Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-08 / 260. szám

1993. november 8., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES VILÁG 7 Rádiókapcsolat űrhajósokkal Az amerikai Columbia űrre­pülőgép legénysége rádión érintkezésbe lépett a tőle mindössze 135 kilométer tá­volságban lévő Mir űrállomás orosz kozmonautáival. Mint a Columbia parancsnoka, John Blaha elmondta: „űrszomszé­daikkal” igen kellemesen el­beszélgettek. Az amerikai gép két hete indult útnak, héttagú személyzettel, valamint .több tucat patkánnyal a fedélzetén. Az űrben végzett kísérleteik célja, hogy megvizsgálják: mi­ként hat a súlytalanság álla­pota az élő szervezetre. A két orosz űrhajós július óta tar­tózkodik a Mir űrállomáson. Hadüzenet az utcai automatáknak A japán rendőrség hadat üzent az utcai automatáknak, ezrével szerelteti majd le azo­kat, amelyek a járdákon vagy az út szélén állva akadályoz­zák a gyalogosokat és a for­galmat. A szigetországban 2 millió automatát üzemeltet­nek, becslések szerint ebből 400-600 ezer állhat rossz he­lyen... Társadalmi csoportok kezdeményezték, hogy a To­kyo Cola cég, az Aszahi Sor Myar és más vállalatok auto­matáit távolítsák el, illetve a cégeket kötelezzék kemény pénzek kifizetésére. Az üze­meltetők természetesen csak néhány ezer automatáról is­merték el, hogy rossz helyen áll, de közölték: két évig is eltart, amíg leszerelik őket. Szabadlábon a sportrepülő A napokban elhagyta a hamburgi börtönt Mathias Rust, aki 19 éves korában az­zal szerzett világhírnevet, hogy 1987 májusban - ki­játszva az áthatolhatatlannak hitt szovjet légvédelmet - sportrepülőgépével leszállt a moszkvai Vörös téren. A hírt a Reuter jelentette. A bíróság ugyanis a büntetés felét elen­gedte. A fiatalembert 1991 áp­rilisban ítélték két és fél évi börtönre, mivel megkéselt egy kórházi ápolónőt, aki nem volt hajlandó megcsókolni Rustot. Nem igazolódott be a súlyos vád Nem bizonyosodtak be azok a vádak, hogy Woody Al­len szexuálisan zaklatta volna örökbefogadott lányát. A ha­tósági véleményt az illetéke­sek levélben juttatták el a ne­ves rendezőhöz. A hivatalos eljárásra azért került sor, mert az 57 éves filmkészítő volt élettársa, Mia Farrow azt állí­totta, hogy Allen tavaly mo­lesztálta nyolcéves adoptált kislányukat. Az orvosi vizsgá­lat azonban nem igazolta a vádat. A művészpár tavaly 12 évi együttélés után szakított, amikor Farrow megtudta, hogy Allennek viszonya van 22 éves fogadott lányukkal. Azóta szün­telen dúl köztük a háborúság. 200 ezer szökött kisgyermek Mintegy 200 ezer, szüleitől elszökött gyermek él a kínai városok utcáin. Ezt mutatta ki a kínai kormány és az ENSZ Gyermekalapja (Unicef) első közös felmérése. Kínában a hatóságok évtizedekig szigo­rúan ellenőrizték az emberek mozgását, ezért nem voltak utcán élők. Az utóbbi évek több könnyítése és a magán- szektor megjelenése alkalmat adott a szökésre: lehetett az utcán cipőt pucolni és virágot árulni. Egyeseket befogadott a munkaadójuk, mások kapual­jakban, csatornában alszanak. Segélyekért kilincsel a múzeumigazgató Új mecénásokat keres az Ermitázs A szentpétervári Ermitázs, a világ három legnagyobb múzeumának egyike, mecénásokat és szponzorokat keres. Mert pénz kell a felújítási és restaurációs mun­kák finanszírozásához. A múzeum igazgatója, Mi­hail Pjotrovszkij Párizsba lá­togatott. Elmondta, hogy az Oroszországban zajló viharos politikai változások miatt vál­ságban van a neves intéz­mény. Ha nem teszik meg a kellő intézkedéseket, az Ermi­tázs tíz éven belül tönkre­megy — idézte az AFP a mú­zeumigazgatót. A Téli Palotában és más, újonnan restaurált épületek­ben — amelyek egy része a vezérkar tulajdonában volt — mintegy hárommillió műtár­gyat őriznek. 1985-ben res­taurálási tervet dolgoztunk ki. Eddig 20 millió dollárt fordítot­tunk az udvari színház hely­reállítására, amely annak ide­jén a szentpétervári színházi élet fellegvára volt — mondta a múzeumigazgató. Az Ermitázs évi költségve­tése 1250 milliárd rubelt (1250 millió dollárt) tesz ki, és ehhez jön még 600 millió sa­ját forrásból. A múzeumnak 1300 alkalmazottja van, köz­tük 300 szakértő, illetve tu­dományos kutató. Jelenleg a kormány nem képes többet áldozni a mú­zeumokra. Nekünk kell meg­találnunk a megfelelő eszkö­zöket. A Coca-Cola szponzo­rálja az Ermitázs kutatólabo­ratóriumait, egy amerikai cég jelezte hozzájárulási szándé­kát, egy másikkal pedig tár­gyalásokat folytatunk. Orosz mecénás még nem jelentke­zett. A bevételek egy része a be­lépőjegyekből származik. Kül­földiek számára a belépő 7 dollárba, vagy 7000 rubelba kerül, orosz állampolgárok­nak valamivel kevesebbe. Az így befolyt összeg azonban a kiadások mindössze tíz szá­zalékát fedezi. A magas je­gyárak azért is indokoltak, mert a kutatási és restaurá­ciós munkákért a múzeum­nak világpiaci árakat kell fi­zetnie — hangsúlyozta Mihail Pjotrovszkij. A restaurálás Oroszországban még gye­rekcipőben jár, így a New York-i Metropolitan segítsé­géhez folyamodtak. Sok vi­lághírű múzeummal, köztük a párizsi Louvre-ral is együtt­működnek, és egyre több kül­földi kiállítást szerveznek. így láthatta például a New York-i és a párizsi közönség az Er­mitázs Matisse-gyűjtemé- nyét. Az igazgató elmondása szerint az elmúlt 10 évben 7 lopás történt, ám az ellopott tárgyak egy része megkerült. A hatékonyabb műkincsvéde­lem érdekében fel kell újítani az idestova tízéves riasztóbe­rendezést is. Pénz hiányában azonban a múzeum csupán az állam jó szándékára és a világ múze­umainak erkölcsi támogatá­sára számíthat. Tintin útján Amerikában A legpatinásabb szálloda A csodás párizsi Ritz Scott Fitzgerald egykor a Ritz bárjánál nyújtott át egy orchideát a csinos ismeret­lennek... Coco Chanel a szál­lodában élt, és ott is halt meg. Időről időre beugrott a Ritzbe a windsori herceg, de járt itt az orosz cár is. A Ritz nem a legrégibb, de alighanem a legpatinásabb szálloda Párizsban. Cesar Ritz, egy svájci szállodatulaj­donos alapította, aki 1918 őszén 75 éves korában jobb­létre szenderült. Szállodája a jólét szinbólumaként ment át a köztudatba. Cesar Ritz 1850-ben szüle­tett középosztálybeli család­ban és viszontagságosán kezdte pályafutását — emlé­kezik Claude Roulet, a Ritz vezetőjének asszisztense. Ritz első munkaadója úgy vé­lekedett, hogy nem lesz be­lőle jó szállodás; Cesar Ritz azonban az idők folyamán alaposan rácáfolt erre. Pá­rizsban, Bécsben, Monte Car- lóban és Cannes-ben dolgo­zott, s gyűjtötte a tapasztala­tokat, hogy álmai netovább­jaként maga is hotelt alapít­son. Az 1890-es években a londoni Savoy vezetője volt, s akkor jött el a pillanat, hogy valóra váltsa elképzelését. Zsebében a szükséges in­duló tőkével a párizsi Ven- dome téren megtalálta az ideális helyet. Ritz és felesége, Marie-Lo- uise arra törekedett, hogy szállodájukat a szolgáltatá­sok és a technikai felszerelt­ség etalonjává alakítsák. Az eredmény nem maradt el. A Ritz az első hotel volt Euró­pában, ahol villany világított, s minden szobát fürdőszobá­val láttak el. Ez valósággal felbőszítette Oscar Wilde-t, aki a hagyományos forró víz­zel telt kerekeken guruló ká­dat részesítette előnyben. Az akkori nagyságok azonban csodálattal adóztak a Ritz nyújtotta kényelemnek. Cesar Ritz halála után fele­sége irányította a szállodát, amelyet igazából törzsven­dégek népszerűsítették: aján­lották barátaiknak, ismerőse­iknek. F., Scott Fitzgerald utolsó bókja a szálloda iránt novellájának címe volt „A Di­amond as big as the Ritz”. Coco Chanel, a divatdiktá­tor az 1929-es tőzsdekrach után költözött be. Hemingway a háború után többször is megszállt a Ritzben. Itt jött rá, hogy akkori felesége el akar válni tőle. Vette az asszony képét, a mellékhelyiségbe ment vele, bedobta a csé­szébe és a nála lévő pisztol­lyal szétlőtte a WC-kagylót. A szállodát 1979-ben meg­vette egy egyiptomi befek­tető, Mohamed al-Fajed. Az övé a híres londoni Harrod’s áruház is. A Ritzet százötven- millió dollárért a régi „Belle Epoque”-nak megfelelően felújították. Megerősítették a biztonsági szolgálatot is, mi­vel 1991-ben egy hajnalon öt férfi rohant be az előcsar­nokba, és baseball-ütőkkel összetört néhány ékszereski­rakatot... A világon sok Ritz szálló van, de a Cesar Ritz által ala­pított párizsi hotelt egyik sem közelíti meg. A Ritzben egy vendégre minimum három al­kalmazott jut. Egy éjszakára a legolcsóbb szoba is 500 dollár, a legdrágább lakosz­tály pedig nyolcezer dollár. A szálló hűséges vissza­járó vendégeinek testőrök hadán kell átverekedniük magukat, mikor mondjuk olyan sztár is a szálló ven­dége, mint Madonna, a pop­csillag. A személyzet figyel­messége azonban ma is a régi — írja az AP a párizsi ho­telről. Két francia fiatalember Lau­rent és Jean Fabiern (25) elha­tározta, hogy a legendás Tintin riportútját ismét végigjárják. Tintin kalandjait könyv örökí­tette meg, rajzokkal. A gondola­tot felkarolta Párizs városa, s 100 ezer dollárt adományozott a két fiúnak a kalandos útra. Márciusban indultak el az Eif- fel-toronytól, s 18 hónapos út­Mi lehetett vajon az, amitől a Plútó pályája olyan külö­nösre sikerült? A Nature című amerikai tu­dományos folyóirat legújabb számában Renu Malhotra csil­lagász, a Houstoni Csillagá­szati Intézet munkatársnője abban találja a választ erre a tudósokat régóta foglalkoztató kérdésre, hogy a Naprendszer kialakulásakor a Neptun bolygó kiszakíthatta addig csaknem teljesen köralakú pá­lyájáról a Plútót és az inkább tojásalakú pályára állította, amelyen ma is halad. A Plútó pályája azért is különös és szokatlan, mivel az összes többi ismert bolygó csaknem kör alakú pályán halad. A Plútó pályája azonban ellen­ben annyira rendellenes, hogy bár a Nap körül tett 248 éves útjának legnagyobb részén a legkülsőbb bolygó, időről időre mégis keresztezi a Neptun pá­lyáját, mielőtt megint a szélre (FEB-foto) juk során megkerülik a földet. Most Amerikában járnak; meg akarnak ismerkedni az alvilág­gal, indiánokkal, mindennel, amivel Tintin is találkozott. Vé­gigjárják a rajzok helyszíneit is, ugyanolyan pózban fotóztatják magukat, ahogy Tintin szere­pelt a rajzokon. kerülne'. Ennek ellenére nem következhet be a két bolygó összeütközése. Régóta kutatják, hogy miért ilyen a Plútó pályája. Egyesek feltételezték, hogy a Plútó a Neptun elszabadult holdja, vagy egyedül maradt egyben, amikor a Neptun gravitációs ereje sok más hasonló égites­tet megsemmisített vagy messzire eltaszított. Helyesléssel fogadta Renu Malhotra feltevését Scott Tremaine, a torontói (Ontario állam, Kanada) egyetem fi­zika- és csillagászati tanára. Mint mondotta, a Plútó külö­nös pályájára ez az első ma­gyarázat, amely - úgy tűnik - igazságot tartalmaz. A houstoni csillagásznő el­mélete szerint a Plútó rendel­lenes pályája több mint négy- milliárd évvel ezelőtt keletke­zett, amikor a bolygók kialaku­lása végső szakaszába érke­zett. Gravitációs tánc Zöld sziget volt egeszen a jégkorszakig Grönland, a gleccservilág Grönland a jég világa. A Dániához tartozó terület 2 millió 175 ezer 600 négyzetki­lométer, s ennek mintegy 80 százalékát vastag jégpáncél fedi. A jég össztérfogata 2,6 millió köbkilométer. Néhány helyen a jéggel borított felszín 3200 méterrel a tenger szintje fölé magaso­dik, de van jégtakaró a ten­gerszint alatt is. Ebből a jég­világból csodálatos ízelítőt kaphat a turista, aki a nyu­gat-grönlandi Disko-öbölben hajókázik, ahová a híres llu- lissat-gleccser önti jégmasz­száját — írja grönlandi ismer­tetőjében az APA osztrák hí­rügynökség. A jégpáncél keletkezése az utolsó jégkorszakba nyúlik vissza. Azelőtt Grönland szi­geten — bármily hihetetlen — nem volt jég. A 10-15 ezer évvel ezelőtti utolsó jégkor­szak vége óta azonban mindmáig a gleccserek lassú visszahúzódása figyelhető meg. Grönland jégtakarója az Antarktisz mögött a világ második legnagyobb össze­függő jégpáncélja, amely a föld édesvízkészletének mintegy kilenc százalékát képviseli. Ennek teljes felolvadása a világtenger vízszintjét hat-hét méterrel emelné. A grönlandi jégmasszának a föld időjá­rása szempontjából is nagy a jelentősége: nemcsak magán a szigeten, hanem Európá­ban is, hiszen gátként szolgál az északi félteke áramlatai előtt. Az utolsó jégkorszakok közti időszakban a hőmér­séklet Grönlandon igen rövid idő, tíz-húsz év alatt 14 fokra csökkent. Néhány száz évig így maradt, majd ismét egy hasonlóképp rövid időszak alatt ismét a régi szintre emelkedett. Az ilyen nagy és gyors süllyedéseket egyetlen interglaciális periódus alatt a szakértők eddig lehetetlen­nek tartották. A sziget jégmentes part­menti területei egyes helye­ken csak száz méter, másutt 250 kilométer szélesek. A legnagyobb jégmentes terü­let, az észak-grönlandi Pe- ary-föld, amely Dánia nagy­ságú, szélsőséges éghajlata miatt azonban lakatlan. Grönland környékének ve­szélyes nevezetességei a jéghegyek. Ezek főként ta­vasszal és nyáron a Grön­land és Izland közötti Dá- nia-szoroson vándorolnak dél felé. A Farvel-fok, Grönland déli csúcsa magasságában talál­koznak a sarki vízáramlatok a melegebb, Irminger-ten- gerbeliekkel, s ez gyakran jéghegy-torlódásokhoz és sűrű ködhöz vezet. A jéghe­gyek tulajdonképpen lesza­kadt gleccservégek, amelyek kizárólag édesvízből állnak. Ritkán magasabbak hetven méternél. Egyes kivételes példányok azonban a száz­méteres víz feletti magassá­got is elérhetik, ami azt je­lenti, hogy a mélyben akár ötszáz-kilencszáz méteres rész rejtőzhet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents