Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-10 / 289. szám

1993. december 10., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Új könyvtár Kelevizen Megnyitották Kelevíz első, önálló könyvtárát. A művelő­dési ház tetőtermében beren­dezett tékában 3000 kötet várja az olvasni vágyókat. Benkes László, a megyei köz­gyűlés kulturális bizottságá­nak tagja, Mesztegnyő pol­gármestere, valamint Szigeti Gyula, Kelevíz polgármestere adta át a falu lakóinak a könyvtárat, amelyben rész- munkaidős könyvtáros fo­gadja a látogatókat. Német-magyar tudományos ülés Az Arzneimmittelwerk Dresden és a Kaposi Mór Me­gyei Kórház tudományos bi­zottsága a szívgyógyászat te­rén elért legfrissebb hazai eredményeket ismertető elő­adást szervezett a kórházban. A honi kardiológia legneve­sebb képviselőinek beszámo­lóit tudományos vita követte. Felolvasó est a könyvtárban A Nagy Lajos Társaság és a Megyei és Városi Könyvtár fel­olvasó estet rendezett a könyv­tárban. Az est vendégei voltak: Baranyi Ferenc József Attila-dí- jas író-költő és műfordító, Tabák András, Molnár Géza, Mikes Tamás, Galabárdi Zoltán és Szerdahelyi István író. Az alko­tók nyomtatásra váró legújabb műveikből olvastak föl részlete­ket. Közreműködött Kassai Franciska énekkel és gitárral. Az est háziasszonya Szepes Erika irodalomtörténész volt. Telefont kap Ordacsehi Telefonfejlesztési megálla­podást kötött Ordacsehi ön- kormányzata a pécsi Matáv­val. Ennek értelmében a jövő év szeptemberéig 150 bekö­tést végez a Matáv. Eddig 130 vonalra jelentették be az igé­nyüket az ordacsehiek és egyenként vállalták a 60 ezer forintos hozzájárulást is. Az önkormányzat a 150 vonal és a tényleges igény közötti kü- lönbözetet állja. Dr. Hajmási József jegyző elmondta: úgy tervezik, hogy a telefonkábel lefektetésével együttjáró föld­munka során a kábeltévé ve­zetékét is lefektetik a faluban. Szilárd útburkolat a hegybe' A nagyberki, vadkerti szőlő­ingatlan felé vezető mintegy 3 kilométeres utat szilárd burko­lattal látták el. A Strabag mun­kája nyomán pályázaton nyert összegből és az önkormány­zat által biztosított 3 millió fo­rintból készült el a nagyfor­galmú hegyi út. Új parancsnok a kaposvári tűzoltóság élén A kaposvári közgyűlés leg­utóbbi ülésén személyi kérdé­sekben is döntött. Rajnai Zsolt főhadnagyot — öt pályázó kö­zül — kinevezte városi tűzol­tóparancsnoknak. A főhad­nagy előzőleg a marcali tűzol­tóságon szolgált mint pa­rancsnokhelyettes. Csurgói diák a balladamondó versenyen Jókai Noémi, a csurgói ön- kormányzati gimnázium tanu­lója jutott tovább az országos Arany János balladamondó versenyre, amelyet Budapes­ten rendeznek meg. 100 millió forintos hitellel számol jövőre a megyei közgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Döntöttek a cigány fiatalok szakmai és kulturális elmara­dottságának mérséklésében élenjáró pedagógusok jutal­mazását szolgáló megyei alap létrehozásáról, arról, hogy az újonnan épülő és megyei in­tézményi tornatermek felsze­relésének beszerzését támo­gatják, 20 somogyi állandó lakhelyű főiskolai és egyetemi hallgatót pedig ösztöndíjjal támogatnak majd. A támoga­tások mértékéről a költségve­tés tárgyalásakor döntenek. A megyei közgyűlés 1994. évi költségvetésének koncep­ciója 100 millió forintos hitellel számol. A közgyűlés továbbra is kiemelten kezeli a kötelező feladatokat. Az intézmények támogatását — annak elle­nére, hogy a normatívák eme­lésére nem számítottak —, a tervek szerint mintegy 160 mil­lió forinttal növelik. Az idei év­hez képest a felújítási keretet a kétszeresére emelték. A pénzügyi ellenőrző bizottság véleménye szerint a koncep­ció túlfeszített, nem számol az 1995. évi pénzügyi hatások­kal. Ezért a testület azzal kité­tellel fogadta el a koncepciót, hogy készüljön pénzügyi ha­tás vizsgálat az 1995. évre. A közgyűlés jóváhagyta a Somogy Megyei Temetkezési Vállalat átalakítását. A cég ja­nuár 1-jétől Somogy Megyei Temetkezési Szolgáltató Kft néven működik, két tulajdo­nosa a Somogy Megyei Ön- kormányzat és a Somogy Me­gyei Kegyeleti Egyesület. A testület döntött arról is, hogy a Településtisztasági és Kerté­szeti Vállalatot is átalakítják gazdasági társasággá és alaptőkéjéből részesedést biz­tosítanak a települési önkor­mányzatok számára. Január 1-jétől a cég a Településgaz­dálkodási Részvénytársaság nevet viseli. Az átalakulás so­rán a közgyűlés támogatja a dolgozók tulajdonhoz jutását is. Vitát váltott ki a Kaposi Mór Megyei Kórház fejlesztési koncepciója. A Népjóléti Mi­nisztérium a koncepcióról ér­demileg nem tudott állást fog­lalni, mert a szakmai kollégi­umok álláspontja még hiá­nyos. Előzetes véleményük az, hogy a koncepció átdolgo­zásra szorul, mert olyan fel­adatokat is felvállal a megyei kórház, amely már Somogy­bán vagy a szomszédos me­gyékben már megoldott, to­vábbá hiányoznak az egyezte­tések, s az erők és eszközök koncentrációja nem történt meg. Feigli Ferenc barcsi pol­gármester hangsúlyozta, hogy a koncepciót elfogadhatónak tartja, és arról nem a közgyű­lés tehet, hogy a minisztérium nem tudja ellátni a feladatát, s nem született meg álláspont­juk a fejlesztésekről. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke arra hívta fel a képvise­lők figyelmét, hogy szükség van e kérdésben a szakmai véleményekre, a megyék kö­zötti koordinációkra, de a me­gyén belül a kórházakéra is, s ezután tudja csak meghatá­rozni a közgyűlés, hogy mely fejlesztéseket tudja felvállalni. Végül a testület úgy határo­zott, hogy a koncepciót mege­rősíti, kéri a minisztérium át­fogó véleményét, s azt, hogy mely fejlesztéseknél vállalják a terheket. A mostani közgyű­lésen a fejlesztésekhez szük­séges pénzről nem döntött a testület. Tóth Kriszta Kevesebből többet (Folytatás az 1. oldalról) — Igyekszünk minden segít­séget megadni a települé­sek fejlődése érdekében — mondta Molnár István főosz­tályvezető. — Ezek egy részé­hez tudunk pénzt, támogatást adni, de sok esetben nem. Egy-egy jó ötlet, egy megfelelő partner kiközvetítése néha többet jelent párszázezer fo­rintnál. Ha csak egy ilyen ösz- szejön ma, már megérte. Több mint száz település képviselője kapott meghívót a rendezvényre, melyen most az ivóvízhálózattal épületgépé­szettel, és építészettel foglal­kozó cégek — tervezők, kivite­lezők, kereskedők — mutatták be kínálatukat a vastalanító be­rendezéstől a napenergiával működtetett, urh-rádiós köz­ségi vízművezérlő berendezé­sig. A berendezésekről, tech­nológiákról a szakemberek előadásokat tartottak és köz­vetlen tárgyalásokra is sor ke­rült. Az üzletkötés innét már csak egy lépés. - v ­Napelemes vízművezérlő a kaposvári Elcom terméke Fotó: Török Anett A Philips most először kaput nyitott Tábori Kistelepülések kis lépése egy nagy célért (Folytatás az 1. oldalról) Előzetesen tizenegy község jelezte szándéknyilatkozatát, hogy szeretnének ők is a ta­gok sorába állni. Szerintük re­gionális összefogásra van