Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-27 / 277. szám
24 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1993. november 27., szombat * Kényszerpályán az egészségügyi magánvállalkozás „Motor” nélkül nem lehet versenyezni „Magyarországon kevés az egészségügyi vállalkozás, illetve 2000 orvos sufniban rendel, mert nem mernek beruházni.” Dr. Seffer István általános és plasztikai sebész főorvos egy éve mondta ezt. Akkor, amikor magánerőből létesített klinikáját megnyitotta. Dr. Seffer István általános és plasztikai sebész főorvos Az azóta elmúlt időszakban feleségével, dr. Renner Adrienn füll-orr-gégész szakorvossal, több mint 4000 beteget láttak el. Kezdetben a kézsebészetet és az onko- dermatológiai rendelést is vállalták volna. Ám hamar kiderült: a társadalombiztosító nem finanszírozza a költségeket, a pénzes betegek pedig jobbára a plasztikai sebészeti ellátásért tértek be a luxuskörülményeket biztosító magánklinikára. Egy év elteltével megkérdeztük: megérte a kockázat? — Emberileg és szakmailag mindenképpen. Mint üzletember azonban még nem tudom megítélni, mert gyakorlatilag a hivatalos kórházi tarifák harmadáért, feléért dolgozunk, szinte karitatív áron. A bevétel a működés dologi feltételeinek fedezésére, illetve a bankkamatokra elég. Haszonról szó sem lehet. Most írtam meg a harmadik tb-pályázatomat, mert az elsőre nem kaptam választ, a másodikat elutasították. Pedig a vállalkozások támogatása hivatalos kormány- politika. Azt gondolom, ha luxuskörülmények között én olcsóbb ellátást ajánlok, mint egy állami cég az ismerten rossz körülményeivel, akkor az nem a támogatás elutasításának lehet indoka, hogy én jobb vagyok, s a másik azért kap, mert silányabbak a körülményei. Egyre nehezebbek a gazdasági körülmények és négyszeres a hátrányunk. Először is: a cég nem kap támogatást, a biztosított betegnek nem fizetik vissza az ellátást, amit nálunk vett igénybe. Ha bármilyen oknál fogva mi állami, illetve finanszírozott intézménybe küldjük a biztosított beteget, akkor a biztosítása ellenére ott is fizetnie kell, jó ha nem küldik egy házzal odébb. Az sem mellékes, hogy mi mindent teljes áron vásárolunk saját zsebből, anélkül, hogy bármiféle támogatást kapnánk. Az általunk ellátott külföldi betegnek a betegbiztosítója a számla alapján visz- szafizeti az ellátásért járó ösz- szeget. A magyar biztosított nem. Büntetik azért, mert egy magánklinikához fordult és nem a finanszírozott állami kórházhoz. Dr. Seffer István állítja: mindez a Népjóléti Minisztérium és nem a társadalombiztosító (egészségbiztosító) döntése. — Ami pályázatunkat már a minisztérium 3. számú főosztályán „elmeszelték” — folytatta a vállalkozó orvos. — Nem javasolták finanszírozásra a tevékenységünket. Ebből az ördögi körből nem is tudunk kitörni. Gyakorlatilag nem indokolják a döntést, csak javasolják: adjunk be jövőre egy másik pályázatot. Olyan autóban ülünk, amelyikben nincs motor. Motor nélkül pedig nem tudunk versenyezni. — Újabban ösztönzik a kórházakat: lépjenek át a magánszférába... — Ezért is tetszik logikátlannak ez a viselkedés. Jogász barátaim arra bíztatnak, hogy indítsak pert, de nekem az a dolgom, hogy tudományos munkát végezzek, és nem az, hogy a hivatalos szerveket pereljem. — Lát megoldást? — Nem. A korlát egyelőre nem léphető át. Tavaly az egészségügyi vállalkozók konferenciáján azt javasoltam, hogy ha félnek a magánvállalkozás támogatásától, akkor a betegnek finanszírozzák visz- sza esetenként azt, amit kifizetett, hiszen ő egy életen át fizeti a biztosítást. Betegeink egyszerűen nem hiszik el, hogy nincs tb-támogatásunk. Hozzák a kártyájukat és azzal érvelnek, hogy a Surján miniszter úr a tévében úgy nyilatkozott: támogatják a magánvállalkozásokat. Meg kell őket győznöm arról, hogy nem én akarok a zsebükben kotorászni. Dr. Géher Pál, a Népjóléti Minisztérium egészségpolitikai főosztályának osztályvezető-helyettese miként ítéli meg az egészségügyi magán- vállalkozások helyzetét? — Az egészségügyi vállalkozásokat a lehetőségekhez mérten igyekszik támogatni a tb, de adottak a források és ha túllépjük a keretet, akkor egyes intézmények kevesebbet kapnak mint eddig: esetleg nem tudják kifizetni a 13. havi és a közalkalmazotti bért. Ha ezt egyik napról a másikra bonyolítanánk le, akkor félő, hogy kezelhetetlen feszültségek keletkeznének. A teljesítményarányos finanszírozás rendjének kialakítása beletelik 3-4 évbe. Az első hónapban 160 kórházból 26 nem érte el a tavalyi 90 százalékos teljesítményt sem. Ennek oka az alacsony teljesítmény és a költségek alacsony szintje. Megindul az egészségügyben a nivellálódás, és bizonyos szolgáltatások ki fognak hullani. Szerződéskötéskor rangsorolni kellett az igényeket. A támogatásokban az első helyen a címzett és céltámogatások többletműködési költségei, mint például a budapesti transzplantációs klinika került, de jelentős a művesekezelés- nél és egyes diagnosztikai központokban (CT, MRI) is a finanszírozás. Második kategóriába soroltuk azokat, amelyek nagyon fontos egészség- politikai célt valósítanak meg, drága eszközökkel. A harmadik kategóriába az egészség- politikai szempontból jelentős formák, a negyedikbe, a szakmailag általunk kevésbé fontosnak, illetve haszontalannak ítélt formák kerültek. Az első igény elvitte az összes tőkét, az egymilliárd 800 millió forintot. Még a szívsebészeti beavatkozásokat sem tudta támogatni a tb. Az egészségügy nem profit- termelő. A cimke lecserélésétől még nem lett több pénz. — A magánvállalkozások a jövőben sem számíthatnak támogatásra? — Magánintézménnyel lehet tb-szerződést kötni akkor, ha az önkormányzat — törvényben garantált módon — egy adott feladatot nem az önkormányzati tulajdonú kórházban, hanem egy vállalkozásban valósít meg. Azt is el kell ugyanakkor végre dönteni, hogy egy magyar biztosítottnak mire terjed ki a joga. Ha azt kikötöm, hogy a betegnek 20 kilométeren belül kell fölszúrni fülét, akkor abban az esetben is fönn kell tartanom a rendelőt, ha az nem lesz nyereséges. — Ha a magánklinikáról utalják szakrendelésre a beteget, miért kell ott is teljes költséget fizetnie? — Ha bármelyik orvos sürgős szükségből kéri az ellátást, akkor minden intézménynek térítés nélkül kell fogadnia a beteget. Ha csupán kivizsgáltatni akarja, akkor azért nem érvényes a támogatás, mert ez az alapellátás feladata, tehát először oda kell küldeni a beteget. — Vagyis először a háziorvoshoz kell küldeni a magánklinikának beutalóért a beteget? — Igen, mert a magánklinikával nincs biztosítotti jogviszonyban. Azt kellene tudni, hogy milyen alapon dönthető el, hogy az egészségbiztosítást egy bizonyos szakmában az állami vagy a magánszférát finanszírozza. A mentőszolgálat például több helyen megegyezett már olyan vállalkozókkal, akik gazdaságosabban látják el a feladatot. — Ha a beteg magánklinikára megy, akkor az ellátásért csak ott fizet helyette a tb-nek. Ez nem jelent dupla kiadást? — Igen, de ez benne van a feladatában annak az intézménynek is, amelyik a területi kötelezettség elve alapján látja el a beteget. Amíg nem tudjuk tételesen kimutatni, hogy hányat látott el az adott állami intézmény, addig finanszírozni kell. — így a versenyből kizárják a magánszférát: ha a beteg tudja, hogy ott teljes árat kell fizetnie az ellátásért, akkor — kényszerből — továbbra is az állami kórházba megy, és hamis kép alakul ki az ellátás arányait illetően. — Amíg el nem jutunk a teljesítményarányos finanszírozásig, addig valóban igazságtalan lesz ez a rendszer. Ha azonban már tételesen finanszírozzuk az ellátást, akkor csak az lesz a feltétel — és ez már az új tb-törvényben benne is van —, hogy szakmailag megfelel-e az intézmény azoknak a követelményeknek, amelyeknek alapján megköthetjük a