Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-25 / 275. szám
1993. november 25., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Nyílt nap volt az egészségügyi főiskolán Négy év óta nem tapasztalt érdeklődés kísérte a kaposvári egészségügyi főiskola tegnapi nyílt napját. Több mint száz középiskolás érdeklődött az intézetben folyó oktató munka iránt. Nemcsak Somogyból, hanem Baranyából, Zala megyéből is érkeztek végzős középiskolások a főiskola bemutatkozására. Dr. Új- sághy Erzsébet, tagozatigazgató ismertette a főiskolán folyó képzést, majd a vendégek órákat látogattak, megtekintették az intézet laboratóriumait. A főiskolán védőnőket és diplomás ápolónőket képeznek. Parkosítják a templomkertet Mosdóson, a nemrég fölavatott második világháborús emlékmű környékét, a templomkertet parkosítják. A helyi önkormányzat gondoskodik a terület rendezéséről. A közelben sportpálya kialakítását is tervezik. A fiataloknak épülő új létesítményt 1994-ben szándékoznak átadni. Szociális étkeztetés Zimányban A község lakosságának a fele munkaképes korú, ugyanennyien már nyugdíjasok. Hiányzik a faluból a középkorosztály. Az idősek közül csupán nyolc egyedül élő, főleg férfi veszi igénybe a szociális étkeztetést. A helyi önkormányzat olcsón biztosít ebédet az igénylőknek, akiknek a helyi óvodában főznek. Új ravatalozó Ortilosban Fedett ravatalozót építtetett őrtilos önkormányzata. Ferencz József csurgói építész készítette el a terveket. Új kerítés veszi körül a területet, négy kandelláber világít egész éjjel. Dr. Baróti János apátplébános, a falu szülötte szentelte föl az új ravatalozót és az előtte felállított fekete gránit keresztet. Kínában jártam Fotókiállítással folytatódott a kaposvári Gyergyai Albert Kollégium tárlatsorozata. A legújabb bemutató anyagát a Kínai Nagykövetség bocsátotta az intézet rendelkezésére. A Kínában jártam című fotótárlaton ötven színes fotó mutatja be az ország életét. A kiállítást minden érdeklődő december 20-ig tekintheti meg. Kevesebb fát szállítanak A tél a fakivágásnak sem kedvez. A bőszénfai Linden Faipari Kft. a korábban kivágott famennyiséget dolgozza föl. Három-négy napi készlettel rendelkeznek. Négy erdészettől, a zselicitől, a kaposváritól, a sásdi és a szigetváritól vásárolnak folyamatosan, ám a nehéz terep megnehezítette a szállításokat. Havonta mintegy ezer-ezerkétszáz köbméter fát dolgoznak föl Bőszénfán, az idén még mintegy ezer köbméter leszállítására számítanak. Az akkutöltő és a villanymotor orvosai Műszeren ellenőrzik a forgórészt Fotó: Csobod Péter Új helyre költözött a Villamos és Gépjavító BT műhelye Kaposváron. A tágasabb telephely és új eszközeik által szélesedett tevékenységi körük is. A villanymotorok karban- tartása-javítása, targoncamotorszerelés mellett CO- és argon hegesztő szerkezetek hibái is értő kezekre lelnek a négy személyt foglalkoztató műhelyben. A téli idő beálltával talán legnagyobb forgalmat az automata akkutöltők javítása adja — melynek elektronikus rendszerében is eligazodnak a szakemberek. Lakossági szolgáltatásként háztartási- és kisgép javítást végeznek. Volt hadifoglyok közgyűlése Kaposváron A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének Somogy megyei szervezete tartotta tegnap éves közgyűlését a Somogy Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság épületében. Dr. Szendi József megyei elnök beszámolójában hangsúlyozta: a január 25-én alakult szervezet megkísérelte összegyűjteni a a volt hadifoglyokat, azonban igyekezetük csak részben járt sikerrel. Sok ezer somogyi volt rabságban a II. világháborúban és azt követően, azonban a szervezet csak mindössze 185 tagot számlál. Célul tűzték ki, hogy tagjaiknak segítsenek a volt hadifoglyoknak járó nyugdíjkiegészítés igénylésében és a kárpótlásban: megkaphassák az őket megillető járandóságot. Fő törekvésük azonban, hogy emlékezzenek és emlékeztessenek. Az elnök felhívta a figyelmet: sok bajtársuk beteg, mozgásképtelen, ezért nem tudják megkeresni a szövetséget. A fogadónapokon szívesen látják a rokonokat, hozzátartozókat, a hadiözvegyeket, árvákat tanácsokkal látják el. A somogyi szövetség tervei között szerepel egy vándorkiállítás létrehozása, s kezdeményezték Kaposváron a katonai emlékművek állagának megóvását. Bár a szervezet anyagilag nem áll jól, el kellene érni azt is, hogy egy-egy rászorulónak segélyt is tudjanak adni — hangsúlyozta Szendi József. T. K. Együttműködés az új Európa felépítéséért Dr. Josef Ratzenböck: a maastrichti szerződés a régióknak szabad mozgásteret adott, és biztosítja kulturális és nyelvi identitásuk megőrzését (Folytatás az 1. oldalról) Az interjú abból az alkalomból készült, hogy ma Balaton- őszödön szokásos évi tanácskozásukat tartják az Alpok-Adria Munkaközösséghez tartozó tartományok elnökei és kormányfői. Holnap pedig ünnepi ülésen emlékeznek meg a munkaközösség megalakulásának 15. évfordulójáról. Dr. Josef Ratzenböck az egyetlen a munkaközösség alapítói között, akt ma is aktív politikusként dolgozik, és Linzben levő irodájából nemcsak Felső-Ausztria változásaira figyel, hanem aktív szerepet vállalt az európai változásokban is. Januárig töltötte be a munkaközösség soros elnöki tisztét, s nevéhez fűződik az önálló horvát állam nemzetközi elismerésének kezdeményezése. Ezzel egyébként valamennyi nemzetközi szervezetet megelőzött az Alpok-Adria Munkaközösség. — Milyen szerep vár a megváltozott Európában a tartományok együttműködésére? Miként bővíthető a kör? — Az Alpok-Adria Munka- közösség más európai régiókkal az Európai Régiók Gyűlésében egyesült azzal a.céllal, hogy közreműködjön az új Európa felépítésében, és megfelelően képviselje abban tagtar- tományianak legitim érdekeit — felelte dr. Josef Ratzenböck. — Az Európai Régiók Gyűléséhez időközben több mint 200 régió tartozik, akik ezáltal már folyamatosan politikai súlyra tesznek szert. így a maastrichti szerződésekben elérték a jövőbeni Európai Unióra vonatkozóan, hogy a szubszidiaritás elvei kötelező alkalmazást nyerjenek, és a régiók beleszólási joggal rendelkezzenek. Ez azon államok régióinak, akik az Európai Unióhoz csatlakoznak, nemcsak jobb esélyeket biztosít a fejlődés szempontjából, hanem politikailag messzemenően szabad mozgásteret, valamint kulturális és nyelvi identitásuk megőrzését is. Az Európai Régiók Gyűlésének erősítése a tagok számának növelésével ezért tehát valamennyi régió elemi érdeke. — Az új, önálló államok tagsága miként befolyásolhatja az Alpok-Adria Munkaközösség súlyát és szerepét? — Munkaközösségünk igazából az állami szint alatt elhelyezkedő régiók egyesülése. Szlovénia és Horvátország alapító tagok 1991-ben szuverén államok lettek, azonban maguk kérték, hogy tagságukat az Alpok-Adria Munkaközösségben továbbra is fenntarthassák. E kérésnek tett eleget a tartományi vezetők gyűlése. Én ebben nem alábecsülendő előnyöket látok, mert ezáltal az Alpok-Adria térségen belül a közös érdeket képviselő feladatokat a jövőben is a már meglevő struktúrákkal lehet megoldani, és európai szemszögből pedig e két országban regionális érdekeink állami szintű, tapasztalt szószólóit látjuk — mondta a Somogyi Hírlapnak adott interjújában dr. Josef Ratzenböck. (Kercza) Háromezer-ötszáz közalkalmazott és köztisztviselő kap tizenharmadik havit Kaposváron Befektetési jegy akár kárpótlási jegyre is A Magyarország 2000 ingatlanbefektetési jegyről tartott tegnap sajtótájékoztatót a Nürnberg-Budapest Befektetési Rt az OTP Bank Rt Somogy Megyei Igazgatóságán. A befektetési jegy jegyezhető december 17-ig. Elmondták: a tőke nagy részét a lakáspiacon fektetik be, a luxuslakásépítés mellett a szociális lakásépítést is szem előtt tartva. (Folytatás az 1. oldalról) A közalkalmazotti béremeléshez, amely január 1-jén esedékes 207 millió forint központi támogatást kap az önkormányzat. Ehhez még 115 millió forintot saját forrásból kell biztosítani. A közgyűlés Szita Károly alpolgármester javaslatára döntött a Kaposvár Környéki Önkormányzatok Szövetségéhez