Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-12 / 264. szám
1993. november 12., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Közkifolyós ivóvíz Szentborbáson Szentborbás önkormányzata tavasszal pályázatot nyújtott be a közkifolyós ívóvízellátás biztosítására, s a céltámogatást — elmaradott térségre való tekintettel — megkapta. Ennek eredményeként elkezdték már a munkálatokat, hogy a 130 lakosú település minél előbb egészséges ivóvízhez jusson. A kivitelezést a sellyei Drávamenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat végzi. A beruházás költsége meghaladja a 15 millió forintot. Erdély-fotókiállítás nyílt Csurgón Fotókiállítást nyitottak tegnap — Erdély címmel — a csurgói Csokonai művelődési központban: az érdeklődők Szentiványi Árpád 38 művészi fotóját tekinthetik meg. A tárlatot Győry Endréné gimnáziumi tanár nyitotta meg; közreműködött a csurgói zeneiskola Si-Sa-Qua zenekara. Munkanélküliek Babócsán Babócsán több mint 200 a jegyzett munkanélküliek száma. Százhuszonketten már nem kapnak járulékot, nekik az önkormányzat jövedelempótló segélye — havonta 5100 forint — maradt az egyetlen bevételük. Né- hányan resztvettek átképző tanfolyamon is Barcson, de az elhelyezkedésre nem sok esélyük van. Nyelvtanárok az óvodában A Deák Ferenc Általános Iskola nyelvtanárai — angol, német — hetente egy alkalommal játékos nyelvórát tartanak a barcsi IV. számú óvodában. Az idén 23 nagycsoportos jár nyelvi előkészítőbe. Az oktatás költségeit az általános iskola fedezi. Burkolatot kapott a Somogyi utca Pályázat útján aszfaltozták Barcson a Somogyi Béla utcát. A munkálatot a Sta- bag Hungária Kft végezte el. Október közepétől dolgoztak a több mint egy kilométer hosszú szakaszon. A napokban befejeződött munka majd négymillió forintba került. Elkészült az iskola kézilabdapály áj a Elkészült a kézilabdapálya Barcson a Deák Ferenc Általános Iskola melletti területen. Az ezer négyzetméteres létesítményt társadalmi munkában építették: diákok, pedagógusok, szülők együtt dolgoztak, hogy a tanulók minél előbb birtokukba vegyék az j pályát. így a majdnem 1,5 millió forint helyett mindössze 300 ezer forintba került az építése. Magyar-horvát kereskedelmi központ nyílt Verőcén Barcsi termékek külföldi piacon Külföldi kapcsolatok — Kemény verseny, minőségi áruval Horvát-magyar kereskedelmi központot nyitottak Verőcén. A napokban felavatott áruházban értékesítik a Kemikál műanyagfeldolgozó barcsi gyárának termékeit. A barcsiaknak minőségi áruval kell versenyezni a piac megszerzéséért. — Az üzlet nyitásának gondolata majdnem három évvel ezelőtt merült fel — mondta Lovász Róbert, a Dráva-parti város gyárigazgatója akkor, amikor a Horvátország újjáépítése konferencián Zágrábban találkoztam a Yura International igazgatójával, Ante Juriccsal. Ott határoztuk el a kereskedelmi kapcsolat kiépítését, a horvát megyeszékhelyen üzlet nyitását. Felújítottak Verőcén egy romos épületet. A barcsi gyár bel- és külföldi kapcsolatait kamatoztatva egyre több cég lépett be a vállalkozásba. Köztük van a Zadarska Malaska és partnercége, a Samoborka; Olaszországot az Euramik képviseli. Elsősorban csempét, fürdőszoba-berendezést és barcsi termékeket kínálnak. Szlovéniából az Akripol plexilemezeket szállít. Az 500 négyzetméter alapterületű bemutató áruházban egyelőre kiskereskedelmi értékesítés folyik. A piac igényes; s ha szükséges, Barcsról egy óra alatt szállítják az árut. — Szeretnénk jelen lenni a horvát piacon — mondta Lovász Ferenc. — Bár jelentős a nyugati konkurencia, nagy a kereslet a magyar termékek iránt. Ezt a „túloldalon” végzett piackutatás is jelezte. Gyárunk szinte valamennyi portékáját kínálja az áruház, például lapostetőt, Bitulaxot, festéket, csemperagasztót... Az ellenértékét — mint megtudtuk — horvát áruval fizetik. S a vevő konvertibilis valutáért vásárolhat. — Nem az üzlet nagysága a fontos, hanem az, hogy ez az első olyan központ, ahol több cég értékesíti termékeit — mondta Lovász Ferenc. S a jövőben Barcson is nyitnak egy ehhez hasonló létesítményt. A horvát áruk közül legkelendőbb a bútor, valamint a barcsi üzemben nem gyártott építőanyagok, hőszigetelő vakolatok. Ezeket a Samoborka készíti. Gamos Adrienn Bizalom az összefogás sikerében Újraszabályozzák Megújul a kaszárnya Lungä Kálye szervezet alakult Bolhón A nagykanizsai határőrigazgatóság kirendeltsége Zákányban mostoha körülmények között volt kénytelen több éven keresztül dolgozni. Most felújítják a volt őrs épületét. A munkák várhatóan tíz millió forintba kerülnek és az év végére készülnek el. A Hazát, Házat Alapítvány segítségével Újabb lakások épülnek Egyre jobban erősödnek Somogy területén is a kisebbségi és etnikai szervezetek. Legutóbb Bolhón alakult meg a helyi cigány kisebbség szervezete, s pár napja tartotta első ülését. Ezen részt vettek a Demokratikus Cigány Közösségek Szövetségének vezetői, valamint a község polgármestere és a környék kisebbségi, etnikai szervezeteinek vezetői. A meghívottak méltatták a Lungä Kálye (Hosszú Út) nevű bolhói cigányszervezet megalakulásának fontosságát. A bolhói Lungä Kálye szervezet majdnem 30 taggal alakult, majd megválasztotta a vezetőit; azok reményüket Négy éve foglalkoznak szarvasmarhatartással Smolcz Istvánék Somogy- tarnócán. Korábban csak sertéseket neveltek. Mivel azonban az nem volt kifizetődő, csökkentették az állományt. — Négy tehén, két növendék van az istállóban — mondta Smolcz Istvánná —; decemberre borjút várunk... Disznót csak saját szükségletre hizlalunk. Már sokszor gondolkodtunk, hogy felhagyunk az állattartással. Ennek legfőbb oka a költségek sokasága, és ez állandóan növekszik, a bevétel viszont nem emelkedik. De ha már nincs ráfizetés, az is valami. A munkánkat nem is számoljuk, pedig szombat-vasárnap is dolgozunk. Holsteinfriz, magyar-tarka tehenet tartanak, az utóbbi jóval zsírosabb és kevesebb tejet ad. Gyári gépük van, a legjobb tehéntől naponta több mint 15 litert fejnek. A takarmányt vásárolják. A tejért literenként 28 forintot kérnek, és mégsem kelendő. fejezték ki, hogy a taglétszám is emelkedni fog. Az új vezetők felszólalásaikban a tenni- akarást fogalmazták meg: azt, hogy az önkormányzattal együtt működve igyekeznek hozzájárulni a község fejlődéséhez. A bolhói Lungä Kálye cigányszervezet vezetői köszönetét mondtak mindazoknak, akik segítették a szövetség megalakulását, köztük a DCKSZ és a Vízvári Független Cigányszervezet vezetőségének, illetve Bogdán Jánosnak, a Gandhi Alapítvány kurátorának. A bolhói Lungä Kálye tagjai remélik, hogy jó példát adnak másoknak, és lesznek követőik a többi községben is. Kiss József Smolcz István elmondta, régebben a csurgói tejüzemmel volt szerződésük. Azóta változott a helyzet: se szerződés, se tejcsarnok nincs. De manapság még a szállítási költségek töredékét sem tudnák összeadni. A környéken vagy helyben próbálják értékesíteni a tejet, mivel a barcsi tejüzem magángazdálkodóktól nem fogadja el... Öt éve Somogytarnócán majdnem minden háznál tartottak jószágot. Jelenleg jószerivel csak annyi disznó van hogy a családnak jusson egy karácsonyi vágásra. — Másutt is ugyanez a helyzet. — mondta Smolcz Istvánná. — Egy mázsa táp 1700 forint, 40 kilogram korpa 450 forint; a rétet béreljük az állami gazdaságnál, magas díjat fizetünk. A kötelező oltásokról és egyebekről már ne is beszéljünk... Hány bőrt akarnak még rólunk lehúzni? Vigasztaljuk, biztatjuk egymást, de nincs piac. És még eladni sem tudjuk a teheneket. G. A. Barcson az állattartást Új állattartási rendelet kiadására készül Barcs önkormányzata. Ez azért vált szükségessé, mert a korábbi határozat nem vette figyelembe a magánvállalkozók érdekeit, a változásokat. Több barcsi lakos ugyanis kárpótlási jegyen földet vásárol, s így növekszik az állattartók száma; az önkormányzat ezért készítette el az új állattartási rendelettervezetet. Ez övezetekre osztja a várost, és előírja, hol és milyen állatokat lehet tartani. A méhekről és telepítésük engedélyezéséről külön jogszabály szól. Négy övezetet jelöltek ki Barcson, a különböző területeken. Az első számában — nyolc utcában lakók — csak hobbiállatot tarthatnak. A 2-es övezetben már kis- és prémesállat is lehet — az utóbbi csak akkor, ha nem jövedelemszerzés céljából tartják. Majdnem húsz ilyen utca van Barcson. A 3-as övezetben — majdnem 80 utcában — az előbb említetteken kívül a sertést is engedélyezik; a 4-esben, több mint 50 utcában mindenféle haszon- és hobbiállat tartható. Barcs önkormányzata a tervezetet vitára bocsátotta, A rendeletről szeretné kikérni a város lakosságának véleményét is. G. A. Megállapodást írt alá Barcs önkormányzata nevében Fe- igli Ferenc polgármester, valamint Lőrincz Kálmán, a Hazát, Házat Alapítvány vezér- igazgatója a városközpontban építendő szociális lakások elkészítéséről. Az önkormányzat vállalta azt, hogy az alapítvány segítségével építendő házakhoz telket ad, s a közművesítés — víz, villany — az építkezés ütemének megfelelően lesz. Ennek értéke majdnem 15 millió forint. Az első ütemben húsz lakás Az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházása készült el Drávagárdonyban. A 180 lelkes kisközségben csaknem 800 méter hosszú utat építtetett az önkormányzat a Közúti Igazgatósággal. A beruházás értéke majdnem négy és fél millió forint. Ezenkívül Kastélyosdombóépül; ennek terveit a Hazát, Házat Alapítvány készíti el december 31-ig. Az építkezés márciusban kezdődik, és 1955 júniusában fejeződik be. A második ütemben szintén húsz lakást építenek: ezek a tervek szerint— 1996 augusztusára készülnek el. A barcsi önkormányzat vállalta, hogy a jövő évi költségvetésből elkülöníti az alapítványnak szánt pénzt. A munka indulásához az alapítvány 20 millió forintot biztosít. val közösen hidat is építettek a határárkon — ez majdnem százezer forintba került. Tervezik a telefonhelyzet javítását is, és mivel nem kapcsolódtak be a crossbar-rendszerbe, ezért erre félretettek több mint 200 ezer forintot. Nyugtalanító napok a nyugdíjas életében Nehéz beosztani a 7800 forintot Baráti Józsefné élete olyan, mint a többi nagymamáé. Egyedül maradt: a férje öt éve meghalt, gyermekei családot alapítottak. Három éve bejár a barcsi szociális központban levő idősek klubjába. — Nem bírom a magányt — mondja. — A két fiam Barcson lakik, meg-meglátogat- nak, de hát nem lehetnek mindig itt. A klubban van társaság, s eltelik a nap. Bejövök reggel nyolckor, délután háromkor megyek haza. Újságot olvasunk, tévét nézünk. Beszélgetünk, hogy milyen nagy a drágaság, meg a szegénység... Baráti Józsefné özvegyi nyugdíjat kap, havonta 7800 forintot. — Nagyon nehéz beosztani — mondja —, pedig csak a legszükségesebbre költők. Fizetem a vízdíjat, a villanyt. Egyszer — tavaly — még az is előfordult, hogy segélyt kértem. Többször azóta se... Szombat-vasárnap otthon főzök, takarítok, mindig csinálok valamit. Korábban é/efvolt körülöttem, több értelme volt munkámnak. Magas a vérnyomásom is, és ha valaki nem egészséges, az nem találja a helyét. Hol itt fáj, hol ott... A gép is elromlik, ha sokat használják, az ember is elkopik. Van, hogy alig tudok lábra állni... Baráti Józsefné azt mondja: ha az ember sokat van egyedül, többször eszébe jut a fiatalsága. — Jó visszaemlékezni a régi időkre; mert a mai világról jobb nem is beszélni — fűzi hozzá. — Nyugtalanít, hogy olyan sok szörnyű dolog történik. Jó esetben csak a pénzt veszik el az embertől, és nem ütik le... Hát nem borzasztó, hogy ezt kellett megérnünk? Baráti Józsefné 80 éves. Nyugdíjfizetés táján már az ablakból lesi a postást. De ha a gyerekei és az unokák betoppannak, számára az a legnagyobb ajándék. G. A. Csak költség van, s nincs piaca a tejnek Gazdálkodás gondokkal Somogytarnócán G. A. Útfelújítás Drávagárdonyban
