Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-10 / 289. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. december 10., péntek Program a hátrányos településeknek Jelenleg tárcaegyeztetésen van, s remélhetőleg mielőbb a kormány elé kerül az a program, amelyet a Népjóléti Minisztérium szakemberei dolgoztak ki a hátrányos helyzetű és hanyatló térségek fejlesztése érdekében — mondta Pusztai Erzsébet államtitkár a Népjóléti Minisztériumban. Ha a koncepció kormányprogramként is elfogadást nyer, sok hátrányos helyzetű település gondja enyhülhet. Új kötvények a tőzsdén A Budapesti Értéktőzsde Tőzsdetanácsa határozatot hozott a WVM Lízing és Pénzügyi Részvénytársaság WVM-II sorozatú kötvényének tőzsdei bevezetéséről. A döntés szerint a 300 millió forint névértékben kibocsátott bemutatóra szóló kötvény az értéktőzsde forgalmazott kategóriájában kerül bevezetésre jövő hétfőn, azaz december 13-án. Az ÁVÜ Igazgató Tanácsának ülése Az Állami Vagyonügynökség Igazgató Tanácsa döntött számos privatizációs pályázatról, valamint foglalkozott a kárpótlási jegyek ellenében felajánlásra kerülő állami vagyon kérdéskörével is. Az ülés eredményéről Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója és Hangodi Éva, az ÁVÜ szóvivője számolt be. Vállalkozók vagy on vitája A Villamosenergia-ipari Társaságok Szövetsége és a Magyar Vállalkozói Kamara a Legfelsőbb Ügyészséghez fordul, hogy vizsgálja meg a Magyar Gazdasági Kamara jogállását és állapítsa meg, hogy a kamara nem egyesület, így a vagyona sem egyesületi vagyon. Céljuk az, hogy az ügyészség megerősítse: ez a vagyon az új, kamarai törvény elfogadása után létrehozandó kamarákat illeti meg. Új gazdák a Pápai Húskombinátban Elkelt a Pápai Húskombinát, amelynek felét a menedzsment, 25 százalékát pedig egy Veszprém megyei mezőgazdasági termelői csoport vásárolta meg; 24 százalékos tulajdonrészt egyenlőre megtartott magának az AVÜ. Móczár István vezérigazgató elmondta: összesen négyen pályáztak a vásárlásra. Bővül a befektetési jegyek piaca A befektetési alapokról szóló kétéves törvény számos ponton már módosításra szorul — mondták a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének vezetői. Dani Csaba, a szövetség elnöke közölte: tizenkilenc alapkezelő van ma Magyarországon — ezek közül négy ingatlan-alapkezelő —, s ezek az év végéig várhatóan mintegy 10 milliárd forintnyi befektetési jegyet adnak el. A BAMOSZ 11 tagot számlál, és további alapkezelők is érdeklődnek a szövetség után. A tulajdonváltással a kapcsolat is újul Új típusú KSZE szerződések — Hitelezési lehetőségek Gazdasági iránytű ’94 Az MNB alelnöke a jövő évi kilátásokról Korábban, ilyenkor év végén, a rendszerszervező, a szekszárdi KSZE részközgyűléseket szokott tartani a megyei termelési központjainál, ahol a partnereikkel az éves termelési tapasztalatokon túl, a következő évről is szót váltottak. A tulajdonváltással együtt ez a gyakorlat is módosult, a KSZE Rt. ma már a megyei központjain keresztül vevőtalálkozót szervez, mivel a „régi” nagyüzemeken túl, mind több magántermelő is érdeklődik a rendszerszervező szolgáltatásai iránt. — A kaposvári központ két megyében, Zalában és Somogybán érdekelt — mondta Nemes Tibor, a kaposvárti divízió munkatársa —, ezért először Nagykanizsán, aztán Somogybán szerveztünk vevőtalálkozót — Mi volt a fő téma ezeken a rendezvényeken? — Egyetlen szóval válaszolva: a partnerkapcsolatok. Mit tud nyújtani a KSZE, illetve a vevőknek milyen igényük van irántunk. — A mezőgazdaság helyzetét ismerve ezek az igények igen sokrétűek lehetnek. A KSZE milyen lehetőségeket ki- nál? — Az átalakuló mezőgazdaságban a szellemi és az anyagi szolgáltatások iránt nő az igény. A tevékenységünk ennek a célnak az érdekében alakul át. Például, a műszaki fejlesztésekhez szükséges hitelkérelmek kidolgozásában közreműködünk — sokaknak ez nem is kis gond. A pályázatokhoz szükséges 30 százalék saját erőt is megelőlegezzük ott, ahol kellő garanciát látunk a terményszerződésekben a megtérülésre. Megfelelő biztosíték ellenében alkatrészt adunk már most a javításokhoz, melyet majd csak jövő év március 31 -ig kell kifizetni. Csomagküldő szolgálatot is szerveztünk, — és sorolhatnám a részleteket. — A mezőgazdaság lerobbant műszaki helyzetében vi- tathatatlanúl fontos tépések ezek. Hiszen jónéhányan éppen ilyen gondok megoldatlansága miatt nem tudnak kezdeni, vagy továbblépni. Ám a termelésnek ez csak az egyik vetü- lete. — Az agronómia vonatkozásában is újítottunk. Néhány éve már „él” nálunk a termeltetési és szállítási, az úgynevezett „teszáH”-szerződés. Ennek egyik célja a termelői értékesítési biztonság, a másik a termelés folyamatának anyagi támogatása. — Röviden mi ennek a lényege? — A teljes vertikumban megelőlegezzük a termelés folyamatát. Ha a partner velünk bizonyos terménymennyiség értékesítésére szerződést köt, akkor mi — most például a búza esetében, azt 9 ezer forint limitáron átvesszük. Az átvételi ár 50 százalékát vetés előtt megelőlegezzük vetőmagban, műtrágyában, növényvédőszerben, gázolajutalványban, alkatrészben, és esetenként az ötven százalékon belül 10 százalék a készpénz is lehet. A betakarítás előtt, mikor már mutatja magát a termés, további 30 százalékot előlegezünk, ennek már a fele is lehet készpénz. — Nem túl kockázatos ez? — Természetesen a terményszerződésen kívül egyéb biztosítékokat is kérünk, jól felfogott érdekünk, hogy a kintlevőségeket kétszeresen biztosítsuk. / — Élnek a lehetőséggel a mezőgazdálkodók? — A pénzszűkös világunkban partnereink 30-40 százaléka, nagyüzemek és kezdő magán- gazdálkodók is kedvelik ezt a gyakorlatot. Szerződéskötéseinknél ezen kívül az idén két új formát is bevezettünk. Az egyik szerint nem állapodunk meg árakban, hanem a leszerződött mennyiséget betakarításkor, forgalmi jutalék mellett, a napi áron átvesszük. A másik szerint megállapodunk egy fix árban és ezt kapja meg a termelő akkor is, ha mi a terményét többért tudjuk értékesíteni, akkor is, ha kevesebbért. A vevőtalálkozók tapasztalatai azt bizonyítják, hogy napjainkban különösen nagy szükség van a személyes információ- cserére. V. M. A jegybank úgy véli, hogy a költségvetés hiányát a következő évben is zömében a belföldi megtakarításokból kell finanszírozni. Az MNB szerint ugyanis nem indulhat el egy újabb jelentős külföldi eladósodási hullám. Mindennek az is a feltétele, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya jövőre ne legyen nagyobb 1,5-2 milliárd dollárnál. Mindezt Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hangsúlyozta azon a konferencián, amelyet „Gazdasági iránytű ’94” címmel tartottak a Kempinski szállóban. A jegybanki alelnök szerint az MNB jövőre olyan kamatpolitikát fog érvényesíteni, amely egyrészt ösztönzi a megtakarításokat, másrészt pedig megpróbálja szinten tartani, vagy valamelyest csökkenteni a belföldi fogyasztást. Czirják Sándor szerint ugyanis nem engedhető meg az, hogy miközben a hazai export dinamikája csökkent, jelentősen bővüljön a belföldi fogyasztás. Az alelnök kifejtette: ha az export a jövőben is a jelenlegi szinten marad, valószínűleg alacsonyabb mértékű import mellett kell a hazai gazdálkodóknak tevékenykedniük. Az MNB ezért olyan árfolyampolitikát folytat majd, mely reálértéken a forint árfolyamának szinten tartását képviseli. Kamatpolitikájában pedig a jegybank arra helyezi a hangsúlyt, hogy az állampolgárok betéteik után pozitív reálkamatot kapjanak, ezzel is ösztönözve a további megtakarításokat. Czirják Sándor szerint jövőre az infláció 16-22 százalék között várható. Amennyiben ez 18-19 százalék körül alakulna, az alelnök szerint a 10 százalékos forrásadót, illetve a pozitív reálkamatot is beszámítva, 23 százalékos betéti kamatszinttel lehet számolni. A betéti és hitelkamatok között a kamatrés szűkülni fog. Az elkövetkezendő évben azonban továbbra is magasak lesznek a vállalkozóknak nyújtott hitelkamatok. A jegybank erőfeszítéseket tesz viszont, hogy ne történjen jelentős kamatemelés az év során. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. igazgatója ugyanezen a tanácskozáson úgy vélekedett, hogy jövőre a belföldi kereslet szűkítésére nem lesz lehetőség, az MNB ilyen irányú esetleges törekvései csak mérsékelten érvényesülhetnek. Az igazgató restriktiv, fogyasztáscsökkentő politikát vár a választások után. A GKI szerint éves szinten 20- 21 százalékos forintleértékelést lehet prognosztizálni. A független gazdaságkutatók az igazgató szerint úgy vélik, hogy a betéti kamatok szintje 25 százalékos lesz a jövő év végén. • Rendetlenségek a kárpótlásban? • Cégek a Fidesz körül? • Adócsökkentés részvénnyel? • Bankok: Szabó kontra Szabó? iywssi «• • 6 gyszerüen minden Somogy nyolcvan településének lehetőség F öldhasznosítási támogatások A mezőgazdasági célú föld- hasznosításhoz kapcsolódó támogatás elnyerésére, a társadalmi- gazdasági szempontból elmaradott és a jelentős munkanélküliséggel súly- tott települések pályázhatnak. Erről felhívás jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 24. számában. A felhívás részletesen tartalmazza a támogatás mértékét, formáját, elnyerésének feltételeit. A megyei földművelésügyi hivataltól kapott tájékoztató szerint különösen fontos tudnivaló, hogy a földhasznosítási támogatásban részesíthető települések jegyzéke módosult. Somogybán a kijelölés alapján nyolcvan település élhet ezzel a lehetőséggel, köztük példáúl Andocs, Ho- mokszentgyörgy, , Kadarkút, Lad, Nágocs, Pusztakovácsi, Somogysárd, Szorosad, Tótújfalu, Zics. A teljes lista részletesen megtalálható a pályázat mellékletében. Ezek a települések az igazolt adatlap csatolásával 1994 január 31-ig pályázhatnak az Állami Fejlesztési Intézetnél. Ahhoz, hogy a megyei földművelésügyi hivatal az adatlapokat mielőbb továbbíthassa az ÁFI-hoz, fontos, hogy az érdekeltek gyorsan tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Erre a célra összesen másfél milliárd forint áll rendelkezésre és az igények kilégétése a beérkezés sorrendjében történik. Megérkezett a gáz Ságvárra 300 családi házba kötötték be a vezetéket Két esztendeje, amikor a szomszédos Ádánd építeni kezdte a gázvezetéket, a ság- váriak is kedvet kaptak az életet könnyebbé tevő beruházásra. Idén szeptemberben kezdődött meg a kivitelezés; a helybéliek a somiakkal, nyimi- ekkel és nagyberényiekkel összefogva Balatonszéplaktól Ságvárig lefektették a nyolc kilométer hosszú vezetéket, melyet a KÖGÁZ szakemberei a minap gáznyomás alá helyeztek. A gerincvezték költségeiből tíz millió forintot vállalt a ság- vári önkormányzat, s még 23 millióba került a településen belüli munkák finanszírozása. Mára az utcák kétharmadában is kiépült a vezeték, s 300 családi házhoz megtörtént a bekötés. A további munkákat folyamatosan végzik abban az ütemben, ahogyan az időjárás megengedi. Az elkészült berendezések üzemebehelyezését az üzemeltető folyamatosan végzi, így néhány nap múlva már földgázzal fűthetnek, főzhetnek a ságváriak. Mint Szigeti József polgár- mester elmondta: a nagy munka bevégeztével ő már egy tornaterem építésén gondolkodik. Czene Adószabály- javallatok 1994-re (13.) Új adókedvezmények? — A lakásgazdálkodásról szóló kormányhatározatnak megfelelően új adókedvezmény segítené a lakásberuházásokat. A személyi jövedelemadó rendszerében jelenleg is léteztek kedvezmények, hiszen az ingatlan átruházásából származó bevételnek az a része, amelyet a költségeket meghaladóan lakás szerzésére fordítottak, nem számít bevételnek mindaddig, amíg az így szerzett lakást el nem adják.- A lakáscélú pénzintézeti megtakarítások után nem kell 20 százalékos forrásadót fizetni, s előtakarékosság címén évi 12 ezer forintig adó- kedvezményt lehet igénybe venni. Mentes az adó alól a lakás vásárlásához, építéséhez, felújításához és lakásbérleti jog megszerzéséhez nyújtott vissza nem térítendő munkáltatói, helyi önkormányzati támogatás, szociálpolitikai kedvezmény, valamint az említett célokra nyújtott hitel — jogszabály alapján — elengedett része és a hiteltörlesztési támogatás. Az új kedvezmény lényege, hogy aki lakás építéséhez, illetve vásárlásához 1994-től pénzintézeti hitelt vesz fel, az a hitel törlesztő részét, de legfeljebb évi 50 ezer forintot az összjövedelméből levonhat. Szükségessé vált a vissza nem térítendő munkáltatói támogatásokra vonatkozó adózási szabályok módosítása is. Ez azt jelenti, hogy a törvényben meghatározott, méltányolható lakásigény kielégítéséhez adott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás összege csak a vételár, illetve az igazolt építési költség 30 százalékáig lesz adómentes. (Folytatjuk)
