Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-08 / 260. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — EGYETEMEK, FŐISKOLÁK 1993. november 8., hétfő Az 1994. évi felvételi eljárás új vonásai Elkészültek az egyetemek és a főiskolák jövő évi felvételi szabályzatai, ezek alapján nyomdába került és december közepén kapható lesz a könyvesboltokban a „Felső- oktatási felvételi tájékoztató — 1994”. Év 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 Jelentkezők száma Felvettek száma Felvételi arány 45800 43600 48500 51700 60200 73400 74000 18700 17800 19500 22400 26100 30900 32000 40,8 40,8 40,2 43,3 43,4 42,1 43,2 Új kormányrendelet készül Bár a tájékoztató tükrözi az új felsőoktatási törvény megváltozott felvételi szemléletet, maga á felvételi eljárás 1994-ben kisebb mértékben változik, mint az elmúlt években bármikor. A törvény a felsőoktatási intézményre bízza a bebocsátás követelményeinek, a felvehető hallgatók létszámának meghatározását, a vizsgák megszervezését és lebonyolítását, a felvételi döntéseket, de előírja a felvételi követelmények közzétételét. A régi törvény minden pályázó számára kötelezővé tette a felvételi vizsgát, de lehetővé tette a vizsga alóli mentességet. Az elmúlt 4 évben ennek hatására a felvettek egyre növekvő hányada — 1993-ban már több mint 30 százaléka — felvételi vizsga nélkül (középiskolai eredményei alapján) jutott be az I. évfolyamokba. Az új törvény nem írja elő a felvételi vizsgát, de lehetővé teszi, hogy ez is a válogatás szempontjai közt szerepeljen. A felsőoktatási intézmények vezetői tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy jövőre a felvételi eljárás — lényeges vonásait tekintve — a korábbi évekhez hasonlóan zajlik le. így a most érettségizőket nem állítják váratlan akadályok elé. Ebben az évben elkészül a felvételi eljárás általános szabályait tartalmazó új kormányrendelet, amelyet 1995-ben alkalmaznak majd először teljes egészében. Ennek eredményeként várhatók csak újabb lényeges változások. Minden érettségiző korosztály alapvető kérdése, hogy milyen felvételi esélyei vannak. A felvételi esélyeket a jelentkezők és a felvettek aránya méri. Ez a táblázatban ismertetettek szerint alakult az elmúlt években (a katonai és egyházi intézmények adatai nélkül). Növekvő esélyek Az 1994. évi felvételi esélyek csak becsülhetők. Minthogy az érettségizők száma az ideihez képest alig változik és mivel 1993-ban az egy évvel korábbinál több mint nyolcezerrel többen nem jutottak be — nyilván közülük többen újra pályáznak —, ezért a jelentkezők számának kis mértékű növekedése várható (74-75 ezer). A felvételi irányszámok 2500-el emelkednek az ideihez képest, így 32-33 ezer felvette! számolhatunk. így a pályázni készülők reménykedhetnek: felvételi esélyeik valószínűleg növekedni fognak. T udományegyetemek A tudományegyetemi karok irányszámai a következő évben csak 2-3 százalékkal növekednek. Az állam és jogtudományi karokon Az Államigazgatási és a Rendőrtiszti Főiskolákon csak annyi lesz a változás, hogy Szegeden a jogászképzés mellett közgazdász-gazdálkodási egyetemi szak is indul (matematika, történelem, köz- gazdaságtan vizsgatárgyakkal). Akik ezekbe az intézményekbe jelentkeznek, igen kevés átjelentkezési lehetőséget kapnak, néhány tanító- és óvónőképző intézmény fogadja csak őket, ha sikerrel leteszik az ottani alkalmassági vizsgát. A fővárosi, a pécsi, a miskolci karon minden érettségizőnek felvételi vizsgát kell tennie, a szegedi karon a középiskolából 60 pontot hozók és meghatározott nyelvvizsgákkal rendelkezőket az Államigazgatási Főiskolán a kiemelkedő középiskolai eredményeket produkálókat vizsga nélkül veszik fel. A bölcsészettudományi karokon A bölcsész képzés kiterjedése folytatódik: idén a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen indult, jövőre a Károli Gáspár Református Egyetemen indul bölcsész kar (angol, holland és magyar szakkal). Újonnan induló szakok: az ELTÉ-n amerikanisztika, japán, kínai, skandinavisztika és újgörög; Szegeden: amerikanisztika, általános és alkalmazott nyelvészet; Miskolcon: politológia és kulturális antropológia; Veszprémben: kémia-környezettan. Veszprém is áttér egyébként a — többi kar által már korábban bevezetett — egyszakos jelentkezési lehetőség megadására, az egyetemi szakok itt is tetszés szerint párosíthatok másikkal. Az ELTÉ-n szigorítanak a vizsgáztatási feltételeken, nem tehet szóbeli vizsgát, aki az írásbeli vizsgán nem ér el legalább 7 pontot. A pécsi karon a francia szakon megszüntetik, ugyanakkor a német, az olasz és a spanyol szakokon bevezetik a felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők számára a szóbeli vizsga alóli felmentést (az orosz szakon az írásbeli vizsga alól mentik fel az ilyen pályázókat). A szegedi és a debreceni karon nem fogadnak el átjelentkezést a történelem, a magyar, az angol, a francia és a német szakokra, továbbá a debreceni karon a filozófia, a művelődési és felnőttképzési menedzser, a néprajz és a pszichológia szakon sem. A KLTÉ-n megszüntetik a középiskolai eredményeken alapuló vizsgamentességeket: A miskolci szak legtöbb szakán felvételt nyerhet — az irányszám 50 százalékáig — aki a középiskolából 55 pontot hoz és a magyar, a történelem szakokon, ezen kívül még meghatározott nyelvvizsgával is rendelkezik. A természettudományi karokon Új szak(pár) indul Pécsett: a fizika-technika és a földrajz-matematika, valamint Debrecenben a geográfus; nem indítja jövőre az ELTE a technika-egyéb és a mérnökfizikus szak(pár)okat. A pécsi karon felveszik a fizika szakra a fizikából érettségizett és a középiskola utolsó két évében matematikából és fizikából 4,5 átlagú pályázókat. A szegedi karon nem fogadnak átjelentkezőket a földrajz és a geográfus szakokra. E karon egyébként a legtöbb szakra vizsga nélkül nyernek felvételt a különböző tanulmányi versenyek helyezettjei, résztvevői illetőleg a matematika, a fizika, a kémia, a magyar és a földrajz szakokra azok, aki e tárgyakból kiemelkedő középiskolai eredményeket értek el. A debreceni karra csak a város azonos felvételi tárgyú szakjaiból fogadnak el átjelentkezést, és ide is — több szakra — be lehet jutni felvételi vizsga nélkül kiváló középiskolai osztályzatok esetén. Műszaki egyetemek, főiskolai karok A műszaki egyetemi és főiskolai karokra idén közel 7000 helyet hirdettek meg és 8100 pályázót vettek fel. Jövőre 8100 helyet hirdetnek meg. A felvételi eljárás már 1993-ban nagy mértékben azonos volt az intézményekben, 1994-ben még jobban közeledik egymáshoz. A jelentkezők nagy részét (a BME- egyetemi karain 70 százalékát, a miskolci kohász karon és a Kandó főiskolán 75 százalékát, a többi karon 90 százalékát) a középiskolai vizsgaeredmények alapján vehetik fel, ha a középiskolából hozott pontok átlaga eléri a BME egyetemi karain és a Veszprémi Egyetem Mérnöki Karán a 4,00, a többi karon, főiskolán a 3,75 átlagot. Az 1994-ben érettségizők esetében a hozott pontok átlagát a 4. osztály éwégi jegyei helyett a félévi jegyek figyelembevételével számítják. Aki ily módon nem kerülhet be, azt az április 7. utáni héten értesítik, és le kell tennie a közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgát matematikából és fizikából (a BME vegyészmérnöki, a dunaújvárosi kohó és anyagmérnöki, a veszprémi vegyész-, anyag- és környezetmérnöki, a Könnyűipari Főiskola könnyűipari és biztonságtechnikai és az Ybl főiskola tűzvédelmi szakain és fizika helyett kémia is választható). A BME építész, a pécsi magasépítő, települési és műszaki tanári, a győri magasépítő és az Ybl főiskola magasépítő (Debrecenben magasépítő, építő és mérnök tanári) szakain rajz-alkalmassági vizsgán is részt kell venniük a pályázóknak (akkor is, ha nem kell vizsgázniuk). Minden karon, főiskolán többletpontot adnak a felvétel mindkét szakaszában a nyelvvizsgákért, a szakirányú technikusi oklevélért, az OKTV-n és az OSZTV-n a 20. helyezésért (ha ez nem jelent feltétlen felvételt). Egyes intézmények további többletpontot adnak a rajz-al- kalmassági vizsgáért (az előzőekben felsoroltak a II. ütemben), kéttannyelvű gimnáziumi végzettségért (Dunaújváros, Győr, Ybl Budapest) és hivatásos tűzoltói gyakorlatért a tűzvédelmi szakon. Több intézményben indul műszaki menedzser szak (Dunaújváros, Veszprém, Kecskemét, Kandó, Könnyűipari, Győr, Ybl Budapest és Debrecen), a felvételi vizsga tárgyai matematika és történelem, néhány helyen a történelem helyett fizika vagy közgazdaságtan is választható. További új szakok: a BME-GÉK-en főiskolai szintű gépész, az ME-KOK-on anyagmérnöki és mérnök fizikus, Dunaújvárosban anyagmérnöki és Veszprémben vegyész szak indul. Hová, hányán, mennyiért? A jövő évi felvételi követelmények és lehetőségek ismertetésében ezúttal az egészségügyi, az agrár és a művészpályákra készülők számára adunk részletes tájékoztatást. Ismertetjük továbbá az egyházi felsőoktatás kereteiben történő továbbtanulási lehetőségeket. Egészségügyi felsőoktatás Az irányszámok az idei évhez képest-5 százalékkal növekednek, elsősorban az általános orvosi szakokon. A felvételi eljárás alig változik. Debrecenben az egészség- ügyi ügyvitelszervező szakon írásbeli vizsgatárgy lett a matematika mellett a biológia is. Szegeden vizsga nélkül felvételt csak azok az első helyen ide jelentkezők nyernek, akiknek legalább 59 pontot hoznak a középiskolából a középfokú állami nyelvvizsgájuk mellett. Az Orvostovábbképző Egyetem új elnevezése: Hay- nal Imre Egészségtudományi Egyetem. Agrár felsőoktatás Az irányszámok mintegy 7 százalékkal növekednek, elsősorban a Pannon Agrártudományi Egyetem karain, az Állatorvostudományi Egyetemen és az Erdészeti és Faipari Egyetem két karán. Új karok alakultak: a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a gyöngyösi Mezőgazda- sági Főiskolai Kar, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen a tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési kar. A jövő évben induló új szakok: Gödöllőn a főiskolai szintű kommunikáció-technikai és a gépészmérnöki, Gyöngyösön a főiskolai szintű gazdasági és a mezőgazdasági mérnöki, Keszthelyen a gazdasági agrármérnöki, az Állatorvostudományi Egyetemen alkalmazott zoológus és Sopronban mérnök-tanár és műszaki oktatói. A gödöllői egyetem gyöngyösi főiskolai karán gazdasági és mezőgazdasági mérnökképzés folyik; felvételt nyerhet, aki 42 pontot hoz a középiskolából; többletpontokat (szakirányú technikusi oklevélért, traktor- és targonca- vezető jogosítványért, iskola- rendszerű gazdaképzésben való részvételért) csak azok kapnak, akik e karra adják be jelentkezési lapjukat. A felvételt a hozott és a többletpontok sorrendje határozza meg. Az agrár felsőoktatási intézmények mind adnak többletpontot állami nyelvvizsgákért, de ezek eltérnek egymástól (és sok esetben az 1993-ban adottól). Ugyancsak többletpontokkal honorálja a legtöbb kar „A Tehetségért” mozgalom keretében elvégzett „0” évfolyam vizsgaeredményeit, e pontokat is intézményenként eltérő módon számítják. Sok egyéb teljesítményért (szakközépiskolai végzettség, termelésben eltöltött idő, szakirányú tanfolyamok elvégzése, technikusi oklevél, OKTV-OSZTV, egyéb versenyek helyezései stb.) adnak egyes karokon többletpontokat. Művészeti felsőoktatás A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán jövőre — nem indul Budapesten a harmonika, Győrben a gitár, Miskolcon a tuba és Pécsett a trombita, az ütőhangszer és a zeneelmélet-szolfézs szak, viszont — indul Győrben az oboa és Miskolcon a gitár szak. — Debrecenben a gitár szak kivételével, Szegeden a gitár, a kürt és a régizene szakok kivételével valamennyi szakra jelentkezhetnek a minimálisan 3 év főiskolai tanulmányt igazoló pályázók. Debrecenben az iskolai ének-zenetanár, karvezető egyetemi szakra csak a főiskolán zeneelmélet-szolfézs szakot végzettek jelentkezhetnek. A Magyar Iparművészeti Főiskolán induló új szakok: szili- káttervező, textiltervező. A felvételi vizsga általános és szakmai műveltségi, valamint képességvizsgálati írásbelivel egészül ki. Nem számítanak a középiskolából hozott pontok. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán nem indul díszlet- és jelmeztervező művész és intrediszciplináris (művészetközvetítő) szak, viszont felvesznek vizuális nevelőtanárt levelező szakra. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán nem indul operett-musical valamint televízió- rendező-műsorvezető szak (így az irányszám több mint a felével csökken). Egyházi felsőoktatás Jövőre 31 felsőoktatási intézményben (karon) indul oktatás. Huszonötben lelkészképzés folyik, hatban bölcsész és tanítóképzés (is). Bölcsész képzést folytat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara (PKE-BTK) angol, magyar, latin, német, történelem és román szakokon) és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara (KRE-BTK) (angol, holland, magyar és történelem szakokon). Tanítóképzést folytat: a KRE Tanítóképző Főiskolai Kara (Nagykőrös) KRE-TFK; a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola (Debrecen) KTIF; a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola (Esztergom) VTIF; a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola ZSTIF. E hat intézményben a jelentkezés és a felvételi eljárás az állami felsőoktatási intézményekhez hasonlóan folyik. A két bölcsész karon félévenként 22 ezer 500 forint tandíjat kell fizetni. A tanítóképző intézményekben az előző évhez képest kevés a változás. Esztergomban általános iskolai taní- tói-hitoktatási szak indul, Zsámbékon a tanítói és az óvodapedagógusi szakok párosíthatok lesznek az rk. lelkipásztor-asszisztensi illetőleg az rk. hitoktatási szakokkal. A ZSTIF a szaktárgyi írásbeli vizsgát — a közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgától eltérően — a főiskolán szervezi meg, és átjelentkezőket nem fogad más főiskolákról; a középfokú nyelvvizsgával rendelkezőknek nem kell tantárgyi vizsgát tenniük. Az eddigiekben vázolt változások természetesen nem térnek ki minden új elemére az 1994. évi felvételi vizsgáknak. Minden jelentkező számára nélkülözhetetlen, hogy jelentkezési lapjának beadása — 1994. március 1. előtt — alaposan tanulmányozza az év végén megjelenő Felsőoktatási felvételi tájékoztató 1994. c. kötetet. Ajánlható a felkészüléshez az ugyancsak akkor kapható: Felvételi feladatok és lehetőségek a felsőoktatási intézményekben — 1993. című kötet is.
