Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-23 / 273. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. november 23., kedd Operációs készlet pécsi egyetemnek Vágás nélküli műtétek elvégzésére alkalmas, úgynevezett laparoszkópos készletet ajándékozott a németországi Humboldt Alapítvány a Pécsi Orvostudományi Egyetem 1 ,sz. számú sebészeti klinikájának. Az alapítvány negyvenezer német márka értékű ajándékát pályázaton nyerte el az intézmény, amelynek vezetője, Horváth Örs Péter professzor korábban az alapítvány ösztöndíjasa volt. Betegszállítók Szövetsége Miközben a Népjóléti Minisztériumban dolgoznak a betegszállításról szóló rendeletén, az Egészségbiztosítási Önkormányzat pedig a közeli napokban tárgyal a mentésügy és a betegszállítás finanszírozási lehetőségeiről, az országban működő mintegy 30 szolgálat közül 18 vasárnap Budapesten megalakította a Betegszállítók Országos Szövetségét. A szövetség alapvető célja, hogy tagjainak összefogásával biztosítékot, mintegy védjegyet nyújtson a korrekt betegszállításhoz. Idegenforgalmi fejlesztés Újjá alakult az idegenforgalom fellendítése érdekében tevékenykedő Sopron-Kő- szeghegyaljai Intézőbizottság; az idevágó kormányhatározat értelmében a soproni székhelyű szervezet az idegenforgalom állami feladatait látja él Győr-Moson-Sopron és Vas megyében, s erejéhez mérten támogatja a települések turisztikával kapcsolatos fejlesztési elképzeléseit. Angol-magyar főiskolai képzés Kettős diplomát adó képzés kezdődött angol nyelven a győri Széchenyi István Főiskolán; a hároméves integrált szak a gépész- és a villamosüzemmérnöki képzést egyesíti. Indítására úgy kerülhetett sor, hogy az intézmény Tem- pus-pályázatot nyerve kapcsolatba lépett az angliai Nottingham Trent University-vel. A 15 elsőéves hallgató a brit egyetem tantervei szerint tanul. Japán javaslat vámmérséklésre Japán az ipari és a bányászati termékek vámjának átlagosan 60 százalékos csökkentésére tett javaslatot, és amennyiben véghez is viszi a vámcsökkentést, úgy a szigetországi : vámok átlagos szintje 1,5 százalékos lesz, ami a világon a legalacsonyabb. Magyar vélemények szerint a magyar exportra korlátozott hatást gyakorolhat a vámmérséklés. A javaslat szerint többek között a gyógyszerekre érvényes vámok is megszűnnének. Eredménytelen részvényértékesítés Eredménytelen a Műszaki Áruk Kereskedőháza Rt részvényeinek értékesítésére kiírt pályázat. A cég 961 millió hatszázezer forint névértékű részvénycsomagját hirdette meg. A társaság privatizációját a mostani döntés értelmében decentralizáltan valósítják meg. Kisgépeket javítanak A hirtelen beköszöntött tél véget vetett az őszi kerti munkáknak. Megkezdődhetett tehát a kisgépek javítása, ezt a munkát végzik az Erdőgép Kft motorfűrész szervizében is. A cég az esetleg hiányzó alkatrészeket is beszerzi. Fotó: Kovács Tibor A Kisosz a kamarai törvénytervezetről A szakma érdeke, hogy rend legyen Magyarországon az utóbbi néhány évben alapított több tízezer egyéni és társas vállalkozás vezetője tekint kíváncsian a jövő esztendő felé. Egyrészt azért, mert az Országgyűlés jelenleg tárgyalja a kamarai törvénytervezetet, másrészt kíváncsi, hogy érdekszervezetei milyen javaslatokkal, szakmai érvekkel harcolnak érdekeikért. A Kereskedők Somogy megyei Szervezetének (Kisosz) vezetősége ismeri a kamarai törvénytervezet lényegét, de véleményük szerint a jelenlegi jogi szabályozásból néhány, — számukra — nagyon fontos rész hiányzik. — Több ponton szeretnénk kiegészíteni, illetve megváltoztatni a jelenlegi kamarai törvénytervezetet. Szervezetünk már három évvel ezelőtt kezdeményezte a kötelező kamarai tagságot, hiszen már korábban is lehetett tapasztalni az egyéni vállalkozói törvény okozta anomáliákat — mondta Kurucz János, a Kisosz titkárhelyettese. — Károkat okoztak a kereskedelemben is ezek, a kamara hiányából eredő problémák. A jelenlegi elgondolásokat több fontos javaslattal kívánjuk kiegészíteni. Ezek közül a leglényegesebb, hogy az érdek- képviseleti törvény együtt lépjen hatályba a kamarai törvénnyel, másrészt a jelenlegi három helyett négy kamara létrehozását mondja ki a törvény. A jelenlegi törvénytervezet szerint három kamara koordinálja majd a különböző szakmákat. Eszerint a kereskedelmi-ipari, az agrár- és kézműveskamarák mellé negyedikként, a Kiosz