Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-28 / 251. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. október 28., csütörtök Korszerűsítés a növényolaj gyárban Korszerűsített nyersolajfi­nomító üzemrész, valamint új étolajpalackozó gépsor kezdte meg működését a Cereol Nö­vényolajipari Rt martfűi gyárá­ban. Az 1,6 milliárd forintos beruházással a világon ma ismert legjobb technológiákat honosították meg. A számító­gépek vezérelte munkafázis során vegyszerek nélkül, fizi­kai módszerekkel készül el a finom ítvány. A természetes el­járás bevezetését üzleti érdek motiválta, hiszen a martfűi gyár a hazai igényeknél többet termel, és az importpiacokon csak az igényes gyártmányok kelendők. A nem PVC-ből, hanem a környezetet nem szennyező műanyagból, úgy­nevezett PET-ből gyártják. Tároló a kiégett fűtőelemeknek Halaszthatatlanná vált a Paksi Atomerőműben kiégett fűtőelemek elhelyezésére szolgáló átmeneti tároló meg­építése. A munkát a jövő év májusában kezdik meg, s a terv szerint 1995 márciusában már üzembe helyezik a táro­lót. Paks a fűtőelemeket — a reaktorban nukleáris folyamat révén hőenergiát adó kazettá­kat — továbbra is Oroszor­szágból kapja és az elhasz­nált, kiégett kazetták ugyan­oda kerülnek vissza. Amerikai állat­orvosok hazánkban Úgy tűnik nem lesz akadá­lya, hogy Magyarország nyershúst, esetleg élőállatot exportálhasson a jövőben az USA-ba. A hazánkban tartóz­kodó amerikai állategészség­ügyi delegáció ugyanis látoga­tása során kedvező tapaszta­latokat gyűjtött a magyar állat­egészségügyi helyzetről. A magyar állategészségügyi szakember szerint a széles körű vizsgálatok eredménye­ként nemcsak az USA, hanem más államok, így például Ka­nada, Ausztrália vagy Japán piacai is megnyílhatnak a ma­gyar nyershús- és élőállat ex­port előtt. Az USA szakembe­rei nemcsak a magyar állatál­lomány száj- és körömfájás-, hanem a sertés- és baromfi­pestis, továbbá a leukó- zis-mentességét is megvizs­gálták. Ügyfélszolgálati AVÜ-irodák Az Állami Vagyonügynök­ség minden megyeszékhelyen ügyfélszolgálati irodát rende­zett be, s ezek október végétől széles körűen tájékoztatják a lakosságot a privatizációs ügyekről. Az országos számí­tógéphálózatba bekapcsolt irodáktól információk szerez­hetők be a privatizáció előtt álló cégekről. A helyi szakér­tők tanácsokat adhatnak a hozzájuk fordulóknak egyéb kérdésekben is, például ab­ban, hogy miként érdemes felhasználni a kárpótlási je­gyeket. Húscéhek Már idén, de legkésőbb a jövő év elején elkezdődhet a hazai vágóhidak felülvizsgá­lata az állategészségügyi és környezetvédelmi követelmé­nyek alapján történő felül­vizsgálata. Ezt Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtit­kára ismertette a Húsipari Üzemek Egyesülésének (Hús­céh) és a Magánvállalkozó Húsiparosok és Húskereske­dők Szövetségének (Iparos- Húscéh) szerdai közös szak­mai napján. Két és félmilliárd dollár a külkereskedelmi mérleg hiánya Exportapály Keleten és Nyugaton A szokásos negyedéves külgazdasági miniszteri sajtó- tájékoztatónak volt azonban még egy apropója. Mint tudott, szeptemberben a kormány egy csomagtervet dolgozott ki a külkereskedelmi mérleg javí­tására. „Ennek gyakorlati megvalósítása most elkezdő­dik, ezért kell, hogy nyilvános­ságra kerüljön, honnan indul­tunk” — mondta a miniszter. Az adatokból és a miniszteri beszámolóból kiderült: a mélypontról. A jelenlegi, havi 670 millió dolláros exportbevé­tel 230 millióval kevesebb, mint 1992-ben. A magyar kivi­tel minden viszonylatban visz- szaesett, bár a csökkenés el­térő mértékű az egyes reláci­ókban. A fejlett nyugati orszá­gokba irányuló export 29 szá­zalékkal esett vissza, míg, a Kelet-Európába illetve a FÁK országaiba történő kivitel 12-13 százalékkal kevesebb mint tavaly. Ennek oka első­sorban a világban egysége­sen tapasztalható recesszió, és ez azokban az országok­ban a legerősebb, amelyek Magyarország első számú exportcélpontjai. Példának Németországot, Ausztriát és a FÁK tagállamait hozta fel Ká­dár Béla. Ráadásul Magyaror­szágon a többi, ugyanazokon a piacokon tevékenykedő or­szágokhoz képest megnőttek a munkabérek, így a bérmun­kapiacon is kisebb az érdek­lődés irántunk. Ehhez a re­cesszióhoz hozzájárult még az is — tette hozzá — hogy az elmúlt másfél évben a magyar gazdaságpolitika nem volt épp külgazdaságbarát. Azokat az időnként hallható megállapí­tásokat azonban cáfolta, ame­lyek szerint a kormány az utóbbi időben elhanyagolta a külgazdasági kapcsolatokat a volt szocialista országokkal. Mint mondotta: az utóbbi két évben Szlovénia és Románia a legdinamikusabban fejlődő piacunk. Szlovéniába két év alatt 84, Romániába 6-7 szá­zalékkal nőtt a kivitelünk. Az exportcsökkenés 36 száza­léka a mezőgazdasági termé­kek eladásának visszaesésé­ből adódik, további 33 száza­lék pedig a fogyasztási cikkek számlájára írható. Az ipari termékek exportja 20 száza­lékkal csökkent. Szó esett a külföldi működő tőke Magyarországra áramlá­sáról is. Idén eddig közel egymilliárd dollár értékű kül­földi befektetés valósult meg hazánkban, ez mintegy 10 százalékos visszaesés a tava­lyi adatokhoz képest. Egyetlen ágazat tud pozitívumot felmu­tatni 1992-höz képest: az ide­genforgalom. A tavalyi 1,2 mil­liárd dolláros idegenforgalmi bevételt az idei várhatóan 10 százalékkal, mintegy 400 mil­lió dollárral haladja meg. Varga Ottó A SOK CSAPADÉK EGYARÁNT JO ES ROSSZ Somogybán több búzát akarnak vetni Ami tavasztól kezdve sok kárt okozóan nagyon hiány­zott, úgy tetszik, most érkezik meg: megyszerte kisebb megszakításokkal szinte he­tek óta esik. Jó ez, hasznos ez a csonttá száradt földeknek, — hátrányos viszont a most elvégzendő' mezőgazdasági munkák szempontjából. Ha néhány órára ki is süt a nap, nem lehet rámenni a mélyen átázott, sáros földekre. Pedig hát nem kevés idei termés még betakarításra vár, másrészt pedig készíteni kel­lene a magágyat, vetni kellene az őszieket. Kizárólag a mos­tani bőséges esőknek „kö­szönhető”, hogy még mindig mintegy kétszáz hektáron földben a burgonya. A ter­mésre pedig nagy szükség lenne, hiszen az eddigi átlag (14 600 kiló hektáronként) messze elmarad az amúgyis szerény várakozásoktól. Mind nehezebb kiszedni a sáros földből a cukorrépát, jóllehet itt még a feladat kétharmada vissza van: a háromezerhat- száz hektárnyi területből, mintegy ezer hektárral végez­tek. De lehetne említeni az amúgy nem nagy területen termelt szóját is, ahol még kint van a termés fele, és ugyanez az arány jellemző a több mint hétvenhét és félezer hektár kukoricára is. Mint minden őszi betakarításé növényre ál­talában jellemző, a kukorica is „siralmasan” kevés termés- eredménnyel fizet az idén. Az átlaghozam alig haladja meg a négy és fél tonnát. A termelők aggodalma érthető, hiszen ilyen „eremények” mellett kü­lönösen fontos, hogy minél kevesebb veszteséggel kerül­jön biztonságba, amit hozott ez az év. A megyei földművelésügyi hivatalnál a napokban össze­gyűjtött adatok szerint So­Ott, ahol „elbírja” a kombájnt a föld, aratják a kukoricát, sok helyen a helyébe búzát szeretőmének vetni Fotó: Lang Róbert mogyban ez év őszén mintegy nyolcvanháromezer hektárra szándékoznak vetni kalászos növényeket és repcét a gaz­dálkodók. A szándék arról ta­núskodik, hogy az 1992-es mélypont után ismét fellendü­lőben a búzatermelési-kedv, de kisebb mértékben ez jel­lemző az őszi árpára, a rozsra és a repcére is. Az ősziárpa gyakorlatilag már földben, sok helyütt szépen zöldéi. A búza vetéséből azonban még jócs­kán van vissza. A somogyi gazdálkodók úgy tervezték, hogy csaknem ötvenezernyi hektárt vetnek, és ennek még a fele sem kerülhetett eddig a földbe. Sok a munka. A gazdálko­dók megyeszerte úgy mond­ják mindenütt: a bőséges, hasznos „égi áldás” után, most nagyon kéne egy kis napfény, hogy végezhesse­nek a még visszalevő felada­taikkal. V. M. Mindenki számára megnyugtató megoldást Amerikai szenátor a garéi hulladékégetőről Alapozzák semleges szak­értők véleményére a garéi hulladékégetőre vonatkozó döntést — javasolta Irwing Stolberg szenátor; az Ameri­kai Egyesült Allamok-beli Connecticut állam szenátu­sának elnöke, aki a pécsi Zöld Kör vendégeként Bara­nya környezetvédelmi prob­lémáival ismerkedett a me­gyében. A földrajztudós sze­nátor azt javasolta, hogy bíz­zák az UNESCO független környezetvédelmi szekembe- reire a Garé térségében tárolt hatvankétezer poliklórbenzo- los hordó megsemmisítését szolgáló optimális megoldási javaslat kidolgozását. Mint ismeretes, a garéi égetőmű megépítésére vo­natkozó tendert a francia EMC Service cég nyerte el. A kivitelezésre és a mű üzemel­tetésére vegyes vállalatot alapított a hulladék meg­semmisítésére hatóságilag kötelezett Budapesti Vegyi­művekkel. A környező közsé­gek lakói és a zöldek azon­ban ellenzik az építkezést, mert attól tartanak, hogy az égetőmű gazdaságos üze­meltetése később import­szemét behozatalát és béré­getését követeli majd, ami rontaná a környék idegenfor­galmi vonzerejét. Tizennégyezer új vállalkozás három hónap alatt Bár a gazdaságban tovább tart a recesszió, a csődhullám is erősen érezteti hatását, en­nek ellenére továbbra is gyorsan nő a gazdasági szer­vezetek száma. A Központi Statisztikai Hiva­tal legutóbbi jelentése szerint október elején már 80 ezer 918 jogi személyiségű gazda­sági-szervezet — kft, rt, szö­vetkezet, vállalat — működött. A harmadik negyedévben több mint 3600 ilyen új társa­ság jött létre. Ebben az idő­szakban 344 társaság szűnt meg, jóval kevesebb, mint amennyi alakult. Továbbra is elsősorban a kft-k száma nö­vekszik gyorsan. A mintegy 80 ezer jogi sze­mélyiségű gazdasági szerve­zet közül a törvény életbe lép­tetése óta 2972 szervezet el­len indítottak csődeljárást. Ezeknek 67 százaléka gazda­sági társaság, 23 százaléka szövetkezet, 10 százaléka vál­lalat. Eddig 2048 csődeljárást fejeztek be. Közülük 1084 szervezet megegyezett hitele­zőivel, 924-et viszont felszá­molnak. Ezt kell tudni az új lakástörvényről (1.) A lakás- bérleti szerződés tartalma Több százezer állampol­gárt érint az 1994 január el­sejével hatályba lépő új la­kás- és helyiség törvény. Mennyi lakbért fogunk fi­zetni? Kik vásárolhatják meg a lakásukat, és kik nem? Mi lesz a jó és a rosszhiszemű jogcím nél­küli lakáshasználókkal? Kik folytathatják a lakás- bérleti jogviszonyt? Ma kezdődő tizenkilenc részes összeállításunkban ilyen és hasonló kérdésekre adunk választ — a paragra­fusok segítségével. A lakásbérleti jogviszony a bérbeadó és a bérlő között írásban rögzített szerződés­sel, szabad megállapodás­ként jön létre. A szerződés határozatlan és határozott időre szólhat. Ez utóbbi esetben naptárszerűen meg kell határozni azt az időpon­tot, ameddig a lakást bérlik. A fizetendő lakbérben a szerződés megkötésekor kell megállapodni, kivéve ha a lakbért jogszabály hatá­rozza meg. Ebben az eset­ben a szerződés akkor is lét­rejön, ha a felek nem álla­podnak meg a fizetendő lak­bérben. A lakásbérleti jog a lakásra és a lakáshoz tartozó helyi­ségekre egyaránt kiterjed... Eszerint a bérlőnek és a vele együtt lakó személyeknek joguk van a tüzelőtároló (fáskamra, pincerekesz), a padlástér használatára. Ezen túlmenően megilleti őket a közös használatú he­lyiségek — mosókonyha, ke­rékpártároló, szárítóhelyiség, közös vécé, stb... — haszná­latának a joga. Ez a jog ak­kor is fennáll, ha szerződés­ben külön nem rögzítették. (Folytatjuk) Ferenczy Europress A FOTEX RT. Fotócikk-Nagykereskedelmi részlege, vidéki üzletkötőket keres 30 éves korig, KELET-MAGYARORSZÁG és DÉL-DUNÁNTÚL nagyobb városaiból Feltételek: középfokú végzettség, saját gépkocsi, telefon, szakmai gyakorlat és helyismeret előnyt jelent. A fényképes önéletrajzokat az alábbi címre kérjük a hirdetés megjelentetését követő egy héten belül. FOTEX RT. FOTÓCIKKEK NAGYKERESKEDELME 1135 Budapest, Reitter F. u. 45-49. (23479) ( 4

Next

/
Thumbnails
Contents