Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-14 / 240. szám
V 2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. október 14., csütörtök Magyar-izraeli találkozó Izraelbe utazott tegnap Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter Shulamit Aloni izraeli hírközlési miniszterasszony meghívására. A miniszterek áttekintik a két ország közötti távközlési, frekvenciagazdálkodási és postai együttműködési kérdéseket, s megállapodást írnak alá műholdas szolgáltatások kölcsönösen előnyös lehetőségeinek kereséséről. A közlekedés területén kiemelt hangsúlyt kap a tárgyalásokon a Malév repülőgépek járatszám növelésének igénye. Brit kiképzés magyar ENSZ- katonáknak Segítséget ajánlott a magyar ENSZ-katonák kiképzéséhez a brit védelmi államtitkár. Jeremy Hanley és Für Lajos honvédelmi miniszter tegnapi találkozásakor szó volt arról is, hogy további lehetőségek nyílnak magyar katonatisztek nagy-britanniai képzésére. Für Lajos kifejtette azt a magyar igényt, hogy a NATO januári ülésén konkrét döntés szülessen a szervezet jövőjéről, annak kibővítéséről. Nem alakult meg á képviselőcsoport Nem tekinthető megalakulnak a házszabály és más vonatkozó jogszabályok alapján a G. Nagyné Maczó Ágnes által szeptember 27-én levélben az Országgyűlés elnökének bejelentett Független Kisgazda Párt-Piacpárt képviselőcsoport. Ezt állapították meg az Országgyűlés Ügyrendi, valamint Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságának együttes ülésén tegnap a két testület tagjai. Nemzetközi családügyi konferencia Az Európa Tanács családügyekért felelős minisztereinek XXIII. konferenciáján Surján László népjóléti miniszter is részt vesz. A párizsi tanácskozás témája „Családpolitikák, a gyermekek jogai, szülői felelősség”. Surján László — mint az egyik fő téma bevezető előadója - arra kíván rámutatni, hogy a gyermekek jogai közül — különösen e régióban — kiemelkedően fontos a tájékozódáshoz való jog. Ezt a miniszter azért tartja alapvető jelentőségűnek, hogy a jövőben a gyerekek és a fiatalok tájékozatlanságuk miatt ne lehessenek megtévesztés, félrevezetés áldozatai. Elfogytak a kötvények A hét elején lejegyezték a napokban kibocsájtott Magyar Nemzeti Bank-i kötvényeket Svájcban, illetve Franciaországban. Mivel a magyar kötvény keresettnek bizonyult, túl is jegyezték, így a kibocsájtás összegét megemelték 200 millió svájci frankra. Mint ismeretes, a Magyar Nemzeti Bank a svájci pénzpiacon 150 millió svájci frank értékű kötvényt hozott forgalomba hatéves lejáratra, 6,75 százalékos kamatozással. Az első Euro francia frank kötvényének összege 1 milliárd francia frank, lejárata hat esztendő, kamatozása 8 százalék, s hozama meghaladja a francia államkötvény hozamát. Jelentősen csökkennének a kisjövedelműek adóterhei (Folytatás az 1. oldalról) Az előterjesztés azoknak, akik 1993. január 1-jét megelőzően megállapított nyugellátásban részesülnek, havi négy százalékos emelés kilenc hónapra járó összegét javasolja egy összegben folyósítani. Ezt az öregségi és rokkantsági nyugdíj esetében legalább havi 300, legfeljebb havi 1000 forint, öregségi résznyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj esetében legalább havi 250, legfeljebb 700 forint alapulvételével kell meghatározni. Egyösszegű — 1800 forintos — kiegészítés jár a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátáshoz is, ha azt a nyugdíjfolyósító szervek folyósítják. A szóban forgó négy százalékot 1994 januárjától a nyugdíjakba beépíteni, a legalacsonyabb nyugdíjakat és a meghatározott összegű ellátásokat pedig havi 200 forinttal növelni javasolja a T. Ház előtt fekvő tervezet. Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium államtitkára expozéjában elmondta, hogy a márciusi és szeptemberi tíz, illetve négy százalékos emelés összege négy százalékkal marad el a várható évi nettó átlagkereset-növekedésétől, amely előreláthatólag 18 százalékos lesz az idén. A vita legtöbb felszólalója egyetértett az emelés mértékével és a határozat mielőbbi elfogadására ösztönözte a T. Házat. Többen rámutattak arra, hogy szükség lenne nyugdíjtörvényre, a nyugdíj- rendszer átalakítására. Néhány hozzászóló sürgette az úgynevezett követő nyugdíjrendszer bevezetését is, amely a ma alapul vett gazdasági prognózis helyett az előző évi adatok alapján állapítja meg a nyugellátásokat. A január elseje előtt megállapított nyugellátások, valamint nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások egyösszegű kiegészítéséről szóló határozati javaslat vitájában llkei Csaba független képviselő is felszólalt. Kifejtette, reális lenne, ha az illetékes bizottság újratárgyalná a határozati javaslatot, és a valós helyzetnek, a várható éves nettó bérkiáramlásnak megfelelően 6 százalékos nyugdíjemelést javasolna 12 hónapra visszamenőleg, melynek egytizenket- ted része épülne be az 1994 január elsejével kezdődő nyugdíjalapba. Ezt követően a képviselők megkezdték az adótörvények módosításának általános vitáját. A felszólalók többsége a személyi jövedelemadóról fejtette ki véleményét. Általában elismeréssel szóltak arról, hogy az új adótábla révén az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező rétegek adóterhei jelentősen csökkennek. Egyedül az MDF frakciójának véleményét is ismertető Ftemport Katalin volt az, aki nem ellenezte felszólalásában a devizabetétek megadóztatásának tervét. Mint elmondta ez most 10 százalék lenne és ennek fejében 1995-ben 20-ról 18 százalékra csökkenne a forintbetétek forrásadója. Varga Mihály, Békési László és Gaál Gyula egyöntetűen védhetetlennek tartotta ezt a javaslatot. A Fogtechnikai Vállalat nyilvános pályázatot hirdet a vállalat állami tulajdonban lévő üzletrészének megvásárlására A társaság neve: KAPOS Fogászati és Fogtechnikai Termékeket Készítő Korlátolt Felelősségű Társaság. Székhelye: 7400 Kaposvár, Irányi D. u. 12-14. A társaság törzstőkéje: 2 200 EFt, ebből a vállalat tulajdona 1 200 EFt (54,5%). Az üzletrész megvásárlására ”E" hiteles ajánlatot is befogad a kiíró, mivel az Állami Vagyonügynökségnek jogában áll, hogy a pályázat folyamán az üzletrészt elvonja és jelen pályázat keretében maga értékesítse azt. Ebben az esetben az ÁVÜ jogosult az elbírálási határidő meghosszabbítására. Az üzletrész megvásárlására kárpótlási jegy a vételár 20%-áig igénybe vehető. A privatizációs költség csak készpénzben teljesíthető. A pályázat benyújtásának határideje: 1993. december 1. A vételi szándék bizonyítására a törzstőke 5%-át az ajánlattevőnek a pályázat benyújtásának határidejéig letétbe kell helyezni. A pályázat beadásának helye: 1065 Budapest, Nagymező u. 4., Pályázati Iroda A pályázónak 60 napos ajánlati kötöttséget kell vállalnia. A pályázaton szakmai befektetők vehetnek részt, akik a részletes pályázati felhívásban meghatározott szakmai feltételeknek megfelelnek. A kiíró a benyújtási határidő lejártától számított 10 napon belül értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről. A kiíró és az ÁVÜ fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A vállalattal megkötendő adás-vételi szerződés érvényességének feltétele a szerződés ÁVÜ általi jóváhagyása. A jelen pályázati felhívásban nem szabályozott kérdésekben az ÁVÜ Versenyeztetési Szabályzatának rendelkezései az irányadók. A pályázaton való részvétel feltétele a részletes tenderfüzet titkossági nyilatkozat ellenében történő megvétele 5000 Ft+áfa vételáron. A pályázat meghirdetésével egyidejűleg a társaság főbb adatairól és jellemzőiről információ beszerezhető, és a pályázati kiírás megvásárolható a Fogtechnikai Vállalat Pályázati