Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-14 / 292. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. december 14., kedd Több mint egyéves előkészítés után Rövidesen lezárul a Matáv privatizációja A PÉNZTELENSÉG ÉVE A Masterfíl 930 milliója „Fő” program: a pénzügyi összeomlás elöli menekülés Az idén 4500 tonna fonalat állítottak elő a kaposvári gyárban Fotó: Török Anett Hídmegóvás Esztergomban Felújítva várja sorsa jobbra- fordulását az esztergomi Má- ria-Valéria híd épségben maradt része. Az egykor mintegy 800 méter hosszú, s a szlovákiai Párkányba átvezető dunai híd e szakaszán a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium anyagi támogatásával végezték el az állagmegóvó munkálatokat az elmúlt hónapokban a MÁV Hídépítő Kft dolgozói. A két város vezetői és lakói egyébként már évek óta szorgalmazzák a híd újjáépítését. Árverési rekord füredi földekre Ismét rekordot döntöttek a balatonfüredi földekre licitálók. Korábban azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy az országban egyedül a tóközeli területért az egy aranykorona értékét 2 millió forint fölé tornázták, most pedig az adott területre licitálók száma és az időtartama volt páratlan. Alig több mint 30 hektárnyi földterületre 1370-en pályáztak. Napról napra reggel kilenc órától éjfélig tartott az árverés, a résztvevők pokróccal, kispárnával érkeztek. A legmagasabb aranykorona érték most 1,3 millió forint volt. A Győri Keksz Kft sikeres éve Sikeres évet tudhat maga mögött a brit érdekeltségű Győri Keksz Kft. Az idén 25 ezer tonna kekszet és ostyafélét, illetve snack terméket gyártanak több, mint négymil- liárd forint értékben. A gyártmányok 6-7 százalékát exportálják. A keresletet jelzi, hogy nyár vége óta szombaton is három műszakban dolgoznak az üzemek. Az idén a csomagolás korszerűsítésében léptek előbbre, termékeik ma már tetszetősebb „ruhában” jelennek meg a polcokon. A Tatai Cserép Rt új tulajdonosai Az Állami Vagyonügynökség megkötötte az adásvételi szerződést a Tatai Cserép Rt új tulajdonosaival, az MRP-szervezet- tel. A cég állami tulajdonban lévő részvényeinek pályázaton kívüli megvásárlására az igazgatótanács adott lehetőséget. Az MRP-szervezet 108 százalékos árfolyamom tett ajánlatot a 64 millió 810 ezer forint névértékű részvénycsomagra. A vételárat kárpótlási jegy igénybevételével az érintettek már kifizették. Valutaárfolyamok (Az MNB árfolyama dec. 13-án) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 147,37 150,17 Ausztrál dollár 66,15 67,39 Belga frank (100) 278,38 283,04 Dán korona 14,88 15,14 Finn márka 17,28 17,68 Francia frank 17,01 17,29 Görög dra. (100) 40,65 41,49 Holland forint 52,02 52,88 ír font 140,37 142,97 Japán yen (100) 90,63 91,83 Kanadai dollár 74,15 75,55 Kuvaiti dinár 330,94 336,44 Német márka 58,31 59,27 Norvég korona 13,41 13,65 Olasz líra (1000) 59,00 60,28 ATS (100) 829,15 842,69 Portugál esc. (100) 56,65 57,75 Spanyol pes. (100) 70,94 72,46 Svájci frank 67,99 69,07 Svéd korona 11,82 12,08 USA-dollár 98,66 100,22 ECU (Közös Piac) 112,24 114,20 Várhatóan december 31-ig lezárul a Matáv Rt privatizációja. Több mint egyéves előkészítő munka után, a távközlési törvény hatályba lépését követően nyílhatott meg az út a hazai telefonpiac további liberalizációja felé. A közép-kelet-európai régiókban Magyarország az első, amely belekezdett a távközlés privatizációjába. Ez előnyt jelent a többi országhoz képest abban, hogy elsőként választhatunk a befektetők között, s viszonylag szabadabban határozhatjuk meg feltételeinket. A Matávért versenyzők vállalták a fejlesztési követelményeket, így ha a pályázat ez évi lezárásából adódó előnyökkel élni tudunk, akkor három éven belül Magyarország távközlési szempontból a térség egyik vezető országa lesz. A Matáv privatizációja közvetlenül hat a távközlés fejlődésére. A kiépült hálózatok tartós befektetést jelentenek. (Az elmaradott területek felzárkózását segíti, hogy a privatizációra kiírt tender és a koncessziós pályázat feltételei és céljai azonosak.) A tranzakció ugyanakkor jelentős pénztőkéhez juttatja az országot és garantálja a további hosszú távú befektetéseket. Az OECD-nek, a hazai agrárpoiitikárói készült tanulmánya jelentős segítséget nyújthat a mezőgazdaság átalakításához és az ágazat jövőjét meghatározó intézkedések előkészítéséhez. A nemzetközi szervezet a kelet- és közép-európai országok közül elsőként a magyar agrárágazatról készített ilyen részletes elemzést. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a jelenlegi 8 százalékos támogatott- sági szint jó lehetőséget biztosít egy versenyképes ágazat létrejöttéhez. A hazai termékek ugyanis nem vehetik fel a versenyt a nyugat-európai országokkal az agrártermékek támogatottsági versenyében, ám ha a GATT-tárgyalások sikerrel zárulnak, a mezőgazdasági „szuperhatalmak” is támogatásaik leépítésére kényszerülnek majd. Ez a magyar mezőgazdaságnak versenyelőnyt jelent. Az összeállítás felhívja a figyelmet arra is, hogy a nyugat-európai agrárpolitika a kelet-európai országokban nem alkalmazható maradéktalanul. A fejlett országokban ugyanis a mezőgazdaságot nem exportorientált húzóágazattá kívánják fejleszteni, sőt a termeKétszemélyes motoros kisre- pülőgépet fejlesztett ki a Ganz Gépgyár Holding és a Ganz Avia Kft. A GAK-22 Dl NO elnevezésű kisgépet tegnap avatta fel Hegyháti József, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára a Budaörsi Repülőtéren. A sikeres berepülések után megkezdődik a gép Augusztusban tették közzé a Matáv Rt privatizációs pályázatát. A tender a magyar gazdaság, valamint a fogyasztók védelmében szigorú feltételeket tartalmaz. Ezek közül a három legfontosabb a fejlesztés ütemére vonatkozik. A pályázat győztesének 1994-től az összes előfizetői igény 90 százalékát hat hónapon belül ki kell elégítenie. Megkövetelik, hogy a koncesszió első hat évében a telefonvonalszám éves növekedési üteme minimum 15,5 százalékos legyen. Az országos koncessziós társaságnak a miniszterrel egyeztetett, részletes fejlesztési tervet kell kidolgoznia. A szaktárca a kiírást követően lehetőséget adott a pályázóknak arra, hogy megismerkedjenek a majdan létrejövő társaság szabályozási környezetével. Tájékoztatták az ajánlattevőket a tarifadíjakról alkotott rendelet-tervezetről, ismertették, hogy az esetleges módosítások milyen következményekkel járhatnak. Somogy megyében a marcali, a kaposvári és a siófoki primér körzetekben a Matáv privatizációját követően megalakuló Országos koncessziós társaság szerez jogosultságot a távbeszélő szolgáltatás végzésére. lés csökkentésére törekszenek. Raskó György hangsúlyozta, hogy a támogatások növelése irracionális lépés lenne és a meghirdetett garantált árak sem tartalmazhatnak jövedelemgaranciát