szerződést. Akkor azonban majd a területi ellátási kötelezettség is vonatkozik rájuk. Várnai Ágnes Elektronikus védelem a megye múzeumaiban Biztonság hétmillióért Több százezernyi műtárgyat őriznek régi, nyirkos épületekben A múzeumok alaptevékenységéhez hozzátartozik a műtárgyak, műkincsek őrzése,védelme. Ez többet jelent a fizikai védelemnél, beletartozik a restaurálás és a folyamatos karbantartás is, hiszen a begyűjtött műtárgyakat olyan állapotba kell hozni, hogy tudományos szempontból értékelhetők legyenek. A romló közbiztonsági állapotok miatt a hagyományosan vett őrzés, védelem egyre nagyobb jelentőségű lesz a múzeumok munkájában. — Óriási a felelősség. A vidéki egységeket is beleértve, több százezer tárgy védelméről kell gondoskodnunk — mondja dr. Király István Szabolcs, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatója. — 2500 festmény és grafika becsült értéke meghaladja a 150 millió forintot. Köztük olyan klaszszikus alkotások találhatók, mint Zichy, Rippl-Rónai, Vaszary, Kunfy képei. Nem kevésbé értékes az a több százezernyi régészeti lelet sem, amely a neolítikumtól a középkorig fontos tárgyi bizonyítéka az emberiség történetének, elsősorban somogyi vonatkozásban. Az elmúlt években e hatalmas gyűjtemény őrzésére jelentős összegeket kellett biztosítani. A Somogy megyei múzeumok 1992-ben az éves költségvetésük 15 százalékát fordították biztonsági célokra. Az őrzés költsége ebben az évben megközelíti a 7 millió forintot. A különösen értékes gyűjteményeket többféle biztonsági rendszerrel is ellátják. A részletekről — érthetően — nem beszél az igazgató, mindössze annyit árul el, hogy a megyei múzeumi hálózat közvetlen fenntartásához tartozó egységeknél általános az elektronikus védelem. A jelentősebbeknél közvetlen rendőri riasztás és éjjel, nappal személyi őrzés is van. — Azért száz százalékig nem vagyok nyugodt — jegyzi meg —, mert a bűnözők mindig egy lépéssel előbbre járnak... Évekkel ezelőtt, még az elektronikus rendszer kiépítése előtt fordult elő múzeumi betörés a megyében. Kevés, de értékes fafaragást vittek el az egyik vidéki raktárból — árulja el az igazgató. Nagyobb kár származik abból, hogy nem tudják megfelelően tárolni az anyagot, mivel valamennyi egységük műemlék jellegű, nyirkos épület. A műtárgyak pedig csak megfelelő hőmérséklet és páratartalom mellett képesek megőrizni értéküket. Közvetlenül befolyásolhatja állapotukat a régi épületekben gyakori csőtörés, beázás, aminek az elhárítása szintén rengeteg pénzbe kerül. A főépület teljes rekonstrukciójával ezeket a gondokat meg tudnák oldani, és egy, a mai követelményeknek megfelelő múzeumot lehetne kialakítani. A félmillió forintba kerülő munkához nem kaptak céltámogatást, így a tervek a fiókba kerültek. S.Pap Gitta ....-■ l -■ R EDŐNYÖK ÖSSZES TÍPUSA. RELUXÁK NAGY SZÍNVÁLASZTÉKBAN. NAPELLENZOK ÉS SZALAGPÜGGONYOK OLASZ ALAPANYAGBÓL i BANKRÁCS, ÍElhúzhAió kiRAÍcATvádElMi FÉMHÁLÓ ás Am erí Icai BinovsÁqi FÓLIA a MABISZ ajánIásávaI . J€ INGY6N6S T6RAÁéKISM6RT6TÖNH€TI q 82 / 311 -000 T€L€FONSZAMON. (Üz.rOgzftö) Balatonboglár és Vidéke Áfész 5 éves bérleti üzemeltetésre meghirdeti a Szőlősgyörök községben lévő Postakocsi csárdát. További információt az ÁFÉSZ központi irodájában személyesen, Balatonboglár, Dózsa György u. 55-59. vagy a 85/350-875-ös telefonon lehet kérni. Q ÁFÉSZ Igazgatósága ÁFÉSZ Vállalkozók, befektetők FIGYELEM! A ZÉTA Kereskedelmi Rt. Nagykanizsán, a legnagyobb forgalmú - Hevesi úti - ABC áruház tetőterén három szintes bevásárló üzletközpont építését tervezi, (kereskedelmi és vendéglátóipari egységek, irodák) gazdasági társaságok, vállalkozók bevonásával, használati jog megszerzésével. A feltételekkel kapcsolatos tájékoztatás 1993. december 6-án, 13 órakor lesz. Helye: Nagykanizsa, Ady u. 1.1. emelet. Felvilágosítást lehet kérni: a 93/311-231-es telefonszámon. jpn a r^n o o [
