Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-10 / 289. szám

1993. december 10., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Hálózatfejlesztés — egy éven belül Csurgó is kap digitális telefonközpontot „ Ötvenmillió forintos beruházás — Ötszázzal bővítik az állomások számát OTP-fiók épül Barcson Új takarékpénztári fiókot építenek Barcson. A több tízmillió forintos beruházás tervezé­sét és kivitelezését a Bart Kft végzi mint fővállalkozó. A munkát előreláthatólag március­ban fejezik be. (Fotó: Lang Róbert) KEVÉS A FIATAL A FALUBAN Somogyaracs a földből és segélyekből él Múltidéző emlékezet — Senki nem tud megélni mesterségéből Azt beszélik a megyében: jól eldugták Somogyaracsot. A Csokonyavisontától néhány kilométerre épült kis telepü­lésre a mellékutak mellékútján is jó pár kilométernyi zöty- kölődés után jut az idegen. Igaz, nem járnak sokan errefelé. Barcsi festők, fotós kiállítása Verőcén A verőcei városi múzeumban a héten nyitották meg majdnem húsz neves horvát festőművész kiállítását. Mellettük Győri Vil­mos barcsi fotóművész két munkája látható, valamint a Széchenyi Ferenc Gimnázium két tanítójának, P. Asztalos Má­riának és Kápolnás Mihályné- nak az alkotásait is megcso­dálhatják a látogatók. A tárlat január 5-ig látogatható. Növekvő forgalom Csokonyavisontán Több mint 98 ezren keres­ték fel az idén december ele­jéig a csokonyavisontai gyógy­fürdőt, tavaly ugyanebben az időszakban 13 ezerrel keve­sebb embert vonzott a víz. Az évi bevétel ennek megfelelően most meghaladja a 13 millió forintot. A kempingben majd­nem 13 ezren éjszakáztak; ez 2000-rel több vendéget jelent, mint ahányan 1992-ben fölke­resték Csokonyavisontát. Önfenntartó lesz a szociális foglalkoztató Barcs önkormányzata sze­retné elérni, hogy a szociális foglalkoztató önfenntartó le­gyen. Ezt profilbővítéssel, új piacok felkutatásával szeret­nék elérni. A gazdaságos üzemelést segítené az is, ha a foglalkoztató egyes kihaszná­latlan helyiségeit bérbe adnák. 800 méter hoszú út Drávagárdonyban Mintegy négy és fél millió fo­rintért készült szilárd burkolatú út Drávagárdonyban. A nyolc­száz méteres szakaszt a Köz­úti Igazgatóság építette. A száznyolcvan lakosú kiskö­zségben ez volt az utóbbi évek legnagyobb beruházása. Barcs környékén egyre több a munkanélküli A munkanélküliség réme a dél-somogyi kisvárost sem kí­méli: Barcson és környékén összesen 2275 állásnélkülit re­gisztráltak, s közülük 1532-en kaptak segélyt. Barcson az 1100 munkanélküliből 761-en részesülnek rendszeres se­gélyben, jövedelempótló támo­gatást pedig 263-an kapnak. Virágok saját kertészetből Barcs közterületeinek szebbé tételére nem kevés pénzt áldoz a Dráva-parti vá­ros önkormányzata. Idén már saját kertészetükben termesz­tették a palántákat, amelyek­ből tavasszal csaknem negy­venezret, ősszel pedig tizen­hatezret ültettek a járdák menti virágágyásokba. A munkák csaknem egymillió fo­rintjába kerültek az önkor­mányzatnak. A költségeket csökkentette, az üvegházban növekedő virágok eladásából származó pénz. (Folytatás az 1. oldalról) A telefongondok egy éven be­lül enyhülnek. A jövő év köze­pére automatizált központot kap Csurgó, s az előfizetők száma ötszázra bővül, és bekapcso­lódnak a távhívásba. A város­ban másfél éve felszerelt pár crossbar-készülék „csúcsra üzemel” a három köztéri telefon- fülke forgalma is nagy. Az új földhivatal is csak akkor települ­het le, ha fővonalat kap. A csurgói képviselő-testület a város középtávú fejlesztési programjában az első helyre tette a telefonhálózat-fejlesz­tést. Áprilisban és szeptember­ben a képviselők bevonásával tárgyaltak a Matáv vezetőivel, és hosszú egyeztetések után a képviselő-testület döntött: aláír­ják a hálózatfejlesztési szerző­dést. Mindkét fél jól jár. Az eddigi magyarországi vidéki fejleszté­sek szigetszernek és esetlege­sek voltak.A krónikus vonalhi­ány, a kezdetleges kézi kapcso- lásos rendszer miatt a kevés előfizető sem tudta kihasználni a telefonja előnyeit. A fejlesztés költséges, de egy már kiépített és jól