Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-22 / 272. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — SZÍNES VILÁG 1993. november 22., hétfő • Százéves angol tábornok Katonai tiszteletadással ünnepelték a napokban Skóciában az Egyesült Királyság legöregebb tábornokának, Sir Philip Christisonnak 100. születésnapját. A hosszú élet titka, hogy „az embernek sok barátja legyen, sportoljon, de ne vigye túlzásba” — magyarázta az idős hadfi. Sir Philip már az I. világháborúban harcolt, 1949-ben vonult nyugalomba, s azóta Melrose-ban él. Szabad vadászat orosz erdőben A zűrzavaros oroszországi helyzet az erdők mélyét sem hagyja érintetlenül. A kormány maximálta a különböző vadak elejtésére szóló engedély árát: egy szarvas kilövéséért tízezer, egy vaddisznóért hatezer, egy őzért mindössze három és fél ezer rubelt kell a vadászoknak fizetni. Egy szarvas esetében ez összesen nyolc dollár, azaz csak egy kiló vadhús ára. A vadász- társaságok pedig az engedélyeket már eleve a hivatalos árnak a többszöröséért árusítják. Püspöki tilalom Az olasz püspöki kar megtiltotta, hogy mohamedán istentiszteleteket tartsanak katolikus templomokban. Olaszországban egyre gyakrabban fordul elő, hogy katolikus templomok helyiséget bocsátanak nem keresztény, főként iszlám vallási szertartások rendelkezésére. A bevándorlás miatt Itáliában az Allah-kö- vetők száma már több százezerre tehető. A jelenség állás- foglalásra késztette a katolikus egyházat is, amely a külföldiekkel szemben ugyanakkor türelemre szólított fel. Túlélt világvége A kievi belügyminisztérium szerint incidens nélkül élte túl a „világvégéi’ az az ukrán szekta, amely a napokban várta e rendkívüli eseményt s egyúttal 150 ezer ember újjászületését. A Fehér Testvériség nevű vallási csoport elsősorban vezetője, Marina Cvi- gun sugallatára úgy képzelte, hogy a világvége most következik be, s ezt megelőzően a szekta 145 ezer tagjának ön- gyilkosságot kéll elkövetnie. A szekta vezetőjét pár nappal korábban ugyanis letartóztatták. ✓ Amokfutó autós Krakkóban egy Daihatsu ütközött frontálisan egy kis Polskival, s a tettes áldozatát cserbenhagyva továbbhajtott, mire üldözőbe vették. Erre ő tüzet nyitott a rendőrök kocsijára. Amikor elfogták, jött a meglepetés: az áldozatát cserbenhagyó, lövöldöző, részeg ámokfutóról kiderült, hogy orvos... Fegyverrel is legálisan volt: olyan, Astra típusú géppisztoly, amilyennel az antiterrorista egységeket szerelik föl Lengyelországban. Öt kobói hölgyet vert át a csaló Öt nőt szedett rá Kőbe japán városban egy ismeretlen férfi, aki az AIDS központ alkalmazottjának adta ki magát. „Balesetet szenvedett egy ember, akiről kiderült, hogy HIV-vírussal fertőzött és azt állítja, hogy önnel tartott fenn szexuális kapcsolatot” — közölte az ismeretlen telefonáló több hölggyel is. Ezután azt ajánlotta, hogy nevük felfedése nélkül csináltassák meg az egészségügyi központban az AIDS-tesztet, és esetenként 50-500 ezer forint körüli összeget fizettetett ki velük. Több mint fél évszázad a szakmában Sírba szállt legenda Howard Carterral 87 évesen is aktív Mese a fáraó átka a cipészmester (Fotó: Török Anett) — Látja, éppen ezt a kissé elnyűtt csizmát flekkezem. Széttöredezett már a sarka jócskán, elég aprólékos munka ez is — mondta id. Gulyás Zsigmond kaposvári cipészmester. — Mostanában már csak kisebb javításokat vállalok. A nyolcvanhetedik évemben vagyok, ennyi elég már nekem. Abba is hagytam volna már korábban a