a termelők számára. Ez ugyanis hátráltatná a versenyképesség növelését. Az államtitkár cáfolta azokat az állításokat, mely szerint az agrártermékek exportja drámai mértékben csökkent, miközben jelentősen nőtt ezen termékek importja. Elmondta: a tavalyi export 1 milliárd dollárral haladta meg a három évvel ezelőttit és bár idén várhatóan 700 millió dollárral csökken az export ez még mindig meghaladja az 1989. év teljesítményét. Az import pedig, ami 1989-ben 603 millió dollár volt, várhatóan 1993-ban sem haladja majd meg a 720 millió dollárt. A tanulmány egy másik jelentős megállapítása értelmetlennek tartotta a hazai exportengedélyezési rendszert, s ezzel az államtitkár is egyetértett. Elmondta: jövőre már több fontos termék, többek között a takarmánygabona, a kukorica, az árpa és a rozs exportja is engedélyezés nélkül történhet és remélhetően hasonló lesz a gyakorlat az étkezési búza exportjánál is, legkésőbb 1995-ben. szériagyártása, illetve a négyüléses változat tervezése, prototípusának gyártása. A DINO alkalmas sport, oktatás, postai, mezőgazdasági és katonai célokra egyaránt, de gyártói úgy vélik, tulajdonságai és kedvező ára — 8-10 millió forint — alapján magánrepülőgépként is lesz piaca a következő években. (Folytatás az 1. oldalról) Az okok ismerlek: a szovjet és a keleti piacok összeomlásával az egyik napról a másikra nagyon sok magyar vállalat került kellemetlen helyzetbe. Nemcsak az élelmiszer és a nehézipari áruk-, hanem a textiltermékek kivitele is erőteljesen csökkent. A kaposvári gyáregység kiemelkedő éve 1989 volt, amikor 12 ezer, de még a gazdaságilag utolsó „békeévben”, 1991-ben is 5500 tonnát mutatott az összesítés. — Évente csökkent a termelés, és így csaknem negyven százalékkal esett vissza. 1992-ben mindössze 4 ezer tonnát állítottunk elő. A többi céggel ellentétben nálunk nem volt nagyarányú elbocsájtás. A külföldi, főleg kubai munkaerő fokozatosan elhagyta az országot, majd a kihelyezett üzemek egy részét állítottuk le. Az idősebb munkatársaink nyugdíjba vonulhattak, így végső soron nem kellett senkit elküldenünk. — Hogyan alkalmazkodtak a megváltozott piaci feltételekhez? — Megpróbáltuk valamilyen (Folytatás az 1. oldalról) A bank és hitelkonszolidáció során a bankok tőkefeltöltése két lépcsőben történik. A nemzetközi normák szerint az érintett pénzintézeteknek még az év vége előtt nulla százalékos tőkemegfelelési mutatót el kell érniük az állami tőkefeltöltéssel, jövőre pedig el kell érniük a négy százalékos tőkeraegfele- lési mutatót. Az állam a konszolidációt a bankoknál tőkeinjekcióval kezdi mivel ez lehetőséget ad arra, hogy ellenőrizhesse a pénzintézet tevékenységét. A bankok újból helyzetbe hozásának ez a módja nyugaton megszokott — mondta Szabó Iván, s hozzátette: nálunk ez lesz a gazdaság utolsó generális rendcsinálása. A feltőkésítés révén a bankok egy részben újból állami tulajdonba kerülnek, ám ezt a részt rövid időn belül újra privatizálják. A pénzintézet ismét helyezhet ki hiteleket, mégpedig kedvezőbb feltétemódon kiszámítani a lehetséges változásokat. Mivel a termékszerkezet-váltást időben kezdtük el, így még jó pillanatban cseréltük le a gépeinket. A rugalmasan alkalmazható géppark és a Svájcból behozatott komplett, a világszínvonalat képviselő fonodái berendezés lényeges meghatározója a mostani lehetőségeinknek. Utóbbihoz egy érdekesség is fűződik: a városunktól több mint ezer kilométerre fekvő svájci városban a kaposvári gyár munkatársai szerelték le, majd itthon újból csak ők rakták össze a nagyértékű szerkezetet. A korábbi gépcsere révén megvalósulhatott a finomfonal gyártás, a műszál,akrilszál és a viszkóz illetve ezek keverékeinek előállítása. Ugyanakkor a modernizációs program keretében vált lehetővé a csúcs technikát igénylő turbinás fonás és a fésűs fonalgyártás. Infláció, költségnövekedés, a járulékos kiadások emelkedése... Mindez sok fejfájást okoz a gazdasági élet szereplőinek és szervezőinek, és nemegyszer ez az oka az lekkel, ám szigorú kötelezettségek mellett. Egyik ilyen, hogy a kapott tőketöbblettel reorganizálnia kell az életképes adósait. A bankkonszolidációban nem állami tulajdonban lévő pénzintézetek is részt vehetnek önkéntes döntés alapján. A pénzügyminiszter közzétette az érintett bankok listáját: eszerint idén a Magyar Hitel Bank, a Kereskedelmi Bank, a Budapest Bank, a Mezőbank, a Takarékszövetkezeti Bank, az Agrobank, az Iparbankház Rt., a Dunabank, és egyes takarékszövetkezetek érintettek a folyamatban. Jövőre a konszolidációba bevonják a Konzumbankot és a Reálbankot is. A miniszter az adóskonszolidációról elmondta: a folyamatba bevonandó cégeknek igen kemény feltételekkel üzleti tervet kell benyújtani ahhoz, hogy a konszolidációban részt vehessenek. Szabó Iván szerint nagy ipari cégek, jelentős elmaradt fejlesztéseknek is. — Úgy terveztük, hogy a több mint tizenegy millió svájci frank értékű gép minden költségét kifizetjük három év alatt. Ám az üzleti világ kedvezőtlenül alakult, s emiatt a korábbi elképzeléseinket sem sikerült maradéktalanul teljesítenünk. De mivel csak ezekkel a gépekkel lehet előállítani az igazi minőséget, így a későbbi lehetőségünk is megvan arra, hogy bekerüljünk azok közé, akik a magas minőségi követelményeket támasztó nyugati piacra gyártják a fonalat. Nagyobb beruházásunk a közeljövőben nem lesz, azonban bizonyos műszaki fejlesztésekkel továbbra is számolunk. — Az elmondott nehézségek ellenére milyen eredményeket értek el a hazai- és exportértékesítésben? — A termelés hetven százaléka exportra, a többi hazai értékesítésre került. Németországba és Olaszországba szállítjuk a legtöbbet, ám közvetve iráni és horvátországi megrendelők is hozzájuthattak a fonalainkhoz. Harsányi Miklós élelmiszeripari vállalatok is szóba kerültek, de nincs köztük egyetlen privatizált cég sem. A konszolidációba bevonás előtt a cégek üzleti tervét egy bizottság nézi majd át, melyben részt vesz az illető vállalat tulajdonosainak és a hitelt nyújtó bank képviselője, valamint a Pénzügyminisztérium és az ágazati minisztérium is delegál egy személyt a bizottságba. Kovács Álmos, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hangsúlyozta: a Világbank az eddigi elképzelésekkel egyetért, azokat jó kiindulási alapnak tekinti a további tárgyalásokhoz. A konszolidáció során egyébként a múlt évi és az idén kibocsátandó államkötvények együttes összege év végéig 250 milliárd forint lesz. A konszolidáció jövő évi folyamatában ezen összeg még minimum 30 milliárd, de maximum 100 milliárd forintnyi nagyságú államkötvénnyel növekedhet. V. O. Tanulmány a magyar agrárpolitikáról Az ártámogatás sem garancia Kisrepülőgép a Ganz Gépgyárból Kezdődik a bank és adóskonszolidáció 250 milliárd forint „rendcsinálásra”
