Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-23 / 273. szám
1993. november 23., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Állampolgári eskütétel Tabon Ünnepélyes eskütétel színhelye volt a tabi városháza: Kozma Anna és Lukács Attila pár napja Farkas István polgármester előtt tette le az állampolgári esküt. Mindketten Nagyváradról telepedek át, s a köztársasági elnökhöz benyújtott állampolgársági kérelmükre nemrég érkezett a válasz. Most már mint magyar állampolgárok végezhetik munkájukat, tervezhetik jövőjüket. Bezárták a törökkoppányi varrodát A szorosadi Koppányvölgye szövetkezet néhány héttel ezelőtt — ideiglenesen — bezárta a mintegy 30 személyt foglalkoztató törökkoppányi varrodáját. Matesz Pál a szövetkezet igazgatóságának elnöke elmondta: egy mosonmagyaróvári kft — amellyel több mint három éve van kapcsolatuk — mintegy másfél millió forinttal tartozik a szövetkezetnek, s ezért az igazgatóság télre kénytelen bezárni a varrodát. Annak ellenére döntöttek így, hogy a bérmunka végzésére meghirdetett varroda üzemeltetésére több cég is jelentkezett. Zala támogatja a lakáshoz jutást Zala község önkormányzata 1992-ben hozott rendeltet a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról. Az idei költségvetésben a testület 145 ezer forinttal hagyott jóvá lakásépítésre, valamint lakásvásárlásra. A kis községben november közepéig két család adott be kérelmet; anyagi és szociális helyzetüket megvizsgálva a képviselők úgy döntöttek, hogy 70 és 50 ezer forint kamatmentes kölcsönt nyújtanak a fiatal házasoknak lakásvásárlásra. A támogatást majd hét, illetve öt év alatt kell visszafizetniük. Bedegkéri gondok Alig több mint 600 lakos él Bedegkéren, s egyre többen fordulnak segélyért az önkormányzathoz. így az ez évre tervezett segélyezési öszeg nem lesz elég. Az idősek klubjának fenntartása is majdnem félmillió forintba kerül, s több mint kílencszázezret különítettek el a szociális segélyekre. Újból megnyílt a bábonymegyeri kultúrotthon A bábonymegyeri önkormányzat 1,2 millió forintért felújíttatta a kultúrházat. Nemrég változatos programmal rendezték meg újbóli megnyitását. Itt dr. Ruff Flórián polgár- mester mondott beszédet, s ekkor tájékoztatta a megjelenteket a tavalyi és az idei fejlesztésekről. Ezután színes műsor következett; fellépett a megyeri olvasókör és hagyományőrző csoport, s a tabi művelődési ház tánccsoportja. Tevékenysége fontos a község életében Fórumokat szervez a lullai gazdakör A lullai képviselő-testület legutóbbi ülésén beszámolót hallgatott meg és fogadott el a helyi gazdaköri egyesület munkájáról. A nyolc éve alakult gazdakör elnöke Wolf Gábor. — Általános célként fogalmaztuk meg — mondta az elnök —, hogy tagjaink elméleti mezőgazdasági és agrotechnikai ismerete gyarapodjon, de szükségesnek láttuk a község kulturális feladatinak megoldásába való bekapcsolódást is. Ennek alapján készítettük programtervünket, illetve mindezt figyelembe véve állítjuk össze az 1994. évit. Februárban például borversenyt rendeztünk, s erre 21 tagunk nevezett be fehér és vörösbor-mintával. Ugyancsak abban a hónapban szerveztük meg a hagyományos farsangi bált és igen nagy sikere volt. Tavasszal fórum és találkozó volt, s folytatódott az ismeretterjesztő előadássorozat. — Elsősorban a zöldség-, gyümölcs- és egyéb szántóföldi kultúrák termesztéséről, vegyszeres kezeléséről hallottunk újabb tanácsokat, de a borok kezelése, valamint a vállalkozói ismeretbővítés is a témák között szerepelt. Előadókat zömmel a tabi Béke szövetkezet biztosított, ám a megyei levéltár igazgatója is tartott tájékoztatót. A lullai gazdakör tagjai évi 200 forint tagsági díjat fizetnek. A helyi önkormányzat évi 20 ezer forinttal támogatja működésüket. Tavaly egy megyei pályázaton 40 ezer forintot nyertek, s ezt az ismeretterjesztő előadások költségeinek fedezésére fordították. Az egyesület ezen a télen ismét továbbképző előadás- sorozatot szervez kertészeti, illetve állategészségügyi témákban. Még e hónapban megtartják a búcsúi bált (ennek is hagyománya van), majd decemberben az ön- kormányzattal közösen a nyugdíjasok napját. A művelődés és a szórakozás elősegítését felvállaló lullai gazdakörnek ma már 40 tagja van. Krutek József A javítószolgáltatás nem nyereséges Konkurenciát jelent a „fekete” munka Soós Csaba műszerész rádiót javít Fotó: Sebők Dezső Gazdaságtalan volt a Ka- posvill tabi szervize, ezért az Elektromos Gépjavító Kisvállalat megszüntette. A tabi és a környékbeli lakosság elektromos javítószolgáltatását a városi gamesz vette át, s azóta a Tabvill végzi ezt a munkát. Misefa Ferenc szervizvezető: — Bővítettük szolgáltatásunkat. Tabon és a környező falvakban is egyre több a nyugati színes tévé, hifi-torony és videomagnó; a szervizben hatan dolgoznak, minden szerelő egy-egy területre szakosodott. Végeznek erősáramú tevékenységet (automata mosógépek, villanybojlerek, centrifugák, mikrohullámú sütők javítását) és javítanak gyengeáramú eszközöket: tévéket, rádiókat, videomagnókat is, illetve a városi kábeltelevíziós hálózat üzemeltetésére és karbantartására kaptak megbízást. Több mint húsz település lakosságának garanciális szolgáltatását is végzik a Tabvill dolgozói. A havi forgalom jelentősen nőtt, s ez mintegy 160 ezer forint bevételt jelent. Ám ez sem elég a nyereséges gazdálkodáshoz; ahhoz legalább a kétszer ennyi bevétel kellene. Tabon és térségében azonban egyre jobban érződik, hogy jelentősen csökkent a fizetőképes kereslet. — A megfelelő felkészültségű szakemberekkel dolgozó szerviznek mind Tabon, mind a kis községekben a „fekete” munkát végzők jelentik a legnagyobb konkurenciát — mondta Miseta Ferenc. — Ha ez nem volna, akkor minden bizonnyal gazdaságosabb lenne ez a szolgáltatás, s növelkedhetne a dolgozók keresete is. A szerviz műszerészei ugyanis — lehetőségeikhez képest — igyekeznek a legrövidebb időn belül a legjobb munkát végezni. Ezt mutatja az is, hogy az elmúlt két és fél évben munkájukra jelentős kifogás, panasz még nem volt. Krutek József Még mindig csúszik a vízmű átadása Torvaj, a megosztott falu A lakosság életfeltételeinek javítása a cél Félmillió forintos alapítvány Zicsért Farkas Balázs budapesti vállalkozó, akinek szülei néhány éve hétvégi házat vásároltak Zicsben, szívesen tölti szabadidejét a Koppány-völ- gyi településen. Félmillió forinttal most „Zics Községért” elnevezéssel alapítványt hozott létre. Az alapítványtétellel az volt a célja, hogy a községben lakók életfeltételeit javítsa egészségügyi és oktatási, sport- és szociális területen. Az alapítvány kamataiból orvosi műszereket és oktatási eszközöket vásárolnak, tanulmányi kirándulásokat segítenek, illetve az ifjúság sportolási lehetőségét növelik, valamint a falu művelődési rendezvényeit kívánják támogatni. Farkas Balázs reméli, hogy az alapítványt elsősorban a falu lakói támogatják és gyarapítják. A kisközség iskolája őrzi azoknak a nevét, akik időközben elkerültek a településről. Ezért a vezetők — mint Nagy Jenőné iskolavezető elmondta — kérik az egykori zicsi lakókat is, hogy segítsék az alapítvány célkitűzéseinek megvalósítását. Az alapítvány nyitott, bármilyen felajánlott összeget szívesen fogadnak. A támogatás mértéke a személyi jövedelemadó alapjából levonható, erről a kuratórium igazolást ad ki. K. J. Torvajon feszült a