Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-17 / 268. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. november 17., szerda Ismét működik a boszniai légihíd A közép-boszniai lakosság számára a segélyküldemények jelentik az utolsó szalmaszálat Kérdőjelek Lesz-e híd a Neretván? A látvány megszokhatatlan. Bármilyen torokszorítók a dél­szláv harcterekről, a körülzárt településkrőí, az ostromlott vá­rosokból sugárzott képsorok, a sebesültek, a halottak, mene­kültek iszonyatos látványa, mégis néha egy tárgy, egy épület döbbentheti rá az embert, mennyire tragikus az, ami a haja­don Jugoszlávia frontjain zajlik. Ilyen szimbólikusmementóvá vált máris, néhány rövid nap alatt a híres, gránátoktól szét­szaggatott mostari Öreg híd is. A Neretva fölé emelkedő, 20 méter magas kecses épít­mény a XVI. század közepétől állta az idők (és a történelem) viharait; ám a mostani testvérháború poklát nem élte túl. Hi­ába volt a világörökség része, hiába jelképezte Bosznia föl­djén kultúrák, nemzetek találkozását, a vak erőszak elsö­pörte. Lesz-e híd a Neretván? Ki emeli és főleg mikor? Hány áldo­zatot kell még elsiratni ahhoz, hogy a szembenálló felek be­lássák: nem fegyverrel kellene a megoldást keresni? Minek kell még elpusztulni ahhoz, hogy ráébredjenek, pótolhatatlan értékek mennek veszendőbe? Ha Dubrovnik felégett közép­kori főtere nem volt elég figyelmeztetés, az lesz-e az Öreg híd? S mit tud tenni a külvilág? A külföldi beavatkozást ma már a szerb vezetők aligha veszi komolyan, különösen, hogy több nyugati ország még az eddigi (eleve felemás) szankciók eny­hítését is újból szóba hozta, akár mégoly szerény területi en­gedmények ellenében. A javaslat persze érthető — s ezt Ma­gyarország is saját bőrén érezheti — hiszen az embargó-in­tézkedések nemcsak Belgrádot, de szomszédait is sújtják. Ugyanakkor igen kérdéses: nem lenne-e egy ilyen lépés egyenértékű a korábbi területfoglalások hallgatólagos elfoga­dásával? Dillemma a javából. Pedig megoldást kell találni. Örökre nem meredezhet a Neretva fölött az ősi híd csonkja... Sz.G. Vihart kavart az ügynöktörvény Latorcai János belépett a KDNP-be Latorcai János belépett a Kereszténydemokrata Nép­pártba — az ipari és kereske­delmi miniszter személyesen erősítette meg a hírt. Hosszan mérlegelte belépésének idő­pontját, mert mint mondta ha­marabb nem volt realitása, később pedig nem volna ildo­mos. Szakértőként részt kíván venni a KDNP gazdasági programjának kidolgozásá­ban, de vezető pozíciót vagy kifejezetten pártfeladatot egyelőre nem vállal. Agrárszövetség az ombudsmanokról Az Agrárszövetség kiemel­ten fontosnak tartja az állam- polgári jogok országgyűlési biztosa jogintézményének be­vezetését, ezért felszólítják a parlamenti pártokat, hogy mie­lőbb válasszák meg az om- budsmanokat. Buzássy Lajos pártigazgató tegnapi sajtótá­jékoztatóján sajnálatosnak tar­totta, hogy a Parlament első nekifutásra nem tudta megvá­lasztani a jogbiztost, holott e tisztségre vannak minden par­lamenti párt számára elfogad­ható, alkalmas szakemberek. Átfogó rendezés a Közel-keleten Bili Clinton levelet küldött Háfez Asszadnak, amelyben biztosította a szíriai vezetőt, hogy az Egyesült Államok az átfogó közel-keleti rendezé­sért száll síkra. Bejelentették azt is, hogy Warren Christop­her a jövő hónapban a tér­ségbe utazik. Jichak Rabiz iz­raeli kormányfő úgy véleke­dett, hogy Jasszer Arafatnak nem elég elítélnie a zsidó te­lepesek elleni támadásokat, hanem a szeptemberi megál­lapodásból fakadó köteles­sége, hogy megfékezze az el­követőket. Az erőszakos inci­densek ellenére folytatják az izraeli-palesztin konzultáció­kat az önkormányzat megte­remtéséről. 97 hordó pakura a Szamosban Befejeződött a pakura ösz- szegyűjtése a Szamoson. A folyóba román területről került a kőolajszármazék. A novem­ber 1 -je óta megfeszített mun­kával dolgozó kárelhárítók 97 hordó, mintegy 19 tonnányi szennyezőanyagot szedtek le a folyó vízfelszínéről, valamint a partszegély növényzetéről. Energiatőzsde konferencia A leendő határidős energia- tőzsdén szabadon lehetne amerikai dollárban árat aján­lani a különböző ügyleteknél, s dollárban történne a keres­kedés is. Ez a tőzsdei határ­idős ügyletek elszámolását gyorsítaná és alkalmazkodna a világ más határidős tőzsdéi­nek hagyományaihoz. Mind­ezt Pásztor Csaba, az MNB főosztályvezetője állította teg­nap a Budapesten megrende­zett Határidős Energiatőzsde Konferencián. VMDK-mandátumok A Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közössége arra számít, hogy a december 19-i szerbiai parlamenti választá­son 6-7 mandátumot szerez­het a szervezet. Ágoston And­rás, a VMDK elnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a szervezetnek nincs koalíciós partnere, mert egyet­len szerbiai politikai erő sem vállalja fel a magyar autonó­mia ügyét. Hétfőn este négynapos szünet után ismét felszálltak az amerikai, német és francia segélyszállító repülőgépek, hogy élelmiszert és gyógy­szert vigyenek a nélkülöző boszniai lakosságnak. A dpa jelentése szerint a gépek Bra- dina fölött több mint 40 tonna segélycsomagot dobtak le, majd baj nélkül visszatértek a Frankfurt melletti amerikai lé­gibázisra. Az ENSZ Menekültügyi Fő­biztossága megerősítette: csütörtökre Genfbe hívta a há­rom boszniai nemzet vezetőit, Roger Vanden Branden, az alap belga nemzetiségű kor­mányzója 1979-ben került az elsősorban településfejlesz­téssel, valamint menekültek elhelyezésének segítésével — évi több milliárd frankos költségvetés alapján — foglal­kozó alap élére. Tevékeny­sége azonban — egyes sajtó- értesülések szerint már csak­nem egy év óta — mind szakmai, mind pedig jogi-mo­Nem elégszünk meg félme­goldásokkal; teljes jogú tag­jává kívánunk válni a NATO-nak, beleértve a rész­vételt az integrált katonai szervezetben is — jellemezte Jeszenszky Géza külügymi­niszter hazánk egyik legfonto­sabb külpolitikai törekvését. Kérdés persze, hogy miként vélekednek erről a NATO-or- szágok illetékesei. A megítélés illusztrálására néhány mértékadó nyugati po­litikus véleményét gyűjtöttük csokorba. Helmut Kohl német kancel­lár: „Eleve senkit nem zárha­tunk ki, de azt is őszintén meg kell mondanunk nekik, hogy integrálódásuk az összeuró­pai biztonsági rendszer to­vábbi fejlődésétől függ. A NATO-országok azzal adhat­ják a legnagyobb segítséget Magyarországnak és a többi kelet-európai államnak, hogy nagyobb piaci bejutást biztosí­tanak áruiknak, tehát gazda­hogy tárgyaljanak a humanitá­rius katasztrófa elhárításának lehetőségéről. Kedd reggelig azonban csak a boszniai szerb vezetés jelezte részvé­teli szándékát — jelentette a Tanjug. Közép-Boszniában éppen a fontosabb útvonalak mentén zajlanak a harcok, a közúti segélyszállítás ezért már több mint egy hónapja szünetel eb­ben a körzetben, s noha az ENSZ zágrábi és spliti raktárai dugig tele vannak, a segélye­ket nem tudják eljuttatni a boszniai városokba. A bosz­niai szerb vezetés szerb el­rális szempontból kétségeket ébresztett. így például a hírek szerint „szokatlan módon” számolt el személyes költségeket: pél­dául meg nem engedett mó­don finanszírozott személyes utazásokat az alap terhére, emellett szabályellenesen utalt ki pénzeket egyes mun­katársai „nyugdíjazásával”, majd további foglalkoztatá­sukkal. (Csak ez utóbbi révén sági fejlődésükben segíte­nek.” A kancellár külügymi­nisztere, Klaus Künkéi szerint a NATO gyors bővítésének híveivel szemben az óvato­sabbak nyertek teret, s ebben az orosz fenntartások is sze­repet játszottak. Az amerikai és a német vé­delmi minisztérium politikai ál­lamtitkárainak tanácskozásá­ról készült jelentés így fogal­maz: „A NATO nem akarja, hogy a kelet-közép-európai országok bevigyék rendezet­len ügyeiket a szövetségbe”. — Németország és az Egyesült Államok nem enged­heti meg, hogy miközben sta­bilitásra törekednek keleten, instabilitást okozzanak nyuga­ton — nyilatkozott Frank G. Wisner, amerikai védelmi ál­lamtitkár. — Kelet-Európának előbb teljesítenie kell bizonyos felté­teleket; nevezetesen meg kell oldania kisebbségi problémáit, rendeznie kell a határkérdé­lenőrzés alatt lévő útvonalakat ajánlott fel a segélyszállítás céljaira, például az adriai Bar kikötőből Szarajevóba vezető utat. Ettől a megoldástól az ENSZ egyelőre még húzódo­zik, bízik abban, hogy a har­cok végül elcsendesednek, ha a horvát és a muzulmán kato­nai raktárak is kiürülnek. En­nek azonban még semmi jele sincs: Fojnicánál véres ütkö­zet zajlott a horvát és a mu­zulmán csapatok között, Kisel- jaknál és Vitéznél folyamato­san harcolnak, s Cazinban is kiújultak a muzulmán belhar- cok. hírek szerint mintegy 22 millió francia frankkal károsította meg az alap tőkéjét.) Van­den Branden ugyan ártatlan­nak vallja magát, miután azonban az ügy kipattanása nyomán a Miniszterek Bizott­sága a múlt heti ülésén meg­vonta tőle bizalmát, nem ma­radt más választása, mint a funkciójáról való leköszönés. A vétségek pontos tisztázá­sára a vizsgálat folyik tovább. Dufour ugyancsak közölte, hogy az immár 32 tagállamot számláló strasbourgi szerve­zet alapjának új kormányzóját valószínűleg december elején választják meg. seket, demokratikusnak kell lennie, gazdaságilag pedig képesnek a NATO-szabvá- nyok teljesítésére — vélekedik Jörg Schönbohm német vé­delmi államtitkár. Michel Dewar, a londoni Nemzetközi Stratégiai Tanul­mányok Intézetének igazga­tóhelyettese szerint „veszé­lyes volna biztonsági garan­ciát adni olyan országnak, mint Magyarország, hiszen több mint egymillió magyar él Erdélyben, 300 ezer a Vajda­ságban.” Andrej Kozirjev orosz kül­ügyminiszter: „Jelenleg nem a kelet-nyugati szembenállás, hanem a különböző helyi vi­szályok jelentik a tényleges veszélyt. Ebben az értelem­ben nem egészen világos, hogy a közép-európai orszá­gok belépése a NATO-ba mennyiben járulhatna hozzá ezeknek a konfliktusoknak a megoldásához”. Simó Endre (Folytatás az 1. oldalról) Napirend előtt kért szót Szi- lasy György (Piacpárt), aki is­mételten törvényellenes lé­pésnek minősítette, hogy nem alakulhatott meg az FKGP és a Magyar Piacpárt közös parla­menti frakciója. A képviselő úgy vélekedett, hogy mindez a Házszabály előírásainak meg­szegését jelenti, és egyúttal veszélyezteti a parlamenti de­mokrácia érvényesülését a magyar törvényhozásban. Mindezek után az ügynöktör­vény került napirendre. Az előző tárgyalási fordulókhoz hasonlóan ezúttal is több indu­latos, nemegyszer elnöki fi­gyelmeztetést kiváltó és a tör­vényhozás morajától kísért fel­szólalás hangzott el a törvény- javaslat, főként annak szemé­lyes vonatkozásai kapcsán. Az interpellációk és kérdé­sek sorában tegnap két somo­gyi képviselő is helyet kapott. Dr. Ilkei Csaba Szabó Tamás miniszterhez intézett kérdésé­ben arra keresett választ, hogy lehet-e brókerek prédája az erdő. Mint mondta: tűrhetetle­nek bizonyos csoportok azon törekvései, hogy az erdő hasznosítás helyet, manipulá­ció tárgyává váljon. A miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy a kormány nem támogat­hat olyan megoldást ami az or­szág erdőit veszélyeztetné, de az erdők védelméhez rengeteg jogszabály hiányzik. Dr. Gaál Antal interpelláció­Az ENSZ-közgyűlés — ta­valy óta másodszor — nem kötelező erejű határozatban hívta fel Oroszországot csapa­tainak maradéktalan vissza­vonására Észtországból és Lettországból. A konszenzu­selv alapján, szavazás nélkül elfogadott dokumentum kato­náinak „gyors, szervezett és teljes” kivonására szólította fel Moszkvát. A határozat, melyet Valdis Birkavs lett miniszterelnök ter­jesztett be, üdvözölte a litvá­niai csapatkivonás idén au­gusztus 31-én történt befeje­jában a balatoni horgászturiz­mus jövője felől érdeklődött. Mint elmondta az elő és utó­szezont fel lehetne lendíteni azzal, ha a Balaton minél több horgászt vonzhatna a víz part­jára. A somogyi honatya kér­désére Medgyasszay László, a Földművelésügyi minisztérium politikai államtitkára válaszolt. Az államtitkár szerint a Bala­toni Regionális Tanács prog­ramjában szerepel a halászati és horgászati érdekek fokozott érvényesítése. A fokozottabb telepítés azonban több pénzt igényel, amit csak a bevételek növekedésével lehetne fe­dezni. Mindazonáltal az is saj­nálatos — mutatott rá Med­gyasszay László — hogy ter­jed az orvhalászat és orvhor­gászat is, melynek kiküszöbö­lésére szigorúbb intézkedések bevezetését tervezik a szak­emberek. A délutáni interpellációk után az Országgyűlés 214 igen szavazattal, tartózkodás és el­lenszavazat nélkül megsza­vazta a Magyar Köztársaság és az Üzbég Köztársaság kö­zötti, az államközi kapcsolatok alapjairól szóló szerződés megerősítéséről rendelkező határozati javaslatot. Az öt évre kötött szerződés ki­mondja, hogy a két ország el­ismeri és tiszteletben tartja egymás függetlenségét és szuverenitását, s kapcsolatai­kat baráti államokként fejlesz­tik. zését, és felhívott a megálla­podások gyors megkötésére és a határidők kitűzésére a másik két balti állam esetében is. Julij Voroncov orosz ENSZ-nagykövet az AFP sze­rint azt hangoztatta, hogy a csapatkivonás elhúzódásának nem politikai természetű okai vannak. Közölte, hogy az orosz fél be akarja fejezni haderői hazatelepítését, mi­helyt ez technikailag lehetővé válik. Voroncov szerint Lettor­szágban még 17 000, Észtor­szágban pedig 4000 orosz ka­tona állomásozik. Pénzügyi botrány az ET-alapnál Benyújtotta lemondását az Európa Tanács Szociális Fejlesztési Alapjának kormányzója, miután kétségek merültek fel az alap kezelésének tisztaságát illetően — jelentette be Strasbourgban Paule Dufor, az alap admi­nisztrációs tanácsának elnöke. Nincs nyitva az „arany kapu”? Magyar NATO-tagság — nyugati államférfiak szemével Az ENSZ orosz csapatkivonást követel a Baltikumból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents