Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-11 / 290. szám
1993. december 11., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 Guinnes — negyvenedik kiadás ŐSKRIMI ZSURZS ÉVA RENDEZÉSÉBEN A leg-ek partija A zamárdi kocsicsárda a színhely Negyvenedik alkalommal jelent meg a Guinness rekordok könyve. Az ebből az alkalomból rendezett partin azonban csak egy születésnapi torta volt: Christopher Greeneré, aki a szigetország legmagasabb embere és éppen ötven éves. Ha a nevezetes évszámról meg is feledkeztek, a torta jelzi a parti családias hangulatát, amelyen a világ legmagasabb hölgye kényeztette a világ legkisebb kutyáját, míg egyesek új rekordok felállításával próbálkoztak az ágyazásban vagy mondjuk egy tejesrekesz egyensúlyozásában. A lelkes közönség soraiban pedig nem kisebb emberek voltak, mint Rob Colley a rúdülők rekordere, aki 42 napon át ült egy negyvenhárom láb hosszú pózna végén egy hordón; Robert Hards a legnagyobb, 2,5 méteres söröskorsó megalkotója; Bruce Masters, aki Nagy-Britanniá- ban nem kevesebb, mint 26 ezer kocsmában hajtott le egy korsó sört vagy mondjuk John Prestwich, aki 38 éven át élt vastüdőn. A szokványosnak egyáltalán nem nevezhető partin a világ legnagyobb krizantémját nevelő hölgyet azzal a nőtársával fotózták le, akinek birkája legtöbbször ellett a világon egyszerre több bárányt. A rekordtartók valósággal tülekedtek, hogy a rekordok könyvének frissen nyomott példányait dedikáltassák egymással. Norris McWhirter, a könyv alapító kiadója ünnepélyesen átadta a rekordtartóknak a nem mindennapi teljesítményüket tanúsító oklevelet. A becses dokumentum birtokába jutott többek között az a férfi, aki a leghosszabb repülőjegyet bocsátotta ki, Nettie Warburg, aki 16 perc és 35 másodperc alatt mászta meg Nagy-Britannia legmagasabb 50 emeletes épületét és nem utolsósorban Bemard Lavery, az óriászöldségek felkent királya, aki többek között az eddigi legnagyobb káposztát, zellert, zucchinit és uborkát nevelte a világon. A jelenlegi kiadó, Peter Matthews szerint a Guinness Book valamennyiünkről szól és az emberi lény igazi valóját tükrözi. Nyilvánvalóan versenyképes „állatról” van szó, különben nem jutott volna el a Holdra — ironizált Matthews. Az emberek érzik, hogy teljesítettek valamit, és még többre is képesek. Talán közhelynek hangzik — mondja Sandra Allen, a világ legmagasabb hölgye —, de a Guinness rekordok könyvébe való bekerülésem valóban megváltoztatta az életemet. Allen, aki hét láb és több mint hét hüvelyk, azaz csaknem 232 cm magas, külön erre az alkalomra repült Indianapolisból Londonba. Mindig is nagyon félénk és visszahúzódó voltam. A köz- szereplésekkel és hogy valamiféle „látványosság” lettem, pezsgőbb az életem. A világ legmagasabb asz- szonya Nagy-Britannia legmagasabb férfiújával állt modellt egy fotóhoz. A terem másik végében Thumberlina, a földön élő legkisebb kutyus bu- jócskázott — számolt be a partiról az AP. A yorkshire-i terrier alig több mint húsz centiméter hosszú, és mindössze 567 grammot nyom. Meglepetések a Galerie Blitz kiállításán Eddig ismeretlen Csontváry-alkotás bukkant fel Budapesten Egy magángyűjteményből került elő Neves hazai mesterek — elsősorban a XX. századi magyar piktúra alkotóinak — műveit tekinthetik meg az érdeklődők a MOM művelődési házában most nyílt kiállításon. A Galerie Blitz árverés előtti tárlatán a többi között Szinyei Merse Pál, Glatz Oszkár, Aba Novák Vilmos, Scheiber Hugó képei láthatók. A Galerie Blitz téli bemutatójának szenzációja egy Csont- váry-kép. Erről a festményről eddig a művészettörténészek sem tudtak. Az 1890-es évek első felében készült mű egy piros ruhás gyereket ábrázol. Egy magángyűjteményből került elő, s több Csontváry-mű- nek hitt alkotás közül csak erről bizonyosodott be, hogy a művész festette. Az alkotás hitelesítését a pécsi Csontváry Múzeum, illetőleg a Magyar Nemzeti Galéria szakemberei végezték el. A Piros ruhás gyermek címet is a művészet- történészek adták a műnek, a téma alapján. A festményt első ízben nézheti meg a nagyközönség. A kiállítás december 16-ig tart nyitva. Az árverést egy nappal később, pénteken tartják a Csörsz utcában. Nem