hangulat. A polgármester lemondása miatt, sokan keseregnek, mások örülnek neki. Beszélgetés közben a falu életéről, mindennapjaikról sokan nyilvánítanak véleményt. Sokfélét, mert —- állítják — Torvajon sosem volt igazi közösség. Özv. Bati Pálné, aki 12 éve Komlóról költözött Torvajra, idegennek érzi magát a faluban. Ő mondta: nem fogadták be az itteniek, nincs igazi barátságban senkivel sem. A képviselő-testületi tagok között nagy a széthúzás — mint özv. Benedek Józsefné mondta — sokak véleménye szerint egyetlen tisztségviselő miatt van. Ezt megerősítette Neczné Huszák Ágnes, valamint Nagy Sándor is. — Csákány Zoltán képviselőtől tudom, mert ő hangoztatta — mondta Benedekné —, hogy a polgármesterünk állítólag hétmillió forinttal károsította meg a falut, mert teljesen nem váltunk el Tabtól. Az idős képviselő szerint teljes önállóság kellett volna Torvajnak, jegyzőséggel. Ám én úgy hiszem, ez az önállóság nagyon drága lenne nekünk. Ki jönne ide jegyzőnek, orvosnak? Elbírná a sok költséget ez a szegény falu? Hangos közbeszólással veszi át a szót a 70 éves Ványi Sándor, s azt mondja; elégedetlen az önkormányzat hároméves tevékenységével. Szerinte többet is el lehetett volna érnie a helyi vezetőknek, ha ésszerűbben gazdálkodnak és nincs marakodás. — Vajon miért mondtak le polgármesterek, képviselő-testületi tagok? Tudja ezt igazán valaki? — nézett szét a jelen levők között. — Sok gond van itt — emeli föl a hangját. — Nemcsak a polgármesteren múltak a dolgok. Itt van például a vízműberuházás; hónapok óta csúszik az átadás. Trehány munkát végzett a vállalkozó, de ki figyelt oda? Mit tettek a képviselők, akiket mi, a nép választottunk?... Vagy egyesek ezt már elfelejtették? — Mikor lesz itt békesség? — kérdeztem a körülöttem állóktól. — A jó isten tudja — mondja. Mindenesetre jó volna, ha maguk a torvajiak tudnák már. Krutek József Vízelvezető árok Tab határában A közeli dombokról lezúduló csapadék miatt vízelvezető csatornát építenek Tab határában. A munkát az útkarbantartók végezték — még a nagy hóesés előtt — egy Mulac árokásó géppel. Fotó: Lang Róbert Vajdasági magyar írók Adándon Tíznapos magyarországi és szlovákiai körúton vett részt a Vajdaságból négy magyar író, újságíró és költő. Budapesten és Hódmezővásárhelyen kívül ellátogattak Kassára, Komáromba, Somorjára, majd az ádándi Berzsenyi Dániel Társaság szervezésében Somogyba. Sinkovics Péter és Simon István, a Magyar Szó két újságírója, Bogdán József katolikus plébános, költő, valamint Fehér Kálmán, a Fórum Lap- és Könyvkiadó Vállalat szerkesztője, akit költőként is ismernek a Vajdaságban, azzal a céllal kereste fel az ádándi szakmunkásképzőt, a siófoki és a tabi gimnáziumot, hogy bemutatkozzanak a fiataloknak, megismertessék velük a vajdasági magyar irodalmat. — Észak-Bánátból jöttem — mondta a tabi rendhagyó irodalomóra előtt Bogdán József —, ahol hat faluban látok el szolgálatot. Verseket is írok; eddig két kötetem jelent meg. 1989-ben az Ablakok című, tavaly pedig a Billegések. Verseiben a magyarság zilált, szomorú helyzete tükröződik, azoknak az embereknek a sorsát foglalta költeménybe, akik sokat szenvednek. — Mivel viszonylag nagy távolság választ el bennünket Somogytól, azt a célt tűztük ki ezen a körúton, hogy rendhagyó irodalomórákon, a fiatalokkal találkozva valós képet adjunk a vajdasági magyarság helyzetéről és irodalmáról. Mindhárom iskolában elmondtuk a hallgatóságnak érzelmeinket, azt, hogy miként látjuk helyzetünket és reményeink szerint mi várható a következő hónapokban, években. Láttatni kívántuk azt, hogy milyen helyzetben vagyunk, s szeretnénk érezni: nem vagyunk magunkra hagyva... K. J.
