Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-06 / 259. szám
1993. november 6., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 A RENDHAGYÓ AIDID-KLÁN, SZOMÁLIÁBÓL Vérdíjas apa bérdíjas fia Nem csitulnak a harcok Szomáliában. A fő támadási cél az amerikai hadsereg. Mogadishu utcáin tüntetnek az amerikai „megszállók” ellen — Mohamed Farah Aidid emberei szítják a tüzet FEB-fotó Jobb a múltat nem bolygatni!? Szovjet írók előkerült KGB- dokumentumai „Néha szégyellem magam, hogy rá vagyok utalva a jótékonyságra. De mit tehetek, a férjemnek nincs pénze...” A nyilatkozat amolyan mindennapi családi drámát sejtet, pedig politika a javából. A fekete hölgy Londonban, de nem a brit fővárosban, hanem a kanadai Ontario hasonnevű városában nyilatkozott, s nem más, mint a 35 esztendős Khadiga, a Szomáliái klánfőnök, Aidid második felesége. A férjénél jóval fiatalabb asz- szony négy, 1 és 8 éves kor közötti gyermekükkel valamint húgával és sógorával szociális segélyen él az észak-amerikai országban. Fő időtöltése, a csemetékkel való foglalkozás mellett, a CNN Szomáliái közvetítésének figyelése. Amikor a Daily News tudósítója a nem éppen átlagos „kanadai famíliánál” járt, megszólalt a telefon és Los Angelesből hívták a családot. Egy férfi féltestvéreinek hogyléte iránt érdeklődött: Aidid első felesége ugyanis a californiai nagyvárosban él, fiával Husz- szein Farrah-hal, a Szomáliái tábornok elsőszülött gyermekével. A hadmérnök fiatalember amerikai iskolákban tanult, majd 1987-ben ugyan leszerelt, de a Marine Reserve Csak egy értékes festményt és egy vázát kerestek mint bűnjelet, és szinte Darius kincse tárult a nyomozók elé, amikor kinyitották Duilio Poggiolini, az olasz egészségügy korrupcióval vádolt szürke, ámde annál nagyobb hatalmú eminenciásának széfjét. Száz aranyrúd, a legkülönbözőbb korokból és országokból, köztük Magyarországról származó arany pénzérmék, arany használati tárgyak (tollak, öngyújtók, papírnehezékek, névkártyák), gyémántok tömkelegé vakította el a házkutatást végző nyomozókat. A korrupt köztisztviselő trezorjában talált arany értéke legalább 200 milliárd líra. A titkos bankszámlákon elhelyezett 100 milliárd lírányi valutával együtt az „olasz egészségügy Rockefelleré”-nek ösz- szeharácsolt vagyona megközelíti a 20 milliárd forintot. A 11 sűrűn gépelt oldalon Corps tagjaként, más tartalékosokhoz hasonlóan, kétszer egy évben aktív szolgálatot is teljesít. A Szomáliái Reménység akció kezdetén önként jelentkezett bevetésre s idén január 5-ig a kelet-afrikai országban tartózkodott tolmácstisztként, leltárba vett értéktárgyak között igazi ritkaságok is akadtak, mint például II. Miklós cár már szinte fellelhetetlen aranyrubeljei, Flavius és Antoninus antik érméi, amerikai, mexikói, dél-afrikai, kenyai, lengyel és magyar arany pénzérmék, 6 ezer, különböző korokból származó arany font sterling, 1,2 karátos gyémántok. A nyomozók erősen gyanítják, hogy Poggiolini nem még oly magas minisztériumi tisztviselői fizetéséből spórolta össze ráva- lót. Duilio Poggiolinit a múlt héten Svájcban vették őrizetbe; azzal gyanúsítják, hogy a Francesco de Lorenzo volt egészségügyi miniszter vezette, az olasz egészségügyön nyerészkedő bűnbanda tagja volt. Poggiolini aránylag kevéssé előtérben álló, ám annál befolyásosabb köztisztviselő volt: a minisztérium gyógyszerészeti osztályának vezetőjeként, az országos gyógyszerbizottság tagjaként az mert a szomálit anyanyelvi szinten beszélők ugyancsak kevesen voltak a tengerészek között. Azután hazarendelték. Hogy ez kapcsolatban állt-e apja változó szerepével, arról Bill Wright, a haditengerészet szóvivője hallgatott, jóllehet a fiú szolgálatát megerősítette. évek során 13 ezer milliárd líra állami pénz elosztásáról, gyógyszerek sorsáról és áráról döntött, s ha egy gyógyszergyár új terméket dobott piacra, ajánlatos volt elnyernie a jóindulatát. A gyógyszerbotrányban folytatott nyomozás szálai egyébként a Vatikánba is elvezetnek. Kenőpénz fizetésére „bátorított" vállalkozók elmondták, hogy a gyógyszerek áráról és az országos gyógyszerlajstromba történő felvételükről döntő minisztériumközi bizottság kegyeinek elnyeréséhez az egyik befolyásos vatikáni főpapon keresztül vezetett az út. Gianpier Miglio, a Sandoz cég olasz vezérigazgatója vallomásában elmondta: 60 millió lírát adott át egy éppen soros konferencia céljára — attól való félelmében, hogy Angelini a bíboros az olasz gyógyszerbizottsághoz fűződő kiváltságos kapcsolata révén megtorlással él. B. S. Aidid fejére változatlanul 25 ezer dollár vérdíj van kitűzve (bár néhány emberével már tárgyalnak az amerikaiak). Az ifjabb Aidid pedig egyelőre „bérdíjat” kap, amikor havonta hétvégi szolgálatra bevonul a Los Angeles-i laktanyába. Ferenczy Europress Mao Ce-tung költészete kőtáblákon Mao Ce-tung szülővárosában, a mintegy százezer lakosú Saosanban tíz méter magas bronzszobrot állítottak fel kedden a „Nagy Kormányos” emlékére születésének századik évfordulója alkalmából. Az emlékművet park övezi, benne valóságos kőtáblaerdő, a kőtáblákon az 1976-ban elhunyt kommunista vezér bevésett költeményei. A parkban lerakták egyszersmind a leendő Mao Ce-tung könyvtár alapkövét is. Mao 1893. december 26-án született a Hunan tartománybeli Saosanban. Születésének századik évfordulójáról országszerte rendezvénysorozattal emlékeznek meg az idén. A Kínai Népköz- társaság alapítójának, a „nagy ugrás” és a „kulturális forradalom” értelmi szerzőjének, az egykor korlátlan hatalmú vezérnek az emléke a kínai lakosság jelentős hányadában ébreszt nosztalgiát. A Sztálin-korszakban kétezer írót tartóztattak le, közülük 1500-an haltak meg börtönökben vagy kényszermunka-táborokban — ezeket az adatokat Vitalij Sentalinsz- kij közölte berlini tájékoztatóján. Az 55 éves orosz szerző egy olyan moszkvai csoport vezetője, amely 1988 óta fáradozik a KGB titkos archívumának megnyittatásán, valamint azon, hogy a sztálini terrornak áldozatul esett írókollégáit rehabilitálják. A szovjet titkosszolgálat hírhedt börtöne, a Ljubljanka pincéjében fogva tartott és más — nem letartóztatott — szovjet írók kézirataira bukkant a csoport — írta a DPA. Ezek az iratok nemcsak a sztálini elnyomógépezet sajátosságait dokumentálják, hanem irodalmilag is érdekes és értékes tanúi a kornak: levelektől kezdve egész regényeket találtak, olyanokat, amelyek létéről eddig nem tudtak. Nagy meglepetést okozott például Andrej Platonov egyik kiadatlan regényének előkerülése. — Elvileg mindenkit figyeltek, akiben a tehetség legkisebb szikráját vélték felfedezni — mondta Sentalinszkij a berlini Demokrácia Házában, látogatók előtt. Vaskos aktát szenteltek például Mihail Bulgakovnak. Ebben egyebek között található egy letisztáAz amerikai büntetésvégrehajtó hatóságok 12 ezer dollárt áldoznak arra, hogy kiegészítsék Omar Abderrah- mán sejk vizsgálati cellájának berendezését. Az 55 éves egyiptomi származású vallási vezetőt azzal vádolják, hogy ő volt a New York-i világkereskedelmi központ ellen februárban elkövetett merénylet szervezője. Az amerikai büntető intézmények celláiban megszokott berendezési tárgyakon (ágy, mosdókagyló és vécé) kívül a sejknek saját zuhanya és „tárgyalószobája” lesz. A tárgyazott napló-másolat, eredetijét a húszas években egy házkutatás után égették el. Az akta tartalmaz egy ugyancsak fennmaradt levelet, amelyben Bulgakov a szovjet kormányhoz fordul munka- vagy kiutazási lehetőséget keresve. Ezek — Sentalinszkij szavai szerint — világos bizonyítékai az egykori szovjet rendszer önkényuralmának, amely — mint mondja — nem járt messze az Orwell 1984 című írásában a totális állami ellenőrzésről felvázolt látomástól. A most feltárt irodalmi dokumentumok abban is segítenek, hogy egy-egy író halálának meghamisított időpontja vagy halálának kozmetikázott körülményei a maguk valóságában kerüljenek napvilágra. A dokumentumok alapján fény derül arra is, kik voltak, akik egykor akarva-akaratlanul írótársaikat juttatták börtönbe. — Elsődleges célunk nem az, hogy bárkit is pellengérre állítsunk; érdeklődésünk a történelemnek és az irodalomnak szól — mondta Sentalinszkij. — Az első nyilvánosságra hozatalt követően azonban a bizottság máris levélhegyeket kapott, köztük sok fenyegetést is, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy jobb lesz a történelmet nem bolygatni. Ezek a dolgok robbanékonyak, és ezer szállal kötődnek a ma élőkhöz. lószobában egy asztalt és néhány széket helyeznek el, ugyanis a vak sejk azt szeretné, ha „közelebbi kapcsolatba kerülhetne ügyvédjeivel”. A gyanúsítottat ez év július 2-án vették őrizetbe és augusztus 26-án emeltek vádat ellene. A világkereskedelmi központ elleni véres merénylet kitervelésén kivül többek között azt hozták fel ellene, hogy több fontos New York-i épületet felrobbantását tervezte, valamint összeesküvést szőtt Hoszni Mubarak egyiptomi államfő meggyilkolására. Kincsek garmadája egy római villában Abderrahmán sejk keleti kényelemben Julius Caesartól Schwarzkopf tábornokig Háborús emlékiratok a bestsellerek között Colin Powell tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának leköszönő elnöke nemrég bejelentette, hogy emlékiratainak elkészítésére 6,5 millió dolláros ajánlatot kapott egy amerikai cégtől. A Time magazin ennek apropóján áttekintette a világtörténelem eddigi leghíresebb katonai emlékiratait. A történelem első effajta memoárja Xenophón görög hadvezér nevéhez kötődik, aki Krisztus előtt 380-ban, Ana- bazisz című művében azt örökítette meg, hogy zsoldoscsapatával hogyan vesztette el a kunaxai csatát, amikor II. Ar- taxerxészt akarta elűzni a trónról. Xenophón kézzel, harmadik személyben és igen olvasmányosan írta meg a történetet. Krisztus előtt 50-ben Julius Caesar írta meg galliai hadjáratainak krónikáját, Kommentárok címmel. Érdekfeszítő olvasmány, benne a korabeli Róma összes jelentékeny személyisége felsorakozik. Növekvő érdeklődés Ulysses S. Grant amerikai tábornok — majd elnök — a következő a Time felsorolásában. Grant nyomorogva és rákbetegen írta meg emlékeit Personal memoirs (Személyes emlékeim) címmel, 1885- 86-ban. A könyv csupán halála után jelent meg, ám akkor több mint félmillió dollár bevételt hozott örököseinek. John J. Pershing amerikai tábornok, az Egyesült Államokon kívüli amerikai hadseregek főparancsnoka 1931-ben adta ki emlékiratait első világ- háborús tapasztalatairól (My experiences in the world war). A kétkötetes könyv ugyan kevés vásárlót vonzott a gazdasági válság idején, viszont 1932-ben elnyerte a történelmi Pulitzer-díjat. Dwight D. Eisenhower, a második világháborúban szövetséges haderők főparancsnoka — későbbi elnök — Kereszteshadjárat Európában (Crusade in Europe) címmel emlékezett 1948-ban. írás közben amiatt aggódott, hogy könyve iránt nem lesz nagy az érdeklődés, ám végül többmillió példányt adtak el a műből, 22 nyelvre fordították le, szerzője pedig összesen 635 ezer dolláros jogdíjat söpörhetett be. Charles de Gaulle francia tábornok, majd elnök három könyvben írta meg emlékeit, A behívó (L’Appel), Az egység (L’Unité) és A tisztelgés (Le Salut) — De Gaulle kézzel írta őket — azonnal bestsellerekké váltak. Az elnök a jogdíj egy részét jótékony célokra ajánlotta fel. Zsukov cenzúrázva Bernard Montgomery, a brit • szárazföldi erők marsallja 1958-ban rukkolt elő memoárjával. A könyvet barát és ellenség egyaránt fricskának tekintette, de csinos összeget jövedelmezett az érzékenységéről (is) híres marsallnak. Első kiadása — 140 ezer példány — már megjelenésének másnapján az utolsó darabig elkelt. Douglas MacArthur 1964-ben jelent meg a piacon Visszaemlékezések (Reminiscences) című munkájával. A második világháborúban a csendes-óceáni amerikai csapatok főparancsnokaként tevékenykedő tábornok sárga, törvényszéki írótömbpapírok százaira firkálta 220 ezer szavas könyvét. A könyv egy ideig bestseller volt, ám később elfelejtették. Georgij Zsukov szovjet marsall 1974-ben adta ki élettörténetét a második világháborúval bezárólag, Recollections and reminiscences (Emlékezések) címmel. Kiadásakor egyetlen probléma merült fel: a kommunista párti cenzúra 150 oldallal megrövidítette a könyvet. Eredeti formájában csupán 1991-ben jelent meg. Sokat megvették. Vo Nguyen Giap észak-vietnami tábornok Felejthetetlen napok (Unforgettable Days) címmel írt könyvet, amely ugyancsak 1974-ben jelent meg. A könyv arról szól, hogyan nyerték meg a vietnami háborút. A mű stílusa nehézkes, felejthető emlékirat. Az amerikai William Westmoreland tábornok Egy katona jelenti (A Soldier Reports) című könyve 1976-ban látott napvilágot. A könyv sikere kisebb volt, mint Westmoreland Giap ellen folytatott kampánya. A jelenlegi utolsó emlékirat H. Norman Schwarzkopf tábornok nevéhez fűződik: az amerikai tábornok volt az Öböl-háborúban a szövetséges erők főparancsnoka. „A háború nem szült hősöket” (It doesn’t take a hero) című könyvével — amely tavaly jelent meg — meglehet, némileg csökkenti Powell emlékiratainak leendő sikerét. Schwarzkopf 5 millió dolláros előleget kapott a Sivatagi vihar (Desert Storm) hadművelet elmesélésére. A mű zsebkönywáltozata a héten jelenik meg az USA-ban.
