Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-12 / 264. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. november 12., péntek ADVENTBEN FOLYTATÁSA LESZ Hídverés, lélektől lélekig Bíró László kanonok, az ifjúsági régió vezetője Fotó: Török Anett Egyházi énekek gitárkísérettel, aztán Balás Béla kaposvári megyéspüspök formabontó beszéde a kaposvári Szent Imre templomban, mosoly és józan vitakészség. Ez volt jellemző az első dél-dunántúli regionális katolikus ifjúsági találkozóra. A püspök — gyakorta hangos nevetéssel kísért — „lelki gyakorlatát” követően Bíró László kanonok, a pécsi székesegyház plébánosa mondta a Somogyi Hírlap kérdésére felelve: — Évek óta érlelődött ez a találkozó; Gyulay Endre püspök úrral kezdtünk álmodozni a régiókról, még akkor, amikor a sok helyi kezdeményezés kapcsán „végvári vitézekként” dolgoztak papjaink, éltek az ifjúsági csoportok. Az lett volna a fő cél, hogy tudjanak egymásról, gazdagítság egymás értékeit, s a programokat ne egymással rivalizálva hirdessük meg. Az alapvető feladat ez, és az, hogy a lelki, a szellemi és a konkrét tettek arányosan épüljenek egymásra. — A meghívó jelmondata: „Verjünk hidat...váljunk híddá!" Itt és most mit jelent ez? — Az ifjúsággal foglalkozó egyik teológusunk mondta: a mai korban legfontosabb a hídverés. Ám ha fölvertük, nem biztos, hogy elindulnak felénk az emberek. Ha nem indul el senki, akkor nekünk kell lépni. A kereszténység épít arra, hogy Isten nem várt az emberre, hanem eljött és kezdeményezett. Megelőző szeretettel szeretett. Igazából, ebből úgy lesz élet, hogy az emberek nem várnak a másikra, hanem elindulnak feléje... — Napjainkban „jövet”, avagy „menet” nagyobb a tömeg? — A vártnál többen — közel hatszázan — jöttek össze fiatalok. Minden erőltetés és erőlködés nélkül szinte egymásnak adták a hírt, hogy lesz ez a találkozó. Úgy tapasztalom, hogy polarizált helyzetben van az ifjúság. Egyik része egyre jobban elkötelezi magát az egyházon belül, másik része — sokszor a demagógiák hatására — ellenségnek látja az egyházat. Van egy réteg, amelyben megvan a transzcendencia iránti érzék, csak senki sem foglalkozott velük, nem kaptak jó szót, és elmentek mindenféle ezoterikus irányba. — Ön fiatal. Mennyire képesek az ifjúság nyelvén szólni és miként tolerálják ezt az idősebb papok? — Úgy érezzük, hogy egy nagy kincsesláda tetején ülünk, nem is tudjuk, hogy milyen kincsek rejtőznek ebben a ládában. A kereszténység gazdagságára fogékonyak a fiatalok, amivel megszólítjuk őket, nem okoz gondot, hiszen az értékeinket szeretnénk közkinccsé tenni. Az egyház azokat a módszereket, amelyekkel közelebb kerülhetett az emberhez, mindig átvette és integrálta anélkül, hogy identitását elvesztette volna. — A „lélektől lélekig” szóló kapcsolatot nem béklyózzák azok a formalitások, amelyek az elmúlt negyven évben túlnőttek az emberen és a fiatalságot is elfordították azoktól a közösségi formáktól? — A közösség képzése azért fontos, hogy az egyház konkréttá váljon az emberek számára és maguk is létezni tudjanak egymásért. Az embereket a személytelenség öli meg: az a szemlélet, amely nem személynek, hanem olyan egyednek tekintik őket, amely lecserélhető. Ha visszatérünk a saját, lényegi tartalmunkhoz, akkor maga a tartalom adja meg a formát. — Mi a magja ennek a lényegi tartalomnak? — A Szentháromság, az Istenünk egy, de közösség. A szentháromság az adás és az elfogadás harmóniája. A keresztény közösség mindig ebben a harmóniában szeretne élni. Mi minden közösséget olyan Isten-hordozóvá szeretnénk tenni, amelyben a személy személy marad, az egyik nem falja föl a másikat, mégis teljesen egyek. — Lesz folytatása a találkozónak? — A mi egyházmegyénkben — Szekszárd, Mohács környékén — a kis régiókban már találkoztunk. Úgy tervezzük, hogy adventben és egy vidám farsangon ismét összejövünk. Várnai Ágnes Az 1994. évi felvételi eljárás új vonásai Új- intézmények, új szakok a gazdasági felsőoktatásban Elkészült a jövő évi egyetemi és főiskolai felvételi szabályzat. A „Felsőoktatási felvételi tájékoztató, 1994” alapján egyszer már írtunk róla; ezúttal a gazdasági felsőoktatásba való bejutás esélyeiről és lehetőségeiről adunk részletes tájékoztatást. Hetvenéves jubileum Liszt- és Kodály-művekkel Ünnepi hangverseny a Zeneakadémián Az irányszámok e területen 20 százalékkal növekednek az ideihez képest. Új — gazdasági irányú — oktatás indul a szegedi jogi karon, a dunaújvárosi főiskolán, a debreceni bölcsész karon (1993-tól), a békéscsabai főiskolán; új intézmény: Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola alakult (a Külkereskedelmi Főiskola és a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola kihelyezett szakaiból) Szolnokon. A Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetemen változtak a 3. év utáni választható szakok. A debreceni egyetem bölcsészkarán a gazdálkodási és közgazdasági szakra jelentkezők felvételt nyernek, ha a középiskolákból 60 pontot hoznak, a felvételi vizsga tárgyaiból (matematika, történelem, közgazdaságtan) jeles érettségi vizsgát tettek és egy nyelvből legalább C típusú középfokú nyelvvizsgájuk van. Az új szolnoki főiskolán kereskedelmi, vendéglátó, szálloda és külgazdasági szak indul; átjelentkezést csak a jelentkezési lapon és csak gazdasági felsőoktatási intézményekből fogadnak el (a külgazdasági szakra csak állami nyelvvizsgával.) Felveszik a főiskolára jelentkezők közül azt, aki a középiskolából legalább 58 (szakirányú középiskolából legalább 56) pontot hoz, és meghatározott nyelvvizsgával rendelkezik, illetőleg legalább 75 százalékos teljesítményt ér el a főiskolán szervezett 0. évfolyamon. A többi jelentkezőnek a hasonló gazdasági intézményeknél előírt tárgyakból felvételi vizsgát kell tennie, de a két középfokú vagy egy felsőfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkező mentesül az egyik tantárgy vizsgája alól, illetve bármelyik pályázó kérheti a matematika szóbeli vizsga helyett írásbeli eredménye duplázását. A nyelvi többletpontok: középfokú nyelvvizsgáért 2-3, felsőfokúért 4-5 pont. A Külkereskedelmi Főiskola nemzetközi kommunikáció szakán felvételt nyerhet, aki a középiskolából legalább 58 pontot hoz és a választott nyelvek egyikéből felsőfokú, a másikából középfokú „C” típusú nyelvvizsgája van (így legfeljebb az irányszám harmadát töltik fel). A dunaújvárosi főiskolai karon gazdálkodási szak indul, ahova felvételt nyer, aki a középiskolából legalább 58 pontot hoz és legalább középfokú C típusú nyelvvizsgája van. A többi jelentkezőnek a hasonló gazdasági intézményeknél előírt tárgyakból felvételi vizsgát kell tennie.' Többletpontokat adnak: középfokú nyelvvizsgáért (5), felsőfokúért (8), kéttannyelvű iskolai végzettségért (2), az országos középiskolai tanulmányi verseny, illetve a szakmai tanulmányi verseny döntőjébe jutásért (3), az országos sportbajnokság dobogós helyezéseiért (3). A Magyar Állami Hangversenyzenekar fennállásának 70. évfordulóját ünnepli. A jubileum alkalmából az együttes november 18-án este, Ko- bayashi Ken-lchiro vezényletével, ünnepi hangversenyt ad a Zeneakadémián. Liszt Les Préludes-jét, Kodály Galántai táncok című darabját és Berlioz Fantasztikus szimfóniáját adják elő. A Magyar Állami Hangversenyzenekart zeneszerető fővárosi tisztviselők és alkalmazottak hozták létre 1923-ban. Az Katolikus iskola Győrött Az Apor Vilmos Katolikus Iskola felszentelését a hét végén tartják Győrött. Az impozáns oktatási intézményt Angelo Acerbi érsek, pápai nuncius áldja meg. A koncelebrációs szentmisét Paskai László bíboros érsek vezeti. A szentmisét követően az iskola könyvtárában kiállítást nyitnak Ko- lozsváry Ernő győri polgár- mester képgyűjteményéből, továbbá tárlaton vonultatják fel Bardocz Barna ötvösművész alkotásait. Az iskolában ez év szeptemberében csaknem 700 diák kezdte meg tanulmányait elsőtől a hatodik osztályig. Az intézmény egyébként 12 évfolyamos lesz, s a következő években felmenő rendszerben válik teljessé. Az idegennyelv és a hittanórákat külföldről érkezett marista szerzetesek oktatják, a pedagógusok többsége azonban világi oktató. Az épületegyüttes — amelyben harminc osztály továbbá 12 szaktanterem, nyelvi labor kapott helyet — 450 millió forintba került. Anyagilag hozzájárult az önkormányzat és sokat segítettek adományaikkal a külföldi, a hazai jótevők. együttes kezdetben Székesfővárosi Zenekar, később Fővárosi Zenekar néven szerepelt. Első hangversenyüket 1923. április 5-én adták, a Vígadóban. Elismertségük első jeleként, 1925. december 1-jén, a hazai rádiózás történetének első zenekari hangversenyét szolgáltatták a Rákóczi úti stúdióból. Alapvető változást hozott a zenekar életében az 1939-40-es évad: ekkor bővült ki az amatőr együttes a hivatásos muzsikusokból álló Budapesti Hangversenyzenekar tagjaival. Környezetvédelmi, terület- és településfejlesztési szakbizottság alakult Pécsett, az MTA Regionális Kutatások Központjában. Az új szakbizottság három évre határozta meg tennivalóit: tanulmányok készítését és tudományos konferenciák szervezését. Az egyebek mellett a felszíni és felszín alatti vizek radiológiai állapotával, a veszélyes hulladékok ártalmatlanításával a megváltozott gazdasági körülmények között és a környezetszennyezés egészségkárosításának elemzésével foglalkozó szakbizottság tervei szerint jövő év májusában Európa új környezetpolitikájának alakulásáról, a nyugati és keleti környezetvédelmi- és fejlesztési helyzet változásáról rendeznek tudományos tanácskozást. Tervezik egy, a Dunával foglalkozó konferencia meghirdetését „A Duna mint vizi erőforrás, víziút és mint környetvédelmi probléma” címmel. A szakbizottság emellett programjába vette a régió — Baranya, A Magyar Állami Hangversenyzenekar nevet 1952-ben vették fel. Főzeneigazgatója Ferencsik János lett, aki 1984-ben bekövetkezett haláláig viselte ezt a tisztet. Helyét csak 1987-ben töltötték be, amikor Kobayashi Ken-lchirót, az 1984-es első televíziós karmesterverseny győztesét hívták meg a zenekar élére. Az új főzeneigazgató mellett az együttes magyar zene- igazgatója Lukács Érvin karmester lett. Tolna, Somogy és Zala megye — fejlesztési tervének kidolgozását, amiben közreműködik a Környezetvédelmi és Területfejlesztési, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, valamint a Dél-Dunántúli Fejlesztési Alapítvány is. Ez utóbbit az idén tavasszal hozták létre a régió megyei közgyűlései azzal a céllal, hogy előkészítse a térségi fejlesztést, segítse a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, a területi marketing tevékenységet, és indokolt esetben anyagi támogatást nyújtson a fejlesztésben résztvevő önkormányzatoknak. Fodor István, az új szakbizottság elnöke elmondta, hogy a tanulmányok és helyzetelemzések elkészítése mellett, külön kérésre szakvéleményt is adnak környezet- védelmi, terület- és település- fejlesztési kérdésekben. Olyan vitás esetekben is, mint a garéi hulladékégetőmű telepítésének ügye. Helyzetelemzés és tanulmányok Akadémiai szakbizottság a régió központjában Európa-Japán fesztivál Az I. Európa-Japán fesztivált 1994. szeptember 3-10. között rendezi meg Győr városában az Európa Fesztivál Alapítvány, amely az öreg kontinens és a világ népeinek jobb megismerését, egymás megbecsülését, a nemzetek közötti megértést kívánja segíteni. Az első ízben jövőre, majd a tervek szerint évente rendezendő Európa-Japán fesztivál a magyar vidék kulturális fejlesztéséhez, nemzet- , közi elismertetéséhez, Magyarország és a világ népei közötti barátság elmélyítéséhez kíván hozzájárulni. Templom épül Csongrádon Csongrád ezer lakosú Bokros városrészében a helyi baráti kör és a Templomért Alapítvány szervezésében és támogatásával templomot építenek. Eddig a szentmiséket az iskolában, később pedig egy lakóépületből kialakított kápolnában tartották. Az új templom építését a lakosság szorgalmazta; létrehozták a Templomért Alapítványt, s a napokban hozzákezdtek az építkezéshez. A terveket helyi építész, Tulok István készítette. A telket az önkormányzat adta az építéshez, a költségekhez a szeged-csanádi egyházmegye is jelentősebb összeggel járult hozzá. Kultúr-forgácsok külföldi díja A Kultúr-forgácsok című Forgács Péter rendezte produkció Saint-Gervais díjat nyert Genfben. Ebben a svájci városban rendezték meg az ötödik International Video Week Saint-Gervais nevű fesztivált. A díjazott alkotás a Magyar Televízió Friz Produceri Irodájában készült. Kiadják Fekete István ismeretlen regényét Legnagyobb szenzációja lehet a téli könyvújdönságok- nak egy eddig ismeretlen Fekete István-regény: a Magasles. A Tüskevár írójának ezt a művét az Officina Nova kiadó jelenteti meg karácsonyra. A Magasles érdekessége, hogy az ismeretlen regényt — a népszerű író halála után — Fekete István keresztfia fejezte be. Az említett regényen kívül az Officina még más művekkel is meglepi ifjú olvasóit. Nagyváradi színház játszik Budapesten A nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata vendégszerepei szombaton Budapesten. Tamási Áron Ördögölő Józsiás című művét mutatja be a Nemzeti Színházban délutáni és esti előadáson. A felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt szóló költői játékot ezúttal Novák Ferenc állította színpadra. „Szabad este” a Sportcsarnokban Akár zenei fesztiválnak is felfogható rendezvényt tartanak a budapesti Sportcsarnokban, s ezen Bródy Jánostól Gregor Józsefig, a Magyar Állami Operaház zenekarától és baletművészeitől a Kis Bihari Táncegyüttesig a magyar zene- és táncművészet repre- zentánsaiadnak műsort. Ezt egyetlen gondolat, a szabadság eszméje fonja füzérré. A látvány tervezője Rajk László. t í
