Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-27 / 277. szám
1993. november 27., szombat SOMOGY HÍRLAP — SZÍNES VILÁG 23 SZÜRET UTÁN BORNÉZŐBEN - BURGUNDIÁBAN Kolostori pincék kincse és Beaune „sztárjai” Cluny derék szerzetesei, de a közelben levő benedek- rendi és cisztercita kolostorok lakói is szerették a bort. Ebben semmi megvetendő nincs: a XI—XII. században ezen a környéken mindenki bort ivott. És iszik ma is. Primitív törzset találtak Borneo szigetén Egy indonéz idegenvezető megerősítette, hogy Bor- neón, Indonézia legnagyobb szigetén turisták barlanglakokra bukkantak, akik anyaszült meztelenül járkálnak, nem mosakodnak és vérfertőzést követnek el — írta a „Kompas” című indonéz napilap. A két svájci turista és vezetőjük, Aflus Herry a sziget mindeddig feltáratlan őserdejében talált rá a csaknem ötven tagú álló törzsre. Az idegenvezető elmondta, hogy a Jelerai folyón egy napig eveztek fölfelé, majd négy napon át gyalogoltak a dzsungelben, amikor a bennszülöttekkel találkoztak. A sziget eddig ismeretlen őslakói kis barlangokban élnek, egy-egy barlangocská- ban négy-hat ember lakik. A törzs tagjai mérgezett nyilakkal ejtik el zsákmányukat. A turisták 23 napot „vendégeskedtek” a bennszülötteknél, akikkel jelbeszéddel kommunikáltak. Legutóbb ugyancsak Bor- neó szigetén fedeztek fel ismeretlen primitív törzset — írta a „Kompas”. Veszélyes turistaattrakció A szerzetesek nemcsak megitták azt, amit kaptak, hanem maguk is neveltek szőlőt, s ami több ennél, nemesítették is. Munkásságuk következtében váltak Burgundia derűs lankái a mai Auxerre-től Maconig az egyik legnevezetesebb francia borvidékké. A Clos Prieur Cluny apátjainak szőlészete, a „clos” — a fallal körülvett, valaha csupán egyetlen személy vagy éppenséggel testület birtokában levő szőlő — ma nevezetes vidék: a Clos Prieur. A cisztercita szerzeteseké volt a Clos de Tart, a langres-i kated- rális birtokolta a mai Clos des Langres és a Clos du Chapitre szőlőit. Burgundia korántsem a legnagyobb borvidék Francia- országban, itt csak 24 ezer hektáron termesztenek szőlőt. Az évi termés hozzávetőleg 1,1 millió hektoliter, s ez csak öt százaléka Franciaország államilag ellenőrzött és minősített bortermésének. A szőlő területét a betakarítható termés mennyiségét szigorúan előírják. De ez Burgundia egyik legfontosabb gazdasági ágazata: ötezer szőlőbirtok, 120 pincészet és kereskedőház él meg belőle, évi négymilliárd frankot jelent, s 140 ország borkedvelői ismerik közelebbről. A burgundiai borvidék öt nagyobb tájegységre oszlik, mindegyiknek megvan a maga sajátos bora, fehérben is, vörösben is. A Cote d'Or borvidékén, annak is Cote de Nuits nevű részén, ahol a szőlőtermesztés vagy kétezeréves múltra tekint vissza, terem az a szőlő, amelyből a híres és világszerte keresett legjobb burgundiai vörös borok készülnek. Pince a zárda alatt Beaune vidékén is a vörös bor az uralkodó, a neves pinot noir. Másutt a chardonnay az uralkodó fajta, ez a vidék fehér borainak „sztárja”. Szerzetesből, bizony, kevés maradt Burgundiában a francia forradalom után. Üres maradt Beaune városában is az Angyali Üdvözlet zárdája, így azután Jean-Baptiste Patriarche úr viszonylag könnyen jutott hozzá 1796-ban. A zárdának hatalmas pincéje volt, a Patriarche úr és családja még bővitette is, összekötötte a cisztercita barátok szintén nagykiterjedésű pincéjével. Ma az egykori zárda XVII. századi épülete, de a környező házak, utcák alatt is több szinten sokszázezer palack sorakozik Burgundia legnagyobb borkereskedő házában, a tölgyfából készített állványokon, s ez ráadásul korántsem a teljes készlet, a palackozatlan bor a hatalmas hordókban a XV. századi vártorony hét méter vastag falainak hűvösében érlelődik. A pincerendszerben bolyongó látogató előbb-utóbb eljut egy pontig, ahol vastag rács mögött sorakozik több mint 2000 palack. 1959-ben kerültek a védett helyre az év legjobb borai, hogy csak a 2000. esztendő novemberében húzzák ki belőlük a dugót. Ez a borvidék egyik régi hagyományából származik: azelőtt a legjobb borokat a gazdák évekig hagyták érni, csak jeles családi ünnepeken bontott fel a palackot. Beaune az ezredfordulón ilyen jeles ünnepre készül: ekkor lesz éppen 140. éve, hogy a városban megrendezik a már világhírű borvásárt, ahová sok országból érkeznek a kereskedők és a borszakértők. A borhoz ugyanis nem árt a szakértelem. Franciaország nagyon szigorúan szabályozza a termelést és a minősítést. Burgundia borából például kevesebb mint nyolcvan hektoliter minősíthető a Grand Cru, a legkiválóbb kategóriába, ez a termés mindössze három százaléka. „Premier Cru” , azaz még mindig „osztályon felüli” a termés 11 százaléka. A többi burgundiai bor is ellenőrzött minősítésű és igen jó fajta. Árulkodó tikett Harminc százalékuk kapja meg a ’’kommunális” minősítést, vagyis azt, hogy bortermelő községből származó márka, 56 százalék a „területi” kategóriába kerülhet csak. A palack tikettje pontosan megadja, honnan származik a benne levő nedű s milyen kategóriába sorolták a minősítésnél. így ha valaki olyan palackot emel le a borkereskedésben a polcról, amelynek felirata azt mutatja, hogy benne „Grand Cru” van, tudja, hogy alaposan bele kell nyúlnia pénztárcájába. De egy Chambertin, egy Musigny vagy éppen Clos de Vougeot márka sem semmi annak, aki megengedheti magának. Kis Csaba Turisztikai attrakcióvá akarja tenni az illetékes indonéz hatóság Földünk egyik aktív tűzhányóját. Az elképzelések szerint a jövőben külföldi turisták számára megte- kinthetővé teszik a Jáva szigetén levő Merapi vulkánt, amely az elmúlt háromszáz év alatt 14 alkalommal tört ki — jelentette az indonéz hírügynökség. A Dzsakartától mintegy 700 kilométerre keletre magasodó 2911 méteres hegytömb különösen szép természeti látvány. Az indonéz turisztikai hatóságok most megtudakolják franciaországi, angliai és amerikai utazási irodáknál, hogy mu- tatkozik-e érdeklődés a Merapi megtekintése iránt — ez derül ki az APA jelentéséből. Hogy mennyire nem veszélytelen a vulkán „megtekintése”, azt egyebek mellett az is bizonyítja, hogy a kitörések eddig csaknem 6000 halálos áldozatot követeltek. Indonéziában egyébként 128 működő vulkánt tartanak számon, többet, mint a föld bármely más térségében. Platina a Swatch órákban A Swatch gyár szlogenje: Légy friss, modem és provokatív. Ennek a jegyében dobta piacra új óracsodáját, a Tresor Magique-t. Az óra szerkezete platinaötvözetből készült. Ára 1600 dollár. Összesen 12 ezer 999 darabot gyártanak, s ebből 1500 számozott, egyedi példány. Ez az óra nem elemmel működik, hanem a kéz természetes mozgatásától. A kutatások szerint az óra viselője naponta körülbelül 3000 alkalom (FEB Fotó) mai mozdítja meg a kezét. Ha leteszik az órát, akkor 40 óra tartaléka van. Ha nem használják, két nap múlva megáll. Az új óra elegáns, jó és divatos. Somogyi néprajzkutató a Vég-völgyéről Életmódvizsgálat a Csallóközben A Vág-völgyi Szimő község Szlovákiához tartozik, és a tabiak testvérvárosa. Szapu Magda, a Somogy Megyei Múzeum néprajzkutatója vállalkozott arra, hogy megírja Szimő község monográfiáját, egy bölcsész- doktori értekezésben. Az Életmódvizsgálatok a Vág völgyében című kötete a minap jelent meg a község fennállásának 880. évfordulója alkalmából, a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság gondozásában. A monográfia külön értéke, hogy a Vág völgyének eddig a néprajzkutatók számára ismeretlen területének, a Csallóköz peremének átfogó elemzését adja. Szlovákia magyar-lakta vidékeinek néprajzi kutatása a magyar és nem utolsósorban — a szlovákiai magyar kutatók számára egyre fontosabbá vált. Szapu Magda Szimő község monográfiája példaértékű azért is, mert ezen a vidéken jelentősebb néprajzi vagy helytörténeti kutatómunka nem folyt. Tízévi kutatómunka eredményét közli a szerző a kötetében. Szlovákiai levéltárakban ugyan végezhetett kutatásokat, ám a Magyar- országon fellelhető, a térséggel kapcsolatos levéltári és szakirodalmi források bőséges adatokat szolgáltak. Vajon mi késztethette a kaposvári néprajzkutatót arra, hogy a szlovákiai Szimő község múltját tárja föl? A szerző tanulmánya bevezetőjében így felel erre: huszonöt évig élt a településen, gyerekkora megannyi emléke ide köti. A történelmi atlaszok más-más néven jelölik a kutatott terület nevét, ami már önmagában is kifejezi körülményeinek változásait. 1773-ban Szimó, 1786-ban Simő, 1863-ban Szémő, Szimő, 1945-től 1948-ig Zemmé, Szimő, 1948-tól Zemné névre „hallgat”. A tanulmánykötet bemutatja a település földrajzi jellemzőit, a gazdálkodás sajátosságait, a jeles napok szokásait, az építkezési hagyományokat, a XX. századi - társadalmi rétegződéseket. Horányi Barna Három és fél méteres csontváz Melltartók a Grand Canyon fölött? Egyelőre nemet mondtak az illetékes hatóságok annak az amerikai „művésznek” a tervére, aki tízezer melltartót szándékozik összegyűjteni és azokat ruhakötélre fűzve kifeszíteni a Grand Canyon fölé. Triászkori tengeri gyík kövületére bukkantak A magát Nicolinónak nevező 53 éves kaliforniai férfi enyhén szólva is bizarr tervéről nyilatkozva Jim Tuck, a Grand Canyon Nemzeti Park igazgatóságának szóvivője hangsúlyozta az AP tudósítójának, hogy a nemzeti park természeti szépségének okán létesült. Nem lenne helyénvaló bármiféle kötelet kifeszíteni fölötte, még akkor sem, ha a kötél amerikai nemzeti zászlókból állna... Nicolino úgy nyilatkozott a Denverben (Colorado állam) megjelenő Rocky Mountain News című lapnak, hogy eddig már 1500 melltartót kapott. Mint mondotta, reméli, hogy 1995-ben képes lesz kifeszíteni a ruhaszárító kötélre fűzött női fehérneműket a Grand Canyon fölé. Arról, hogy tulajdonképpen mi késztette erre a vállalkozásra, Nicolino csak annyit mondott, hogy „igyekszik humoros oldaláról megközelíteni a nők egészségének megkárosítását szilikon betétek beültetésével, egyáltalában azt, hogy egy nő ön-azonosságát kebleinek nagyságától tegyék függővé”. Arról nem nyilatkozott Nicolino, hogy a Grand Canyonnak pontosan melyik részén készül kifeszíteni a kötelet. Csupán azt árulta el, hogy a „melltartó-híd” egy mérföld hosszú lesz. Legszélesebb szakaszán a Grand Canyon 10 mérföld (16 kilométer széles). Ez a déli peremén van, Grand Canyon Village-nél. A beható vizsgálat rendkívül ritka kövületnek minősítette annak a 220 millió éves tengeri gyíknak szinte érintetlen csontvázát, amelyet Ausztriában, a Salzburg melletti Halleinben fedeztek fel. A csontváz egy omphalosau- rusé — jelentette be Gottfried Tichy, a salzburgi Egyetem Geológiai és Paleontológiái Intézetének igazgatója. A három és fél méteres csontváz a világon egyedülálló — hangsúlyozta az igazgató az AFP-nek nyilatkozva. E tengeri hüllőnek, amely a triászkor végén élt ichtyosau- rusokhoz tartozik, eddig csupán néhány koponyadarabjára sikerült rábukkanni a ne- vadai hegyekben. Az ichtyosaurusok, tökéletesen alkalmazkodtak a vízi életmódhoz, klasszikus példái annak, amit a tudósok „evolúciós konvergenciának” neveznek. Alakváltozásuk hihetetlen gyors úszást tett lehetővé. 250 millió évvel ezelőtt, a triászkor kezdetén jelentek meg. Japánban, Kanadában és a Spitzbergákon feltárt maradványaik arról árulkodnak, hogy e kezdeti fajok teste már akkor a halakéhoz hasonlóan áramvonalas, lábuk pedig evezőformájú volt. Az omphalosaurus sajátossága félgömbalakú fogaiban rejlik, amelyekkel táplálékát, azaz a kagylót és am- monitákat képes volt széthasítani és megrágni. A halleini csontváz kulcs- fontosságú ismeretekkel szolgál az őslény életéről és az akkori világról.
