Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-10 / 289. szám
1993. december 10., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Hálózatfejlesztés — egy éven belül Csurgó is kap digitális telefonközpontot „ Ötvenmillió forintos beruházás — Ötszázzal bővítik az állomások számát OTP-fiók épül Barcson Új takarékpénztári fiókot építenek Barcson. A több tízmillió forintos beruházás tervezését és kivitelezését a Bart Kft végzi mint fővállalkozó. A munkát előreláthatólag márciusban fejezik be. (Fotó: Lang Róbert) KEVÉS A FIATAL A FALUBAN Somogyaracs a földből és segélyekből él Múltidéző emlékezet — Senki nem tud megélni mesterségéből Azt beszélik a megyében: jól eldugták Somogyaracsot. A Csokonyavisontától néhány kilométerre épült kis településre a mellékutak mellékútján is jó pár kilométernyi zöty- kölődés után jut az idegen. Igaz, nem járnak sokan errefelé. Barcsi festők, fotós kiállítása Verőcén A verőcei városi múzeumban a héten nyitották meg majdnem húsz neves horvát festőművész kiállítását. Mellettük Győri Vilmos barcsi fotóművész két munkája látható, valamint a Széchenyi Ferenc Gimnázium két tanítójának, P. Asztalos Máriának és Kápolnás Mihályné- nak az alkotásait is megcsodálhatják a látogatók. A tárlat január 5-ig látogatható. Növekvő forgalom Csokonyavisontán Több mint 98 ezren keresték fel az idén december elejéig a csokonyavisontai gyógyfürdőt, tavaly ugyanebben az időszakban 13 ezerrel kevesebb embert vonzott a víz. Az évi bevétel ennek megfelelően most meghaladja a 13 millió forintot. A kempingben majdnem 13 ezren éjszakáztak; ez 2000-rel több vendéget jelent, mint ahányan 1992-ben fölkeresték Csokonyavisontát. Önfenntartó lesz a szociális foglalkoztató Barcs önkormányzata szeretné elérni, hogy a szociális foglalkoztató önfenntartó legyen. Ezt profilbővítéssel, új piacok felkutatásával szeretnék elérni. A gazdaságos üzemelést segítené az is, ha a foglalkoztató egyes kihasználatlan helyiségeit bérbe adnák. 800 méter hoszú út Drávagárdonyban Mintegy négy és fél millió forintért készült szilárd burkolatú út Drávagárdonyban. A nyolcszáz méteres szakaszt a Közúti Igazgatóság építette. A száznyolcvan lakosú kisközségben ez volt az utóbbi évek legnagyobb beruházása. Barcs környékén egyre több a munkanélküli A munkanélküliség réme a dél-somogyi kisvárost sem kíméli: Barcson és környékén összesen 2275 állásnélkülit regisztráltak, s közülük 1532-en kaptak segélyt. Barcson az 1100 munkanélküliből 761-en részesülnek rendszeres segélyben, jövedelempótló támogatást pedig 263-an kapnak. Virágok saját kertészetből Barcs közterületeinek szebbé tételére nem kevés pénzt áldoz a Dráva-parti város önkormányzata. Idén már saját kertészetükben termesztették a palántákat, amelyekből tavasszal csaknem negyvenezret, ősszel pedig tizenhatezret ültettek a járdák menti virágágyásokba. A munkák csaknem egymillió forintjába kerültek az önkormányzatnak. A költségeket csökkentette, az üvegházban növekedő virágok eladásából származó pénz. (Folytatás az 1. oldalról) A telefongondok egy éven belül enyhülnek. A jövő év közepére automatizált központot kap Csurgó, s az előfizetők száma ötszázra bővül, és bekapcsolódnak a távhívásba. A városban másfél éve felszerelt pár crossbar-készülék „csúcsra üzemel” a három köztéri telefon- fülke forgalma is nagy. Az új földhivatal is csak akkor települhet le, ha fővonalat kap. A csurgói képviselő-testület a város középtávú fejlesztési programjában az első helyre tette a telefonhálózat-fejlesztést. Áprilisban és szeptemberben a képviselők bevonásával tárgyaltak a Matáv vezetőivel, és hosszú egyeztetések után a képviselő-testület döntött: aláírják a hálózatfejlesztési szerződést. Mindkét fél jól jár. Az eddigi magyarországi vidéki fejlesztések szigetszernek és esetlegesek voltak.A krónikus vonalhiány, a kezdetleges kézi kapcso- lásos rendszer miatt a kevés előfizető sem tudta kihasználni a telefonja előnyeit. A fejlesztés költséges, de egy már kiépített