véleménye szerint a Magyar Idegenforgalmi, Vendéglátó és Magán- kereskedő Kamarát kellene létre hívni. — Milyen további észrevételük van még a várhatóan közeljövőben életbe lépő jogszabályról? — Nagyon lényegesnek tartom az éves tagdíjak megállapítását is. Lehet, hogy sokaknak okoz meglepetést, de már most is vannak olyan tagjaink, akik nagyon nehezen tudják kifizetni az éves tagdíjukat. Tehát igencsak talányos kérdés lesz, hogy milyen módon tudják majd vállalni a várhatóan jelentősen megemelkedő kamarai tagdíjakat. — Mit tartana sikernek? — Azt, ha saját taglétszámunk növekedésén kívül tagjaink a negyedik kamarába is beléphetnének. Ugyanakkor, ha három szakmai kamara kezdené meg működését — várhatóan a jövő év elejétől — akkor is jelen leszünk taglétszámunknak megfelelő arányban — fejezte be Kurucz János. Harsányi Miklós ADÓSKÉPZŐ (1) Tanuljunk „bankul”! Azokat a pénzintézeteket, amelyek a hitelezés és a tőkekereskedelem különböző formáival foglalkoznak, szakismeretekkel és az üzleti érintkezés célravezető formáinak tudásával állig felfegyverzett tisztviselők népesítik be. Vajon nem válna-e javára azoknak, akik ezeknek az intézményeknek a szolgáltatásait igénybe veszik, ha szakképzett pénzintézeti ügyfelek lennének? Ezért szántuk el magunkat az úgynevezett „adósképzésre”. Az ügyfél — amikor a „pult” túloldaláról láthatja a bankokat — meg fogja érteni, hogy mi is mozgatja a vele tárgyaló, az ügyeiben döntéseket előkészítő banktisztviselőt. Ma szinte alig van olyan adós, akinek nincsen valamilyen tapasztalata, vagy előítélete a pénzintézetekkel kapcsolatban. Sok bosszúságot, elmaradt hasznot vagy veszteséget lehet elkerülni, ha megtanuljuk, mire kell odafigyelni, amikor bankot választunk, miként alkudjunk ki magunknak jobb kölcsönfelté- teleket. Elméletileg talán tudjuk, hogy a bankok — bármilyen márványpalotában van is az otthonuk —, nem a pénz templomai, hanem szolgáltató vállalatok, amelyeknek az lenne a dolguk, hogy nekünk, ügyfeleknek a lehető legjobban a szolgálatunkra álljanak. A gyakorlat azonban sokszor mond ellent ennek az elvi követelménynek. így aztán meg kell tanulnunk a bankokkal, azaz az alacsonyabb vagy magasabb rangú tisztviselőkkel bánni. Itt előre kell bocsátanunk, hogy a bankárok nem gazemberek, s a pénzintézeti rendszer nem szervezett szélhámosság. Nem az a célja, hogy a „kisembert” megnyúvassza. A New York-i Wall Street, a londoni City, a frankfurti tőzsde pénzügyi központjainak hatalma, a budapesti belváros tőzsdéjének és bankjainak ereje nem pénzügyi manipulációkból, nem valamiféle összeesküvésből született. Az első lépés, amiről majd beszélnünk kell: a bank kiválasztása. Gondoljunk csak arra, hogy amikor gépkocsit vagy televíziót veszünk, menynyi mindenről informálódunk: márkáról, modellről, fogyasztásról, teljesítményről... Vajon veszünk-e ennyi fáradságot, mielőtt eldöntenénk, kikre bízzuk a pénzünket? Vajon elégséges ismeret-e, ha azt tudjuk, hogy a mi bankunk több betéti kamatot ígér, mint más bank? Megkérdezzük-e, hogy be is tudja-e tartani ezt az ígéretét? Vagy elegendő szempont a kényelemé, a közelségé? Ilyen és hasonló kérdéseket kell magunknak feltennünk és megválaszolnunk vagy megvá- laszoltatnunk, ha hozzáértő adóssá akarunk lenni. Erről szólunk majd legközelebb. Bácskai Tamás A Tradekomplex üzlete Kazahsztánban Megkezdte termelését Alma-Atában az a gyümölcslétöltő üzem, amelyet a Tradekomplex Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kft szállított Kazahsztán számára. Az 5,6 millió dollár értékű beruházáshoz a budapesti székhelyű cég nemcsak a berendezéseket szállította, hanem a tervezést és a szakemberek kiképzését is elvégezte. Az üzem szállításáról még 1991-ben kötötték meg a szerződést, és az eredeti tervek szerint a kazah tulajdonosok energetikai szénnel fizettek volna. Az Ekibasztuzugol szén- bányászati egyesülés tervét azonban megakadályozta a kormány és a bányász-szakszervezetek megállapodása az energetikai szénimport tilalmáról. A Tradekomlex Kft a gyümölcslétöltő üzem berendezéseit a Német Szövetségi Köztársaságból importálta, amely a volt Szovjetúnió területén az első, combiblock típusú csomagolóanyagba töltő berendezés. A gyümölcslétöltőt kiegészíti egy mini sörüzem is. A Tradekomplex kapcsolatai a kazah piacon jók, a cég részt vesz egy kazah-magyar mezőgazdasági együttműködésben is. Nyereség megtakarításból Kányán nem kell változtatni Megéri-e vagy nem a telefonfejlesztés? Hároméves álom Nincs elég garancia a pályázati kiírásban A kányái Március 15. Termelőszövetkezetet 1985-ben szanálták veszteséges gazdálkodása miatt. Az új vezetés azonban bebizonyította, hogy ebben a gazdaságban is lehet eredményeket elérni. A közben mezőgazdasági szövetkezetté alakult üzem 1986 óta minden évben nyereséget ért el. — Á munkát azzal kezdtük — mondta Molnár Béla főkönyvelő, hogy megművelt földjeinken emeltük a termésátlagokat. — Mára, ha nem is az elsők, de a legjobbak között vannak eredményeink. A második fontos tennivaló a költségek visz- szaszorítása volt. Erre két területen találtunk lehetőséget. Egyrészt minden eszközünk állagát igyekeztünk megóvni, másrészt kiadásainkat is a minimumra csökkentettük, és így megőriztük fizetőképességünket. Nyereségünk ugyan nem mondható kiemelkedőnek, de a gazdaság biztonságos működését fenntartjuk. A sertéstartás jövedelmezőségének ingadozása miatt a kocaállományt a felére csökkentették, így most 250-300 állatot tartanak. Ha a felvásárlási árak kedvezően alakulnak, ismét teljes kapacitással dolgozik majd a telep is. Tápra nem kell költeni csak a szükséges premixeket vásárolják, a többi takarmányt a szövetkezet termeli. — 3100 hektáron gazdálkodunk, és ez a privatizáció során sem változik számottevően, mert sokan a kivett földek művelését a jövőben is a gazdaságra bízzák. A 2600 hektár szántó mellett erdő, legelő, és gyepterületünk is van. Eddigi tapasztalataink alapján, a termékszerkezetünkön nem kell változtatni, így hétszázhetven hektár búzát és százhatvan hektár őszi árpát vetünk. Kányán az idei termés ismeretében — az aszálykárok ellenére — újra eredményes évet zárnak. Tartozásuk, kifizetetlen számlájuk nincs, és forrásaik lehetővé teszik, hogy terményeiket akkor értékesítsék mikor az árak a legmegfelelőbbek. Stelly Zsolt A helyi telefonvonalak kiépítésére szeptemberben koncessziós pályázatot írt ki a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. Az ország 54 körzetéből 25-ben kérték az önkormányzatok a pályázatok kiírását. Annak reményében tették ezt, hogy legkésőbb 1997. II. felétől minden igénylő a saját készülékéről telefonálhat. Csakhogy ez a remény a pályázó telefontársaságok szerint veszélyben van! A lehetséges befektetők közül ketten is azt vallják: nincs elég garancia a pályázati kiírásban arra, hogy három éven belül valóban telefont szerelhetnek be valamennyi lakásba. A Rába-Com Rt és a Pilistáv Kft vezetői szerint a kiírásból hiányzik számos olyan alapinformáció, amely nélkül nem lehet pontos üzleti, pénzügyi tervet készíteni. Ennek hiányában viszont nem számíthatnak eredményes elbírálásra. Ha viszont a bírálóbizottság nem talál elfogadható pályázatot, automatikusan a jelenleg monopolhelyzetben levő Matáv-ot bízza meg a telefonszolgáltatás megszervezésével. A Matáv-ot azonban — mivel nem pályázaton nyeri ezt a lehetőséget — semmi sem kötelezi az 1997-es határidő betartására! Néhány adat az ország jelenlegi telefonhelyzetéről. A sárvári körzethez például 60 település tartozik. Az itt lakó 70 ezer ember számára mindössze 2700 vonalat rendszeresített a Matáv az elmúlt évtizedekben. A beszélgetések az elavult kézi kapcsolású központon keresztül bonyolódnak. A szentendrei körzetben már valamivel jobb a helyzet, nyilván Budapest közelségének köszönhetően. Ebben a térségben 25 település 100 ezer lakójának 8 ezer készüléket szerelt fel a Matáv Az egyre több telefonigény kielégítése azonban a jelenlegi keretek között, fejlesztés, befektetés nélkül nem lehetséges. A pályázat benyújtásához hiányzó alapinformációk — árak, műszaki adatok — közül a legfontosabb: a díjmegosztás aránya, vagyis, hogy mennyit kell a különböző telefon-társaságoknak fizetniük az országos gerinchálózat használatáért és mennyi marad az ő kasszájukban. A lehetséges befektetők pontos díjtételek ismeretének hiányában nem tudják felmérni, hogy érdemes vállalkozniuk vagy sem. Megéri-e több milliárd forintot beruházni ebbe az üzletbe? Ha úgy látják, hogy nem éri meg, mert bizonytalan a megtérülés, akkor továbbra is telefon nélkül maradunk. Egy infrastrukturálisan elmaradott ország pedig továbbra sem lesz vonzó a külföldi befektetőknek... D. Zs. (
