Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-14 / 292. szám

1993. december 14., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Pályázaton nyert pénz Tengődnek A tengődlek még a nyár fo­lyamán jelentkeztek a „Legyen szebb a mi falunk” címmel meghirdetett pályázatra a Somogy Megyei Közgyűlés környezetvédelmi és műem­léki bizottságánál. A települé­sen megkezdett faluszépítési program jól halad, de a to­vábbi munkák végzéséhez is mindenképpen szükség van még pénzre. Kálmán József jegyző arról tájékoztatta la­punkat, hogy a megyei pályá­zaton a napokban harminc­ezer forintot nyertek. A képvi­selő-testület rövidesen dönt az összeg felhasználásáról. Bótapusztán átvették a vízműrendszert Zala község önkormány­zata mintegy 11 millió forintért megépíttette a bótapusztai közkifolyós vízműrendszert, amely tartalmazta a gerinchá­lózat kiépítését, a vízműtározó és a nyomásfokozó berende­zés kivitelezését. A Mélyépítő Részvénytársaság siófoki épí­tésvezetőségének jó munkáját dicséri, hogy a több hónapig tartó próbaüzem során sem jött elő komolyabb probléma, így a DRV Rt Dél-balatoni üzemigazgatósága november végén átvette a rendszert üzemeltetésre. A megépített négy közkifolyón húsz család juthat egészséges ivóvízhez. Környezetszépítést terveznek Daránypusztán A balesetveszélyes, idős ka­nadai nyárfák kivágását tervezi a jövő évben területén a da- ránypusztai Chemix Kft. Ezen­kívül gyeptelepítés, terepren­dezés és parkosítás is szere­pel a társaság 1994. évi kör­nyezetszépítő programjában. A cégnél tervbe vették a rossz állapotú betonút kijavítását is, valamint a telephely bekeríté­sét. Ezt úgy kívánják megol­dani, hogy a hullámpalakerítés — a vagyonvédelem mellett — teljes felületével szolgálja a cég reklámozását is. Nyolcszáz tonna sót használt föl a tabi üzem Télen-nyáron vízbe nyúlnak Akár találós kérdés is le­hetne: kik azok, akik té­len-nyáron gumicsizmában járnak, nagy mennyiségű só­val és vízzel dolgoznak? Nos, a megfejtésen ne sokat töp­rengjen az olvasó: a Tabi Bél­feldolgozó és Kereskedelmi Kft dolgozóiról van szó. A társaságot az Állatfor­galmi és Húsipari Szolgáltató Vállalat, a tabi áfész és egy magánszemély, Nagy Sándor hozta létre. Tevékenységüket áprilisban kezdték az öt éve új­jáépített tabi bélfeldolgozó üzemben. Célként tűzték ma­guk elé, a nyereséges műkö­dést. A kft dolgozói — hu- szonöt-harmincan — sertés­vékonybelet és -vakbelet, il­letve sertéshólyagot dolgoz­nak föl bérmunkában, s lakos­sági ellátásra csomagolnak sertésvékonybelet, illetve vé­kony és vastag marhabelet, valamint műbelet. A tisztított alapanyagot elő­ször áztatják az üzemben; ezt követi a kaliberezés, az osz­tályozás, valamint a mérés. Ezután sózzák a késztermé­ket, és szállításig műanyag hordókban tárolják. A múlt hónap végéig mint­egy 800 mázsa sót használtak föl a belek tartósítására. A kft közvetlen kapcsolatban van az áfészekkel és a magánkeres­kedőkkel, így a csomagolt kar- tonos belet az üzemből is el­szállíthatják a vevők. Az indu­láskor azt tervezték: napi 40 ezer méter sertésbelet (össze­sen 6,4 millió métert), 160 ezer darab sertésvakbelet, valamint százezer sertéshólyagot dol­goznak föl az év végéig. Hogy ez teljesíthető lesz-e, még nem tudják — mondta Bélfeldolgozás a tabi üzem­ben Fotó: Sebők Dezső Nagy Sándor ügyvezető. No­vember 30-ig sertésvékony­bélből ugyanis 4,7 millió mé­tert dolgoztak föl, a vakbélből 75 ezer készült el; sertéshó­lyagból azonban 110 ezer da­rabot dolgoztak fel. A lemara­dást a nyersbél gyenge minő­sége, illetve az összmennyi- ségből adódó hiány okozta, de hozzájárult az is, hogy nem tudták növelni a termelőlét­számot. A cégnek az év végén esetleges minimális nyeresé­get csak a szezonjellegű cso­magolómunka hozhat... Beköszöntött a disznóvá­gás ideje, s egyre keresettebb cikk lesz a tisztított bél. Lega­lább is Tabon ebben remény­kednek. Krutek József Rendszeresen jarorözik az önvédelmi csoport Kevesebb a bűncselekmény most már Bábonymegyeren Bábonymegyeren a bűn- megelőzés és a település va­gyonvédelme érdekében a múlt évben 30 tagú önvédelmi egyesületet hoztak létre. Te­vékenységükről, eredménye­ikről és gondjaikról Kadlicskó Ferenc, az egyesület elnöke számolt be nemrég a képvi­selő-testület ülésén. A rendszeres járőrözésnek — mint elmondta — vissza­tartó ereje van: a településen csökkent a bűncselekmények száma. A csoport tagjai meg­felelő beosztás szerint látták el a szolgálatot; ez kiterjedt az objektumok, a forgalmas he­lyek ellenőrzésére. Céljuk minden esetben a bűnmege­lőzés volt. Munkájuk során nagy súlyt fektettek a külön­féle megfigyelésekre, a gya­nús személyek mozgására. Figyelték a gyanúsnak tűnő, céltalanul furikázó járműveket is, s rendszeresen értesítették a tabi rendőrőrsöt... — Csoportunk tagjai — mondta az elnök — két alka­lommal is tetten érték Burucz Gábort, aki lopásból származó gyümölcsöt szállított, s egyéb apróbb lopásokat is elkövetett. A járőrszolgálatot teljesítők fedezték föl a Hunyadi utcai lakásbetörést is. Erről értesí­tettük a siófoki rendőrkapi­tányság nyomozóit, s az ello­pott mintegy 80 ezer forint ér­tékű áru is előkerült. Mi fülel­tük le Ignácz Jánost is, aki ép­pen kerékpárt lopott... A bábonymegyeri önvé­delmi egyesület a hatéko­nyabb munkavégzés érdeké­ben két URH rádiót vásárol. Remélik, hogy így a rendőr­séggel még szorosabb lesz a kapcsolatuk. Gondot jelent vi­szont a gyorsaságnál, hogy az egyesület elnöke — aki hóna­pokkal ezelőtt befizette az összeget — a többszöri ígéret ellenére sem kapott még tele­fon vonalat. A csoport tagjai — a képvi­selő-testületi ülésen elhang­zottaknak megfelelően — ezentúl gyakrabban ellenőrzik a szórakozóhelyeket, illetve a vasútállomás környékét is. Mindezt a településen élő la­kosság nyugalma és bizton­sága érdekében teszik. K. J. Kárán aszfaltoztak, parkosítottak Egy kis falu nagy lépése — Jövőre sportpályát szeretnének Kára a Koppány-völgyi te­lepülések egyik legkisebb lélekszámú faluja: mindösz- sze nyolcvanhármán lakják. A képviselő-testület itt is szűkös pénzügyi kerettel rendelkezett. Ennek ellenére az elmúlt három év legsike­resebb esztendejének mondhatják 1993-at. A „miért?”-ről ifj. Hoffmann Ferencet, a település polgár- mesterét kérdeztük. — Igen sikeres volt ez az év, mert településünkön az előző évek takarékos gazdál­kodásából képződött pénz- maradvány, illetve az idén el­nyert állami céltámogatási pá­lyázati összeg biztosította azt, hogy a község minden utcája szilárd burkolatot kap­jon. Az árkokat is kitisztíttat- tuk, a kultúrház előtti árok­szakaszt pedig betonoztattuk. A szabad területet parkosítot­tuk: fákkal, cserjékkel ültettük be. Mindez javította a faluké­pet. Az állami útépítési pályá­zaton nyert pénz a községi költségvetést növelte, így ki­adásainkat csak ötven száza­lékban terhelte: a hárommilli­óból csupán másfelet fizet­tünk. Szociális kiadásokra több mint félmillió forintot fordított az idén az önkormányzat. — Tizenöten kaptak neve­lési segélyt; a beiskolázásra 38 ezer, a mozgáskorlátozot­tak támogatására 40 ezer fo­rintot fizetett ki az önkor­mányzat — mondta a pol­gármester. — A rászorultak közgyógyellátását szintén támogattuk, de tízezer forint­tal segítettük a törökkoppányi sportkört is. A körjegyzőség, az iskola, illetve az óvoda tá­mogatására ebben az évben egymillió forintot fordítottunk. Jelentős esemény volt az is, hogy a tavaly felújíttatott kul- túrházba cserépkályhát rakat­tunk. Erre azért volt szükség, hogy a hideg téli estéken tar­tandó rendezvényeinken kel­lemes meleg legyen... — Mit terveznek jövőre? — Az már látszik, hogy a jövő évben közel sem lesz olyan látványos előrelépés, mint az idén. Mindenekelőtt egy kisméretű sportpályát szeretnénk kialakítani, ahol a kikapcsolódást, a mozgást biztosítani tudnánk. Ennek megvalósítására pályázatot nyújtottunk be a megyéhez, 160 ezer forint elnyerésére. A többit önkormányzati támoga­tás, illetve a társadalmi mun­kavégzés tenné ki. Hisszük, hogy célkitűzésünket megva­lósíthatjuk. (Krutek) Csekély az esély az elhelyezkedésre A munkanélküliek helyzete Zalán Zala község önkormányzata nemrégiben önálló napirend­ként tárgyalta a településen élő munkanélküliek helyzetét. Horváth Tündét, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ tabi kirendeltségének vezetőjét arról kérdeztem, mi várható a kis­községben. — Az itt élő munkanélküliek helyzetében az elmúlt fél évben számottevő javulás nem követ­kezett be; erről számoltam be az ülésen is — mondta a kirendelt­ségvezető. — A statisztika sze­rint májusban a nyilvántartott munkanélküliek száma 32 volt, és további öt állástalan pálya­kezdőt tartottunk nyilván; a jö­vedelempótló támogatásra ak­kor még senki sem volt jogosult. Október végére a regisztrált munkanélküliek száma néhány fővel csökkent, ám az önkor­mányzatot három személynek fizetendő jövedelempótló támo­gatás terheli. A pályakezdő munkanélküliek száma eggyel nőtt... Az állástalanok 56 száza­léka — utolsó munkakörüket vizsgálva — betanított, illetve segédmunkát végzett. A szak­munkások aránya kimutatásunk szerint 37 százalék. A munka- nélküliek 48 százaléka csupán általános iskolát végzett. Az önkormányzat a munkaü­gyi központtal kötött megállapo­dás alapján szeptember 1-jétől egy közhasznú munkást is fog­lalkoztat. Az ő feladata többek között a közterületek karbantar­tása, a parkápolás, ároktisztítás, a szeméttelep rendezése. (Az önkormányzat 1994-re három személy foglalkoztatására nyúj­tott be pályázatot.) — A képviselő-testület tagjait tájékoztattam arról is, hogy a fa­luból négyen kapcsolódtak be képző-átképző tanfolyamba: ketten varrónői, egy-egy mun­kanélküli pedig autószerelői, va­lamint kiskereskedelmi boltve­zetői tanfolyamon vesz részt. Úgy látom, hogy a végzettség alapján kevés itteni munkanél­külinek tudunk állást biztosítani. —krutek— Szövetkezeti gondoskodás az idősekről A tabi Béke szövetkezet — ha szerény keretek között is, de — az idén sem feledkezik meg nyugdíjasainak és jára­dékosainak a segélyezéséről. A karácsonyi ünnepekre va­lamennyi olyan járadékosnak és nyugdíjasnak, aki a földjét továbbra is a szövetkezetnek adta használatba, 2000 forint készpénzt, illetve két kiló mar­hahúst ajándékoz. Ezt de­cember 15-én a tabiak a szö­vetkezet központi irodájában, a zalaiak és a bábonymegye- riek a helyi polgármesteri hiva­talban vehetik át. December 22-én a lullai, a sérsekszőlősi és a torvaji idősek kapják meg (valamennyien a polgármes­teri hivatalokban) a szövet­kezet karácsonyi ajándékát. Köszöntötték Bedegkér legidősebb lakosát Kedves, családias ünnep­ség színhelye volt nemrégiben a bedegkéri idősek klubja. Születésének 93. évfordulóját ünnepelte Kovács Lajosné Szalai Julianna, a település legidősebb lakója, az idősek klubjának alapító tagja. A szel­lemi és fizikai frissességnek örvendő „Julcsa mamát” a szerény ajándék átadása után köszöntötték a klub tagjai, Ágyik Lajos polgármester, va­lamint dr. Szabó Károly jegyző. Az ünnepségen közös éneklés és tánc is volt, amelybe bekapcsolódott az ünnepelt is. Még nem termel a húsüzem Még mindig nem üzemel a tabi húsfeldolgozó. Babeczki László tulajdonos korábban azt ígérte, hogy no­vember végén megkezdik a próbavágást, majd a folyama­tos munkát. Bár az épület kész, a húsfeldolgozó üzem gépeit is beállították, a napi 50 sertés vágására épült üzem­ben még nem indult meg a termelés... Jobb körülmények a kötéséi óvodában Korszerűen felszerelt nap­köziotthonos óvodába járnak Kötésén a helybeli és a teleki kisgyerekek. Az egycsopor­tos intézményben naponta 30-35 lurkóval foglalkoznak. Az egykori kúria átalakításá­val (kétmillió forintot költöttek felújítására) jobb körülmé­nyek közé kerültek az apró­ságok, s ez lehetővé teszi a szakszerűbb foglalkozást is. Az ebédet az általános iskola konyhájáról szállítják ide. Naponta 130-140 adag ebé­det főznek ott, ugyanis az önkormányzat gondoskodik a szociális rászorultak ebédel­tetéséről is. Ebédet az általános iskolá­ból kapnak a kötcsei óvodá­sok Fotó: Sebők Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents