Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-25 / 275. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. november 25., csütörtök Ukrán-magyar vegyesvállalat A hó — gond Ukrajnában, Ohtirka városban ukrán-magyar vegyes vállalatot hozott létre a Szegedi Ruhagyár Rt. Az új ruhaüzem január közepén kezdi meg működését. A gépeket és a szellemi tőkét a szegediek adják, s megteremtik az induláshoz szükséges egyéb feltételeket is. Vállalták például a betanítást: ezekben a hetekben ukrán munkások, leendő termelésirányítók dolgoznak a szegedi gyárban. A vegyes vállalat a tervek szerint javítja a Szegedi Ruhagyár Rt jövedelmezőségét. Benzináremelés Romániában Romániában a lej dollárhoz viszonyított értékének csökkenése miatt keddtől 21 százalékkal felemelték a benzinárakat. Emiatt az ország benzinkútjainál előző napon több száz autós várakozott üzemanyagért. Románia évi 6,6 millió tonna saját termelése mellett 7 millió tonna nyersolajat importál. A szuperbenzin literje háromszázharminc lej helyett négyszáz lejbe kerül. A hóeltakarítók munkáját — szerencsére — az időjárás is segíti: olvad. Fotó: Csobod Péter A rendelet ellentmondása: a vállalkozó már nem munkanélküli Fejlesztési támogatás a saját földön vállalkozó állástalanoknak Westel-Ericsson szerződés Az új rendszer kialakítása mérföldkőnek számít a hazai távközlés történetében. Az Ericssonnal közösen már a huszonegyedik század technológiáját valósítják meg Magyarországon. A rendszer kiépítése és majdani üzemben tartása mintegy háromszáz-négyszáz új munkahelyet teremt. Kiemelkedő szerep hárul az Ericsson Technika Kft-re, amely 1991-ben kezdte meg magyarországi tevékenységét. Ez a társaság 1995-ig a Matáv digitális kapcsolás- technika egyik szállítója is egyben. Szponzori szerződés Hét cég és vállalkozás kötött szponzori szerződést a Világkiállítás Győr Alapítvánnyal a Rába-parti városban. A támogatók felkarolják a városfejlesztési elgondolásokat, s csaknem nyolcmillió forinttal növelik az alapítvány tőkéjét. Ennek fejében termékeik, szolgáltatásaik népszerűsítésére használhatják egyebek között a város rendezvényének hivatalos támogatója, illetve szállítója címet. Vállalkozásfejlesztési alapítvány A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány eddigi hároméves tevékenysége alatt elsősorban a szakmai tudás átadásával kívánta segíteni a hazai kis- és középvállalkozókat. Két hitel- programja — a Phare és a Mikrohitel — keretében 1,25 milliárd forintot helyezett ki az elmúlt két év során. Együttesen több mint kilenc- száz vállalkozó részesült a kedvezményes hitelekben. Bevezetés előtt áll további három pénzügyi konstrukció: a könnyített törlesztésű kamattámogatási rendszer, a kockázati alap és a reorganizációs Start-hitel. Október 28-án lépett hatályba az a kormányrendelet, amely a termőfölddel rendelkező munkanélküliek vállalkozóvá válását segíti elő. Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ igazgató-helyettese elmondta: az igen szigorú feltételek együttes megléte esetén a munkanélkülinek a munkaügyi központ támogatást nyújthat. A feltételek között szerepel, hogy a munkanélkülinek járadékra jogosultnak kell lennie és mezőgazdasági fejlesztési alap vagy reorganizációs kormányprogram keretében támogatásban kell részesülnie. Utóbbi feltétel igencsak leszűkíti a lehetséges támogatottak körét. Szükséges ezek mellett, hogy a munkanélküli rendelkezzen a támogatás összegét elérő termőfölddel vagy tulajdonnal. Az ingatlanra (amely azonban nem lehet ház vagy üdülő), be kell jegyeztetni a munkaügyi központ jelzálogjogát. A munka- nélkülinek vállalnia kell, hogy főfoglalkozásúként kezd a vállalkozásba. Szűk körben ugyan, de lehetőséget ad a rendelet arra is, hogy azok a termőfölddel rendelkező állástalanok, akik már kimerítették a járadék lehetőségét, de az előbb említett fejlesztési támogatások valamelyikére 1994. február 28-ig pályázatot nyújtanak be a Földművelésügyi Minisztériumhoz, pályázhatnak a támogatásra. A mezőgazdasági vállalkozóvá válás támogatásához a pályázatot a munkaügyi központhoz kell benyújtani. Az irathoz csatolni kell a vállalkozó igazolványt (társas vállalkozás esetén a társasági szerződést), az ingatlan tulajdoni lapját, a reorganizációs támogatásra benyújtott eredményes pályázatot. A munkaügyi központ a vállalkozást egyszeri, 200 ezer forint kamatmentes hitellel támogatja, amelyet három évi türelmi idő után négy év alatt, három havonta egyenlő részletekben kell kifizetni. Aki hat hónapon belül nem kezdi meg a vállalkozást vagy a támogatás folyósítását követő 37. hónap első napjáig abbahagyja azt, a teljes összeget vissza kell fizetnie a jegybanki alapkamat kétszeres összegével együtt. Aki a 37. hónap és a 4. év lejárta közben hagy fel vállalkozásával vagy nem fizeti a törlesztőrészletet, a vissza- lévő összeget kell kifizetnie, a kamatokkal együtt. A rendelet ellentmondást tartalmaz, nem is elhanyagolható!. A pályázathoz ugyanis csatolni kell a vállalkozói igazolványt. Amint azonban a vállalkozói igazolványt kiváltják, a munkanélküli már nem munkanélküli, így a támogatásra sem jogosult. A megoldást keresik. A munkaügyi központ addig is azt tanácsolja, hogy a pályázathoz csak a kérelmet nyújtsák be az igénylők, a munkaügyi központ majd kiértesíti az igénylőket, ha szükség van a vállalkozói igazolványra is... Tóth Kriszta Ma még ismeretlenül cseng az offshore Egy gombnyomásra a ciprusi adóparadicsom Dr. Szász István: két minisztérium engedélye szükséges Dr. Szász István néhány napja érkezett haza ciprusi szakmai útjáról. Felhőtlenül kék volt az ég, 25 fok meleg a tenger. De arrafelé nemcsak az időjárás kedvező... — Rendkívül vonzó gazdasági lehetőség rejlik ezen a csodás szigeten — mondta a fiatal siófoki szakember. — Az offshore angol szó: az üzleti életben olyan vállalkozást jelent, amely a bejegyzése szerinti országban nem végez gazdasági tevékenységet. Ha a vállalkozó például Cipruson alapít offshore céget, annak irányítását, számlavezetését, könyvvitelét ott végzi, úgy az éves eredmény 4,25 százalékának megfelelő nyereségadót fizet. — Ha jól értem, egy például Somogy megyei vállalkozással üzleti tevékenységet folytató, de Cipruson bejegyzett cégnek Magyarországon nem is kell adóznia? — Igen. Ha az offshore cégnek nincs hazánkban telephelye, úgy Magyarországon nem kell adóznia. A két állam 1982-ben egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerüléséről. — Akkor mondhatjuk, hogy ez kiskapu az adózás áthatolhatatlan nak vélt falán? — Fogalmazhatunk így is, de el kell oszlatni egy tévhitet: egy cég nem attól válik „adómentessé”, hogy offshore, hanem attól, hogy adóparadicsomban offshore. Ciprus pedig adóparadicsom. — Sokan éltek a lehetőséggel eddig? — Cipruson közel tizenkétezer offshore cég működik, de hazánkban még nagyon szűk kör tud erről a lehetőségről. Megjegyzem, a cégalapítás legalitásához előzetes deviza- hatósági engedélyt kell kérni a Pénzügyminisztériumtól, illetve a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumától. — Miképp lehet ellenőrizni például gyorsan, hatékonyan a cég mindenkori likviditását, ha 3 órányi repülőút távolságra vezetik a könyvelést? — A cégalapítóknál telepített számítógép segítségével, néhány gomb lenyomásával teljes képet nyerhet a tulajdonos a pénzügyi helyzetéről. Rendkívül fejlett az ottani infrastruktúra. — Mit gondol, Magyarországon is lenne létjogosultsága offshore cégeknek? Ez jelentős adóbevételeket hozna az államnak, rengeteg szellemi erőnek adna munkát, s az üzleti kapcsolatainkat is segítené. — A magyar társasági jogban is találunk hasonló formát, a vámszabadterületi társaságot. Én azonban kételkedem abban, hogy Magyarországon bővülni fog ez a kör; országunk nem éppen adóparadicsom. Czene Attila A MOSZ nem támogatja a birtok-korlátokat A földtörvény tervezetben nem látható egy kiérlelt földbirtokpolitikán nyugvó koncepció — vélekedik a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) a kormány és a szaktárca között ingázó földtörvénytervezetről. Az érdekképviselet az előterjesztés legkritikusabb pontjának a tulajdonról és a használatról szóló részeket tartja. Nem ért egyet azzal, hogy amíg a tervezet a belföldi személyek és szervezetek számára 300 hektárban illetve 6000 aranykorona értékben szabja meg a megvehető termőföld tulajdon felső határát és a külföldiek esetében kategorikusan megtiltja a vásárlást, addig az állam földtulajdonszerzési joga korlátlan maradna. Ugyancsak korlátozás nélkül szerezhetnének földtulajdont a közalapítványok és a helyi önkormányzatok az ajándékozási, tartási-, öröklési- és gondozási szerződések alapján. A mezőgazdasági termelőket képviselő szervezet úgy ítéli meg, hogy ha ezek a tulajdonszerzési korlátozások a törvényben testet öltenek, akkor a jogalkotó újraéleszti az 1970-es évek beli állapotokat, vagyis újra divatba jön az „egy család — egy lakás” koncepciója. Konzerválja továbbá az irreális földárakat, mert a potenciális földvásárlói kör szűkítése egyértelműen a föld árának emelkedése ellen hat. A tulajdonszerzés korlátozásának puszta híre nyomán már most felgyorsultak a spekulatív földvásárlások. A MOSZ hiányolja, hogy a tervezet nem biztosít a helyben lakó, a mezőgazdaságból megélni akarók, vagy megélni kényszerülők számára elővásárlási jogot, nem ösztönzi kedvezményes földvásárlási hitellel és befektetési kedvezményekkel a nagyobb területen gazdálkodni akarókat a birtokgyűjtésre. Hiányolja továbbá a gazdálkodói jellegű birtokszerzés állami ösztönzését, mert enélkül várhatóan a földbérleten alapuló gazdálkodás tartós és meghatározó jelenlétével kell számolni a mezőgazdaságban. Végezetül hátrányosnak ítéli az érdekképviselet azt is, hogy a készülő törvény a szövetkezetek föld bérleti jogát 2500 hektárban tervezi maximálni. u.g. Kárpótlási földárverések Több mint tízezer jogosult licitált a múlt héten tartott 334 földárverésen a területekre, országszerte. 627 ezer aranykoronát meghaladó értékű terület került 8391 licitáló tulajdonába. Legtöbb árverést (39-et) Vas megyében tartották, a legnagyobb értéket képviselő — 109 ezer aranykoronát is meghaladó terület pedig Békés megyében kelt el. A múlt hét végéig elárverezett területek értéke megközelíti a 23 millió aranykoronát. Az országban 12 301 árverésen több mint 275 ezer kárpótlásra jogosult jutott földhöz. Adószabály- javallatok 1994-re 2. Kedvezőbb helyzetben a vállalkozások — Ez attól függ, hogy a vállalkozási körben megélénkül-e a beruházási és fejlesztési tevékenység. Ebben pedig fontos szerepet tölthetnek be az adópolitikai ösztönzők. Ezek egyike az adókulcs-csökkentés. A parlament elé került koncepció szerint 40 százalékról 36 százalékra mérséklődne a társasági adó kulcsa. Tájékoztatjuk Tisztelt Fogyasztóinkat, hogy a TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI SZÁMLÁK az eddigi befizetési formák meghagyása mellett, minden héten ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■■ I ■■ csütörtökön, a területileg illetékes kazánháznál is befizethetők, az alábbi időpontokban. Krénusz kazánház (Honvéd u.), 18-19 óra között Honvéd kazánház (Nemzetőr sor), 18-19 óra között Sávházi kazánház (Sávház mögött) 17-18 óra között Kinizsi kazánház (Kinizsi Itp. 12.) 17-18 óra között Béke-Füredi fűtőmű (Kanizsa u. 27.), 16-18 óra között A fenti időpontokban lehetőség van az esetleges díjhátralék befizetésére is, a helyszínen tartózkodó díjbeszedőknél. Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Részvénytársaság Távfűtési Üzem (26167)