működő rendszer garan­táltan nyereséges. Kaposvár és Nagyatád között a Siemens mik­rohullámú rendszere teremt Babócsa 1993-ban pályá­zat útján 3,6 millió forintos támogatást kapott. Mint Ágoston Lajos körjegyző el­mondta, ezzel azokat az ön- kormányzatokat segítették, amelyek önhibájukon kívül kerültek hátrányos helyzetbe. — Idei költségvetésünkből ugyanis csak az alapvető fel­adatokat tudtuk ellátni. Ilyen volt például az óvoda és is­kola működőképességének megőrzése, valamint a kom­munális feladatok megol­dása. Az óvodába hetvenhat, az iskolába kétszáznyolcvan- négy gyerek jár. Az önkor­mányzat egyik legfontosabb feladata volt, hogy az óvodai elhelyezés és az iskolai okta­A latin mondásokat össze­gyűjtő kötetről elmondta: — Elsős gimnazista ko­romban félévkor bukásra áll­tam latinból. Szerencsémre tavasszal új tanárt kaptunk Szabadkáról, s megszeret­tette velem ezt a holt nyelvet. Szenvedélyesen tanulni kezdtem... A 70-es évek elején Hajdú István két szakmai jellegű könyvet is írt, s közben hob­biként a különböző népek vicceit gyűjtötte. A zsidó vic­ceknek, az „Osztropoli Hers- chel ostorá”-nak különös tér­kapcsolatot, innen Csurgóig tíz­szálas optikai kábelen jut el az információ. A beruházás költsé­ges: mintegy 50 millió forintba kerül, az egyéni igények kielégí­tése pedig 50 ezer forint. A mo­dern technikának ugyanis ára van (nyugaton 2000 dollár egy telefonállomás építési költsége). A magas hozzájárulási költség ellenére már háromszáznál töb­ben kértek igénylőlapot Csur­gón, s az OTP-fiókban 120-nál több kölcsönigényt bíráltak el. Itt is nagy a forgalom, hiszen csak december 31-ig folyósítható a kedvezményes közműfejlesztési kölcsön. A csurgóiak tehát bizakodnak. Csak kísért a múlt: a fejlesztés is önerős akcióból valósul meg, mint ahogyan korábban a csa­torna- és gázfejlesztés, sőt a csapadékvíz elvezetése is. A szerződés megkötésével a hitegetések ideje lejárt. 1994 első félévében üzembe helyezik az 1024 állomásos központot, és felszerelnek 500 digitális üzemű készüléket. Egy év múlva az összes igényt kielégí­tik. A hiányzó tízmilliókat az ön- kormányzat hitelfelvételből fi­nanszírozza. Most mindenki ab­ban bizakodik Csurgón, hátha belekerül az első ötszáz közé. Horváth József tás továbbra is zavartalan le­gyen. — A polgármesteri hivatal­nak elő kellett teremtenie a legfontosabb tárgyi eszközö­ket, illetve a két intézmény működéséről kellett gondos­kodni; ezt sikerült megoldani a szűkös anyagi keretből. A kommunális feladatok közé tartozik a szemét elszállítása, a temető rendben tartása és az út felújítása. Hogy ezeket a feladatokat megoldjuk — mondta a körjegyző — egy traktort is kellett vásárolni, s ez nyolcszázezer forintba ke­rült. Az idén az említett fel­adatok megoldásán kívül Babócsán nem tudtak más fejlesztéseket finanszírozni. (Stelly) ténete van. Németül olvasott galíciai tarka sorokat, s mint mondta, ezeknek a szelle­messége ragadta meg. Bará­tainak többet lefordított ma­gyarra. Közben jött a gondo­lat: ne csak öt ember derüljön rajtuk, hanem az egész or­szág. Nyolc évig tartott, míg meg­jelent. Kiadását dr. Scheiber Sándor főrabbinak köszön­hette. A gyűjtés során más írások is kerültek a kezébe; így gyűlt össze a „Góbésá- gok” című kötet anyaga. Há­rom éve adták ki a „Francia Somogyaracson kevés az új ház, és kevés a fiatal. Az elzárt településen mintegy kétszázhetven ember él. Ko­rábban a téeszben dolgozott a falu apraja-nagyja, de a környék szocialista szövet­kezetei már az átalakulás előtt tönkrementek. így a falu lakosai ma a munkanél­küli-segélyből tengetik életü­ket. A 72 éves Nemes György tősgyökeres aracsinak vallja magát. Azt mondja: soha nem tudta volna elhagyni szülőfaluját. — Én egész életemben földműves voltam — mondta. — Akkoriban mindennap 120-130 tehenet hajtottak ki a legelőre... Ma nincs a falu­ban háromnál több... Az idősek emlékezetében élénken él a múlt. Ha össze­futnak az utcán és a nyugdíj meg az árak vagy a parla­menti közvetítések megtár­viccek”-et. Mindhárom humo­ros kötet 