Irodáján, 1065 Budapest, Nagymező u. 4. sz. alatt. (22148) Alkotmányosnak ítéltetett az igazságtételi törvény Dr. Balsai István: Jogtörténeti jelentőségű a döntés (Folytatás az 1. oldalról) Jogtörténeti jelentőségű döntésnek nevezte az alkotmánybírák döntését a miniszter, és véleménye szerint az igazságtételi törvénnyel a kormány jogi sikert aratott. Azzal, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálta és jóváhagyta, egyben legitimmé is tette azt. Amikor 1954-ben a Rá- kosi-rezsim csatlakozott az 1949-es Genfi Egyezményhez, és amikor a Kádár-kormány elfogadta az ENSZ 1968-as egyezményét, nem gondolhatták, hogy épp ez alapján fogja 1993-ban a Magyar Köztársaság Alkotmány- bírósága jóváhagyni azt a törvényt, amely alapján felelősségre vonhatják majd az 1956-os forradalom alatti és az az utáni rémtettek elkövetőit, kiagyalóit és felbujtóit. Márpedig most éppen ez történt — mondta Balsai István igazságügy-miniszter s hangsúlyozta, hogy az eljárások a további törvénykezési folyamattól függetlenül folytatódnak, mivel az alkotmánybírósági határozat kötelező erejénél fogva hivatalból üldözen- dők a háborús és az emberiség elleni bűncselekmények elkövetői. Véber János helyettes államtitkár a törvény további sorsával kapcsolatosan elmondta: a Parlament által korábban elfogadott, de ki nem hirdetett törvényt a köztársasági elnök visszaküldi az Országgyűlésnek az alkotmányellenesnek minősített 1-es paragrafus miatt újabb tárgyalásra. A kifogásolt rendelkezés kimarad, így a törvény paragrafusai új számozást kapnak, és a képviselők viszonylag rövid időn belül újból szavaznak majd a törvényről. Arra a kérdésre, hogy ez mikorra várható, a miniszter azt válaszolta,, valószínűleg már a jövő heti ülésen előterjesztik, és valószínűleg el is fogadják a honatyák, hisz — tette hozzá — most már nehéz lenne nem megszavazni. A Somogyi Hírlap kérdésére, miszerint mennyire tisztázottak a háborús bűn, illetve az emberiség ellen elkövetett bűn fogalmai, a miniszter azt válaszolta: egy képzett bírótól és ügyésztől elvárható, hogy meghatározott bűncselekményekben a Genfi Egyezmény rendelkezéseit alkalmazni tudja az új törvényhez igazodóan. Egyébként már vannak „ügyek” feljelentési és ügyirati stádiumban is, s ezek közül az egyik felöleli az egész 1956-os történelmet. Ha csak ez az egy lenne, már az is elég volna. Egyébként bőséges anyag áll rendelkezésre az irattárakban, az egykori MSZMP dokumentumtárában ahhoz, hogy rekonstruálhassák az eseményeket. Ezt már Kohler Frigyes történész, a tényfeltáró bizottság elnöke mondta, hozzátéve, hogy ezek feldolgozása hosszú időt vesz majd igénybe. De addig is — mondta Balsai István — mivel alkotmányos törvény van, az „ügyeknek menni kell” V. O. A Fogtechnikai Vállalat nyilvános pályázatot hirdet a vállalat állami tulajdonban lévő üzletrészének és a kapcsolódó ingatlanoknak a megvásárlására A társaság neve: BOGLÁR-DE NT AL Fogászati és Fogtechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye: 8630 Boglárlelle, Tinódi u. 11. A társaság törzstőkéje: 2 590 EFt, ebből a vállalat tulajdona 2 160 EFt (83,4). Kizárólag az üzletrésszel együtt értékesíthető, a társaság elhelyezésére szolgáló ingatlan 8630 Boglárlelle, Tinódi u. 11. (hrsz: 1671, tu. lap: 1666) Az ingatlan vagyonértékelés szerinti irányára 7 328 EFT A megvásárlásra "E" hiteles ajánlatot is befogad a kiíró, mivel az Állami Vagyonügynökségnek jogában áll, hogy a pályázat folyamán az üzletrészt és az ingatlant elvonja és jelen pályázat keretében maga értékesítse azt. Ebben az esetben az ÁVÜ jogosult az elbírálási határidő meghosszabbítására. A megvásárlásra kárpótlási jegy a vételár 20%-áig igénybe vehető. A privatizációs költség csak készpénzben teljesíthető. A pályázat benyújtásának határideje: 1993. december 1. A vételi szándék bizonyítására a törzstőke és a pályázott ingatlan vagyonértékelés szerinti értéke összegének 5%-át az ajánlattevőnek a pályázat benyújtásának határidejéig letétbe kell helyezni. A pályázat beadásának helye: 1065 Budapest, Nagymező u. 4. Pályázati Iroda A pályázónak 60 napos ajánlati kötöttséget kell vállalnia. A pályázaton szakmai befektetők vehetnek részt, akik a részletes pályázati felhívásban meghatározott szakmai feltételeknek megfelelnek. A kiíró a benyújtási határidő lejártától számított 10 napon belül értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről. A kiírd és az ÁVÜ fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A vállalattal megkötendő adás-vételi szerződés érvényességének feltétele a szerződés ÁVÜ általi jóváhagyása. A jelen pályázati felhívásban nem szabályozott kérdésekben az ÁVÜ Versenyeztetési Szabályzatának rendelkezései az irányadók. A pályázaton való részvétel feltétele a részletes tender-füzet titkossági nyilatkozat ellenében történő megvétele 5 000 Ft + áfa vételáron. A pályázat meghirdetésével egyidejűleg a társaság főbb adatairól és jellemzőiről információ beszerezhető és a pályázati kiírás megvásárolható a Fogtechnikai Vállalat Pályázati Irodáján 1065 Budapest, Nagymező u. 4. sz. alatt. (22149) Kérdőjelek Miért sürgetjük a NATO-t? Ritka eset: az Észak-atlanti Tanács közgyűlése elfogadta azt a magyar kezdeményezésre, majd végső formájában magyar-amerikai-hol- land-lengyel megfogalmazásban előterjesztett javaslatot, amely a NATO bővítéséről, a kelet-európai országokkal történő társult viszony megvalósításáról szól. Miért vállalta Magyarország a kezdeményező szerepet? Mert mindennapi diplomáciai tapasztalat, hogy nehéz úgy dolgozni a NATO tagságunkért, amikor a szövetség még nem jelölte meg a teljes jogú NATO tagság kritériumait, tehát nem látható előre a majdani tagságig elvezető folyamat. Mit javasoltunk? Azt, hogy a NATO tagállamok januári csúcsértekezlete vázolja fel egy kiszélesített védelmi szövetség képét, megjelölve mindazokat a kiköté-j seket, feltételeket, amelyek' teljesítése esetén — a javaslat szavaival élve — „a stabil demokratikus renddel és piacgazdálkodással rendelkező országok” elérhetik a teljes tagságot. Nem sért-e nagyhatalmi érdekeket ez a kezdeményezés? Ami az Egyesült Államokat illeti, Washington még nem döntötte el, kívánatosnak tartja-e a NATO kibővítését. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat, előkészületeket azonban nem gátolja, s most hajlandó volt társszerzőséget vállalni a javaslathoz. Ami Oroszországot illeti, a magyar kormány már több alkalommal hozta Moszkva tudomására: nem Oroszország ellenében kellene kiterjeszteni a NATO-t, s nagyon szerencsétlen lenne, ha valamiféle ütközőzóna alakulna ki a NATO és Oroszország között. Vajon a januári csúcsra hatással lesz-e a mostani sürgetés? Erre ma nem lehet határozott igennel vála-, szólni. Már az is eredmény lenne, ha legalább elvi dönté'á'; születne arról, hogy a kó- zép-kelet-európai országok — amennyiben megfelelnek a feltételeknek — a NATO tagjai lehetnek. De ennek elmaradása sem kizárt. Hiszen — miként a magyar külügyminiszter kissé kesernyésen megjegyezte — „ismerjük a nyugati gondolkodásmódot...” P. T. Holnap jönnek az első MÍG 29-esek (Folytatás az 1. oldalról) További hat gépet pedig orosz pilóták vezetnek majd a kecskeméti repülőtérre, ahol ünnepélyes külsőségek között fogadják a hazatért magyar tiszteket, illetve a vadonatúj szupergépeket. A következő 8 MÍG 29-es várhatóan október 26-án érkezik meg, míg a fennmaradó 12 november első felében. Két vasúti szerelvény a repülőgépek földi tartozékaival, tartalékalkatrészeivel és hajtóműveivel már megérkezett magyar területre. Jelenleg a második szerelvény átrakása zajlik Záhonyban. I
