzemel. Az üzletek bekerülési költsége majdnem egymillió forint volt. Fejlesztések Potonyban Potony az 1992-ből áthozott 1,5 millió forint pénzmaradványnak köszönhetően az idén 11 millió forintból gazdálkodott. Ebből az összegből alig több mint kétmillió forint jutott fejlesztésre; korszerűsítették a buszmegállót, s betonjárdát építettek, másfél millió forintért. Pályázaton nyertek 800 ezer forintot diszkontbolt kialakítására, ezért az önkormányzat megvásárolt egy épületet (300 ezer forintért), s elkezdték az üzlet kialakítását. Ez végleg csak tavaszra készül el. Tervezik egy még szennyvíztisztító létrehozását is Lakócsával, Szentborbás- sal, Tótújfaluban közösen. Fűben-fában orvosság A túlélést gyakorolja a gyógynövényárus is Családsegítő szolgálat Felmérés a segélyre szorultakról Barcson Novemberig csaknem négyszáz ügyfelük volt A legnemesebb gyógyszer a gyógynövény. Ha az Isten betegséget ad, gyógyszert is ad hozzá a természetben — vallják sokan. Barcson nyolc éve nyitottak gyógynövény-szaküzletet. Halmos Ferenc vegyész ezért hagyta ott a Kemikál helyi gyárát, jól fizetett munkahelyét. — Ehhez a munkához óriási elhivatottság és szakmaszeretet kell — mondja a gyógynövénybolt üzletvezetője. — Megszereztem a drogista-ok- levelet, rengeteg szakirodalmat olvasok. Jól bevált szereket árusítok, s az emberek dicsérik ezeket. Ha csak egyetlen betegen segítek, úgy érzem, már megérte. Az emberek igénylik a közvetlen törődést... És mikor visszatérnek, látom az arcukon az elégedettséget; ez ad munkámhoz további erőt. Az áru nagy részét a Somogy Megyei Gyógyszertári Központtól és a pécsi Dragontól szerzi be. Majdnem 300 féle terméket árusít. Ezeket természetesen — mielőtt az üzletbe kerülnek — megvizsgálja a Kermi, az Ogyi... — Meg lehet élni ebből a vállalkozásból? — A túlélés művészetét gyakorlom, mert annyira nem jövedelmez. Hiába jelentkeznek asszisztensek is, nem tudnám a bérüket sem fizetni A lakócsai faluvégen fehérre meszelt házikó. Bent a tűzhely mellett ült Jágó néni. Kezében olvasóját morzsolja. Közben gondolatai egészen másutt járnak. Lakócsa legidősebb lakója özvegy Lovkovics Istvánné. Kilencvenkét éves. — Potonyból kerültem La- kócsára — mesélte —; férjemmel együtt keményen dolgoztunk miden pengőért, de a pénz sosem vetett fel bennünket. Két gyermeket neveltünk fel, akik pályára állva unokákkal népesítették be a családot. Mekkora öröm volt, amikor hazajöttek látogatóba! Egyik szebb volt, mint a másik... Aztán egyszercsak megtört a boldogság. Tragédiák sora — mondja a vegyész. — Ha lenne alaptőkém, más volna a helyzet... De nem hagyom abba... Az üzletbe 50-60-an térnek be naponta. Néhány éve a Bé- res-csepp jelentett szenzációt; akkor valóságos népvándorlás érte a családot. Előbb a férje halt meg, majd a nagyobbik gyermeke. Ezzel sem telt meg a keserű pohár... Amikor a kisebb fia „talpra állt”, néha még kisütött a nap a gyászévek letelte után. Boldogan mesélte az ismerősöknek: „Pistáék kimeszelték a lakást; kicserélték a tetőt, lefestették a kerítést...” Aztán a 70-es években egy hideg téli napon második gyermeke is magára hagyta... — Itt nyugszik mindhárom a lakócsai temetőben. Odakívánkozom már melléjük — hajtogatja, könnyeit töröl- getve. A csend kertjében a virágok kicsit enyhítik a soha nem szűnő fájdalmat. Lovkovics Istvánné azonban nem hagyja el magát; mindig talál munkát. Még két Napjainkban egyre népszerűbbek a gyógynövények... Fotó: Király J. Béla volt itt. Sokan keresik most a különféle étvágyjavítókat, valamint idegi panaszokra a különböző szereket. G. A. évvel ezelőtt is javában kapálta a kukoricát. — Baromfit nevelek — mondja. — A vezetékes víz azonban nem ízlik; a kerekes kútból való az igazi. Tűzifát is hasogatok a hétvégi főzéshez; hétközben a napközi otthonból kapom az ebédet. Segítséget ritkán fogadok el, pedig a szomszédok megkímélnének a nehéz munkától. Jágó nénit egykor a legjobb szólótáncosok között emlegették. Ez már csak emlék. Olvasni, varrni is szokott. Most azonban hallása és látása kezdi cserbenhagyni.