Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-23 / 273. szám

1993. november 23., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Állampolgári eskü­tétel Tabon Ünnepélyes eskütétel szín­helye volt a tabi városháza: Kozma Anna és Lukács Attila pár napja Farkas István pol­gármester előtt tette le az ál­lampolgári esküt. Mindketten Nagyváradról telepedek át, s a köztársasági elnökhöz benyúj­tott állampolgársági kérel­mükre nemrég érkezett a vá­lasz. Most már mint magyar ál­lampolgárok végezhetik mun­kájukat, tervezhetik jövőjüket. Bezárták a törökkoppányi varrodát A szorosadi Koppányvölgye szövetkezet néhány héttel ez­előtt — ideiglenesen — be­zárta a mintegy 30 személyt foglalkoztató törökkoppányi varrodáját. Matesz Pál a szö­vetkezet igazgatóságának el­nöke elmondta: egy moson­magyaróvári kft — amellyel több mint három éve van kap­csolatuk — mintegy másfél millió forinttal tartozik a szö­vetkezetnek, s ezért az igaz­gatóság télre kénytelen be­zárni a varrodát. Annak elle­nére döntöttek így, hogy a bérmunka végzésére meghir­detett varroda üzemeltetésé­re több cég is jelentkezett. Zala támogatja a lakáshoz jutást Zala község önkormány­zata 1992-ben hozott rendel­tet a fiatal házasok első lakás­hoz jutásának támogatásáról. Az idei költségvetésben a tes­tület 145 ezer forinttal hagyott jóvá lakásépítésre, valamint lakásvásárlásra. A kis köz­ségben november közepéig két család adott be kérelmet; anyagi és szociális helyzetü­ket megvizsgálva a képviselők úgy döntöttek, hogy 70 és 50 ezer forint kamatmentes köl­csönt nyújtanak a fiatal háza­soknak lakásvásárlásra. A tá­mogatást majd hét, illetve öt év alatt kell visszafizetniük. Bedegkéri gondok Alig több mint 600 lakos él Bedegkéren, s egyre többen fordulnak segélyért az önkor­mányzathoz. így az ez évre tervezett segélyezési öszeg nem lesz elég. Az idősek klub­jának fenntartása is majdnem félmillió forintba kerül, s több mint kílencszázezret különítet­tek el a szociális segélyekre. Újból megnyílt a bábonymegyeri kultúrotthon A bábonymegyeri önkor­mányzat 1,2 millió forintért fel­újíttatta a kultúrházat. Nemrég változatos programmal ren­dezték meg újbóli megnyitá­sát. Itt dr. Ruff Flórián polgár- mester mondott beszédet, s ekkor tájékoztatta a megjelen­teket a tavalyi és az idei fej­lesztésekről. Ezután színes műsor következett; fellépett a megyeri olvasókör és hagyo­mányőrző csoport, s a tabi művelődési ház tánccsoportja. Tevékenysége fontos a község életében Fórumokat szervez a lullai gazdakör A lullai képviselő-testület legutóbbi ülésén beszámolót hallgatott meg és fogadott el a helyi gazdaköri egyesület munkájáról. A nyolc éve ala­kult gazdakör elnöke Wolf Gábor. — Általános célként fo­galmaztuk meg — mondta az elnök —, hogy tagjaink elméleti mezőgazdasági és agrotechnikai ismerete gya­rapodjon, de szükségesnek láttuk a község kulturális fel­adatinak megoldásába való bekapcsolódást is. Ennek alapján készítettük program­tervünket, illetve mindezt fi­gyelembe véve állítjuk össze az 1994. évit. Februárban például borversenyt rendez­tünk, s erre 21 tagunk neve­zett be fehér és vörös­bor-mintával. Ugyancsak abban a hónapban szervez­tük meg a hagyományos far­sangi bált és igen nagy si­kere volt. Tavasszal fórum és talál­kozó volt, s folytatódott az ismeretterjesztő előadásso­rozat. — Elsősorban a zöldség-, gyümölcs- és egyéb szántó­földi kultúrák termesztéséről, vegyszeres kezeléséről hal­lottunk újabb tanácsokat, de a borok kezelése, valamint a vállalkozói ismeretbővítés is a témák között szerepelt. Előadókat zömmel a tabi Béke szövetkezet biztosított, ám a megyei levéltár igazga­tója is tartott tájékoztatót. A lullai gazdakör tagjai évi 200 forint tagsági díjat fizet­nek. A