mesterségemet, de hát a nyugdíj olyan kevés, hogy valamit azért kell csinálni a kiegészítésére. A műhelyben a polcokon rendben sorakoznak a lábbelik. A kicsiny szobát a nyersbőr és a ragasztó összekeveredett szaga járja át, mindenhol szerszám vagy a gazdája számára fontos eszköz. A hagyományos cipészszerszám az ár, a reszelő, a stuffer és a kés a gondozásnak köszönhetően ma is használható állapotban van. A sarokban, az eddig felhasznált anyagon is látszik, hogy gondos és takarékos kezek vágták ki a cipősarokra való kisebb darabot. — Miután elvégeztem a hat osztályt, cipésztanulónak mentem Tiszaörsre. A szakmáról addig is sok mindent hallottam, de igazán csak ott kezdtük el részletesen tanulni.Három és fél év után felszabadultam, majd hosszabb ideig segédként dolgoztam. Érdekes volt az az időszak is. Tulajdonképpen akkor már sokféle lábbelit készíthettem, például a harmincas években nagyon divatos magasabb, botsarkú női cipőket, bőrtalpú, férfi utcai és lakk cipőt és ezenkívül igen sokféle csizmát is. A fizetés nem volt sok akkor sem, egy pár új cipőért mindössze két pengő húszat kaptam. — Hogyan alakult tovább a sorsa? — Rövid ideig vásároztam, de eléggé váltakozó sikerrel. Az egyik segédtársam és én álltunk össze, így próbáltunk szerencsét. Városról-városra, faluról-falura jártunk, hol gyalog, hol kerékpárral. Az 1934-es év volt a legrosszabb, akkor olyan is előfordult, hogy egy pár csizmát sem tudtunk eladni a vásáron. Ezután, 1936-ban lettem önálló kisiparos, Karcagon. Ez azzal járt együtt, hogy még többet kellett dolgoznom, naponta nem nyolcat, hanem tizenkét meg tizennnégy órát. Gyakran csak éjfél körül tudtam lefeküdni. Nehéz volt akkor is az élet. 1937-ben megházasodtam, majd két gyermekem született. — Mit csinált a háború után? — Ugyanazt amit addig, vagyis továbbra is cipész maradtam. Még az ötvenes években is maszek voltam, bár később ezt az időszakot nem számolták be a nyugdíjba, csak 1962 után fizethettem havi 82 forintot. Tulajdonképpen mindig volt munkám, nem kellett soha pihennem. Az ötvenes és hatvanas évek nagy divatjai idején az én kezem közül is jónéhány alacsony sarj<ú, gumitalpas, szögletes és lekerekített orrú, körül stuf- folt vagy varrt cipő került ki. 1971-ben mentem nyugdíjba, ami csak azt jelentette, hogy valamivel kevesebb munkát vállaltam. Nyolc éve halt meg a feleségem, ezután jöttem Kaposvárra, így közel vagyok a fiaimhoz is. Szabadidőmben olvasok, televíziót nézek s persze továbbra is a cipők birodalmában vagyok — mutat körbe a mester. Gulyás Zsigmond a hosszú éveken keresztül végzett kisipari munkájának elismeréséül több oklevelet kapott. Harsányi Miklós Hetven éve halt meg Kairóban Lord Carnarvon, Tu- tankhamon fáraó sírjának felfedezője. Vérmérgezést kapott, miután borotválkozás közben felsebzett az ál- lán egy szúnyogcsípést... A lord halálának órájában furcsa dolgok történtek. Kairóban kialudtak a lámpák, amire az elektromos művek semmiféle magyarázatot nem tudott adni. Carnarvon angliai vidéki kastélyában a főnemes kedvenc kutyája felüvöltött, majd élettelenül esett össze. Carnarvon 20 éven át finanszírozta Howard Carter régész egyiptomi ásatásait. Két évtizedes eredménytelen kutatás után sikerült az, amit a londoni újságok úgy jelentettek be, mint „minden idők legnagyobb régészeti felfedezését”. A lord halála után azonnal híresztelések terjedtek el, hogy Tutankhamon a túlvilágról visszavágott, s bosszút állt a sírrablók mecénásán. Néhány lap azt jelentette, hogy a sír bejáratánál találtak egy agyagtáblácskát, amelyen a következő hieroglifa-szöveg állt: „A halál megérint szárnyaival mindenkit, aki megzavarja nyugalmamat!” Carter természetesen eltüntette a táblácskát — fűzték hozzá a híradások —-, hogy ne keltsen pánikot egyiptomi munkatársai körében. így keletkezett 70 évvel ezelőtt a legenda a fáraó átkáról, s 15 éven át tartotta magát, főleg az angolszász világban. Még Conan Doyle, Sherlock Holmes kitalálója is kijelentette: elképzelhető ilyen átok. A legendát egy sor figyelemre méltó véletlen tartotta életben. Egy tokiói ékszerész jelentette a rendőrségnek, hogy üzletéből elloptak egy 18,3 karátos, 250 millió jen (2,4 millió dollár) értékű gyémántot — anélkül, hogy az eladók észrevették volna a tolvajt. A nagy értékű ékszert lelakatolt tárolóban őrizték. A rendőrség közlése szerint az alkalmazottak feltörve találták a lakatot — nem sokkal azután, hogy A fáraó „áldozatainak” listája mind hosszabb lett. Hat hónappal Carnarvon halála után öngyilkos lett a lord féltestvére. Nem sokkal ezután meghalt a nővér, aki Carnarvon utolsó órájában ápolta. Archibald Douglas Reed, aki a fáraó múmiáját megvizsgálta, Angliába történt visszatérése után hirtelen elhunyt. 1926-ban Georges Benedite, a Louvre múzeum főkonzervátora Felső-Egyiptomban szerzett tüdőgyulladásban halt meg. Arhur C. Mace, a New York-i Metropolitan múzeum munkatársa, aki segített Tutankhamon sírboltját áttörni, ugyanabban a szállodában lelte halálát, ahol Carnarvon. Lady Almina, Carnarvon özvegye, ugyanúgy, mint férje, rovarcsípés következtében vesztette életét. A 30-as évek elején az újságok már 22 furcsa halálesetről adtak hírt. Régészek és más tudósok megpróbálták a fáraó átkát, mint badarságot leleplezni. Carter rámutatott, hogy az egyiptomi halotti kultusz egyáltalán nem ismeri a síron túli átkot. Lady Carnarvon közölte, hogy férje egy autóbaleset óta súlyos beteg volt. A sírkamrában pedig nem találtak semmiféle életképes mikrobát vagy gombát. A legenda csak akkor kezdett elhalványulni, amikor Howard Carter, az egyiptomi sírfeltárás vezetője 1939-ben, 16 évvel Carnarvon után természetes halállal elhunyt. Az átokról szóló legenda nagyszerű beszédtéma, de mégiscsak mese volt — állapítja meg visszaemlékezésében a DPA német hírügynökség munkatársa. három férfi távozott az üzletből, amely az oszakai 30 emeletes Royal Hotel első emeletén van. A gyémántnak hűlt helye volt. A kaukázusi külsejűnek mondott, negyvenes éveiben levő három férfi körülbelül 20 percet töltött az üzletben, az ékszereket mustrálva. Az ékszerész kérte a rendőrséget inkognitójának megőrzésére. Harmadfél millió dolláros értékű ékszerlopás Onkezével vetett véget életének a bohóckirály Hátborzongató orvostudomány Emberi rémségek múzeuma 78 éves korában öngyilkos lett hajnalban Achille Zavatta, a világ leghíresebb bohóca. A franciaországi Montargisban levő házának kapuja előtt követte el tettét — golyót röpített fejébe —, mialatt a házban felesége és fiainak egyike mit sem sejtve aludt. A helyszínen meghalt — jelentette az AFP. Zavatta évek óta súlyos ve- sebántalmakban szenvedett. Rendszeresen művese-keze- lésre volt szüksége; részben elveszítette a látását is. Achille Zavatta, aki gyermekek több nemzedékét nevettette meg cirkuszával, évekkel ezelőtt visszavonult Loiret megyébe, ahol villát bérelt. A cirkusz világának egyik legrégibb családjából származott. 1915 május 6-án született a tunéziai La Goulette-ben, akrobata-pályafutását Észak-Af- rikában kezdte — hatévesen. Az évek során előbb légtornász, majd állatidomár végül muzsikus lett. Tizenegy hangszeren játszott, bár nem tanult zenét. Bohóci pályafutása húszéves korában kezdődött — egy véletlen beugrással. Rövid idő alatt megismerte egész Európa. Az ötvenes években a világ legjobban fizetett bohóca volt. Egész sor turnén vett részt — Szovjetunió (1960- 61), Olaszország (1966) és Franciaország (1971) — a Pin- der-Jean Richard cirkusszal. Több filmben is szerepelt, köztük a „Belfegor átka” című tv-filmben és a mozikban játszott „Zöld kancában”. Pályája zenitjén, 63 éves korában, 1978-ban saját cirkuszt alapított a dél-franciaországi Auch-ban. Hetven cirkuszi kocsijával rendszeresen járta a franciaországi utakat. Tavaly csődbe jutott, s kénytelen volt eladni cirkuszát. Furcsa — felejthetetlen — élményt nyújt az amerikai Philadelphia egyik kis utcájában a múzeum. Itt ugyanis nem arra emlékeztetnek, hogyan éltek emberek, hanem arra: hogyan és miben haltak meg. Hatalmas daganatok. Szifili- szes koponyák. Porladó csontok, gümőkóros torzók. Fertőzött szemgolyók... Mindez tartósítva látható a Mutter Múzeumban, amely a medikusok és medikák, a különleges, a szokatlan és a meghökkentő látványára kíváncsiak százait vonza. A hátborzongató orvostudomány a „vaskos” anatómia eme múzeumát egyetlen filozófia irányítja: őrizzük meg a jövőnek. — A kiállítottak egyáltalán nem oly „földöntúliak”, hiszen ezek mi vagyunk, önmagunkat láthatjuk itt — nyilatkozta az AP tudósítójának Gretchen Worden, aki 19 éve a múzeum kurátora, s akit a tudomány iránti mélységes tisztelet és lelkesedés keveréke jellemez. — Semmi sem idegen, ami emberi. Ám mindaz, ami emberi, félelmetes. Worden asszony „felügyelete” alatt van mintegy kétezer tárgy és orvosi műszer, a 2,3 méter magas csontváztól egészen a kosárlabda nagyságú petedaganatig. A múzeumban látható Grover Cleveland elnök állkapocsdaganata, együtt azzal a műszerrel, amellyel eltávolították. Nem messze tőle az eredeti sziámi ikrek, Chang és Eng Bunker gipszmásolata, amely haláluk után készült. Az összenőtt ikrek hónaljszőrzete is ki van állítva. Vegyszerekben tartósított torzszülöttek sora, egy orvos által összegyűjtött 139 koponya, egy koponya nélkül született csecsemő teste; egy férfi arcából készült metszetek, valamint a normálisnak ötszörösére nőtt vastagbél. A kiállítás egy másik különlegessége: egy olyan férfit, akinek izomösszekötő szövetei csontszövetté alakultak át. A legmegdöbbentőbb talán az úgynevezett „Szappanhölgy”: holttestét olyan földbe temették, amely szappanossá tette. Az asszony tetemét 1874-ben hozták a múzeumba, de akkor sem tudták kideríteni személyazonosságát. — Az abnormálison keresztül lehet igazán megismerni a normálist — mondja a kurátor. A múzeumot 1849-ben alapította a Philadelphiai Orvoskollégium, amely jelenleg is működteti. 1858-ig igen kicsi volt; akkor Thomas Dent Mutter philadelphiai orvos a múzeumnak adományozta jelentős pathológiai gyűjteményét, valamint 30 ezer dollárt a kiállítás fenntartásra. A kiállított „tárgyak” száma azóta is növekszik. — Ne használják a múzeummal kapcsolatban a „bizarr” szót — hangsúlyozza Worden asszony. — Mi az orvostudományi oktatás része vagyunk. Egy bazári mutatványban a nálunk bikefálisnak nevezett csecsemőt kétfejű gyereknek hívják. Tehát minden attól függ, honnét (és hol) nézzük a dolgokat. (Az AP alapján)