- Tán szemüveg, hallókészülék csodát tehet(ne). De ki viszi szakorvosi vizsgálatra őt, aki soha nem járt ott? Gamos Adrienn Számtalan család életét sok dolog mérgezi, s nincs elegendő erő ennek ellensúlyozására. Ezért külső segítségre várnak; ezt Barcson a szociális központban levő családsegítő szolgálat végzi, lassan három éve. — Feladatunk a rászorultakon való segítés — mondta Szigeti Istvánné. — A Magyar Máltai Szeretetszolgálat barcsi szervezetével közösen támogatjuk őket, ruhával, élelmiszer adománnyal. Tavaly jótékonysági bált szerveztünk, s a befolyt összegből szintén a szegények, nagy- családosok kaptak ajándékot, déligyümölcsöt... Az idén karácsonykor ismét rendezünk bált, száz rászoruló családnak küldjük el adományainkat. Megtudtuk azt is, hogy felmérést végeztek a nagycsaládok között: vajon kik szorulnak segélyre? Nevelési segély A nyitás óta közel 20 ezer tárgy és dokumentum gyűlt össze a barcsi Dráva múzeumban. Ez évi ezer tételnyi növekedést jelent. Negyvenkét település — a Dráva mente — értékeit őrzik itt. A legtöbb Barcsról származik. Orzsi Zoltán, a Dráva múzeum igazgatója: — A múzeumlátogató, aki egy-egy kiállításra tér be hozzánk, csak a hosszú munka gyümölcsét, az eredményt látja. Mögötte igen sok munka van. A Dráva múzeumban is többféle gyűjtemény létezik: régészeti, tárgyi dokumentum, adattár... Kiemelkedő helyet foglalnak el munkánkban a nemzetiségi kutatások. Jelenleg feldolgozás alatt van a Somogy megyei nemzetiségi adattár. Hagyományos műtárgyakat is őrzünk. Minden egyes „anyagnak” sajátos története van: nemcsak használhatóságáról tájékoztatnak, hanem bekerüléséről is. — Először elvégezzük az állagmegóvást, ezután különféle nyilvántartásokba esetén először környezettanulmányt készítenek a lakásban; alaposan utánanéznek a körülményeknek. Majd regisztrálják a kérelmezők névsorát. Ügyfélfogadás is van a központban; tanácsokat adnak vagy éppen a hivatalos levelezést intézik... November elsejéig 377 ügyfelük volt. Ennyi helyen kellett környezettanulmányt készíteni, illetve foglalkozni a központban fogadott panaszosok ügyeivel. — Felkerestem jó néhány cigánycsaládot, hogy tegyenek rendet otthonukban — mondta Szigeti Istvánné. — Sokan ugyanis nem törődnek a higiéniával. Óvatosan közelítem meg a dolgot, bár legtöbbször ez sem használ sokat. Csak az, ha előre jelzem, hogy megyek. Arra a kis időre rendet raknak, de már ez is valami... G. A. vesszük a tárgyakat. Az adatokat kartonra jegyzik, majd onnan a tárgy a tárolószekrénybe kerül. Eddig 200 kiállítás házigazdája volt a múzeum, az idén húszat rendeztek. Gyarapodik a könyvtár is: megjelennek újabb füzetek, kiadványok, melyek jelzik a színvonalas munkát. A propagandaanyagokat maguk készítik, a szerzők ingyen publikálnak. A Dráva Múzeum a legkisebb létszámú közművelődési intézet. Hatan teszik a dolgukat; van úgy, hogy az igazgató egy személyben teremőr és gyűjtő is. A múzeum a kultúra őrzője, ismereteink gyarapítását szolgálja. És szolgálja a várost meg a környéket is. A jelenben is a jövőnek gyűjtenek itt. 1992-től a barcsi önkormányzat biztosítja a múzeum működését. A több mint 40 millió forintos értéket nem szabad elherdálni. Most a múzeum léte van veszélyben. Pedig a jövő év végén méltóképpen szeretnék megünnepelni a 15 éves évfordulót. (Gamos) LAKÓCSA LEGIDŐSEBB LAKÓJA Kilencvenkét évvel, egyedül A jelenben is a jövőt szolgálják A barcsi Dráva múzeum húszezer kincse Jelesre vizsgáztak a középiskolások Illemtani vetélkedő a kollégiumban A Zrínyisek csapata szerzett elsőséget Vetélkedőt tartott Csurgón az Önkormányzati Gimnázium és Szakközépiskola Zrínyi kollégiumának diáktanácsa és nevelőtestülete. Másfél órás illemtani vetélkedőn mérte ösz- sze tudását 30 kollégista a három középfokú iskola kollégiumából. Ugyanis meghívták a szervezők a további jó együttműködés reményében a Csokonai V. Mihály Református Gimnázium kollégiumának és a Nagyváthy mezőgazda- sági szakközépiskola és szakmunkásképzőnek a két csapatát is. A rendező kollégiumból minden csoportvezető nevelő beszervezett egy csapatot. így tíz csapat vetélkedett. Másfél hónapja megkapták a diákok a témaköröket, s készülhettek. A vetélkedő 3 részből állt. A zsűrit és a csapatok szurkolóit nagyon meglepte a versenyzők felkészültsége. Az első helyet végül a Zrínyi kollégium csapata szerezte meg; a második a Csokonai V. Mihály Református Gimnázium csapata. A 3. helyre is a rendező kollégium diákjai jutottak. (Bartol) Fehér ruhát öltött a drávai táj A meg-megismétlődő havazás fehérre festette a Dráva mente vadregényes vidékét is... 1 Fotó: Csobod Péter 1