és jól működő rendszer garantáltan nyereséges. Kaposvár és Nagyatád között a Siemens mikrohullámú rendszere teremt Babócsa 1993-ban pályázat útján 3,6 millió forintos támogatást kapott. Mint Ágoston Lajos körjegyző elmondta, ezzel azokat az ön- kormányzatokat segítették, amelyek önhibájukon kívül kerültek hátrányos helyzetbe. — Idei költségvetésünkből ugyanis csak az alapvető feladatokat tudtuk ellátni. Ilyen volt például az óvoda és iskola működőképességének megőrzése, valamint a kommunális feladatok megoldása. Az óvodába hetvenhat, az iskolába kétszáznyolcvan- négy gyerek jár. Az önkormányzat egyik legfontosabb feladata volt, hogy az óvodai elhelyezés és az iskolai oktaA latin mondásokat összegyűjtő kötetről elmondta: — Elsős gimnazista koromban félévkor bukásra álltam latinból. Szerencsémre tavasszal új tanárt kaptunk Szabadkáról, s megszerettette velem ezt a holt nyelvet. Szenvedélyesen tanulni kezdtem... A 70-es évek elején Hajdú István két szakmai jellegű könyvet is írt, s közben hobbiként a különböző népek vicceit gyűjtötte. A zsidó vicceknek, az „Osztropoli Hers- chel ostorá”-nak különös térkapcsolatot, innen Csurgóig tízszálas optikai kábelen jut el az információ. A beruházás költséges: mintegy 50 millió forintba kerül, az egyéni igények kielégítése pedig 50 ezer forint. A modern technikának ugyanis ára van (nyugaton 2000 dollár egy telefonállomás építési költsége). A magas hozzájárulási költség ellenére már háromszáznál többen kértek igénylőlapot Csurgón, s az OTP-fiókban 120-nál több kölcsönigényt bíráltak el. Itt is nagy a forgalom, hiszen csak december 31-ig folyósítható a kedvezményes közműfejlesztési kölcsön. A csurgóiak tehát bizakodnak. Csak kísért a múlt: a fejlesztés is önerős akcióból valósul meg, mint ahogyan korábban a csatorna- és gázfejlesztés, sőt a csapadékvíz elvezetése is. A szerződés megkötésével a hitegetések ideje lejárt. 1994 első félévében üzembe helyezik az 1024 állomásos központot, és felszerelnek 500 digitális üzemű készüléket. Egy év múlva az összes igényt kielégítik. A hiányzó tízmilliókat az ön- kormányzat hitelfelvételből finanszírozza. Most mindenki abban bizakodik Csurgón, hátha belekerül az első ötszáz közé. Horváth József tás továbbra is zavartalan legyen. — A polgármesteri hivatalnak elő kellett teremtenie a legfontosabb tárgyi eszközöket, illetve a két intézmény működéséről kellett gondoskodni; ezt sikerült megoldani a szűkös anyagi keretből. A kommunális feladatok közé tartozik a szemét elszállítása, a temető rendben tartása és az út felújítása. Hogy ezeket a feladatokat megoldjuk — mondta a körjegyző — egy traktort is kellett vásárolni, s ez nyolcszázezer forintba került. Az idén az említett feladatok megoldásán kívül Babócsán nem tudtak más fejlesztéseket finanszírozni. (Stelly) ténete van. Németül olvasott galíciai tarka sorokat, s mint mondta, ezeknek a szellemessége ragadta meg. Barátainak többet lefordított magyarra. Közben jött a gondolat: ne csak öt ember derüljön rajtuk, hanem az egész ország. Nyolc évig tartott, míg megjelent. Kiadását dr. Scheiber Sándor főrabbinak köszönhette. A gyűjtés során más írások is kerültek a kezébe; így gyűlt össze a „Góbésá- gok” című kötet anyaga. Három éve adták ki a „Francia Somogyaracson kevés az új ház, és kevés a fiatal. Az elzárt településen mintegy kétszázhetven ember él. Korábban a téeszben dolgozott a falu apraja-nagyja, de a környék szocialista szövetkezetei már az átalakulás előtt tönkrementek. így a falu lakosai ma a munkanélküli-segélyből tengetik életüket. A 72 éves Nemes György tősgyökeres aracsinak vallja magát. Azt mondja: soha nem tudta volna elhagyni szülőfaluját. — Én egész életemben földműves voltam — mondta. — Akkoriban mindennap 120-130 tehenet hajtottak ki a legelőre... Ma nincs a faluban háromnál több... Az idősek emlékezetében élénken él a múlt. Ha összefutnak az utcán és a nyugdíj meg az árak vagy a parlamenti közvetítések megtárviccek”-et. Mindhárom humoros kötet 90 ezer példányban jelent meg, és nemsokára mind egy szálig elkelt. — Visszatérve a latin mondásokra: foglalkozom a gondolattal, hogy a szólások anyagát, témánként külön kiadom. Az ilyen gyűjtés folyamatos; egész életen át tart, és mindig érik az embert meglepetések. Ezek nemcsak az antik világ műveltségét tárják fel, hanem ráébresztenek az akkori emberek gondolkodásának időszerűségére, modernségére is. A legutolsó begyűjtött mondása így szól: „A kovács a kovácsnak, a keramikus a keramikusnak nem barátja”. Ez annyit jelent, hogy a gyalása között marad egy kis idő, ma is mesélik egymásnak, hogyan dolgozott együtt a család. A fiatalok az idősekkel közösen látták el a gazdaságot. — De hol van már az a világ? — kérdezi keserűen Nemes György. — Kinek több, kinek kevesebb földje volt, de azt szépen megművelte. így a családnak egész évbe megvolt a terménye. A réteken kaszáltunk, nem volt gond télen, hogy mit adjunk a jószágnak, s a földeken megtermett a szemes takarmány is. Minden háznál tartottak disznót, marhát és baromfit. Aztán kezdett elnéptelenedni a falu. A település mai életéről már szomorúbban beszélt Nemes György: — Csak körül kell nézni: itt már csak nyugdíjasok és munkanélküliek laknak. Mert sem helyben, sem a környékenyérharc az ókorban éppúgy jelen volt, mint napjainkban... S hogy mennyire becsülik a nyugdíjas erdőmérnök munkáját, azt az is jelzi, hogy a 92 éves váci püspök, Bánk József is elismerését fejezte ki levélben. Hajdú István már készül az angol viccek kiadására is, és tervezi, hogy a „keleti blokk” humorából is közread egy válogatást. Ezeket a ma embere tudja igazán élvezni, megérteni. — Látja, milyen különös az élet? Ha a gimnáziumi latintanárom nem távozik az iskolából, talán sosem ragadtam volna tollat... Gamos Adrienn ken nincs munkalehetőség. Nincs, aki művelje a földet, hiszen a fiatalok többsége elköltözött. A fiam negyvenéves, együtt lakunk, de ő sem tud a szakmájában dolgozni. — Itt már senki sem tud megélni a tanult mesterségéből — mondta Nemes Ottó, a falu egyik iparosa. — Él itt több szakember is, de mindenki mással foglalkozik, mint ami a szakmája. Én lakatos vagyok, és most csak a ház körüli munkákban hasznosítom, amit tanultam. Visszajött ugyan néhány a fiatalabbak közül is, mert már máshol sem lehet könnyebben megélni. Tél van. Fagyott hó borítja az utakat; kihaltnak látszik a falu. A faluvégen fiatalasszony sétál kisfiával. — Mi eddig Barcson laktunk — mondja. — Ott nem tudtunk lakást venni, ezért albérletbe kellett költözni. A mostani keresetekből azonban már azt sem lehet megfizetni. Közben rokkantnyugdíjas lettem. Most ide költöztünk, talán könnyebben élhetünk majd... Stelly Zsolt Van piaca a téglának Már csak néhány hét van hátra a barcsi Modul Kft téglagyárának termelési évéből. Mint Bódis János ügyvezető igazgatótól megtudtuk, az idén is eredményesen működött az üzem, így az év végi zárásnál jelentős nyereségre számítanak. Az egyműszakos termelést az egész időszakban biztosítani tudták. A Barcson gyártott burkolótégla országszerte keresett termék, így nagy mennyiségben szállították Budapestre, sőt Debrecenbe, Győrbe és Sopronba is. A jó munkaszervezés eredményeként 34 dolgozóval állítottak elő mintegy négymillió téglát. Az üzem idei működését karácsonykor fejezi be, s utána megkezdik a szokásos téli felújítást, a karbantartó munkákat. A burkolótéglák iránti kereslet jövőre várhatóan tovább emelkedik, így — terveik szerint — négy-ötmillió darab téglát adnak el. S. Zs. Fejlesztésre nem jutott pénz Támogatás Babócsának Csak az alapvető feladatok megoldására futotta — Egy traktort is kellett vásárolni BARÁTAINAK TÖBBET FORDÍTOTT MAGYARRA Könyvet ír az erdőmérnök Ösztönzés a tanulásra — Latin mondások és különböző népek humora Szenvedélye az írás. Varietas Delectat című kötete már a második adásban jelenik meg karácsonykor. Dr. Hajdú István barcsi erdó'mérnök bár nyugdíjba vonult, szorgalmasan dolgozik újabb könyvén.
