Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-08 / 260. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. november 8., hétfő MagyarCom a MATÁV- tenderen Közösen nyújtott be pályázatot a MATÁV privatizációjára kiírt tenderre MagyarCom név alatt a Deutche Telekom, az Ameritech és a Cable and Wireless telekommunikációs cég. A Deutche Telekom a világ harmadik legnagyobb telekommunikációs cége. Ebben az évben több, mint 35 milliárd USA-dolláros bevételre számít. Az Ameritech 12 millió ügyfelet szolgál ki, éves bevétele 1992-ben 11,2 milliárd dollár volt. A Cable and Wireless 55 országban működik, s az 1992-93-as üzleti évben 5,8 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le. Nincs veszélyben a Magyar Suzuki Nincs csődveszély a legnagyobb magyarországi japán beruházásnál, vélhetően a pénzügyminisztériumi előterjesztés téves interpretálása miatt kaptak téves információt a kormányszóvivői tájékoztatón az újságírók. Az alaptőkeemelésről még nyáron döntött a cég igazgatótanácsa. Kétségtelen, hogy a japán jen és a magyar forint értékének ellentétes irányú mozgása kedvezőtlenül hat az esztergomi beruházás megtérülésére, azonban szó sincs arról, hogy a cégnek a csőd veszélyével kellene szembenéznie. A gyártás a tervezett mértékben növekszik. Küzdelem a pakura ellen Továbbra is harmadfokú a vízminőségvédelmi készültség a Szamoson, amelynek vízébe, mint ismeretes, román területről pakura került. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Környezet- védelmi Felügyelőség szakemberei a hét végén nagy erővel dolgoztak a kőolaj- származék eltávolításán. A folyó felső szakaszán Csengetnél és Olcsvánál gyűjtötték össze a pakurát, s vitték a partra. Eddig közel hattonnányit szedtek össze a vízfelszínről, és a partszegély növényzetéről. Eredményes Konzumbank Csaknem egymilliárd forinttal bővítette mérlegfőösszegét a Konzumbank Rt. idén szeptember 30-áig. így elérte a 16,2 milliárd forintot. Az év végére a mérlegfőösszeg valószínűleg 17 milliárd forint lesz. A bank tevékenységének bővülésével párhuzamosan javult jövedelmezősége is, ugyancsak ebben az időszakban az adózás előtti üzemi eredmény céltartalékképzés után 372 millió forintos nyereséget jelent. A pénzintézet a múlt esztendőben még veszteséggel zárt. Bor-konferencia A magyar borkivitel nemzetközi feltételrendszeréről rendez konferenciát a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vezető- és Továbbképző Intézete Budapesten. A tanácskozás aktualitását az adja, hogy hazánk megállapodást kötött a borkivitelről az Európai Közöséggel. A magyar szakemberek megismerik az EK agrárszabályozásának minőségügyi és élelmiszerjogi rendszerét és alapelveit. A tanácskozáson szó lesz a EK- magyar bormegállapodás több részletkérdéséről is. ÚJABB KÉT HÓNAP ELTELTÉVEL. Még mindig nem üzemel a húsfeldolgozó Tabon (Folytatás az 1. oldalról) Munkatársunk a helyszínen járva szerdán délelőtt azt tapasztalta, hogy az üzem még mindig nem működött. Az épületben szerelők dolgoztak, az udvaron egyéb munkákat végeztek... Feltett kérdéseire Kaveczki László az alábbiakat válaszolta: — Sajnos, különféle okok miatt tovább csúszott a feldolgozó üzem átadása, a vágás beindítása. A legtöbb gondot a csapadékos időjárás okozta, ezért a szükséges kinti munkákat időben nem tudtuk elvégezni: a lerakott szennyvíztartályokat például megemelte a talajvíz. Miután a területet víztelenítettük, a tartályok helyét újra kellett rendeznünk. Szerencsére most már a végleges helyükön vannak, de az északi gépkocsibejáró aszfaltozása még visszavan... A feldolgozó üzem külföldi gépei átadásra kerültek, honosításuk november 10-én várható. (A gépek Európában már forgalomban vannak, így gond nem lehet velük.) Ezek a gépek munkavédelmi és élelmiszer-egészségügyi szempontból is tökéletesek! — Úgy tudjuk, hogy október 19-én már volt egy műszaki bejárás. Sok kifogás merült fel a hatóságok részéről? — Összességében nem. Csak apróbb dolgokat kifogásoltak. Mivel boltot is működtetünk majd az üzem területén, ezért egy kis kaput is elhelyeztünk. Ezt a személyi kijárót rá kell terveztetni — a KPM igénye szerint —, az előzetes tervre. A munkát folyamatosan végzik. Problémaként merült föl, hogy az üzem szennyvízrendszerére még nem volt rákötve a különféle gyűjtő-, tisztító- és ülepítő aknarendszer. Az állatorvos igénye volt, hogy az állatpihentetőben alakítsunk ki egy elkü- lönítőt (karámot) az esetleges beteg állat részére. A külön épületben levő bontó részbe egy mikroszkópot kell beszereznünk, illetve az állatorvos részére eszközfertőtlenítőt kell biztosítanunk. Egyébként a köjál megdicsért bennünket. Sajnos, a korábban megtervezett hűtéstechnológiát is ki kell váltani, mert a rendszert működtető Freon-12 típusú gázt betiltották. Az új angol hűtőt most szerelik a szakemberek, napokon belül elkészül. Csak ilyen „apróságok” keserítik az életünket. Egyébként úgy látom, hogy november 20-ig a telepet felkínálhatjuk üzembehelyezésre az 1-es számú szakhatóságnak. Ha megkapjuk az engedélyt, akkor azonnal megkezdjük a próbavágást, azt követően pedig — várhatóan november végén — a folyamatos termelést! Amennyiben nem így lesz, az beláthatatlan következményekkel járhat, ugyanis az idő megy, a pénz fogy és piacot is veszíthetünk... De, az üzem ezt már nem bírná ki! Krutek József Új buszvárók Zákányban Új buszvárókat építenek Zákányban a csurgói Konzol Kft szakemberei. Az önkormányzat megrendelésére idén három új megálló készül el, a többit pedig jövőre folyamatosan újítják meg a csurgóiak. Fotó: Török Anett Németek munka nélkül A recesszióval küzdő Németország háború utáni történetében először lépte át a munkanélküliek száma a 3,5 milliós szintet. Októberben 3,524 millióan voltak állás nélkül, csaknem 600 ezerrel többen, mint egy évvel ezelőtt. Ezt kell tudni az új lakástörvényről (10.) A tartási szerződés Költségvetés, mint bizonytalansági tényező Alig terjesztették be az Országgyűlésnek az 1994. évi költségvetés tervezetét, s a pénzügyminiszter máris annak módosításáról, a várható hiány százmilliárd forinttal való növelésről beszélt a Parlamentben. Az előző esztendőben az eredetitől lényegesen eltérő pótköltségvetést kellett előterjeszteni, s a zárszámadás azt mutatja, hogy kifogásolható a költségvetési törvény végrehajtásának törvényessége és szabályossága is. Az Állami Számvevőszék elnökének megállapítása szerint a költségvetési intézmények százmilliárd forintot vontak ki a törvényhozás ellenőrzése alól, s ennek az összegnek egy részét inkább a hiány mérséklésére kellett volna fordítani, mintsem elkölteni. Ezek mögött a megállapítások mögött súlyos elvi ellentmondás feszül: a jelenségek azt mutatják, hogy a végrehajtó hatalom túltészi magát a törvényhozás döntésein. Ahelyett, hogy előzetes felhatalmazást kérne a módosításokra, kész helyzet elé állítja az Országgyűlést. Márpedig a történelem tanúsága szerint — ezt mutatja a polgári forradalmak históriája is — az események kiváltó oka mindig az volt, hogy a polgárok maguk akarták eldönteni, mennyit adóznak s azt mire költse a végrehajtó hatalom. Az állami költségvetés törvény, azt ekként is kell végrehajtania a költségvetési intézményeknek, s bizonyos összeghatárokon felül a fejlett országokban még az átcsoportosításokat is — az egyik intézmény többletkiadását más intézmény megtakarításának a terhére — előzetes törvényhozói jóváhagyáshoz kötik. Ezért fontos a kormány által beterjesztett költségvetési előirányzat áttekinthetősége, hogy pénzügyi ügyeskedéssel ne vonhassanak ki bizonyos területeket a törvényhozás felügyelete alól. Áz állampolgárok és a gazdálkodási egységek azt is joggal követelik meg a költségvetéstől, hogy abban bizonyos állandóság érvényesüljön, mind a kirótt adóterhek, mind a várható előnyök — állami megrendelések, támogatások — tekintetében. Elvárható tehát, hogy legalább saját államuk, kormányzatuk törekvéseivel, mint viszonylag állandó tényezővel számolhassanak az érintettek. A hazai költségvetési gyakorlat gyengeségének két oka van. Az egyik, hogy nem sikerült az állam társadalmi-, gazdasági szerepvállalását gyökeresen csökkenteni, s így az alig vagy csak igen nehezen és lassan csökkenthető kiadásokkal szemben egy gyorsan zsugorodó bevételi bázis áll szemben. A második ok az, hogy a kormányzat gazdasági előrejelzései, amelyekre a bevételek és a kiadások építendők, sorra és rendre nem válnak be... Márpedig, ahogyan azt dr. Magyary Zoltán, a Pázmány Péter Tudományegyetem tanára klasszikusként számon tartott művében, az 1942-ben megjelent Magyar Közigazgatás 462. oldalán megfogalmazta: „Az államháztartás irányítása az egész magyar közgazdaság sorsára kiható jelentőségű. E fontosságánál fogva szükséges, hogy ne ötletszerű legyen, a mindenkori erősebb, vagy hangosabb kielégítéséből álljon, hanem nagy körültekintéssel, mesze kitűzött célokkal és a gazdasági élet szakadatlan folytonosságával számolva történjék”. Bácskai Tamás Vállalkozó repülőtér Új üzemeltetője van a kaposújlaki repülőtérnek. A Ka- pos-Airport Kft nem titkolt célja, hogy a repteret a nemzetközi elvárásokhoz igazítsák, ehhez azonban nem kevés pénzre van szükség, melyet a leszállási díjakból fedezni nem lehet. Tervezik, hogy jövőre oktatógépet vásárolnak, és a rendelkezésre álló épületeket jobban kihasználják. Nemrég egy diszkontáruházát is nyitottak (képünkön), amelyet Kaposvárról is sokan felkeresnek. Fotó: Török Anett Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1993. november 5. nettó vételi kötv. árfolyam % nettó eladási árfolyam % felh. kamat % 1993.11.05. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1994/A 98,00 98,60 17,60 1994/B 96,47 97,07 15,44 20,50 1995/A 1995/B 92,13 92,73 “j” 1,40 20,44 "5” 1995/C 96,07 96,67 13,28 20,50 1995/F 94,51 95,11 5,87 20,50 1995/G 97,71 98,31 4,65 20,50 1995/H 97,75 98,35 2,99 20,50 1996/A 92,30 92,90 14,10 19,65 1996/B 94,51 95,11 13,76 20,29 1996/C 94,41 95,01 12,85 20,27 1996/F 94,15 94,75 8,25 20,13 1997/C 91,88 92,48 12,28 19,48 1998/A 99,50 100,10 11,45 — Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. A bérlő továbbra is csak a bérbeadó hozzájárulásával köthet tartási szerződést. Megtagadhatja az önkormányzat a hozzájárulását, lia a szerződő felek életkora alapján a bérlő tartásra nem szorul vagy az eltartó nem képes a tartásra. Amennyiben a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül köt tartási szerződést, a bérlő halála után az eltartó nem folytathatja a lakásbérleti jogot. A tartási szerződés megkötése után mind az eltartott, mind az eltartó — kiskorú gyermekük kivételével — csak a másik fél beleegyezésével fogadhat be más személyt a lakásba. Hozzájárulásuk egyébként olyan személyek esetében is szükséges, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül is a lakásban lakhatnának. A bérlő halála után az eltartó folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt és köteles változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani a lakás- használatot mindazok számára, akik a bérlő halálakor jogszerűen a lakásban laktak. A törvény különbséget tesz az 1994 január 1. előtt megkötött és a január 1. után létrejövő tartási szerződések között. Az 1994. január 1. előtt kötött szerződések esetén a bérlő halála után az eltartó akkor folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt, ha a tartási szerződés jóváhagyásától legalább 1 év telt el, s az eltartó a bérlő halálakor legalább 1 éve már állandó jelleggel a lakásban lakott és teljesítette tartási kötelezettségét. A törvény hatálybalépése után kötendő szerződések esetén az eltartónak és az eltartottnak nem kell együtt élnie a lakásban ahhoz, hogy a lakásbérleti jog folytatható legyen. A bérlő halála után akkor száll az eltartóra a lakás- bérleti jog, ha a bérbeadó korábban hozzájárult a tartáshoz, az eltartó teljesítette tartási kötelezettségét, életjáradéki szerződésre történő módosítás esetén az életjáradékot rendszeresen fizette, s ha a bérbeadó hozzájárulásától a bérlő haláláig legalább 1 év telt el. Ha a bérlő halálakor a lakásbérlet folytatására jogosult személy is lakik a lakásban, az eltartóval meg kell állapodniuk, melyikük folytatja a lakásbérleti jogot. A törvény a tartónak biztosit elsőbbséget. (Folytatjuk) Ferenczy Europress x i