90 ezer példányban jelent meg, és nemsokára mind egy szálig elkelt. — Visszatérve a latin mon­dásokra: foglalkozom a gon­dolattal, hogy a szólások anyagát, témánként külön ki­adom. Az ilyen gyűjtés folya­matos; egész életen át tart, és mindig érik az embert meglepetések. Ezek nemcsak az antik vi­lág műveltségét tárják fel, hanem ráébresztenek az ak­kori emberek gondolkodásá­nak időszerűségére, modern­ségére is. A legutolsó begyűj­tött mondása így szól: „A ko­vács a kovácsnak, a kerami­kus a keramikusnak nem ba­rátja”. Ez annyit jelent, hogy a gyalása között marad egy kis idő, ma is mesélik egymás­nak, hogyan dolgozott együtt a család. A fiatalok az idő­sekkel közösen látták el a gazdaságot. — De hol van már az a vi­lág? — kérdezi keserűen Nemes György. — Kinek több, kinek kevesebb földje volt, de azt szépen megmű­velte. így a családnak egész évbe megvolt a terménye. A réteken kaszáltunk, nem volt gond télen, hogy mit adjunk a jószágnak, s a földeken meg­termett a szemes takarmány is. Minden háznál tartottak disznót, marhát és baromfit. Aztán kezdett elnéptelenedni a falu. A település mai életé­ről már szomorúbban beszélt Nemes György: — Csak körül kell nézni: itt már csak nyugdíjasok és munkanélküliek laknak. Mert sem helyben, sem a környé­kenyérharc az ókorban épp­úgy jelen volt, mint napjaink­ban... S hogy mennyire becsülik a nyugdíjas erdőmérnök mun­káját, azt az is jelzi, hogy a 92 éves váci püspök, Bánk Jó­zsef is elismerését fejezte ki levélben. Hajdú István már készül az angol viccek kiadására is, és tervezi, hogy a „keleti blokk” humorából is közread egy vá­logatást. Ezeket a ma em­bere tudja igazán élvezni, megérteni. — Látja, milyen különös az élet? Ha a gimnáziumi latin­tanárom nem távozik az isko­lából, talán sosem ragadtam volna tollat... Gamos Adrienn ken nincs munkalehetőség. Nincs, aki művelje a földet, hiszen a fiatalok többsége el­költözött. A fiam negyvené­ves, együtt lakunk, de ő sem tud a szakmájában dolgozni. — Itt már senki sem tud megélni a tanult mestersé­géből — mondta Nemes Ottó, a falu egyik iparosa. — Él itt több szakember is, de min­denki mással foglalkozik, mint ami a szakmája. Én lakatos vagyok, és most csak a ház körüli munkákban hasznosí­tom, amit tanultam. Visszajött ugyan néhány a fiatalabbak közül is, mert már máshol sem lehet könnyebben megélni. Tél van. Fagyott hó borítja az utakat; kihaltnak látszik a falu. A faluvégen fiatalasszony sétál kisfiával. — Mi eddig Barcson laktunk — mondja. — Ott nem tudtunk lakást venni, ezért albérletbe kellett költözni. A mostani ke­resetekből azonban már azt sem lehet megfizetni. Közben rokkantnyugdíjas lettem. Most ide költöztünk, talán könnyeb­ben élhetünk majd... Stelly Zsolt Van piaca a téglának Már csak néhány hét van hátra a barcsi Modul Kft tégla­gyárának termelési évéből. Mint Bódis János ügyvezető igazga­tótól megtudtuk, az idén is eredményesen működött az üzem, így az év végi zárásnál je­lentős nyereségre számítanak. Az egyműszakos termelést az egész időszakban biztosítani tudták. A Barcson gyártott bur­kolótégla országszerte keresett termék, így nagy mennyiségben szállították Budapestre, sőt Debrecenbe, Győrbe és Sop­ronba is. A jó munkaszervezés eredményeként 34 dolgozóval állítottak elő mintegy négymillió téglát. Az üzem idei működését karácsonykor fejezi be, s utána megkezdik a szokásos téli felújí­tást, a karbantartó munkákat. A burkolótéglák iránti kereslet jövőre várhatóan tovább emel­kedik, így — terveik szerint — négy-ötmillió darab téglát adnak el. S. Zs. Fejlesztésre nem jutott pénz Támogatás Babócsának Csak az alapvető feladatok megoldására futotta — Egy traktort is kellett vásárolni BARÁTAINAK TÖBBET FORDÍTOTT MAGYARRA Könyvet ír az erdőmérnök Ösztönzés a tanulásra — Latin mondások és különböző népek humora Szenvedélye az írás. Varietas Delectat című kötete már a második adásban jelenik meg karácsonykor. Dr. Hajdú Ist­ván barcsi erdó'mérnök bár nyugdíjba vonult, szorgalma­san dolgozik újabb könyvén.

Next

/
Thumbnails
Contents