Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-22 / 272. szám
1993. november 22., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 7 LESZNEK-E ADÓEMELÉSEK? Ahol az állam takarékoskodik Továbbgondolva (Folytatás az 1. oldalról) — Ha úgy alakulna, hogy a Nemzeti Bank leviszi a kamatokat, akkor újra módosítani kellene a költségvetést? — Lényegében erről van szó. Sajnos ezt havonta el lehetne játszani, de aligha lehetne minden hónapban új költségvetéssel előállni. Most, a tárgyalások idején, kötelességünknek éreztük, hogy elmondjuk, milyen helyzetbe kerülnénk, ha szó szerint tartanánk a nyár közepén beadott költségvetést. Sajnos ekkora kamatterhet nem lehet lenyelni és nem is akarunk többlet deficittel dolgozni, mert ennek az árát az ország fizetné meg. Ezért kerestük, keressük annak a módját, hogyan lehet ezt a 40 milliárdot előteremteni. Erre tett javaslatot — természetesen a kormánnyal egyetértésben — két kormánypárti képviselőtársunk. — Honnan lehet előteremteni azokat a milliárdokat? — Részben privatizációs bevételi többletből, részben a Nemzeti Bank jövedelem többletéből és bizonyos állami támogatások csökkentéséből. Nem 30, hanem 40 milliárdot hoztunk vissza a sírból, amelyből azonnal 10 milliárd a tartalékba kerülhet s a többi pénzből pedig csökkenteni lehet a költségvetési deficitet. —Az állami bevételek növelése érdekében milyen adóemelések várhatók? — Nem ezt az utat választottuk, sőt, ahol lehet csökkentettük az adóterheket. A költségvetési deficit ugyan nagy, de a gazdaság növekedése érdekében mind a magán- személyeknél mind a vállalkozásoknál szélesítjük a kedvezményeket, különösen azokat támogatjuk, akik a jövedelmükből beruháznak, visz- szaforgatnak az üzleti vállalkozásukba. Szándékaink szerint ezzel a gazdasági növekedés irányába teszünk jelentős lépéseket. Az állampolgárok terhei sem növekednek, a többlet adóbevételek az adóigazgatás szigorodásából keletkeznek majd. Megpróbáljuk törvényi úton és hatékonyabb ellenőrzéssel utolérni azokat, akik ki akarják húzni magukat az adófizetés alól. A fekete gazdaság jelentős részét láthatóvá kívánjuk tenni. — Az államháztartás, a hivatalok költségeinek csökkentése nem várható? — Az intézmények a működőképesség határán vannak. A szó szoros értelemben, ha Szabó Iván pénzügyminiszter leesik két cserép, akkor nincs miből megcsináltatni a tetőt. A fenntartási költségek reálértéke az 1990. évinek már csak a 60 százalékát éri. E téren nincs egyetlen megtakarítható fillér sem. Ha valamennyi minisztérium költségvetését lenulláznánk, ez összesen nem tenne ki 20 milliárd forintot, a 330 milliárd forintos deficit nyolc százalékát! — A közigazgatás létszámának csökkentése sem várható? — Az elmúlt három év alatt 8500 fővel csökkent az állami hivatalok létszáma, ami 6-7 milliárd forint megtakarítást jelentett. Ma már a további csökkenést ezért sem tudnánk elviselni. Mindebből az következik, hogy máshol kell a bevételek növelésének lehetőségeit keresnünk! (koós) A szegénység egyre inkább velünk élő társadalmi tény. Nem egyszerűen jelenség. Több annál. Baj, kórkép, szégyen, imitáció, feladat - netán fenyegető, végérvényesen, vagy csak átmenetileg társunkkul szegődött reménytelenség? Milyen keserű lesz hallatán a szánk! Kedden a televízió kettes csatornáján láthatták a nézők A Felettünkvaló mindig megteríti asztalunkat (egy okos, jobb napokat látott koldusasszony szavai) című riportfilmet, Dettre Gábor rendező és Varga Ágota szerkesztő-riporter munkáját. Pontos, árnyalt, szakmailag igényes és tisztességes sum- mázatát adták a jelenkori szegénység egy szeletének. Nem általában a létminimum alatt élőkről volt szó, akik Kaposvár lakosságának is jó egyharma- dát teszik ki; nem a kukázó megvetettekről. Koldusokat láttunk, olyan embereket, akiket kimondva-kimondatlanul senkinek tart a világ, de az esetek döntő többségében saját gyerekeik is. Hogyan adja valaki fejét a koldulásra? - firtatta többek között a riporter. Ha az esetek konkrétan különböznek is, azért tipizálhatók. Baleset, betegség döntött le valakit a lábáról, családja hagyta el, munkáját veszítette és a többi. Ugyanakkor le kell számolnunk azzal a téveszmével, ami pilátusi kényelmességünk bizonyítéka, hogy a koldusok emberileg egytől egyig alja(s) népség, nem érdemes adni nekik, mert tüstént elisszák. Erénye a filmnek, hogy szinte kizárólag értelmi- leg-érzelmileg tiszta embereket szólaltat meg, mert nem váj- kálni akar a nyomorban. Aki iszik, aki konkrét forintot, fillért kunyerál - maguk a koldusok mondják -, az minden rosszra képes. Adandó alkalommal ők ütik le a másik embert, forgatják ki értékeiből, vagy akár az életéből. A koldusok arca megannyi sortétól, kiütéstől ragyásodik, tekintetük egyforma, kezük-lá- buk, ha ép is, félelmetes sebektől pirosodik. A hús színétől. Lelkűk mélyén ott pislákol a vágy a másra: a Megváltásra. De erre saját erőből már nem telik. Más meg nincsen. Freud, a századforduló iskolát teremtő bécsi pszichiátere szerint aki az életben nem találja az értelmet, annak betegséget hordoz a lelke. A koldusok általában beteg lelkű emberek, mégis sokaknál egészségesebbek. Koldulni még mindig jobb, mint csalni, lopni, rabolni, gyilkolni. Élni kell! Ez a koldulás kényszere. Somogy a megélhetés tekintetében a szerencsésebb régiók körébe tartozik. A munkanélküliség 11,5 százalékos (miközben Nógrádban, ahol a legmagasabb: 21,2), kukázásból kevesen élnek, a koldulás meg ritka, mint a fehér holló. Akik ráadják a fejüket, többnyire idegen - romániai - állampolgárok. Rendszeres szociális ellátásra viszont több tízezren kényszerülnek. Ez van. De nemcsak az ő jogos kívánságuk, hogy ne legyen... (Sulyok) A nép ügyvédje, az országgyűlési biztos A múlt héten is folyt a tárgyalás az ombudsman-jelöltek kiválasztásáról. Dr. Kukorelli István alkotmányjogász ismerteti a nemzeti közjogban új intézmény szerepét. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvényt az Országgyűlés az 1993. június 1-jei ülésnapján fogadta el. Az ombudsman a parlamenti ellenőrzés önállósult, sajátos szervtípusa, amely kizárólag a parlamentnek felelős. Lényeges kérdés, hogy milyen a kapcsolata az „anyaszerve- zettel” és mennyire biztosított a függetlensége. A törvény garanciákat ad: az országgyűlési biztos eljárása során független, intézkedéseit kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozza meg. A függetlenség további garanciája a széleskörű közhivatali, gazdasági és politikai ösz- szeférhetetlenség, valamint a mentelmi jog. E megbízatás összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztességgel vagy megbízatással. A képviselőkkel azonos mentelmi jog és sérthetetlenség illeti meg. Önállóságát és jogvédő szerepét erősíti, hogy megbízatása nem a mindenkori parlamenti ciklusokra, hanem hat évre szól, s egyszer újraválasztható. Független munkajogilag is, alapilletménye megegyezik a miniszter havi alapilletményének összegével. Kiemelkedő tudású jogász A szervezeti függést bizonyítja, hogy az ombudsmant a köztársasági elnök javaslatára — bizottsági meghallgatás után — az Országgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel választja meg, azok közül a kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább tíz évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül, akik az alkotmányos jogokat érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek és köztiszteletnek örvendenek. A választhatósági szabályok szigorúak, kizárják, hogy a megelőző négy évben létező hatalmi elitből válasszon az Ország- gyűlés. A parlament nemcsak a tisztség keletkezésénél, hanem megszűnésénél is hatáskörrel rendelkezik: — megállapítja az ország- gyűlési biztos összeférhetetlenségét, — felmenti az országgyűlési biztost, ha neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak, — megfosztja tisztségétől — bizottsági indítványra — az országgyűlési biztost, ha az neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásának, illetőleg jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el, vagy más módon a tisztségére méltatlanná vált. Az utóbbi megszűnési mód mutatja leginkább, hogy az ombudsman a parlament kezében van. Tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek. A beszámolót a parlamenti határozathozatalt követően a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az országgyűlési képviselők kérdést intézhetnek az ombudsmanhoz a feladatkörébe tartozó minden ügyben. Feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Az országgyűlési biztos eljárást a törvényben meghatározott feltételek esetén bárki kezdeményezheti, s a biztos hivatalból is eljárhat. Az országgyűlési biztos eljárását akkor lehet kezdeményezni, ha a kezdeményező megítélése szerint „valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata (intézkedése), illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva”. (16. paragrafus) Eljárást kezdeményezni a jogerős határozat közlésétől számított egy éven belül lehet. Főhivatású harangfélreverő Mérlegelési joga van, szabadon választja meg a célszerűnek tartott intézkedést. Ha megítélése szerint a beadványban szereplő alkotmányos visszásság csekély jelentőségű, a beadványt nem köteles vizsgálni, s erről az eljárást kezdeményezőt értesíti. Indoklással elutasíthatja a nyilvánvalóan alaptalan, továbbá az ismételten előterjesztett és érdemben új tényt, adatot nem tartalmazó beadványt. Elutasítható a nem a jogosult által, valamint a névtelenül benyújtott beadvány is. Az ombudsman „jogvédelmi harangfélreverő", jogköre sajátos: döntési jogkörrel nem rendelkezik, közigazgatási határozatot nem változtathat meg, hatásköröket nem vonhat el. Figyelemfelhívó szerepe van, lételeme a nyilvánosság. Mit tehet a magyar törvény szerint az ombudsman, ha a lefolytatott vizsgálatok során arra a megállapításra jut, hogy fennáll az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság? Kezdeményezheti az érintett szerv vezetőjénél a visszásság orvoslását, ajánlást tehet az alkotmányos visszásságot előidéző hatóság felügyeleti szervénél. Végső eszköze az országgyűlési nyilvánosság, amivel akkor élhet, ha a megkeresett hatóság nem orvosolta a visszásságot vagy a megtett intézkedéssel nem ért egyet. Ekkor az éves beszámoló keretében kérheti, hogy az ügyet az Országgyűlés vizsgálja ki. Javasolhatja azt is, hogy az Országgyűlés az éves beszámolótól függetlenül önállóan tűzze napirendjére azokat az ügyeket, amelyekben az alkotmányos visszásság kirívóan súlyos, illetve az állampolgárok nagyobb csoportját érinti. A parlamenti jog szerint részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés plénumán, javaslatokat terjeszthet elő, sürgős tárgyalást kérhet. A törvény kötelezi a hatóságokat az ombudsman munkájának segítésére: beléphet a hatóság helyiségébe, adatokat és felvilágosítást kérhet, a keletkezett iratokba betekinthet, meghallgathatja az ügy intézőjét, vizsgálat lefolytatására, magyarázatadásra, nyilatkozattételre hívhat fel. A fegyveres erőknél és a nemzetbiztonsági szolgálatoknál e jogok korlátozottabbak. A megkeresett hatóságokat határidők kötik. Díszítőelem vagy tartóoszlop Nagy aktivitást biztosító kezdeményezési jogköre van. Mozgásba hozhatja az Alkotmánybíróságot (pl. alkotmány- jogi panaszt kezdeményezhet), ügyészi óvást, felelősségre vonásra irányuló eljárást, jogszabály módosítását, hatályon kívül helyezését vagy új jogszabály kiadását kezdeményezheti. E kezdeményezési irányokból is látható a szoros kapcsolat más jogvédő szervekkel. A törvény „többszemélyessé” teszi az ombudsman intézményét. Államtitkári analógiára alkotja meg az ország- gyűlési biztos általános helyettesét, akit a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés választ. Az országgyűlés egyes alkotmányos jogok (pl. adatvédelem, környezetvédelem) védelmére külön biztost is választhat. A törvény hallgat a szervezeti kapcsolatokról — a helyettesítési rendet kivéve —, nem állít fel hierarchiát a biztosok között. A külön biztos a szakterületén önálló intézkedési joggal rendelkezik. Munkáját az Országgyűlési Biztos Hivatala segíti, amelynek vezetőjét és munkatársait az ombudsman nevezi ki és menti fel. A törvény nagy mozgásteret enged az országgyűlési biztosnak, közkeletű nevén a nép ügyvédjének: egyrészt, a parlamenti ellenőrzés sajátos szervtípusa, másrészt a jogvédelmi háló egyik rugalmas, mozgékony őre lehet, akinek tevékenységét nem béklyózzák a közjogi normák. Az ombudsman jogvédő szerv, ám a politikai nyilvánossággal való szoros kapcsolata következtében politikai jellege is van. Különösen így van ez egy, a nemzeti közjogban teljesen új intézmény belépésekor, az első megbízatási időben. Az intézmény (és a betöltő személy) szerepfelfogásától függően az országgyűlési biztos lehet a jogállam épületének díszítőeleme vagy tartóoszlopa. Alapot terveznek végkielégítésre Az Érdekegyeztető Tanács szakértői bizottsága már többször foglalkozott azzal a tervvel, hogy a felszámolás alatt lévő vállalatok dolgozói is megkaphassák a munkabérüket, a végkielégítést. Az előterjesztés szerint a költségvetés jövőre 600 millió forintot adna az alapba, a munkaadók pedig bérük 0,3 százalékát fizetnék be. Ebből a forrásból az alap a minimálbér négyszereséig vállalná át a bér- és vég- kielégítés kifizetéseket. Lakásépítkezés Szombathelyen Kétszázöt új lakást épít a szombathelyi önkormányzat a város nyugati részén, az oldali lakótelepen. A lakások elsősorban a minőségi csereigényeket elégítik ki; áruk négyzetméterenként 39 ezer forint körül lesz. A város 1993-as költségvetésében már szereplő elképzelés megvalósításához, az első építési ütem elindításához, 150 millió forint devizahitelt vesznek föl a bécsi Cwag Wien nevű banknál. A nagyszabású beruházás összköltsége 750 millió forint. Rehabilitációs törvény készül Készül a rehabilitációs törvénytervezet, amely célja, hogy esélyegyenlőséget biztosítson a fogyatékosságokkal élők számára — jelentette be Pusztai Erzsébet népjóléti államtitkár Veszprémben az MDF szakmai fórumán. Az utóbbi évtizedekben — mondta — a nemtörődömség jellemezte ezt a területet, kevés gondot fordítottak arra, hogy felkészítsék a fogyatékosokat az önálló életre. Csupán törvénnyel viszont nem lehet megoldani a társadalmi gondokat. Mérsékeltebb a pénzmegtakarítás A lakossági megtakarítások növekedése nem állt meg az ősszel sem, ám a többlet a korábbi hónapokénál kisebb lett októberben, s nem a bankoknál jelentkezett. A pénzintézeti megtakarítások összege októberben 1202,3 milliárd forintot tett ki, szemben az egy hónappal korábbi 1202,6 milliárd forinttal. A megtakarítások teljes összege 1351,6 milliárd forintra nőtt. Várossá avatták Mindszentet Várossá avatták a hét végén Mindszentet. A csongrádi település annak köszönheti e rangot, hogy az utóbbi években végzett nagyarányú társadalmi munka eredményeként a nagyközség városi arculatot öltött. Lakóinak száma csaknem nyolcezer, külterületein alig kétszázan élnek. Pár év alatt kiépült az ivóvíz- és a gázvezeték az úthálózat. A mezőgazdasági termelők intenzív gazdálkodását termál- energia segíti. Közértes-követelés A Közért vállalatok privatizációjával összefüggő kérdésekben kitart követelései mellett a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének az élelmiszeripari dolgozókat tömörítő tagozata. A munkahelyért és a munkavállalók jogbiztonságáért harcoló érdek- képviselet többek között követeli, hogy a tíz Közért vállalatnál az Állami Vagyonügynökség július elsejétől visszamenőleg hajtson végre 10 százalékos béremelést. Élni kell!