való csatlakozásról, elfogadta az alapszabályt és elkülönítette a tagsági díjat. A nyitott szövetség fontos feladatának tekinti a térségben levő önkormányzatok érdekeiért való közös fellépést is. Szakszervezeti konferencia Siófokon A fegyveresek nem sztrájkolhatnak — A szolgálati jogviszonyban dolgozó rendőröktől, tűzoltóktól, pénzügyőrtől sem lehet elvenni a munkajog által biztosított jogosítványokat — mondta Beke Sámuel, a Fegyveres és Rendészeti Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének adminisztratív vezetője a tegnap végétért siófoki konferencián. Bár 1989 óta a fegyveres testületeknél is megalakulhatnak az érdekvédelmi szervezetek, ezek eszköztárából azonban néhány nagyon fontos munkajogi lehetőség — mint például a sztrájk — hiányzik. Olyan — minisztériumi szintű — jogi szabályozás bevezetésére volt szükség, mely ennek dacára is képes a jogos dolgozói érdekek érvényesítésére. A jelenlegi feszültségeket mindenképp fel kell oldani. A szolgálati jellegből adódó feszített munkafegyelem köti a fegyveres testületek dolgozóit, e területek szakszervezeteit. A munkáltatók azonban, ahogy Beke Sámuel elmondta, nem mindig tartják be a „játékszabályokat”, a jogok és kötelezettségek számbavételekor leginkább csak az utóbbiakról beszélnek szívesen... (Werdy) A MINISZTÉRIUM IS TÁMOGATJA Országosan is egyedülálló a somogyi összekötőút-program Rendkívülinek és az országban példa nélkülinek nevezte dr. Gyurkovics Sándor közlekedési minisztériumi államtitkár a Somogy megyei önkormányzat összekötőút-építési kezdeményezését. Mint arról már beszámoltunk, a megyei önkormányzat két év alatt 170 millió forintot kap vissza a minisztériumtól abból a pénzből, amit sok év alatt befizetett az útalapba, és ezt megint csak útépítésre szeretné fordítani. Egy alapot hoztak létre, amely lehetőséget ad minden megyei településnek, hogy összekötőutak építésére abból megpályázzon. Kilométerenként 3 millió forint vehető igénybe, a többit máshonnan kell előteremteniük. Mivel egy kilométernyi út átlag 9-12 millió forintba kerül, ez a másik forrás nem lehet más, mint állami támogatás. Tegnap ezügyben tárgyalt dr. Gyenesei Istvánnal, a megyei közgyűlés elnökével, s utána válaszolt a Somogyi Hírlap kérdéseire. — Államtitkár úr! Mi a tárca véleménye a somogyi kezdeményezésről? — Nagyon tiszteletreméltónak tartom és egyben ügyesnek is, hisz ezzel növelik a települések esélyét a céltámogatás elnyeréséhez. Ott ugyanis elsődleges szempont az elbírálásnál, hogy egységnyi támogatási összegből mennyi út épül meg, azaz mennyi saját erővel rendelkezik a pályázó. Ezt a kilométerenkénti hárommillió forintot mi saját erőként vesszük figyelembe. Egyébként ez a program egyedülálló az országban, legalábbis mi nem tudunk hasonló kezdeményezésről. Pedig ez még katalizátorként is működik majd, hisz várhatóan olyan településeket is megmozdít, amelyek egyébként soha nem kezdtek volna bele egy ilyen beruházásba. — Ennek a programnak a keretében beérkező céltámogatási pályázatokat egyben kezeli a minisztérium, vagy településenként bírálják el? — Ha több község összefog egy út megépítése érdekében és együtt pályáznak, természetesen együtt is bíráljuk el. Ez tovább növelheti az esélyüket. Sajnos szelektálnunk kell, mert bár az úthálózat és ezen belül az összekötőutak fejlesztését nagyon fontosnak tartjuk, erőnk véges. — Várhatóan mennyi pénz lesz 1994-ben pályázatokra? — Ezt ma még nem tudom, hisz épp ezen a héten terjesztjük be az útalap módosítására a javaslatunkat, amit még el kell hogy fogadjon az Országgyűlés. De nagyon remélem, hogy reálértékben nem lesz kevesebb, mint az idei, ami közel egymilli- árd forint volt és 300 település — köztük 25 somogyi — kapott belőle támogatást. Ha kihasználják a megye nyújtotta segítséget, akkor biztos vagyok abban, hogy jövőre ennél jóval többen nyernek nálunk pályázatot. Eddig 13 település jelezte szándékát a megyeházán, ösz- szesen 23 kilométer utat szeretnének megépíteni... Varga Ottó