Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-30 / 253. szám
1993. október 30., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 Színészek korhű ruhában az ünnepségen Újra helyén a „Szabadság” Ismét a helyén látható Washingtonban a 130 éves bronzszobor, a „Szabadság”. A kezében kardot és pajzsot tartó nó'alakot az amerikai polgárháború idején, 1863-ban helyezték el a Capitolium száz méter magas kupoláján. Akkor kötelek és gőzenergia segítségével emelték a helyére, most egy helikopter eresztette le — elegánsan — az arccal kelet felé forduló szobrot a kongresz- szusi épület kupolájára. A „Szabadság”^ májusban távolították el a helyéről, hogy felújítsák. A hét és fél tonna súlyú, hat méter magas szobor ünnepélyes visszahelyezésén hagy tömeg vett részt, élén Clinton elnökkel és a kongresszusi vezetőkkel. Az ünnepség során Rita Dove költőnő elszavalta az „Amerika, te nagyszerű” című verset, korabeli ruhákba öltözött színészek pedig megelevenítették azt a pillanatot, amikor George Washington 1793. szeptember 18-án lerakta a Capitolium épületének alapkövét. Beszámolók emlékeztetnek rá, hogy a „Szabadság” visszatérése beletartozik az alapkőletétel 200. évfordulójának ünnepségei sorába. Szeptember 18-án azért nem kerülhetett sor a szobor visszahelyezésére, mert a kongresszus szabadságon volt. Clinton elnök beszédében hangsúlyozta: „Kétszáz esztendő elteltével azzal tartozunk ennek a nagy országnak, hogy biztosítsuk, hogy újabb 200 év múlva is itt álljon ez az épület és utódaink is itt lehessenek újbóli megünneplésére”. Tíz honatya javaslata a Westminster-palotában Lesz-e macskája az angol alsóháznak? Az angol alsóházban azon vitatkoznak ezekben a napokban, hogy „örökbe fogadja- nak-e egy macskát”, tekintettel arra, hogy a nyári szünet alatt az épületben igencsak elszaporodtak az egerek. Tíz honatya javaslatot terjesztett elő, amely indítványozza az alsóház macskájának „alkalmazását”, ez ugyanis „elősegíthetné a komoly politikai vitákat megzavaró egerek kipusztítását” — jelentette a Reuter. Dennis Turner munkáspárti képviselő konkrét indítványt tett: kijelentette a The Times- nek, hogy „Tibby nevű macskám anyai örömöknek néz elébe. Hajlandó vagyok megajándékozni a Westminster palotát egy vagy két kiscicá- val, hogy hozzájáruljak ennek a kényes problémának a megoldásához.” Csapi helyett forrásvíz kell a pizzához ízeire mondják: na végre! A városalakítás során egyre több üzlet nyílik Marcaliban. Itt cukrászda, ott étterem. A vélemények megoszlanak. Van aki azt mondja: de jó. Van, aki azt: már megint? A Fő utcán levő pizzériáról megegyeznek a vélemények: na végre! Az ötletről és a megvalósításról Szentes Lajos üzletvezetőt kérdeztem. — Amikor az üzletet megpályáztuk és megnyertük, a pizzasütés ötletét a fűtés adta. Volt egy kályha, amiből a kemence lett. Olasz tanulmányutak révén lett a kemence teljesen hű mása az eredeti olasz pizzasütő-kemencének. Sajnos, a receptet már nem tudtuk egy az egyben átvenni, hiszen hazai alapanyagokkal kell dolgozni. Mindenképp az volt a cél, hogy az olasz ízeket adjuk vissza. Hosszas kísérletezés eredménye az, ami ma a vendégek elé kerül. A csapi víz például nem felelt meg, ezért forrásvizet kellett szerezni. Minden apróságra figyelni kell az igazi olaszos íz eléréséhez. Szeretnék minél különlegesebb ízeket a pizzára, amire legnagyobb meglepetésemre igény is van, és egyre többen keresik. A legkedveltebb pizza a „tenger gyümölcsei”; tintahalból, polipból, rákból és kagylóból áll. — A legnagyobb elismerést akkor kapta, amikor az olasz vendégek mondták: ez a pizza sokkal finomabb, mint amit otthon valaha is ettek. — Szeretném, ha minél többen megismernék más országok ízeit, ételkülönlegességeit. Első nekirugaszkodás a görög gyros, amely hasonló a hamburgerhez, csak pácolt, grillezett húsdarabkákból áll, fűszeres, kapros, joghurtos mártással leöntve. Nem juthatunk el a világ minden tájára, hogy megismerjük fűszereiket, ízeiket, ezért haza kell hozni azokat. Még mindig elég sokan félnek az új ízektől, pedig „a puding próbája az evés!” Szalai Erika Miniatűr Korán Indiában Indiában található a világ legkisebb Korán-másolata. Aziz Ul Rahim Hana indiai üzletember állítása szerint a magánkönyvtárában őrzött minden muzulmán számára szent könyvecske vastagsága nem éri el az egy centimétert, hossza pedig a 3,5 centimétert. A Korán-másolat 735 oldalas, és tulajdonosa harminc évvel ezelőtt egy barátjától kapta, aki Franciaországból hozta a nem mindennapi ajándékot. Arra a kérdésre, hogy eddig miért hallgatott könyvtárának különleges darabjáról, az indiai üzletember úgy nyilatkozott, hogy egy madraszi gyűjtő felháborító nyilatkozata késztette színvallásra. Honfitársa ugyanis azt híresztelte, hogy az ő birtokában van a kézzel írt legkisebb Korán-másolat a világon. A két vetélytárs ügyében most a Guinness rekordok szakértőire vár a döntés: melyikük nevét örökítsék meg a rekordok könyvében. SZEK/tÄPONT OPTIKA FIGYELEM! A Szempont Optika értesíti kedves régi és új vendégeit, hogy üzletét Megkezdte a legújabb típusú, kiváló minőségű lágy kontaktlencsék rendelését és forgalmazását.- Ugyanitt kontaktlencse ápolószerek és tartozékok is kaphatók.- Szemüvegkészítést továbbra is rövid határidőre vállalunk. -Bőséges keretválaszték, gyors minőségi munka. KOMPUTERES SZEMVIZSGÁLAT ÉS SZAKORVOSI RENDELÉS: Dr. Bazsika Mária hétfő 9-17 óráig, kedd, szerda, csütörtök: 9-12,30 óráig Or. Laskai Hona kedd, csütörtök, péntek: 15-18 óráig Cím: Kaposvár, 48-as Ifjúság u. 48. (Füredi úti csomópont) Tel.: 82/310-721. Üzlet nyitva tartás: hétfőtől-péntekig: 9-18 óráig (23011) Németország felhördült, Törökország perli Kié lesz „Priamosz kincse”? Schliemann megtalálta, Oroszország birtokolja, de nem döntötték el: mégis kié „Priamosz kincse”? A legendás Trójából származó, többezer éves, felbecsülhetetlen értékű, „lélegzetelállító” szépségű, titokzatos aranylelet... A vita egy interjú kapcsán lángolt fel újra: Jevgenyij Szi- dorov, a kulturális ügyek orosz minisztere nemrég a Lityera- turnaja Gazetának kijelentette, hogy a jelzések és a sej- tetések után ő meg is bizonyosodhatott a múlt század végén Kis-Ázsiában, Trójában talált kincsek létezéséről. „Láttam Priamosz kincsét — mondta. — Kezemben tartottam a matt fényű aranyedényeket. Szerényeknek tűnnek, ám évezredek melegét és energiáját sugározzák. Léleg- zetelállítóak.” Az interjú olvastán Berlinben, Athénban és Ankarában nem a lélegzet állt el, hanem a pulzus vert hevesebben. Németország és Törökország ugyanis magának perli a kincset. Görögország egyelőre megelégedne azzal, hogy „Priamosz kincsét” először Athénban állítsák ki: Trója a görög kultúrkör legendás része, végül is görögök hadakoztak Trójánál Heléna miatt, ha hinni lehet Homérosznak... A nyáron Jelcin — Athénban járván — egy beszédében meg is ígérte, hogy a trójai leleteket először Görögországban állítják ki. Berlinben persze felhördültek a hír hallatán. Attól félnek, hogy ha egyszer Athénba kerül a kincs, a görögök többé nem engedik ki a kezükből. A jelcini kijelentést azzal próbálták bagatellizálni, hogy az orosz elnök az ominózus mondat elhangzásakor eltért a leírt szövegtől, kvázi nem hivatalos közlésről van szó. Jelcin amúgyis nyakra-főre tesz kijelentéseket. Egyszer már megbolondította a németeket kotyogásával: azt állította, tudja, hol van a második világháborúban Leningrád-Szentpétervár közeléből Az úgynevezett Agamemnon-maszk az i. e. II. évezredbó'l. A híres aranyleletet Schliemann találta meg elrabolt Borostyánszoba. Kincskeresők raja kutatott utána a türingiai Jonas völgyben, a legcsekélyebb eredmény nélkül. Törökország a „földjog” alapján formál igényt a görögök kincsére. Trója Törökországban fekszik, van török neve is — Truva —, és Schliemann a kincsek kiszállításával „kultúrrablásf követett el, nem is biztos, hogy volt szállítási engedélye. S egyáltalán: rendben voltak-e a papírjai? Heinrich Schliemann, a mecklenburgi papfiú, üzletember, nyelvzseni — 15 nyelvet ismert —, az antik világ megszállott rajongója, görög feleséggel, természetesen minderre már nem válaszolhat. 1873-ban ő bukkantak rá a páratlan értékekre. Schliemann a trójai király, Priamosz kincsének vélte az arany- és ezüsttálakat, kelyheket, gyűrűket, láncokat, karperecekét — a mintegy nyolcezer darabból álló gyűjteményt. Kutatók szerint azonban Schliemann minden bizonnyal tévedett: a kincs nem Priamoszé, hanem egy ezer évvel korábban élt királyé. A zsákmány kalandos utakon jutott el Athénba, ahol Schliemann villát építtetett, s ötvenezer aranyfrankot fizetett a törököknek azért, hogy a kincs egyedüli birtokosának ismerjék el. Később „Priamosz kincsét” a német népnek ajándékozta; a birodalmi fővárosban, Berlinben kellett volna őrizni „örök időkig”. Az „örök idők” a második világháború végéig tartottak, amikoris a szorongatott Berlinből megpróbálták rejtekhelyekre juttatni a műtárgyakat. A kincs azonban szovjet kézbe került, aztán titkos raktárakba. Most úgy tűnik, az oroszok elhatározták, hogy megnyitják a raktárakat, ám a lelettől nem szívesen válnának meg. Szi- dorov ugyanis homályosan úgy fogalmazott, hogy a sok-sok aranyat és ezüstöt visszajuttatják „az emberiségnek”. „Priamosz kincsét” először a moszkvai Puskin múzeumban állítják ki. Nem holnap, mivel a kutatási munka, az előkészület állítólag két évig is eltarthat. S. K. F. Hogyan éltek Írországban -ötezer éve? Történelmi titkok öt lépcsőfokon A látogató Nyugat-íror- szág egyik szélfútta mocsarában elképzelheti, hogy milyen lehetett az élet Európa peremén ötezer évvel ezelőtt. Seamas Caulfield archeológus Ceide Fieldsben fedezte föl a titkot, miután fúrásokat végzett a mocsár területén. Kőfalat talált, amelyet 50 évszázaddal ezelőtt építettek az akkori földművesek. Caulfield és az ide érkezők a fal segítségével öt lépcsőfokon hatolhatnak be a történelem titkaiba. Az első fokon a látogató megkövesedett növényeket talál, amelyeket akkor ültettek, amikor a vikingek elö- zönlötték Írországot. A következő lépés Krisztus korába visz, a harmadik pedig a kelta harcosok világába, amikor Róma és Athén kis város volt csupán. A két utolsó lépcső még messzebb visz az időben, s arra utal, hogy Ceide Fields már elhagyott volt az egyiptomi piramisok megépítése előtt. Ceide Fields — gael nyelven lapos tetejű dombot jelent — már az első két hónapban 25 ezer turistát vonzott. A hatóságok gyorsan fölépítettek egy turistaközpontot, amelynek létesítéséhez az Európai Közösség csaknem 4 millió fontot adott. A kőkorszakbeli földművesek kiirtották a sűrű fenyőerdőt, és 2501 ezer tonnányi követ cipeltek a helyszínre, hogy bekerítsék földjeiket. — Kitűnően művelt földek voltak ezek, amelyeken 500 farmer élt és dolgozott egy összefüggő birtokon — mondta Caulfield a Reuter brit hírügynökség tudósítójának. Békés élet folyt a birtokon. Azután következett a „lassú Pompei”. Miután elpusztították a természetes védelmet nyújtó erdőt, egyre könyörtelenebb rombolást okozott az eső, amely mindennapos Írországnak ezen a táján. Nem lehetett többé megművelni a földet, a farmerok eltávoztak, és elhatalmasodott az ingovány, vastag tőzeggel borítva el a földeket. A tudósok szerint ezer hektárnyi területet kellene feltárni. — Az az iram, amellyel dolgozunk — mondta Caulfield —, azt jelenti, hogy újabb ötezer évre lesz szükségünk, amíg mindent megtalálunk. Addigra a mocsár vissza fogja követelni azt a helyet, ahol a kutatást elkezdtük. EUROMÍTOSZOK A BRIT SZIGETEN Ferde uborka és kötelező pelenka Nem, nem, az Európai Közösség nem kívánja betiltani Nagy-Britanniában az édes ferde uborkát (ami a britek szerint a legízletesebb a gyakran majszolt szendvicseken). Nem, az EK nem gyakorol nyomást Londonra, hogy a halászhajókon a tengerészek hajhálót viseljenek (mi van, ha kopasz?) és kötelező legyen az óvszertartás a fedélzeten. Ilyen és ehhez hasonló cáfolatok olvashatók a nemrég a brit külügyminisztérium által megjelentetett, talán „Ellen-Euromítoszok” címmel fordítható 16 oldalas brossúrában. Az EK hosszú ideje majdhogy kiapadhatatlan forrása igencsak meghökkentő híreszteléseknek. Ám a tények kevésbé fes- tőiek és szenzációsak — olvasható egyebek között a Douglas Hurd brit külügyminiszter által írt előszóban. A könyvecskét 20 ezer példányban nyomtatták és különféle brit hivatalokban, fogyasztóvédelmi szervezetekben osztják majd szét. A kiadvánnyal akar a londoni külügyi tárca ellentámadást indítani és talán véglegesen győzni a közös Európa-építést ellenző legendák táplálóival szemben. A „Brüsszeli Monstrum” ellen ágálok ugyanis olyanokat is terjesztettek, hogy az EK a tisztaság megőrzéséért kötelezővé teszi kisgyerekek számára pelenka viselését a tengerparti üdülőövezetekben. Kitaláció, hogy első osztályúnak minősítik az egyenes kígyóuborkát —, mivel azt könnyebb ládákba rakni — a ferdével szemben. Az „Ellen-Euromítoszok” 40 „nem-et” tartalmaz — egyelőre. A szigetországban feltehetően jóval több bárgyúság kering az Európai Unió hátrányairól.