helyi önkormányzat évi 20 ezer forinttal támo­gatja működésüket. Tavaly egy megyei pályázaton 40 ezer forintot nyertek, s ezt az ismeretterjesztő előadások költségeinek fedezésére for­dították. Az egyesület ezen a télen ismét továbbképző előadás- sorozatot szervez kertészeti, illetve állategészségügyi té­mákban. Még e hónapban megtartják a búcsúi bált (en­nek is hagyománya van), majd decemberben az ön- kormányzattal közösen a nyugdíjasok napját. A műve­lődés és a szórakozás elő­segítését felvállaló lullai gazdakörnek ma már 40 tagja van. Krutek József A javítószolgáltatás nem nyereséges Konkurenciát jelent a „fekete” munka Soós Csaba műszerész rádiót javít Fotó: Sebők Dezső Gazdaságtalan volt a Ka- posvill tabi szervize, ezért az Elektromos Gépjavító Kisvállalat megszüntette. A tabi és a környékbeli lakos­ság elektromos javítószol­gáltatását a városi gamesz vette át, s azóta a Tabvill végzi ezt a munkát. Misefa Ferenc szervizve­zető: — Bővítettük szolgáltatásun­kat. Tabon és a környező fal­vakban is egyre több a nyugati színes tévé, hifi-torony és vide­omagnó; a szervizben hatan dolgoznak, minden szerelő egy-egy területre szakosodott. Végeznek erősáramú tevékeny­séget (automata mosógépek, villanybojlerek, centrifugák, mik­rohullámú sütők javítását) és ja­vítanak gyengeáramú eszközö­ket: tévéket, rádiókat, video­magnókat is, illetve a városi ká­beltelevíziós hálózat üzemelte­tésére és karbantartására kap­tak megbízást. Több mint húsz település lakosságának garan­ciális szolgáltatását is végzik a Tabvill dolgozói. A havi forgalom jelentősen nőtt, s ez mintegy 160 ezer forint bevételt jelent. Ám ez sem elég a nyereséges gazdálkodáshoz; ahhoz lega­lább a kétszer ennyi bevétel kel­lene. Tabon és térségében azonban egyre jobban érződik, hogy jelentősen csökkent a fize­tőképes kereslet. — A megfelelő felkészültségű szakemberekkel dolgozó szer­viznek mind Tabon, mind a kis községekben a „fekete” munkát végzők jelentik a legnagyobb konkurenciát — mondta Miseta Ferenc. — Ha ez nem volna, akkor minden bizonnyal gazda­ságosabb lenne ez a szolgálta­tás, s növelkedhetne a dolgozók keresete is. A szerviz műszeré­szei ugyanis — lehetőségeikhez képest — igyekeznek a legrövi­debb időn belül a legjobb mun­kát végezni. Ezt mutatja az is, hogy az elmúlt két és fél évben munkájukra jelentős kifogás, panasz még nem volt. Krutek József Még mindig csúszik a vízmű átadása Torvaj, a megosztott falu A lakosság életfeltételeinek javítása a cél Félmillió forintos alapítvány Zicsért Farkas Balázs budapesti vállalkozó, akinek szülei né­hány éve hétvégi házat vásá­roltak Zicsben, szívesen tölti szabadidejét a Koppány-völ- gyi településen. Félmillió fo­rinttal most „Zics Községért” elnevezéssel alapítványt ho­zott létre. Az alapítványtétellel az volt a célja, hogy a községben la­kók életfeltételeit javítsa egészségügyi és oktatási, sport- és szociális területen. Az alapítvány kamataiból or­vosi műszereket és oktatási eszközöket vásárolnak, ta­nulmányi kirándulásokat segí­tenek, illetve az ifjúság sporto­lási lehetőségét növelik, va­lamint a falu művelődési ren­dezvényeit kívánják támo­gatni. Farkas Balázs reméli, hogy az alapítványt elsősor­ban a falu lakói támogatják és gyarapítják. A kisközség isko­lája őrzi azoknak a nevét, akik időközben elkerültek a telepü­lésről. Ezért a vezetők — mint Nagy Jenőné iskolavezető elmondta — kérik az egykori zicsi lakókat is, hogy segítsék az alapítvány célkitűzéseinek megvalósítását. Az alapítvány nyitott, bármi­lyen felajánlott összeget szí­vesen fogadnak. A támogatás mértéke a személyi jövedele­madó alapjából levonható, er­ről a kuratórium igazolást ad ki. K. J. Torvajon feszült a hangu­lat. A polgármester lemon­dása miatt, sokan kesereg­nek, mások örülnek neki. Beszélgetés közben a falu életéről, mindennapjaikról sokan nyilvánítanak véle­ményt. Sokfélét, mert —- ál­lítják — Torvajon sosem volt igazi közösség. Özv. Bati Pálné, aki 12 éve Komlóról költözött Torvajra, idegennek érzi magát a falu­ban. Ő mondta: nem fogadták be az itteniek, nincs igazi ba­rátságban senkivel sem. A képviselő-testületi tagok kö­zött nagy a széthúzás — mint özv. Benedek Józsefné mondta — sokak véleménye szerint egyetlen tisztségviselő miatt van. Ezt megerősítet­te Neczné Huszák Ágnes, valamint Nagy Sándor is. — Csákány Zoltán képvise­lőtől tudom, mert ő hangoz­tatta — mondta Benedekné —, hogy a polgármesterünk ál­lítólag hétmillió forinttal károsí­totta meg a falut, mert teljesen nem váltunk el Tabtól. Az idős képviselő szerint teljes önálló­ság kellett volna Torvajnak, jegyzőséggel. Ám én úgy hi­szem, ez az önállóság nagyon drága lenne nekünk. Ki jönne ide jegyzőnek, orvosnak? El­bírná a sok költséget ez a szegény falu? Hangos közbeszólással ve­szi át a szót a 70 éves Ványi Sándor, s azt mondja; elége­detlen az önkormányzat há­roméves tevékenységével. Szerinte többet is el lehetett volna érnie a helyi vezetők­nek, ha ésszerűbben gazdál­kodnak és nincs marakodás. — Vajon miért mondtak le polgármesterek, képvi­selő-testületi tagok? Tudja ezt igazán valaki? — nézett szét a jelen levők között. — Sok gond van itt — emeli föl a hangját. — Nemcsak a polgármesteren múltak a dol­gok. Itt van például a vízműbe­ruházás; hónapok óta csúszik az átadás. Trehány munkát végzett a vállalkozó, de ki fi­gyelt oda? Mit tettek a képvi­selők, akiket mi, a nép válasz­tottunk?... Vagy egyesek ezt már elfelejtették? — Mikor lesz itt békesség? — kérdeztem a körülöttem ál­lóktól. — A jó isten tudja — mondja. Mindenesetre jó volna, ha maguk a torvajiak tudnák már. Krutek József Vízelvezető árok Tab határában A közeli dombokról lezúduló csapadék miatt vízelvezető csatornát építenek Tab határá­ban. A munkát az útkarbantartók végezték — még a nagy hóesés előtt — egy Mulac árok­ásó géppel. Fotó: Lang Róbert Vajdasági magyar írók Adándon Tíznapos magyarországi és szlovákiai körúton vett részt a Vajdaságból négy magyar író, újságíró és költő. Budapesten és Hódmezővásárhelyen kívül ellátogattak Kassára, Komá­romba, Somorjára, majd az ádándi Berzsenyi Dániel Tár­saság szervezésében So­mogyba. Sinkovics Péter és Simon István, a Magyar Szó két új­ságírója, Bogdán József kato­likus plébános, költő, valamint Fehér Kálmán, a Fórum Lap- és Könyvkiadó Vállalat szer­kesztője, akit költőként is is­mernek a Vajdaságban, azzal a céllal kereste fel az ádándi szakmunkásképzőt, a siófoki és a tabi gimnáziumot, hogy bemutatkozzanak a fiatalok­nak, megismertessék velük a vajdasági magyar irodalmat. — Észak-Bánátból jöttem — mondta a tabi rendhagyó irodalomóra előtt Bogdán Jó­zsef —, ahol hat faluban látok el szolgálatot. Verseket is írok; eddig két kötetem jelent meg. 1989-ben az Ablakok című, tavaly pedig a Billegések. Verseiben a magyarság zilált, szomorú helyzete tükröződik, azoknak az embereknek a sor­sát foglalta költeménybe, akik sokat szenvednek. — Mivel viszonylag nagy tá­volság választ el bennünket Somogytól, azt a célt tűztük ki ezen a körúton, hogy rendha­gyó irodalomórákon, a fiata­lokkal találkozva valós képet adjunk a vajdasági magyarság helyzetéről és irodalmáról. Mindhárom iskolában elmond­tuk a hallgatóságnak érzelme­inket, azt, hogy miként látjuk helyzetünket és reményeink szerint mi várható a következő hónapokban, években. Lát­tatni kívántuk azt, hogy milyen helyzetben vagyunk, s szeret­nénk érezni: nem vagyunk magunkra hagyva... K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents