Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-30 / 253. szám

1993. október 30., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Jónás és Jézus Siófokon Negyventagú kórus és ze­nekar érkezett Siófokra. Az ország különböző települései­ről jött énekesek és zenészek a Balaton-parti város evangé­likus templomában adnak hangversenyt: ma délután egy órakor a Jónás és Jézus roc­koratóriumot mutatják be. Felújították az orvosi rendelőt Nagycsepelyen felújították, illetve átalakították az orvosi rendelőt. Az intézmény renová­lására és az új berendezései tárgyakra a helyi önkormány­zat félmillió forintot költött. Díszpolgár-avatás Szóládon A szóládi polgármesteri hiva­talban ma adják át Csatób Sán- dorné Hegedűs Piroskának a „Szólád díszpolgára,, kitüntető oklevelet. Csató Sándorné a község nyugdíjas tanárnője, aki évtizedekig oktatta, nevelte a helybeli apróságokat. Aranylakodalom Szőlőskisalkon Ötven éve esküdött egy­másnak örök hűséget Szőlős­kislakon Budai György és Bíró Erzsébet. A házaspár most tartotta aranylakodalmát két gyermekük, négy unokájuk és a rokonság körében. Nem fogad gépet a kiüti repülőtér A siófok-kiliti repülőtér a hé­ten fogadta az utolsó külföldi gépeket. Mostantól — amíg az időjárás lehetővé teszi — csak sárkányrepülés és vitorlázó- repülés folyik. Nemzetközi gépforgalom számára a kifu­tópályák megnyitását a jövő év májusára tervezik. A Adándiak látogattak Komáromba Együttműködési megállapo­dást kötött még a tavasszal a szlovákiai Komárom ipari isko­lájával az ádándi Fekete Isvtán Mezőgazdasági Szakiskola. A szlovákiai fiatalok az ádándi is­kola kastélyépületében nyaral­tak két hétig, és cserébe kifes­tették az iskolát. Az ádándiak nemrég viszontlátogatást tet­tek Komáromban. Üzletvezetők képzését támogatja a Kisosz A siófoki Krúdy Gyula Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában és Szakmunkásképző Intézetben hetven vendéglátó-üzlretve- zető és negyven kiskereske­delmi boltvezető szakképzése folyik. A jövő vállalkozót készí­tik fel, hogy megállják a helyü­ket az az üzleti életben. A Ki­sosz Somogy megyei szerve­zete a munkanélkülieknek személyenként ezer forintos támogatást biztosít.. Ketten már bejutottak a konzervatóriumba... Egy földvári kislány Bartókkal álmodik Andrea zenetanárnak készül — Napi három óra gyakorlás zongorán Él Balatonföldváron egy kis­lány, aki jóideje Bachhal, Haydnnal, Chopinnal és Bar­tókkal álmodik. Somogyi And­reát a szakemberek nagyon ígéretes tehetségnek tartják, nem lepődött meg tehát senki, hogy zenei szakközépiskolába jelentkezik majd a 8. osztály el­végzése után. Hat esztendeje zongorázik, s több hónap óta készül a felvételire a már emlí­tett szerzők műveivel.' A meg­hallgatásra, ahol felmérik, hol tart a munkában, holnapután kerül sor Veszprémben. Az ifjú művészpalánta az utolsó gya­korlások egyikén nyilatkozott a Somogyi Andrea készül a veszprémi meghallgatásra Somogyi Hírlap munkatársá­nak. — Mennyire vagytok jó bará­tok: te, meg a zongora ? — Mindennap találkozunk, s együtt töltünk két-három órát. Hétvégeken többet is. — Akkor leírhatom, hogy mindent megteszel annak ér­dekében, hogy sikeresen felvé­telizz? Hallgatás a válasz. Csak mestere, Kapusné Dojcsák Edit bólint. — Választottál kedvenc szerzőt, akinek a művei külö­nösképp tetszenek? — Nem. De olyat sem tudok mondani, akit nem szeretek. — Az osztálytársaid nem ug­ratnak, hogy miközben ők a fi­úkról, lányokról csevegnek, moziba mennek, te a billentyű­ket vered? — Elfogadnak a társaim, úgy érzem. — Balaton-parti létedre job­ban járnál, ha pincérnek vagy szakácsnak tanulnál. — Én zenetanár szeretnék lenni... A felvételi anyagát úgy állítot­ták össze, hogy Andrea fölvil­lanthassa sokoldalúságát, megmutathassa erényeit a szi­gorú zsűri előtt. Négyszeres a túljelentkezés! Persze nem menne csupa idegen közé hi­szen — ami a pedagógusok jó munkáját dicséri — Földvárról ketten már bejutottak a konzer­vatóriumba... Czene Amerikai minta — összefogással Fórumot teremtenek a siófoki vállalkozók Hatmilliós plusz bevétel adóbefizetésekből Szerényen vallott a lakosság, de eredményes volt a felderítés Legtöbbet az idegenforgalom után fizettek Szemesen Balatonszemes képviselőtestülete egyhangúlag nyugtázta Széles László jegyző adóigazgatási feladatok ellátásáról szóló tájékoztatóját. A település idei költségveté­sében bevételként 15 millió fo­rintot terveztek adókból, ezzel szemben szeptember köze­péig több mint 21 millió forint gyűlt össze a befizetésekből. (Az összegnek több mint felét az idegenforgalmi adó teszi ki.) A hatmillió forintos plusz bevé­tel — Széles László szerint —• annak (is) köszönhető, hogy az igazgatási feladatokat ezen a területen két jól képzett, ta­pasztalatokkal rendelkező munkatárs végzi. Hosszú Fe­renc és Györki Józsefné külö­nösen remek eredményeket ért el a felderítés terén. A bevallások szerint például hárommillió forintot kellett volna fizetnie a lakosságnak építményadóként, az ellenőr­zések során viszont felderítet­ték: 6.4 millió forint jár az ön- kormányzatnak. A jegyző arra is javaslatot tett, hogy a követ­kező költségvetési évre cél­szerű lenne kidolgozni az ösz­tönzési rendszert, ami a felde­rítések további hatékonyságát segítené. Szó esett arról is: az adói­gazgatási feladatok során fel­merültek elkerülhető, bosz- szantó problémák, melyek az állampolgárokat nyugtalanít­ják. Túlnyomórészt a számító- gépes feldolgozásból, a gépre- vitel pontatlanságából eredtek a később jelentkező helyesbí­tések, visszautalások, felszólí­tások. Mára az összes adatot pontosították. Hogy mire használják fel a település gazdái a plusz bevé­telt? Széles László elmondta: a közművek lefektetése után a település közútjainak, járdái­nak rendbetételére, a felszíni csapadékvíz elvezetésére vál­lal kötelezettséget az önkor­mányzat. A hatmillió forintot is a településkép formálására használják föl tehát, s ez ami egyformán szolgálja az állandó lakosság és az üdülőtulajdo­nosok érdekeit. C. A. Siófokon amerikai minta alapján kezdődött meg a helyi vállalkozók klubjának szerve­zése. Kötetlen találkozási le­hetőséget biztosító fórumot szeretnének teremteni ezzel az alapítók, s ez a város gaz­dasági életére hatással lehet. Nem csekély, 6o ezer forint az éves tagdíj. A bevételből neves külföldi és hazai elő­adók tiszteletdíját fedezik majd; őket havonta két alka­lommal hívják meg, hogy a magyar gazdaság egészét, a Balatont vagy a várost érintő aktuális kérdésekről tájékoz­tatást adjanak. Új tag csak a régiek ajánlása alapján nyer­het felvételt, szigorú szem­Siófok központjában, a vásár- csarnok mellett van a Mega-City áruház. Az utóbbi évek során csökkent a forgalma, ezért az üzletek egy részét bezárták. Az utóbbi hetekben átépítési mun­kák kezdődtek. Borsos László ügyvezető igazgatót kérdeztük: — Mi lesz az épületkomple­xum sprsa? — Új kezekbe került az áru­ház; más befektetőkkel össze­fogva megvásároltuk a régi tu­pontok szerint, hiszen a cél elsősorban azoknak a mene­dzsereknek, üzletemberek­nek és kereskedőknek az összefogása, akik gazdasági befolyásuk révén a politikai döntéshozásra is hatást kí­vánnak gyakorolni. Az első meghívott vendé­gek között olyan politikusok, illetve gazdasági szakembe­rek szerepelnek, akik a Sió­fok számára kínálkozó alter­natívát mutatják be. Hogy az amerikai modell életképes lesz-e a hazai viszonyok kö­zött, a jövő dönti el. A Bala­ton-parti város jó terepnek tűnik a kísérlet számára. C.A. lajdonosok részét. Azt tervez­zük, hogy az eddig 500 négy­zetméteren levő sport- és játék­osztály területét csökkentjük, a műszaki részleg pedig csak szó­rakoztató elektronikát kínál, a nagykereskedelmit megközelítő áron. Vannak üres területek is, amelyekre társat keresnek, vagy partnereket a működtetés­hez. Most tárgyalnak az ajánlat­tevőkkel. O. L. Postaládákat helyeztek el Irmapusztán Képletesen szólva: postafor­dultával igyekszünk továbbítani a kellemes hírt, amelyet Ba- loghné Gyetvai Erikától, az ir- mapusztai írisz klub elnökétől kaptunk. Mint írta, nagy öröm érte a kis település lakosságát: a Pécsi Postaigazgatóság eleget tett végre immár egy éve előterjesz­tett kívánságuk, s postaládákat helyezett el náluk is. A bogiári posta kézbesítője odaviszi na­ponta a küldeményeket. Emellett lehetőség van a posta személyes átvételére, il­letve totó-lottó, bélyegek és új­ságok vásárlására is. Megújul a siófoki Mega-City áruház „Amíg nem kárpótolnak, bérmunkában kell dolgoznom” Linda és Baba a szőlőtőkék között Nem tart bikát a kőröshegyi gazda — Messziről jött emberek felverik az árakat Tüled! Haa! Hee! Eriggy! — A kőröshegyi szőlőhegy csöndjét előbb csak e fojott hangok verték föl, kisvártatva aztán prüszkölés hallatszott, s egy ló bukkant ki a szőlőtő­kék közül. Mögötte a gazda szorongatta az eke szarvát. Papp Dezsőnek hamar meg­eredt a nyelve, amikor mun­kájáról faggattam. Legelőbb persze azt magyarázta el, hogy „lóul” a fura szavak azt jelentik:jobbra, balra, állj, in­dulj. — Várok a kárpótlási föl­dekre, de még nem adják — panaszkodott. — Nem értem ezt, hiszen másutt már a harmadik árverésen is túl vannak. Nálunk meg nem tör­ténik semmi. — Mi lehet ennek az oka? — A szárszói termelőszö­vetkezethez nyolc település tartozott. Őszöd meg Sze­mes kilépett a közösből, az­tán most a földalapok kijelö­lésén-vitatkoznak. De hogy a kőröshegyieknek miért kell várniuk, nem tudom. Nézzen csak körbe: gazos az egész határ! — Mennyi földet vár vissza? — 65 aranykoronám van, fogalmam sincs, hogy mire lesz elég. Meglehet: nem jut majd annak, aki a saját jus­sát akarja vissza, mert messziről jött emberek na­gyon felverik az árakat. Ad­dig is bérmunkát vállalok — mutatott a szőlőre, amit ép­pen beszántott. — Sajátja nincs? — De van. Vetek abba mindenfélét. Búza, rozs, lu­cerna terem főképp, mert kell az abrak az állatoknak. Két lovat meg két csikót nevelek. Tartottam bikákat is, de amíg nem alakul annak normáli­san az ára, nem foglalkozom vele. Legutoljára is egy év el­teltével kaptam csak meg a pénzemet, mert tönkrement a Kaposvári Húskombinát. — Nagy a konkurrenciája? — rúgtam odébb egy sáros göröngyöt. — Á, dehogy! Négyen ha vagyunk a faluban, akik bérmunkában szántunk, ve­tünk. Nehéz munka ez, nem­igen szereti senki. Én is már csak egy évig csinálom, az­tán befejezem. Odavan a kezem, a lábam, elmegyek nyugdíjba. Dolgozni fogok, persze, de nem ilyen sokat. — Jó nagy hasa van en­nek a lónak. — Hála Istennek — pas- kolgatta meg Linda hátát Papp Dezső. — Csikót vá­runk négy hónap múlva. — Meg a Babában is kispaci van — mutatott a spediter- kocsiról szénát ropogtató Lindával szánt a gazda, a kőröshegyi szőlőben kanca felé. Egyszer az egyik dolgozik, aztán a másik, hogy pihenhessenek. Csak maga­mat nem tudom felesbe vál­tani... Czene Attila

Next

/
Thumbnails
Contents