Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-30 / 253. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. október 30., szombat Rektori konferencia Veszprémben A felsőoktatási törvényből eredő kormányrendeletek előkészítésével foglalkozott a rektori konferencia veszprémi ülése. Ezen részt vettek a katonai, a művészeti és az egyházi felsőoktatási intézmények vezetői is. Megvitatták a tudományos doktori fokozat megszerzésének szabályozását és a habilitációs eljárás módszereit. Foglalkoztak a felsőoktatási törvényben előírt kötelező tandíjjal is. A rektorok egyetértettek abban, hogy amíg nincs megfelelő ösztöndíj-rendszer, a tandíj kedvezőtlenül szelektálhat, hiszen sok tehetséges fiatal nem tud majd fizetni. Kétmilliárd forint a kultúrára A Nemzeti Kulturális Alap tíztagú csúcsbizottságának névsora a jövő héten kerül a kultuszminiszter elé. Három héten belül megválasztják a 17 szakmai kuratórium tagjait, majd megtartja első ülését a testület. Azt, hogy a csúcsbizottság melyik kuratóriumnak mennyi pén2t ítél oda, decemberben vagy januárban teszik közzé. A Nemzeti Kulturális Alap pótlólagos forrást biztosít: a korábbi mecenatúrához képest négyszeres ösz- szeget, azaz 1,5-2 milliárd forintot oszt szét. Shaffer Amadeus a Madáchban Peter Shaffer Amadeus című darabjának bemutatójára készül a Madách Színház. A kétfelvonásos drámát Kerényi Imre állítja színpadra. Az előadás érdekessége, hogy Mozart zenéjére koreog- rafált táncjelenetek is helyet kaptak a produkcióban. Salieri szerepét Mácsai Pál, Mozartot Szűcs Gábor, Mozart hitvesét Vasvári Emese, II. József császárt Koltai János alakítja majd. Peter Shaffer — angol szerző — Amadeus című drámájának ősbemutatója a londoni Nemzeti Színházban volt. Paul Scofield alakította Salieri szerepét az 1979-es premieren. Milos Forman irányításával játékfilm is készült a műből, amelyet nyolc Os- car-díjjal jutalmazott az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia. A drámát elsőként a Vígszínház játszotta Magyarországon, a hazai premier 1982-ben volt. Mozart Requiemje hangversenyen Jótékony célú hangversenyt rendezett a budapesti Mátyás-templomban a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Állami Énekkar, s a hallgatóság adományait a Ve- netiáner utcai általános iskola gyenge tehetségű tanulóinak személyiségfejlesztésére, értelmi képességeik kibontakoztatására ajánlotta fel. A koncert műsorán Mozart Requiemje szerepelt Kincses Veronika, Vargha Katalin, Molnár András és Kováts Kolos tolmácsolásában. Vezényelt: Drahos Béla. Kaszinójátékból támogatás Az állástalan újságírók javára ajánlotta fel a Casinos Hungary a Médiahajó ’93 című rendezvény kaszinójátékból származó 125 ezer forintnyi bevételét. Az ugyanezen a rendezvényen tartott árverés 44 ezer forintos bevételét pedig a Heim Pál Gyermekkórház vérellátó osztályának utalja át a Szerencsejáték Rt. Magafont kosarából varázsolja a mesét Lölléről a televízióba A szakmai forum szorgalmazza Bér és költség a közgyűjteményekben — Momma, Momma mesélj! Az aprócska leánygyermek kisszékét maga után húzva szaporázott öreganyja után. Belekapaszkodott a bő parasztszoknya aljába és kikövetelte az újbabb és újabb fabulát. Amikor Momma kötényéből már kihullott az ösz- szes ismert mese, költött helyette újat. Ezek, az életből font ízes történetek voltak a legszebbek. Ides-tova negyven éve már, hogy a Szigetvár melletti, akkor még somogyi kis településen, Hobolban, a 3-4 éves Ölbei Emília kerekre táguló szemmmel hallgatta nagyanyja meséit. Lekötötte a szó ízes szépsége, a cselekmény szerteágazó kuszasága, és nem tudott tőle szabadulni. 20 éve már annak is, hogy a mesemondó, fejkendős kis öregasszony eltávozott abba az ismeretlen világba, ahonnan hajdan a li- dérceket, a tüzes embert idézte meg unokájának. — Amikor öreganyám már elunta a mesemondást, elküldött világot látni. Valahonnan innen indult az én mese iránti olthatatlan kíváncsiságom — emlékezik az családanya, akit nemrégiben a televízió mesemondó-versenyén ismerhe- tettünk meg. Magafont kosárkával a kezében, kicsit sutto- góbbra véve kellemes hangját, varázsolt el bennünket az állatok nyelvét értő juhász történetével. Emőke lánya lett figyelmes a kiírásra, és addig nem hagyott békét anyjának, amíg az kötélnek nem állt. Balatonlellei lakásában, az óriási konyhaasztal mellett hallgathattam ismét. Életéről beszélt, amelyet korántsem csak a mese színes motívumvilága szőtt. . — Ez a terítő, buzsáki mintával van teli — mutatott a szép piros-hímzéses szőttesre. — Hobolban készítették és élő bizonyítéka annak, hogy táj nyelvi leg egy egységet alkot a Balatontól délnyugatra elterülő vidék — mondja, miközben ízes beszédjének eredetéről faggatom. A kaposvári tanítóképző főiskola általános tanítói szakán, pedagógia és rajz szak- kollégiumot végzett tanítónő életét végigkísérte a mese iránti szeretet. S mert némi színészi talentummal is megáldotta az Isten, nem csak olvasta, de mondta, elő is adta a nép ajkán született fabulákat. Főiskolás korában indult a magyar nyelv hetén megrendezett mesemondó-versenyen és már ott kitűnt tehetségével: első helyezett lett. A népművészet ifjú mestere cím megszerzése csábította, de családi életének gondjai nem engedték, hogy tudományos igénnyel lejegyezze népmeséi gyűjtéseit. A pályát is ott kellett hagynia, s fáj a szíve, amikor hajdani tanítványai, akikkel „Löllén” gyakorta ösz- szefut, ugyanolyan szerettei veszik körül, mint hajdanában, amikor az iskolapadban hallgatták meséjét. A nemrégiben Dolbert Ferenc lelkes amatőr által alakított Lelle HaA mesemondó meg a lánya gyományőrző Csoport tagjaként Emőke kislányával együtt őrködik a népi kultúra léte fölött. — Kell-e a mai embernek a mese? — Bizony köll — mondta. — És az is pedagógia, ha csak mesélek, lekötöm az emberek figyelmét. Irmapusztán például olyan élményben volt részem, hogy nem tudom, megismétlődhet-e valaha. Egy kicsiny helyiségben összezsúfolva ültek az emberek. A háromévestől a kilencven évesig. És a hangulat... Semmi másra nem tudom hasonlítani, mint régen, amikor tollfosztás- kor vagy a fonóban összeültek az emberek és meséltek. A pogácsa meg az itóka mellett annyira együtt voltunk, hogy a mese szinte ott született. A közönség sodort magával. Eszményképe Jancsó Adrienne volt... Várnai Ágnes A közalkalmazotti bérrendszer 1994. január 1-jei bevezetését teljes egészében a központi költségvetésnek kell finanszíroznia. Az ehhez szükséges források előteremtésére a Közgyűjteményi és Közművelődési Szakszervezet, számításokkal alátámasztott költségvetési módosító javaslat- csomagot készített. Egy másik tervezetük egy úgynevezett intervenciós alap létrehozását sürgeti, mivel elfogadhatatlannak tartják, hogy a költségvetés nem tervez — immáron harmadik éve — dologi kiadásokat, ugyanakkor jelentős mértékben megnövekedtek az intézmények működési költségei — mondta Vadász János, a KKDSZ országos titkára. A mintegy 20 ezer tagot számláló szakmai fórum a Fővárosi Művelődési Házban tartotta országos értekezletét. A tanácskozáson részt vett a munkaügyi és a művelődési tárca képviselője, valamint számos meghívott polgármester is jelen volt. Vadász János kifejtette: a jövő évi költségvetés nem tervezi a kulturális normatíva növelését és elvonná a költségvetésből a munkahelyi művelődési intézmények támogatását is. Az országos titkár emlékeztetett arra: a szakszervezet nyári tüntetése óta megállapodtak a kormányzattal abban, hogy a költségvetési törvényjavaslatot a kormány úgy korrigálja, hogy abban 1994. január 1. szerepeljen a közalkalmazotti bérrendszer teljes körű bevezetésének dátumaként. A megállapodás azt is rögzítette, hogy az 1993-ban meglévő létszám- és béralapra építve kell bevezetni. Ahol év közben csökkentik az amúgy is minimális létszámot — emelte ki — ott annak arányában csökken a támogatás 1994-től. A megegyezés harmadik fontos eleme volt: minderről írásos előterjesztést készít a kormány. A parlamentben a 1994. évi költségvetés vitájának kezdetén Szabó Iván pénzügyminiszter be is jelentette a közalkalmazotti bérrendszer jövő évi bevezetését, ám írásos javaslatot a Parlament ez ideig nem kapott. Az Országgyűlés megkezdte, majd felfüggesztette a törvényjavaslat vitáját. Szinte ezzel egy időben két képviselő nyújtott be módosító indítványt a közalkalmazotti törvényhez. A módosítás a többi között előirányozza a közép-közalkalmazotti kategória kettéválasztását, az iskolai végzettség szerinti bérbesorolást. Herczog László, a munkaügyi tárca helyettes államtitkára ezzel kapcsolatosan elmondta: korrekciós jellegűek a beterjesztett javaslatok, amelyeket a közeljövőben tárgyalja majd a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa. Kaposvár és Castres diákkapcsolat A franciaországi Castres városában rendezték meg tavaly A víz a jövőnk tükre című, nemzetközi diákkörnyezetvédelmi kongresszust, amelyen bemutatkoztak a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium rajztehetségei is. Rajzai olyannyira megtetszettek a házigazdáknak, hogy még tavaly egy önálló kiállításra meghívták a imnáziumot. Ennek köszönhetően a kaposvári középiskolában kiállítás nyílt a castres-i diákok rajzaiból. A Víz a jövőnk tükre című rajzpályázatra készült anyagot mutatja be a kaposvári gimnázium, viszonzásul mintegy ötven iskolai rajzot küld az iskola a dél-franciaországi városkába. DQKUMENTUMFILM NAGYATÁDRÓL Arcokra írt sorsok Egyelőre csupán „munkacímül” adták a Zimre testvérek a Nagyatádon forgatott dokumentumfilmjüknek a Menekültek megjelölést. Zimre Péter író producerként vesz rész a dokumentumfilm elkészítésében, testvére, a Németországban élő Zimre István az ötlet megvalósítója, operatőre a fiatal, Budapesten élő Mark- ner Károly. A minap fejezték be a forgatást a nagyatádi menekülttáborban. A Zimre testvérek Kaposvárról indultak, itt végezték középiskolai tanulmányaikat a Táncsics gimnáziumban, '56 viharának szele osztotta meg a családot. Zimre Pétert íróként ismerjük, Istvánról azt kell tudnunk, hogy jeles német dokumentarista, aki tavaly Obernhausenban első díjat kapott a sváb kitelepítettek 1947. évi magyarországi hazaérkezését megörökítő alkotásáért. S most Nagyatád... — Rettenetes élmény volt — meséli Zimre István. — Különösen megfogott az, amit a gyerekek körében tapasztaltam. Rajzaik mutatják, milyen lelkiállapotban vannak. Égő házakat, repülőgéproncsokat, lekaszabaolt embereket jelenítenek meg. A felnőttek pedig reménytelenek, nem tudják egyáltalán valaha is hazatér- hetnek-e? Interjúkat készítettünk a tábor lakóival, akik föltárták a lelkűk mélyét. — Képileg hogyan fejezhető ki mindaz, amit a nagyatádi menekülttáborban tapasztalt? — Az arcok mesélnek. Sorsuk az arcukra van írva. Sokan magukkal hozták azokat a tárgyaikat, emlékeiket, amelyek szintén kifejezőek, különösen megragadtak azok a fényképek, amelyek a borzalmakat tárják elénk. így egészen mozgalmas képsorokat sikerült felvennünk. Zimre Péter: — A film mint egy triptichon áll össze. Az első stáció, vagy nevezzük résznek, a gyerekekről szól, a középső a felnőttek sorsát, jövőképét tárja föl, a harmadik pedig azokat a menekülteket mutatja be, akik sebesültként érkeztek a pécsi kórházba. Ők főképp bosnyákok. — Miért épp a nagyatádi menekülttábort választotta dokumentumfilmje helyszínéül, témájául? — A világon nagyon sok helyen fogathatnánk hasonló témában. Sajnos a menekültügy előtérbe került ebben az évszázadban az egész világon. Nekünk filmeseknek, ez egy befejezhetetlen forgatás. — Magyar, vagy tágabb, európai szemmel kísérte figyelemmel a nagyatádi menekültek helyzetét? — Mivel Kaposváron nőttem föl, egy kicsit magyar szemmel, de mivel hosszab ideje élek Németországban, más horizontról is figyeltem a menekültek sorsát. Lindauból, ahol élek, több segélyszállítmányt bocsátottunk útra Nagyatádra és más menekült- táborokba. A világ fogott ösz- sze ezekért az emberekért. Forgatás a táborban Magyarország nagy terhet vállalt, ám a népek igyekeznek enyhíteni rajta. — Mikor láthatjuk a filmet? — A vágást a budapesti Bohák TV-stúdióban végezzük. A felvett anyagból többet szeretnénk kihozni, mint egy riportfilmből, a képek önmagukért beszélnek. Elsőként a nagyatádi menekülttáborban tervezzük bemutatni, de már érdeklődött a BBC is és számos európai tv állomás számot tart munkánkra. Horányi Barna Bravúros beugrás a Zürichi Operában Szendrényi Katalin, a Magyar Állami Operaház magánénekese október 10-én, vasárnap este óriási sikert aratott bravúros beugrásával Svájcban, a Zürichi Opera színpadán. Az Interkoncert budapesti irodája a külföldön történt megbetegedés miatt csak két nappal korábban, pénteken továbbította a felkérést a művésznőnek... Szendrényi Katalin neve jól ismert a svájci közönség előtt. Verdi A végzet hatalma című operájának Leonóra szerepét többször is énekelte már olaszul a Zürichi Operában. A telt ház előtt, óriási sikerrel szereplő művésznő hazaérkezése után néhány órával telefonon elmondta: — Megható volt a közönség lelkesedése. Az előadás végén állva tapsoltak, ami rendkívül nagy sikernek számít külföldön. Ugyancsak nagy örömömre szolgált, hogy Polgár Lászlóval énekelhettem egy színpadon, aki Guardian szerepét alakította.