ah­hoz szükség, hogy a környé­ken fejlődhessen az infrastruk­túra, hogy munkahelyteremtő beruházások indulhassanak és hogy a környezetvédelem ne játszón másodlagos szere­pet a térségekben. A közgyű­lésen résztvevőket Göncz Ár­pád köztársasági elnök levél­ben üdvözölte. Mint Sternburg Varga Ká­roly, a kezdeményezés elindí­tója beszédében utalt rá: az alapítvány és egyesület célja, hogy a térségbe tartozó So­mogy, Tolna, és Baranya me­gyei kis falvak, környezetét és emberi értékeit ápolja, hiszen a bennük rejlő kultúrát a Zselicségben élőknek önma­guk számára kell megmente­niük. Az alapítvány a térség­ben olyan magas színvonalú környezetvédő technológiát ajánl fel, amely gazdaságos, ugyanakkor a szigorított kör­nyezetvédelmi előírásoknak is megfelel. Az alakuló közgyűlésen dr. Tarján Lászlóné a környezet- védelmi minisztérium államtit­kára is részt vett és az egye­sület védnökségét is vállalta. Mint elmondta, a tárca tá­mogatja a hasonló kezdemé- nyezésket. Már csak azért is, mert a szakemberek a kisre- gionális együttműködésekben látják a jövőt és ebben az egyesületeknek katalizátor szerepet szánnak. Tarjánné beszélt arról, hogy hazánkban a szemétlerakó helyek nyolcvan százaléka sem az egészségügyi, sem a környezetvédelmi előírások­nak nem felel meg. A közeljö­vőben kormányrendelet ké­szül a hulladékelhelyezésről és -hasznosításról, amely az államtitkár asszony szerint el­sődlegesen a kisregionális szemétlerakóhelyek létesíté­sét támogatja majd. A rövid hozzászólásokat követően a jelenlévők aláírták az egyesület és alapítvány alapító okiratát. Elnöknek Sternburg V. Károlyt, titkárnak Verkman József kadarkúti polgármestert, alelnöknek pe­dig Stix József ladi polgármes­tert választották. B. Zs. Lesznek tábori püspökségek is (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Aranyos Zoltán arról be­szélt, hogyan valósulhatnak meg az emberi jogok, a sza­bad vallásgyakorlás a katonák között. Elmondta: három egy­ház és a zsidó felekezet kép­viselői által alkotott szakértői csoport elkészítette azt a kon­cepciót, amely alapján beve­zethető a tábori lelkészi szol­gálat. Ennek fontos eleme, hogy a szolgálat beépül a ka­tonai szervezetbe, lesznek tá­bori püspökségek, s a teljes feltöltéshez — amely az ez­redfordulóra várható — mint­egy 70-90 tábori lelkészre lesz szükség. A lelkészi szolgálatot nem lehet harcba vinni, s fő feladata, hogy bizalmi fórum legyen, az embert szolgálja. A jog szerepe határon innen és túl címmel tartott előadást dr. Szalayné dr. Sándor Er­zsébet nemzetközi jogász. Történeti visszatekintésében az emberi jogok kialakulásáról és nemzetközi megvalósítha­tóságáról beszélt. Jakab Róbertné országgyű­lési képviselő a kisebbségek és Európa viszonyát megdöb­bentő látleletekkel mutatta be. Mint mondta: torkon ragadott bennünket a történelem, s hangsúlyozta, hogy két nép nem lehet ellensége egymás­nak. Révfalvi Csaba, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal főtanácsosa elmondta: 7-8 ezer azoknak a száma, akik hosszabb-rövidebb ideje nálunk tartózkodnak. Gyer- gyói Ildikó, a Kurázsi című ha­vilap főszerkesztője a civil tár­sadalom jellemzőiről szólt. Mint mondta: harmincezer be­jegyzett egyesület és tizenké­tezer alapítvány működik. (L.) Harminc meghívottból csupán heten vettek részt A közös gondok megoldá­sában csak együttműködéssel juthatnak előre. A térség tele­pülésein élő munkanélküliek és a jövedelempótló támoga­tásban részesülők magas száma, valamint a Philips ter­melőegységeinek létszámigé­nye azt sejtette, hogy nagy lesz az érdeklődés a korszerű technikát és technológiát hor­dozó világcég tabi tevékeny­sége iránt. Mert a cég által el­határozott jelentős termelés- bővítést és fejlesztést a somo­gyi kisvárosban csak megfe­lelő létszámú és összetételű szakemberekkel, valamint be­tanított munkásokkal tudják megvalósítani. A Philips tervek pedig nagyok! Hermann Wildpanner, a Phi- lips-Audió üzemvezetőjének tájékoztatója is jól érzékeltette ezt. Jövőre ugyanis 125 ezer darab CD-lemezjátszót gyár­tanak, 106 ezer midi hi-fi sett kerül le a gyártósorokról, és több mint 30 ezer rádióval kombinált hordozható CD-le- mezjátszóra van kereslet. Emellett, a Fimi cég részére 15 ezer PC-monitor is készül. Az árakat, a minőséget és a szállítási határidőket is figye­lembe véve állják a versenyt a világszínvonallal! Mindez igényli, hogy a jelenlegi 128 fős létszámot 1994. végére több mint négyszáz fölé emel­jék. Az Ecoplast Kft — amely 1992. december 1-jén alakult — munkájáról, tevékenységé­ről Görög Csaba igazgató adott tájékoztatást. Mint hang­súlyozta, négyféle technológiai munkát végeznek: a műanyag fröccsöntést, a lakkozást, a fel­iratozást, valamint félkész- és késztermékek szerelését. A feladataikat tekintve a jelenlegi nyolcvan dolgozó mellé, a jövő év végéig további 120-at kí­vánnak fölvenni. Céljuk a teljes önállóság elérése, ám ezt csak megfelelő összetételű lét­számmal érhetik el. A jelenlevők örömüket fejez­ték ki, hogy a dolgozóknak perspektívát ígérő Philips Tabra telepedett. Ezután kér­dés hangzott el a foglalkozta­tással, a bejárás nehézségei­vel, az életkorral és a fizeté­sekkel kapcsolatban. Többen hangsúlyozták: a rugalmas munkaidőbeosztás mellett megfelelő béreket kell alkal­mazni azért, hogy a munka­hely vonzó legyen. A Philips tabi tájékoztatása a korszerű üzemcsarnokok megtekintésével ért véget. Krutek József Borfórum Szentgyörgyön Csaknem 300 résztvevője volt annak a szőlő- és bor­kultúra fórumnak, amelyet tegnap Balatonszentgyör- gyön, rendeztek. Az első előadó, Báthori Ti­bor bor-exportőr (VINOM- BONUM Ltd Etyek) Borpiac: Marketing és minőség cím­mel tartott előadást. Arról szólt, hogyan lehetne elhárí­tani a magyar szőlő- és bor­termelés nehézségeit. Ter­mészetesen annak érdeké­ben, hogy „régi dicsőségét” visszakapja. Magyarán — hogy eladható legyen a nyu­gati piacon is. Igaz, itthon sem sok jót mondhatunk el e témakörben: hazai borkultú­ránk visszaesett, van tehát bőven tennivaló. Jó bort kell termelni jó és jól termeszthető szőlőfajtá­ból, jó szakmai felkészült­séggel és megfelelő techno­lógiával. Igaz, csupán ez utóbbihoz úgy 20-30 millió forintos tőke kell, de hát az is vitathatatlan: igazi szőlő, tőke nélkül — elképzelhetetlen. A nemcsak szakszerű, de szellemes előadás méltó foly­tatója volt Horváth József, a szekszárdi Hegyközségi Egyesület alelnöke, aki a hegyközségeknek a növény- védelemben és a borászat­ban betöltött fontos szere­pére hívta fel a figyelmet. Hasonló érdekességű elő­adást hallhattak a résztvevők a továbbiakban a borkezelés­ről és tárolásról, az exportké­pes szőlő és bor növényvé­delmi hátteréről és a perme­tezéstechnikáról. Végezetül pedig Müller István üzletve­zető (PELSOVIN TRADE Bt Balatonfüred) invitálta szolid borkóstolóra a borkultúra és a gasztronómia jegyében a szentgyörgyi borfórum részt­vevőit. • (kun)

Next

/
Thumbnails
Contents