Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-17 / 268. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. november 17., szerda Fiatalokat alkalmaz a győri Audi Fiatalok gyára lesz a győri Audi motorgyár, hiszen az eddig felvettek átlagéletkora 30 év körül van, s akik a sze­relősorokon dolgoznak majd, azok húsz évesnél nem sok­kal idősebbek. Nyolcvan Audi-alkalmazott már az idén munkába áll a világcég győri motorgyárában, a mintegy 250 jelentkezőből ők feleltek meg a felvétel követelménye­inek. Valamennyien képzé­sen vesznek részt, többen az ingolstadti anyagyárban is­merkednek a technológiával. A szerelősort decemberben kipróbálják, így az első Audi motor várhatóan még ez év­ben elkészül Győrött. A soro­zatgyártás a jövő nyáron kezdődik. Az Intel Kelet-Európábán Terjeszkedni kíván Kelet- Európában az Intel, a mikro­processzor első gyártója. En­nek érdekében e térségben is piacra dobja a csúcstermé­keit. Az Intel főként mikropro­cesszorokkal, mikroprocesz- szor perifériákkal, úgyneve­zett beágyazott vezérlőchip- ekkel, szuper számítógép rendszerekkel, növelt telje­sítményű személyi számító­gépekkel és multimédiater­mékekkel foglalkozik. Suzuki alkatrészt gyárt a TVK A tiszaújvárosi Tiszai Ve­gyi Kombinát Rt. állítja elő 1994 januárjától a Magyar Suzuki Rt. számára, a gép­kocsikba kerülő műanyag levegőelosztó és terelő ele­meket, valamint az autók olaj- és víztartályait. Az üz­let, 50 ezer gépkocsi gyár­tása esetén, évente 60 millió forint bevételt jelent a TVK Rt. számára. Az állami rt- ként működő vállalatnál ok­tóberben kezdődött meg a 11 féle alkatrész próbagyár­tása. Siemens­tanácskozás Budapesten A Siemens AG alközponti telefonrendszerek üzletágá­nak képviselői ez évi munka- értekezletüket a budapesti Hilton Szállodában tartják. A rendezvényre a világ 80 or­szágából 410 Siemens-ve­zető érkezett hazánkba. A vi­lágméretű találkozón a né­met cég és magyar leányvál­lalatának vezetői a Siemens jövőbeni magyarországi stra­tégiájáról is tanácskoztak. Sikeres az MRP Az ismeretek terjedésé­nek viszonylag kicsi a se­bessége. Ez a magyarázata, hogy a Munkavállalói Rész- tulajdonosi Program (MRP) csak mostanra jutott el a dolgozók széles köréhez. Ennek megfelelően mind több munkahelyen élnek az alkalmazotti tulajdonszerzés lehetőségével. Az ehhez szükséges ismeretek az ÁVÜ-nél rendelkezésre áll­nak, és az eddigi tapasztala­tok azt mutatják, hogy a pri­vatizációs módszer sikeres. Mindezt Szabó Tamás, a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter mondta a témában rendezett sajtótá­jékoztatón. Emelkedő fogyasztói árak és a létminimum Megyeszerte megbénult az őszi betakarítás Hó alatt a cukorrépa negyede — Végleg megakadt a búzavetés — A becsült veszteség meghaladja a 120 milliót Elnéptelenedett a határ, hó alatt a vetésre váró föld Fotó: Török Anett (Folytatás az 1. oldalról) Torma Sándor, a KSZE terü­leti igazgatója mondta: — Negyven gazdaságunkból tizenkettő termel cukorrépát, és összességében a termés húsz-huszonöt százaléka még a földben van, a hó alatt. Kevés az olyan szerencsés termelő, mint az osztopáni gazdaság, amelynek a korán jött tél előtt sikerült végezni a munkával. A gyár körzetében kisebb nagyobb területen, szinte minden termelő szem­benéz azzal a kemény feladat­tal, miként tudja majd az agyo­názott, sáros földből kimenteni a répát. A mernyei szövetke­zetben például a 120 hektárból még negyven hektár betakarí- tatlan. — Nem lehet az időjárás olyan gálád, hogy az eddigi ká­rokat most még tovább tetézze - mondta Pásztohy András. — Mindenesetre most azon tana­kodunk, miként és milyen erőkkel tudnánk „kihozni” ezt a termést. A korai tél miatt súlyosak a gondok a kukoricánál is. A het­venhét és félezer hektár mint­egy 15-18 százalékát kinn ta­lálta a hó. Az már ismert volt eddig is, hogy a korábbiaknál jóval kevesebb termett ebből a fontos takarmánynövényből, ezért hatványozottan sajnála­tos, hogy a jobb termést ígérő Drávamentén a termés húsz százaléka még lábon áll. Vagy leglábbis állt, mert az eső, a hó a szárakat, a csöveket letör­delte, így az ígéretes hat ton­nás termést már mindenkép­pen csak veszteséggel helyez­hetik biztonságba. A szövetke­zetek megyei szövetségétől kapott tájékoztatás szerint, a kiesések elérhetik a hektáron­kénti egy tonnát, ami a még kinn levő 10-12 ezer hektár ku­korica esetében 120 millió fo- •rint veszteséget jelent. Nem beszélve arról, hogy ennek a termésnek a betakarítása óha­tatlanul többletköltséggel jár. A búzavetési terveket is át­húzta, elhavazta a korai tél. A termelők ezen az őszön a tava­lyinál jóval több kenyérgabonát akartak vetni. Most úgy fest: ez csak terv marad. Az igaz, hogy a hó előtt már akkora területen földbe került a mag, mint amekkoráról az idén arattak, de ennél 25-30 százalékkal többet akartak vetni. V. M. Októberben az elmúlt hónapokénál kevésbé, 1,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Egy év alatt a növekedés így 22 százalékot tett ki. Tavaly októberben 2,5 százalékos volt az árnövekedés, a 12 havi index pedig 23,4 szá­zalékos — állapítja meg a Központi Statisztikai Hiva­tal felmérése. Szeptemberben a havi ár­emelkedés 2,9 százalék, au­gusztusban 1,8 százalék volt. Az élelmiszerárak októberben is nagyobb ütemben emelked­tek, mint az iparcikkek árai. Az élelmiszerek — elsősorban a kenyér, tej, sertészsír és cukor — októberben 3,1 százalékkal voltak drágábban, mint szep­temberben, az egyéb fogyasz­tási cikkek árai pedig átlagosan 1,2 százalékkal emelkedtek. Ebben a hónapban nem voltak érdemleges hatósági áremelé­sek, s a forintleértékelés köz­vetlen árnövelő hatása is csak szűk körben érvényesült. Az egyéves tendenciát figye­lembe véve is elsősorban az élelmiszerek drágultak a leg­Több mint 120 millió dollárral romlott az idegenforgalmi dollá­regyenleg nyolc hónap alatt az elmúlt év azonos időszakához képest - derül ki a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből. Augusztus végéig 771,5 mil­lió dollár bevétel keletkezett az idegenforgalomból, ami 1 szá­zalékos csökkenést jelent a ta­valyi hasonló időszakhoz ké­pest, miközben a kiadások 34 százalékkal emelkedtek, és összesen 460 millió dollárt tet­nagyobb — 27 százalékos — mértékben, de csaknem ugyan­ilyen mértékben emelkedett a szolgáltatások ára is. A tartós fogyasztási cikkek és a háztar­tási energiahordozók 12 hónap alatt 11,2, illetve 15,1 száza­lékkal drágultak. Az év első 10 hónapjában a fogyasztói árszínvonal átlago­san 22,8 százalékkal volt ma­gasabb, mint a múlt év azonos időszakában. így az év végéig 23 százalék körüli éves árin­dexszel lehet számolni. A statisztikai számítások szerint az átlagos, két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi család létminimuma októberben 46 ezer 900 forintot tett ki, s az áremelkedésekkel összhangban a létminimumér­ték növekedése szeptember­hez képest e családtípusnál összesen 800 forint. A létminimum egy főre jutó összege legmagasabb a városi egyedülállóknál, októberben elérte a 16 ezer 500 forintot. A legalacsonyabb ott, ahol két felnőtt és négy 15 éven aluli gyermek él községi háztartás­ban, nekik 55 500 forintból kell megélni. tek ki. Az aktívum 311,5 millió dollár, míg tavaly augusztus végén 436,9 millió dollár volt a bevételi többlet. Forintban számolva az ide­genforgalomból 70,3 milliárd fo­rint bevétel keletkezett nyolc hónap alatt, ami 15 százalékos növekedést jelent, a kiadás pe­dig hasonló okok miatt 55 szá­zalékkal emelkedett, és 41,4 milliárd forintot tett ki. Az aktí­vum így az idén 28,9 milliárd fo­rintot mutat. Romló idegenforgalmi egyenleg Teherviselés a jólét arányában Örök kisebbségben a balatoni érdekképviselet Dr. Gaál Antal: a finanszírozás terhe az államról a vállalkozásokra, önkormányzatokra kerül A több százezer magyar vál­lalkozó a tőkeerejét, versenyké­pességét tekintve nem vehető egy kalap alá. A jövő évre terve­zett közgazdasági szabályozó — benne az adóztatás — mégis hasonlóképp vonatkozna a mi- nimáladó tekintetében az alkal­mazottat sem foglalkoztató, esetleg a munkanélküliség kényszere által szült családi vál­lalkozásra, mint a mammuttá nőtt cégekre. E szerint az állam felé fizetendő összeg az elvárt jövedelem két százaléka lenne, akár nyereséges a cég, akár veszteséges. Tény: a magyar nyugdíjasok jelenleg többet adóznak, mint a vállalkozók, akik közül sokan — papíron — mindössze havi 7-ÍO ezer forin­tot keresnek. Ismerek olyat is, aki nyugati márkájú luxusautó­val furikázik, étteremben vacso­rázik, közben meg munkanélküli segélyen él. Ők csalnak a több­ség terhére, s ez nem egyszer jelentős társadalmi feszültségek forrása. Úgy gondolom: mégsem min­denkit kellene sújtani az újabb­nál újabb adókkal — az állam­polgárok jólétük arányában vál­lalják a rájuk eső részt a közös­ség gondjaiból! Az adóztatás egyszerűbbé té­teléből — például az átalányadó bevezetéséből, ami kizárólag a bruttó árbevétel nyilvántartását követelné meg — az ellenőrzés egyszerűsége is következne. Ezt szeretné elérni előterjesz­tésben a Kisosz, melynek So­mogy megyei szervezete támo­gatásért fordult az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöké­hez. Manapság számos vállalkozó nyíltan hangoztatja: az adókkal olyannyira sanyargatja őket az állam, hogy semmi lelkiismeret- furdalásuk sincs, amikor csal­nak. Érdekvédelmi szervezetük megyei elnökének, Hajdinák Jó­zsefnek az a véleménye: aki a méltányos adóztatás beveze­tése után is huncutkodna, arra teljes szigorával sújtson le a tör­vény. Czene Attila A Dél-Dunántúl érdekeinek egyetlen védője az Országos Idegenforgalmi Tanácsban dr. Gaál Antal országgyűlési képviselő (MDF). Legutóbbi ülésükről szólva dr. Gaál Antal elmondta:lege- lőször a nemzeti turisztikai külképviseletek hálózatának bővítéséről tárgyaltak. Ugyanis egyre jobban élező­dik a verseny az idegenforga­lom nemzetközi piacán, a tu­risták számára egyre több or­szág kínálja az üdülési lehető­ségeket. Fontos tehát, hogy jobb arcunkat mutassuk a vi­lágnak. Az első ütemben Németor­szágban, Ausztriában, Olasz­országban, USA-ban, Fran­ciaországban, Angliában, Svájcban, Belgiumban, Hol­landiában, Japánba és Spa­nyolországban szándékozunk külképviseletet működtetni. — Nagyon fontosnak az idegenforgalmi alap forrásai­nak növelését is — fűzte hozzá dr.Gaál Antal. — A rendszerváltás és a nemzet­közi versenyképesség na­gyobb követelményei miatt megnőttek az idegenforgalmi alap feladatai. A piacgazda­ság kiépülésével, a finanszí­rozás súlypontja az állami költségvetésről mind nagyobb mértékben áthelyeződik a ré­giók, önkormányzatok, vállal­kozások körébe. Figyelembe kell azonban venni, hogy a fentiek pénzügyi helyzete je­lenleg még nem olyan meg­alapozott, mint a fejlett piac- gazdaságú országokban. Ezért az álláspont az, hogy a forrásbővítésnek több irányú­nak kell lennie. A helyi idegenforgalmi adók megosz­tása, átcsoportosítása az egyik járható út. Meghatározó téma: Ma­gyarország új turisztikai mar­keting-stratégiája. Célként az elkövetkezendő évtized fel­adatait jelöltük meg. Azokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Magyarország a világ vezető turisztikai országai közé kerüljön. — Sikeresen működik tehát az idegenforgalmi lobby? — kérdeztük az országgyűlési képviselőt. — Próbálkozunk. Nagyon nehéz képviselni a Balaton érdekeit, mert működik az ipari, nagyvárosi lobby, és mi örök kisebbségben maradunk. (Czene) A hazai zöldségtermelők védelmében Az agrártermelők nem egy esetben szorgalmazták már a hazai termékek védelmét. Az FM Agrárrendtartási Hivatala igyekszik megfelelni ezeknek az igényeknek. Hazánk föld­rajzi adottságai miatt azonban más szabályok érvényesül­hetnek nyáron, mint a téli időszakban. A tapasztalatok szerint ha­zánkban a friss zöldségfélék és gyümölcsök iránt a téli, korata­vaszi időszakban is fokozódó érdeklődés mutatkozik. Ha­zánkban ezek a zöldségkulturák csak termesztőberendezések­ben, magas költséggel állíthatók elő. így az Agrárrendtartási Hi­vatal, egyeztetve az érintett tár­cákkal, határozott azokról a termékekről, melyek a téli és ko­ratavaszi időszakban korlátlanul vagy korlátozott mértékben im­portálhatok. Például korlátozás nélkül, március 31-ig behozható a paradicsom, a zöldhagyma, a zöldpaprika (kizárólag kaliforniai típus), a körte, a birs. November 10 és június 30 között korlátla­nul beszállítható a szőlő, a sima héjú őszibarack. Vannak természetesen olyan zöldségfélék, melyekből csak egy meghatározott mennyiség és csak bizonyos időszakban hozható be az országba. Pél­dául uborkából decemberben 300, január-februárban össze­sen 600, márciusban már csak 400 tonnát lehet behozni, Ezzel az intézkedéssel a hiva­tal részben a lakosság folyama­tos ellátását kívá nja szolgálni, de úgy, hogy kellő módon védik a hazai termelők érdekét is. Kiállítások a Hungexpón A szépség és egészség, va­lamint a Karát elnevezésű kiál­lításokkal nyitja meg jövőre kapuit a Kőbányai Vásárvá­ros. Mindkét kiállítást február 3-tól 6-ig rendezik meg a BNV A pavilonjában 20 ezer négy­zetméteren. A szépség és egészség kiállításon fodrász­bajnokságot, kozmetikai be­mutatókat és ifjúsági kupát is rendeznek. < í i

Next

/
Thumbnails
Contents