Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-28 / 251. szám

1993. október 28., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A nyolc forint kilónként már jó árnak számít „Almás” az almapiac... Mintegy 1400 tonna vár még leszedésre — Ausztriába kerül a léalma egy része Kötőtűk mesternői a Masterfil '93 kézikötő-versenyen A pamutfonal ünnepe a nagyatádi cérnagyárban A pulóverek közül is bemutattak néhányat (Fotó: Török Anett) Gázvezetéket építenek Taranyban Elkészült a teljes gázveze­ték hálózat Taranyban. Ennek kivitelezéséhez tizenöt millió forintra volt szüksége az ön- kormányzatnak. A fűtés azon­ban még nem kezdődhet meg: ehhez ki kell építeni a Taranyt Nagyatáddal összekötő ma­gasnyomású vezetéket, ami újabb tizenhatmillió forintos beruházást jelent. Ez nem egyedül a falut terheli, mert erre a vezetékre több község is csatlakozik majd. Az építési munkálatokat megkezdték, így az első szakaszt előrelátható­lag november végén átadják. Útépítés Lábodon kétmillióért Új — úgynevezett sárrázó — út és két összekötő járda épült a közelmúltban Lábo­don. Az útépítés költsége meghaladta a kétmillió forin­tot. Ezzel ez évre véget értek a községben a fejlesztések. Pénzhiány miatt további beru­házásra idén már nem futja. Új tető kerül a szabási művelődési házra Az esős évszak beálltával vált sürgetővé a művelődési ház tetőzetének felújítása Szabáson. A munkálatok gyors ütemben haladnak, ha­marosan helyére kerül az új cserép. A beruházás költsége több mint 1300 ezer forint. Tornaterem épül, a rendelő szépül Mikében Tornateremmel szeretnék bővíteni az általános iskolát a mikeiek. A csarnok megépí­tése több mint 30 millió fo­rintba kerülne. Céltámogatást is remélnek az ügyhöz. Ezen­kívül több mint félmillió forin­tos költséggel kerül sor az is­kola, az orvosi rendelő, vala­mint a község hat szolgálati lakásának felújítására, a kar­bantartási munkák elvégzé­sére. Új járda is épült a falu­ban, mégpedig a lakosság se­gítségével. Az önkormányzat­nak mindössze az építési anyagról kellett gondoskodni, százezer forintos költséggel. A segesdi vasúti átjárónál új szalagkorlát Több mint háromszáz méte­ren helyeztek el szalagkorlátot a segesdi vasúti átjárónál a veszélyes útszakasz egyik ol­dalán. A korábbi védőkorlátot kicserélték és meg is hosz- szabbították — hogy elejét vegyék az esetleges balese­teknek. így az autósok ezen az útszakaszon haladva biz­tonságban érezhetik magukat; figyelmüket a fénysorompó jelzései sem kerülhetik el. (Folytatás az 1. oldalról) A belföldi almapiac bedu­gult, a külföldiek meg szinte bagóért veszik át a gyümöl­csöt. Bár várhatóan nem lesz veszteséges az alma­termelés, a értékesítésért kapott pénz a túléléshez ta­lán elég lesz. A kutasi gazdaság kertje­iben termett alma tárolása mellett maradt szabad ka­pacitás is a hűtőházban. Mint vezetője elmondta, bértárolásra vesznek át al­mát és körtét, illetve magán- termelők gyümölcseit. Most mintegy 500 tonna étkezési alma és 300 tonna léalma található raktáron, de van 80-100 tonnányi körte is. A kertekben 1200-1400 tonna alma vár még lesze­désre — és eladásra. Ha az időjárás engedi, november végéig ezek is ládákba ke­rülnek. Azonban most em­bertelen körülmények ural­kodnak az almásokban: van, ahol „úszómellényben” kell közlekedni. A nagyba­Ipolyi János csokonyavison- tai lakos családi házában az ünnepélyes gázláng gyújtást megelőző napon, kedden már békés meleget ontottak a kon­vektorok. Tegnap délelőtt Domokos István háza előtt gyúlt ki az ünnepi láng a faluban; Hor­váth Sándor polgármester méltatta a Csokonyavisnonta életében jelentős eseményt. Háromszáz lakásig jutott el a vezetékes gáz, folyamatosan jomi kertben már leszedték a fákról az almát, a korpádi- ban csak minimális mennyi­ség „ül” a fán, a kozmái kertben azonban a lesze­dett almát nem bírják ki­hozni a sorokból a sár mi­att... Eddig mintegy 7 ezer tonna almát sikerült eladnia a hűtőháznak. Az ipari al­mából minimálisát tudtak elszállítani feldolgozásra kamionban, vagonokban; ezt Ausztriában értékesítet­ték. Étkezési almára is csak minimális a kereslet. Né­metországba szállítottak 200 tonnányit, s még 50 tonnára van megrendelés. A nagybani piacra nem ér­demes felvinni az étkezési almát, mert annyit kapná­nak érte, mintha léalma lenne. Pedig a termés mennyisége és minősége is jobb volt az idén, mint az elmúlt években. Azonban a nyolc forint kilónkénti ár már nagyon jónak mondható... Tóth Kriszta kötik be a szerelvényeket. A közintézményekbe a jövő év tavaszán jut el a korszerű fű­tőenergia. Az önkormányzat 36 millió forintot költött a beruházásra. A szekszárdi Thermo Kft kivite­lezésében* készültek el a munkálatok. Az 1800 lakosú Csokonya- visonta mellett pénteken Ri- nyakovácsi lakosai is bekap­csolódnak a vezetékes gáz­szolgáltatásba. A Masterfil Pamutfonó Rt nagyatádi cérnagyára pa­mut varró- és kézimunka­cérnák, gépi és szövőcér­nák gyártásával foglalkozik. Két évvel ezelőtt indult az a fejlesztési folyamat, amely a pamut kötőfonalak gyártá­sát célozta meg. Segítséget adott ehhez az is, hogy a cég korszerű gép­parkja a fonal gyártására is al­kalmas. A fejlesztést meg­előző piackutatás bizonyította, hogy a nyugati piacon — így a gyárral kapcsolatban álló né­met cégnél is — nagy az igény a természetes alapanyagú fo­nalra. A nagyatádi gyárnak — Magyarországon egyedüliként — sikerült nyolc fajtájú, a di­Nagyatád önkormányzata rendeletet alkotott az épített és természeti értékeinek védelméről. A település köz- igazgatási területén találha­tók műemlékek, természet- védelmi területek. A képviselő-testület által helyi védelemben részesített értékek megóvását a város minden lakójának köteles­ségévé tette. Nagyatádon egy lakosra 77 négyzetméter zöldterület jut. A legértékesebb a Széc­henyi téri. A védelemre ja­vasolt 45 épületnek majd­vatnak megfelelő pamut kézi- kötő-fonalat kifejlesztenie. Buklanova Larissza, a gyár termékfejlesztő munkatársa elmondta: a magyar piac nem ismeri a pamut kötőfonalakat, s a cégnek fel kell vennie a versenyt a népszerűbb szinte­tikus fonalakkal. A termékek népszerűsítésének egyik ál­lomása volt az a kézikötőver­seny, amelynek a döntőjére tegnap délután került sor Nagyatádon. A cél az volt, hogy a kézimunkát kedvelők minél szélesebb tábora meg­ismerje a természetes alap­anyagú fonalat, s a kötőtűk mesterhölgyei bemutathassák ruháikat. Az elődöntőn 105 modell versenyzett a továbbjutásért, nem a fele itt található. Érté­kes örökség a kisatádi ká­polna. Figyelemre méltó a környéke, hasonlóképp a Táncsics és Honvéd utca kanyargós vonalvezetése, valamint a Gyár utcai „ipszi- lon-elágazó”. Hangulatos városképi elem a simongáti park és a Petőfi tér. Termé­szetvédelmi terület a Dózsa György utcai védett geszte­nyefasor. A védett területe­ket már új önkormányzati táblák jelzik. Sokat ígér a várost át­szelő Rinya völgye és a csónakázótó környékének a döntőn 37 résztvevő 80 mo­dellje mutatkozott be a kifutón — gyermek, család és felnőtt kategóriában. A zsűriben a szakemberek mellett helyet kapott népművelő, iparmű­vész és a Burda Verena mun­katársa is. A nyerteseket ház­tartási gépekkel segítették a szervezők abban, hogy ez­után még több szabadidejük maradjon a kötésre. A ren­dezvényhez támogatást nyúj­tott a csurgói Nagyváthy János Ipari és Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet, amelynek diák manökencsoportja segédkezett a kötött ruhák bemutatásában, és saját divatbemutatót is tartot­tak a pamutfonal ünnepén... T. K. hasznosítása. Az ezzel hatá­ros simongáti kastélypark még most, elhanyagoltan is arborétum jellegű. S ott van a Fácános-erdő... Az ön- kormányzat természetvé­delmi területté akarja nyilvá­nítani Kispusztát is: az ott ta­lálható ritka fák indokolják védelmét. A képviselő-testület arra tö­rekszik, hogy megőrizze a vá­rosrészek történelmi karakterét és egyedi jellegét. Az egyedi védelem kiterjed az építmény­ekre, a szobrokra és emlékmű­vekre, illetve a hozzájuk tartozó területre. N. I. Dzsesszbalett a segesdi iskolában Az aerobik, a sportgim­nasztika fő területévé válnak az általános iskolák. Erre példa a segesdi is, ahol a nemrég átadott tornaterem egész évben fogadja mind­azokat, akik egészségük erő­sítése végett hetente lega­lább egy órát akarnak mo­zogni. — Iskolánk aerobik-prog- ramot indított, dzsesszbalett- és néptánc-elemekkel kiegé­szítve, korra és nemre való tekintet nélkül — mondta Je- szencsák Józsefné testne­velő tanár, a diákönkormány­zat vezetője. — Az új tornate­rem ugyanis ideális körülmé­nyeket biztosít ehhez. Min­den péntek estét erre szá­nunk; egy órát mozoghatnak azok, akiknek fontos az egészségük. S nemcsak fogyni lehet; jó alkalom ez a közösségteremtésre is. A sportgimnasztikai foglal­kozások vezetéséhez szak­ember is van. Czuczi Nor­bertod irányításával megfe­lelő zene segíti a gyakorlatot végzők mozgását. — Korábban az asszony­torna nem hozott eredményt — mondta a tanárnő —, rossz volt az időzítés, és elég kevés résztvevőt tudtunk megnyerni hozzá. Nemigen volt igény sem e mozgási formára. Most vál­toztattunk az időponton is; azért tettük péntek estére, hogy a hét végén hazatérő kollégis­ták is résztvehessenek a fog- lalkozásákon. Az állóképességet, kondíciót erősítő gyakorlatok sorozata — mint mondta — havonta válto­zik. így a segesdi aerobik prog­ramja vetekszik a városi fit- ness-klubokéval. Bizonyítja ezt az is, hogy mára tizenöten-hú- szan látogatják rendszeresen az aerobik-órákat. (Németh) Harminchatmillió forintos beruházás Föllobbant a gázfáklya Csokonyavisontán Ipolyi Jánosék már gázzal fűtenek (Fotó: Török Anett) Önkormányzati rendelet a helyi értékek óvásáról Városrészek védelme Atádon

Next

/
Thumbnails
Contents