kelt el a Mozart-levél Constanze pár sorával A Sotheby’s londoni aukciós ház legutóbbi árverésén nem kelt el Mozartnak az a levele, amelyben véletlenül fölfedi édesapja előtt titkos szerelmének a nevét. Amikor az ifjabb Mozart levélben számolt be apjának a „Szök- tetés a szerájból” című legújabb operájáról, valószínűleg nem vette észre, hogy a papír hátoldalán szerelmének, Constanze-nak kézírása áll. A levél minden bizonnyal fölkeltette az öreg Mozart gyanúját... Az egyedülálló levélért azonban a 35 ezer fontos kikiáltási árnál senki sem kínált többet az aukción, így más módon kell vevőt keresni — közölték a Sotheby’s alkalmazottjai a Reuterrel. Wolfgang Amadeus Mozart valamivel az 1781-es év vége előtt írta a levelet. A következő évben feleségül vette Constanze-ot, akit apja túl fiatalnak tartott, és köny- nyelműnek is. Mozart korábban azt állította apjának, hogy a kapcsolatukról terjengő híreszteléseknek nincs alapja. Félhomály a tévé kettes szinkronstúdiójában. Az üvegfal mögött, háttal és szemben a vetítővászonnal színészek. Itt pulóverben, a vásznon pedig a csikósok díszes öltözékében... — A lányom nem csalt meg, megesküdött rá. — Meg is esküdtél? — Elutasítottalak, mert büszke voltam rá, hogy a magam portáján élek, és most fezért ver a sors... Az üvegfal előtt a rendező, Zsurzs Éva bekapcsolja a stúdiómikrofont, s beszól: — Jacikám (Juhász Jácint), egy sóhaj odaférne az elutasítottalak elé, akkor kitöltené azt a szünetet... Egy sóhaj, s... — A lányom nem csalt meg, megesküdött rá... A Csikós, Szigligeti Ede 1847-ben bemutatott színművének felvétele készüL — Miért erre a darabra esett a választása? — kérdezem Zsurzs Évát. — Már régi tervünk. A múlt század a magyar irodalomnak igen jelentős korszaka volt, amit mára már majdnem elfeledtünk. A Csikós különösen érdekes darab, valójában egy őskrimi, és nagyon szórakoztató. — A Szigligeti-mű után egy újabb Szabó Magda-mű, a Régimódi történet filmes feldolgozását tervezi... — Szeretem az irodalmat, nemcsak a magyart, a külföldit is. S amit szeretek, azt szeretem megmutatni. Nem szoktam azon gondolkodni, mi az aktuális. (Nevet.) A darabot rendezem, úgy, ahogy elképzeltem. Csak csodálkozom, amikor hallom: a rendező életművet épít. Ha valaki sokáig él, akkor az életmű felépül. A darabválasztásban mindenképpen benne van az ízlésem, de benne van a világról és a szakmáról alkotott véleményem is. — Hol készültek a felvételek? — A zamárdi kocsicsárda skanzenjében forgattunk, a kastélyjeleneteket meg Ireg- szemcsén vettük fel. A forgatás tíz napja alatt 30 kilométeres körzetből ki sem mozdultunk. Pár nap alatt elkészül a szinkron, aztán tömegezünk (tömegjelenetek zajhatásai), apróbb utómunkák következnek, s kész a film. — Könnyű volt ehhez a darabhoz szereplőket találni? — A fiatalokat keresni kellett. Blaha Lujza híres szerepét Gregusd Bernadett játsz- sza, a főszereplő a főiskolás Barabás Kis Zoltán. Nemcsak színészileg kellett megoldania a szerepet, de tudnia kellett lovagolni és énekelni is. Ebben a darabban a zene más, azt kicseréltük, mert az eredeti elkopott műdalait nem akartuk felhasználni. Rossa István válogatott hozzá szép népdalokat. Eleinte aggódtam, hogy miként fogadják, de ahogy az ember a színházban figyeli, miként reagál a műszak, itt azt vettük észre, hogy a teherautósofőrök átjátszották maguknak a dalokat kazettára, és azt hallgatják. Megnyugodtam. Barabás Kis Zoltán nagyszerű. Ezek az „öreg bikák” — rámutat az éppen belépő Koncz Gáborra — adottak. — Márton, az öreg csikósz- számadó szerepét Koncz Gábor hogy fogadta? — Nagyon örültem. Én rengeteg lovas filmet forgattam a saját lovaimmal is. S ez a szerep jó szerep. Bár adná az Isten, amíg szellemi és fizikai erőm birtokáZsurzs Éva rendez Fotó: Baldóczi Csaba ban vagyok, hogy minél több ilyen filmet forgassunk. Tudom, szereti ezt a néző, de szeretjük mi, színészek is. Évával jó forgatni. Most is úgy dolgoztunk, hogy nem is vettük észre. Élveztük a munkát, Évával az első filmem is lovas film volt, a Sárga Rózsa. Ezekben a filmekben, ugye, szükség volt még hősökre, tiszta emberekre. Úgy érzem, ez a mai világ is igényli a tiszta embereket. Kevés ilyen hős van. Szerencse, hogy erre a szerepre a csikóséra, megtalálták Barabás Kis Zolit. Kevés olyan fiatal színész van, akire rá lehet bízni, kapja is és adja is a pofont. Csak azokból van rengeteg, akik lesik a verekedést. Józsa Ágnes Nők elérhetetlen férfi-ideálja Jean Marais nyolcvanéves A bálványok fiatalon szoktak meghalni. Rendszerint nem várják meg, míg ráncosak, totyo- gósak, netán szenilisek lesznek. Előbb búcsút mondanak e földi világnak, ne lássa őket aggastyánként senki. Jean Marais kivétel ebben is. Cherbourg kikötővárosban született, kereken 80 esztendővel ezelőtt. Jean Alfred Villain-Ma- rais néven jegyezték be az anyakönyvbe; második keresztnevét és első vezetéknevét elhagyva lett belőle minden idők egyik legnagyobb francia sztárja, tömegek bálványa, lá- nyok-asszonyok vágyálma és elérhetetlen ideálja öt világrész mozinézőinek. Az elérhetetlen szó itt kettős értelmű. Ez a markáns férfiszépség, ez az eszményi nőideál soha nem vonzódott a nőkhöz — csak a férfiakat szerette. S megindító hűséggel egyetlen férfit: a művész (író, festő, rendező) Jean Cocteau-t. A magas, szőke, északi típusú, atléta termetű, szép fiatal férfit nem vették föl a párizsi színiakadémiára, pedig néhány év múlva kiderült a bizottság tévedése: Marais nemcsak szépfiú, hanem tehetséges, erőteljes, hatásos színész is. Jean Cocteau több darabot és filmforgatókönyvet is írt Marais számára, s egy ideig rendezte is a színész legfontosabb filmjeit. Jean Marais fontosabb színpadi szerepei között találjuk Cyranot, Racine Britannicusát, Shaw Pygmalionjának Higgins professzorát. Filmjei — a Ruy Blas-tól az Örök visszatérésig, a Kétfejű sastól a Rettenetes szülőkig, a Fantomastól A púposig — oly számosak, hogy felsorol- hatatlanok. Kosztümös szerepben éppúgy megnyeri a közönség szeretetéért vívott csatát, mint modern öltözékű hősként. Még nem vonult teljesen visz- sza. S talán új szerepben is láthatjuk rövidesen. (Barabás) Jevtusenko látomása Jevgenij Jevtusenkónak van egy látomása, s ez így hangzik: „A Szovjetunió más név alatt fel fog támadni, Moszkva diktátuma, a kommunista párt uralma nélkül”. A most 60 éves költő, akinek versei Nyugaton is igen olvasottak, mindenekelőtt az egykori szovjet köztársaságok kulturális sokrétűségére gondol, amikor kijelenti, hogy „szükségünk van egymásra”. Reméli, hogy „a nacionlizmus pusztító mikrobái, amelyek az óriási birodalom széthullásához vezettek, végülis eltűnnek és visszatér az egyetértés szelleme” — számol be a Reuter. A New Hampshire állambeli Dartmouth College-ben tett látogatása során — Jevtusenko felolvasást tartott költeményeiből — a költő azt a meggyőződését fejezte ki, hogy nem minden volt rossz a Szovjetunióban, annak ellenére, hogy neki magának igencsak sok bosszúságot okoztak a kommunista kiskirályok. Jevtusenko elkötelezte magát az antiszemitizmus, a nacionalizmus és a sovinizmus elleni harcnak és ez számos művéből kicsendül. Lemásolták, a „jégember” fejét Az 5300 éves „jégembert” 1991-ben találták meg. Most John Curche művész-tudós erőfeszítéseinek köszönhetően élethű másolat készült a jégember fejéről. A múlt héten már be is mutatják Denverben. Két első foga között hézag látszik, s kékes szürke szemei félelmet tükröznek, valószínűleg egy közeledő vihar miatt. A tudósok nagyon örültek, amikor megtalálták a jégembert, mert nagyon jó állapotban volt. Úgy gondolják, halála után azonnal hó temette be a tetemet, amely azután megfagyott. — Egy csontvázat úgy lehet olvasni, mint egy könyvet — mondotta Curche. A jégember 158 cm magas volt, s 25. és 40. éve között vesztette életét. Jobb lábán csizmát is találtak. A fejmásolatot kilenc réteg plasztikból készítették. Mind a kilenc réteget külön festették át, hogy élethű legyen. - Nem akarom, hogy mosolyogjon vagy mérgesen nézzen - jelentette ki Curhcé a Reuter brit hírügynökség tudósítójának. Curche egyébként Steven Spielberg egyik tanácsadója volt, amikor a Jurassic Park című filmjében dinoszauruszokat keltett életre. A lemásolt fej természetesen nem jelent semmiféle tudományos újdonságot, de a nézőknek fogalmuk lehet arról, milyen volt egy ember, aki 5000 évvel ezelőtt élt.
