Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-08 / 260. szám

1993. november 8., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé heti műsora 18.45: Képújság. 19.00: Hétfő esti hírmagazin. Benne: Önkormányzati lakáseladás pro és kontra - Új fitnessklub a városban - Fórum polgár- mestereknek - Hírek, sport. 20.00: Aranyláz Alaszkában, II. rész. Csütörtökön 20 órától: Bolondgyógyás* (olasz bozó- zat). Pénteken 20 órától: Kö- lyökbanda (franc, kalandfilm). Muzsikáló esték külföldi vendégelőadókkal Neves osztrák vendégelő­adók részvételével rendezte meg a marcali zeneiskola szombaton a Schubertiadét. A Muzsikáló esték soros hang­versenyének résztvevői között köszöntötte a közönség Ivan Erőd és Gerhard Präsent ze­neszerzőket is. A koncert után pedig a helyi zenebarátok köre szakmai beszélgetés­re invitálta az érdeklődőket. Kerékpárút épül Lengyeltótiban Ötvenszázalékos útalap­támogatással, hárommillió forintos költségvetéssel ké­szül Lengyeltótiban a Fonyód felé vezető majdnem másfél kilométer hosszú kerékpárút. Az önkormányzat építőbri­gádja a napokban adja át a te­repet a Közút Kft embereinek, akik az aszfaltozást végzik majd. A kerékpárutat várha­tóan még e hónapban átadják. Nemeskisfalud kiválik a tapsonyi körjegyzőségből Nemeskisfalud kiválik a tapsonyi körjegyzőségből és Böhönyével lép „fúzióra” ja­nuár elsejétől. A böhönyei képviselő-testület a napokban szavazott igennel a csatlako­zásra. A két község elöljáró­sága még ebben a hónapban megvitatja a közös közigazga­tási teendőket, s döntést hoz — és pályázatot ír ki majd a körjegyzői állás betöltésére. Új út és villany Somogyvámoson Mindenszentekre elkészült Somogyvámoson a temető­höz vivő, fél kilométer hosszú útszakasz, s az önkormányzat a villanyt is kivezettette a te­metőbe. A munkák mintegy 800 ezer forintnyi költségéhez a somogyvámosi lakosság hat­vanezer forinttal járult hozzá. T áplálékkigészítők és vitaminok A Kalifornia Fitness marke­tinghálózatának pécsi szak­emberei tartottak tájékoztató­val egybekötött termékbemu­tatót a héten a marcali könyv­tárban. A különféle vitamino­kat és étrendjavítókat a bio­táplálkozás jegyében elsősor­ban a sportolóknak, testépí­tőknek, illetve az aktív fizikai munkát végzőknek ajánlották. Megforrt a bor — hová kerül? Ritka már a kádár Hab a tortán: hinták, házikók, dzsungelhidak Svájcnak készítik a 101. játszóteret Évente 6-8 ezer köbméter fát dolgoznak fel böhönyei Lénia Kft telepén Nem minden bokorban te­remnek manapság kádárok. Régen minden faluban volt bognár, kádár, kovács, faze­kas... Ma már mutatóba is alig akad ilyen. Marcaliban Korovitz József készíti a kádakat, hordókat, ti­zenegy éve. ' — A marcali ktsz-nél tanul­tam ki a kádármesterséget, 1958-ban — mondta a mester —, de nem maradtam a szakmában. A tsz-ek idejében nem volt ránk szükség, így építésztechnikusi végzettsé­get is szereztem, és csak hu­szonnégy év múltán kezdhet­tem újra ezt a mesterséget. — Van kereslet a hordó iránt? — Az utóbbi két-három év elég nehéz volt, nincs pénzük az embereknek. Remélem, a jövőben fellendül az üzlet: most, hogy egyre inkább a mi­nőség kerül előtérbe, nem lesz mindegy, mibe kerül a bor, a pálinka. — Meg lehet állapítani egy borról, hogy milyen hordóban volt? — Azt mindenképpen, hogy fa vagy műanyag hordóban ér­lelték-e. Ha a hordó fiatal, ak­kor azt is érezni, hogy tölgy vagy akác-e az anyaga. A pá­linkának legjobb a szederfa. — Nehéz hozzájutni az anyagokhoz? — Én leginkább tölggyel dolgozom, akácot csak javítá­sokhoz használok. Egy köb­méter tölgy ára tízezer forint körül mozog, de egy köbméter dongához háromszor annyi rönkre van szükség, tehát nem olcsó dolog. Szederfához jutni nagyon nehéz. Az utak melletti öreg fákat már kivág­ták; a falusi házak udvarán látni még, de az is tele szeg­gel, megcsonkítva az ágai... Egy öreg fa három-négy kis hordóra elég. Nagyszerű az a pálinka, amit szederfa hordó­ban érlelnek, gőzöléskor cso­dálatos illatot áraszt a mű­helyben... Szerszámokat sem könnyű szerezni. Zalában él egy mes­ter, aki olasz szerszámok má­solatait készíti. Messziről ke­resik, mert nagyon jó, tartós szerszámokat csinál, jobbak is, mint az eredeti. Én egy ko­sár szerszámmal kezdtem el dolgozni, sok mindenem hi­ányzott — Vas Béla bácsi se­gített ki, akinek nagyon sokat köszönhetek. Itt él Marcaliban. Nagyszerű szakember volt, tőle tanultam a mesterfogáso­kat. — Mennyi idő alatt készül el egy hordó? — Egy negyvenliteres ti- zenhárom-tizennégy óra alatt. A műveletek egy részét már gépekkel végezhetem, de így is sok a kézi munka. Egy ilyen hordó ára három-négyezer fo­rint, ha mindennap készítenék egyet, nem lenne okom pa­naszra. Sajnos, az utóbbi években úgy látszott, hogy abba kell hagynom, mert a megélhetést sem igen biztosí­totta ez a munka. Könnyebb lenne, ha segédet tarthatnék, raktárra dolgozhatnék, vá­sárba járhatnék. De előfordult már, hogy asztalosmunkát is vállaltam. — Mennyi ideig tartanak ki a munkái? — Javítottam már hordót az 1830-as évekből, és volt ti­zenéves páciensem is. Egy jól elkészített tölgyfa hordó kibír nyolcvan-száz évet. Javítot­tam a tihanyi apátság boros­pincéjében is hordókat, csodá­latos munkák azok is, érde­mes megnézni. — Hol lehet manapság kita­nulni ezt a szakmát? — Szőcsénypusztán tavaly óta képeznek kádárokat, az idén pedig ugyanott tizenhá­rom bognár tanul. Ez ma még ritkább mesterség. — Mit gondol, lesz munká­juk, ha végeznek? — Nagyon remélem, hogy lesz igény a jó minőségű munkára ezután is. Vezér Judit Sok szülőnek, még inkább a gyerekeknek tűnt fel a nemrég megrendezett marcali nemzet­közi vásáron, hogy a rengeteg „felnőttes”, komoly dolog közt egy kompletten felszerelt ját­szótér is található. Akik szá­mára készült, menten ki is pró­bálhatták a hintákat, házikókat, dzsungelhidakat, gerendákat — és pompásan szórakoztak. Mint kiderült, a böhönyei Lénia fafeldolgozó kft afféle referen­ciának szánta a marcali expo területén bemutatott játszótéri, sok esetben már a sportszerek kategóriájába sorolható termé­keit. És nem csalódtak. Hagyánek László ügyvezető igazgató el­mondotta: helyettesével és tu­lajdonostársával, Máté József­fel az 1989. áprilisi megalaku­lásukat követően, másfél esz­tendővel ezelőtt határozták el, hogy addigi, kizárólagos fűré­szipari tevékenységüket, már csak a több lábon állás okán is — kibővítik játék-, illetve spor­teszközök gyártásával. Igaz, je­lenleg ez még inkább csak „hab a tortán”, hiszen tevékenysé­gük 95 százaléka változatlan: fűrészáruk, bútoripari alap­anyag készítése. Az egy hek­tárnyi, korábban sással, náddal benőtt területen virágzó üzemet alakítottak ki. A 38 tagú csapat termékei eljutnak immár oszt­rák, olasz és német bútorgyá­rakba is. Emellett egyre több hazai céggel, találnak partneri kapcsolatokat. Gondjuk — s egyben büsz­keségük —, hogy mindezt öne­rőből teszik. Véleményük sze­rint a hitelhez jutás manapság igencsak keserves dolog. Az energiát, amit a pénz utáni fut- kosás kívánna meg, inkább a munkába fektetik. így aztán az üzem, ha talán lassan is, de fo­lyamatosan fejlődik. Ezt jelzi a Lénia önálló arculatú játék-pro­filja, hogy saját tervezésű „sze­reik” a gyerekek mozgáskultú­ráját is fejlesztik. A játszóteret egyébként a megrendelő által kívánt helyre szállítják, és ott össze is szerelik. Az érdeklő­dők száma már több száz, az elkészített játszóterké pedig ke­reken száz. Nem kis örömükre legújabban egy svájci megren­delő kért tőlük komplett refe- rencia-játszótérberendezést. Most erre a 101-re összponto­sítanak. Kun G. Tibor Korszerűbb lakások, ipartelepítés Gáz Somogyváron is HORVÁTKÚT-GULAG-HORVÁTKÚT November 7-re pogácsa a „fogoly elvtársaknak” Szerelem a szögesdrótok között, géppisztolyos őrök, tengernyi szenvedés. Egy em­beröltő után kit érdekel ez? És akit a kígyó megmart, fél az a gyíktól is. Bajhober Imre hor- vátkúti lakos sem akar már be­szélni arról a kilenc könyörte­len évről. Azt mondja, még mindig fél a lelke mélyén, és a maiak, kivált a fiatalok amúgy sem hiszik. Továbbá Sára Sándor filmre vitte a Gulag magyarjait, elég az. Értem például — kezd bele mégis — késő este jöttek, ka­rácsony előtt 1945 decembe­rében. A bírótól „kapott” papír­ral — egy magyar ember két géppisztolyos orosszal —, hogy be kell menjek velük. In­nen, ahol most állunk. Elég volt néhány lépés, hogy lássam, nem a községháza felé me­gyünk; hanem ott állt egy ponyvával fedett teherautó a temetőnél, arra tereltek fel bennünk. 19 éves voltam. Elvit­tek Nagykanizsára, aztán gya­log Grácig. Útközben állandó vallatás, miből is „kiderült5’, hogy kém, partizán, szóval bű­nös vagyok. Grácban kihirdet­ték az ítéletet: „gyeszet let” — tíz év nevelőmunka. Volt, aki 25 évet kapott, volt, akit kivé­geztek, és volt szerencsés is, aki nyolc évvel megúszta. Közben a kalapos, rövidnad- rágos angolok Grácba érkez­tek, minket meg sietve beva- goníroztak az oroszok. Irány a Kelet, keresztül Magyarorszá­gon. Istenem, ha szökni le­hetne! Nem lehetett. Talán az erdélyi hegyek közé érve, ahol lassabban megy majd a vonat. Egynek sikerült, többeket lelőt­tek, mi meg szögesdrótot kap­tunk a vagonra. Aztán Ogyessza, majd a Keletnél is keletebbre, reménytelen volt már minden, s végül jött a Gu­lag. Hatalmas tábor, mindenféle nációval. Német, magyar, uk­rán, mimindenki, tízezrével. Aki bírta, túlélte, aki nem, az meghalt. Közben az évek tel­tek. A lágeren belül volt egy női láger is, külön elkerítve, de akik kitanultuk már a Gulagot — és az orosz őr sem volt mind fenevad —, néhány percre, szóra, simogatóra néha bejutottunk. Nekem Magdolna Anna lett a remé­nyem, feleségem. Őt korábban Szuhafőről hurcolták el, ártat­lanul, tizenhét évesen. Ál­modni sem álmodtunk már ar­ról, hogy hazakerülhetünk, de szép volt arra gondolni is, hogy egyszer talán majd együtt élhe­tünk. És megszületett a csoda: kinn, a Gulagon a mi kisfiúnk. És az oroszok is egyre több­ször mondták, hogy nemso­kára hazajuthatunk. Tízszer, százszor, mert már ők is saj­náltak minket, mígnem, mikor már nem remélte senki, végre valóban vagonba tettek. Igaz, nekem a fél tüdőm végül oda­lett, de a könyörületnek perce elérkezett, s hetek múltán végre Csapot is magunk mö­gött hagytuk, újra Magyaror­szágon voltunk. Tizenhat el­hurcolt horvátkúti gyerekből 13 visszatérhetett. (Nyolc azután itthon halt meg, már csak öten vagyunk.) Azt hittük, a boldogság sza­kad ránk, a szívünk megsza­kad, de Nyíregyházánál, Sós­tón géppisztolyos ávósok vár­tak ránk farkaskutyákkal, és akkor mi visszavágytunk a Gu- lagra. Hihetetlen, de orosz őre­ink mondták a magyar ávósok- nak, hogy „nyet”, ezek itt már mind kitöltötték a büntetésüket, nem szabad bántani őket. Ez hatott, és én számban érzem a november hetedikén a „fogoly elvtársaknak” kiosztott, nyúlós pogácsa ízét, s már magam sem akarom hinni, hogy szá­momra ez volt a túlélés, ez a nagy élet-tanfolyam, ez a szörnyű szögesdrót-szerelem — hogy ez volt a Gulag. Kun Géza Tibor A Dél-Balaton térségi gáz­program megvalósulásának eredményeként jó néhány te­lepülésen lobbant lángra a gáz, s vált komfortosabbá a lakosság élete. A múlt hét vé­gén Somogyvár is belépett e települések sorába. Igaz, kissé késve — tudtuk meg dr. Gyenis Sándor polgármester­től —, de ezen a legkevésbé sem keseregnek. Fontos, hogy végül is a Biocél Kft, a marcali fővállalkozó, valamint a szerelési munkákat végző kaposvári Gázpress Kft ered­ményes munkát végzett; elké­szült — mintegy 38 millió fo­rintba került — a több mint tíz kilométer hosszú gerincveze­ték. így 260 lakásban és a kö­zieteknél egyszerűbb és kör­ideje rendet tenni házunk tá­ján, még a tél beállta előtt — így gondolják ezt az öregla­kiak is. Igaz, nem mindany- nyian. Akadnak porták, ame­lyek előtt már példásan rendbe tettek mindent, más helyeken viszont szemetesek, gizgazosak, eltömődtek az ár­kok. Ezért fordult felhívással a község önkormányzata a la­kossághoz: aki eddig netalán még nem tette, háza környé­szerűbb fűtésre nyílik lehető­ség. A gáz bevezetése kapcsán jó néhány somogyvári család korszerűsíti lakását, köztük tíz mozgássérült is — ők e célra külön jelentős támogatást kapnak szövetségüktől. Érde­kességként említette még a polgármester, hogy — gon­dolva a jövőre — a normál, 63 milliméteres helyett 110 milli­méter keresztmetszetű ge­rincvezeték lefektetését kérték a szakemberektől, tekintettel arra, hogy ipartelepet kíván­nak kialakítani a község hatá­rában. Konyhakész élelmisze­reket készítenek majd itt, s ez jó néhány helybeli asszony­nak teremt munkalehetőséget. (kgt) két mielőbb tegye rendbe. így lesz igazán haszna a szorgo- sabb szomszéd munkájának is. Hiszen egyik hiába kotorta ki háza előtt az árkot, ha a ke­vésbé figyelmes szomszéd ezt nem tette meg. A munka során az árok­partra került üledéket az elöl­járóság haladéktalanul és díj­mentesen elszállíttatja. így lesz rend és tisztaság ősz vé­gére Öreglakon. Tisztítják az árkokat Öreglakon > r

Next

/
Thumbnails
Contents