Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-09 / 236. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1993. okt. 9., szombat Egy előadás a zsarnokságról Znamenák István (Nero) és Molnár Piroska (Agrippina) (Fotó: Lang Róbert) Kétszeresére növelik a Louvre területét A szegedi színháznak póttámogatás A szegedi közgyűlés 7 millió forintos pótelőirányzatot sza­vazott meg a város színházá­nak, ugyanis az intézménynek erre az évre összesen már csak annyi pénze van, hogy a dolgozók három havi bérét, annak tb-járulékát kifizesse. Az év végéig betervezett pro­dukciókra, a napi kiadásokra és a 13. havi fizetésre egy fillér sincs a kasszában, így a mű­ködőképtelenség veszélye fe­nyegette az intézményt. Cigány nap a Néprajzi Múzeumban Grunwalsky Ferenc: Anya­ság, Schiffer Pál: Cséplő Gyuri, Vészi János: A bebu- kottak és Hollós János: Cigá­nyok című filmjét tekinthetik meg az érdeklődők kedden a Magyar Néprajzi Múzeum „Nyílt cigány nap” elnevezésű rendezvényén. A filmprogram kapcsolódik a gyűjtemény Ké­pek a magyarországi cigány­ság XX. századi történetéből című — év végéig nyitva tartó­kiállításához. Sinka-hasonmás Szeghalomról Hasonmás kiadásban látott napvilágot Szeghalmon Sinka István legelső verseskötete, a „Himnuszok Kelet kapujában”. Az első kiadásra éppen hat­van esztendeje a szeghalmi Péter András Gimnázium vál­lalkozott; a könyv szerkesztője Fülöp Károly költő-tanár volt. A most — az elsőhöz hason­lóan ismét ötszáz példányban megjelentetett kötet ugyanen­nek az iskolának az érdeme. Középiskolai fotókiállítás Országos középiskolai fotó- kiállításra írt ki pályázatot a pécsi 508-as Szakmunkás- képző és Szakközépiskola. A jövő év tavaszán megnyíló hu- szonhetedik pécsi diákfotó tár­latra február végéig pályázhat képeivel minden középfokú ok­tatásban részesülő fiatal, aki még nem töltötte be huszon- kette dik életévét. Személyen­ként legfeljebb négy fekete-fe­hér vagy színes egyedi kép és egy négy képből álló sorozat küldhető be az iskola címére: Pécs, Pf. 269. A rendezőségtől igényelhető kitöltött nevezési lapot an pályázóknak az iskola pecsétjével és aláírásával is hitelesíttetniük kell. „...csak a barbárok hiszik, hogy elmehetnek. Mi nem mehetünk el. Se innen, a palotából. Se más­honnan. Magunkkal visszük azt, ami elől futunk. A fájdalom utá­nunk szalad” — mondja Nero, a kamasz császár Kosztolányi De­zső regényének elején. S amikor a regény egyik méltatója Bemard Shaw és Dürrenmatt „közelségét érzi”, tovább tágíthatjuk a kört. Hi­szen „ilyesmiről” szól a kultúrában a „rossz közérzet” kapcsán, kor­társa Freud vagy később csak­nem szó szerint így jellemzi a szo­rongást Sartre emóció-elmélete. Hagyjuk tehát most zárójelben azt az egyébként máig is izgalmas kérdést, hogy Kosztolányi a hú­szas évek elején milyen vá- dak-önvádak kereszttüzében kezdett a Nero, a véres költő írá­sához. Ez a mű kiemeli önmagát az ott és akkor fogságából, még­pedig egy olyan dimenzióba, ahonnan Thomas Mann is sietett üdvözölni Kosztolányit. Ezáltal érvényes itt és most is. A Babarczy László által szín­padra alkalmazott és rendezett előadás egésze felel az úgyneve­zett „időszerűség” kérdésére. Nem egyes elemeiben, esetleg rejtett vagy nyitott utalásaiban. Egészében: egy előadás a zsar­nokságról. Miközben Kosztolányitól kézen­fogva elbeszéli Nero egyébként közismert történetét, a história elevenné, eredetivé válva vála­szol a hogyan volt lehetséges? kérdésére. Mert látnivaló: a zsar­nok úgy „csinálja” a zsarnokságot, hogy közben őt is „csinálják”. Nemcsak a talpnyaló, a haszon­leső majd köpönyegforgató udva­roncok játszanak rá a kezdetben ártatlannak tetsző, nőies kényes­kedésre, a magamutogató becs­vágyra, hanem a bölcs Seneca is. Nérót ugyanis nem boldogítja, hogy már egészen fiatalon jó csá­szár. A hatalmat úgy pottyantják az ölébe. Keleten kitűnő hadvezé­rei állják a sarat. Anyja Agrippina, nevelője Seneca, testőrparancs­noka Burrus elég jól keverik a hát­térben a politikai kártyát ahhoz, hogy elégedett legyen vele a se­reg, elégedett a szenátus, no meg a némileg mérsékelt adók okán elégedett a nép is. Kosztolányi utánozhatatlan tö­mörséggel érzékelteti, hogy eb­ben a mások csinálta, de önmaga birtokolta világban megkísérti az unalom, a tehetetlenség, a dilet­tantizmussal megvert alkotnivá- gyás és a sikerbe hajszoló szo­rongás. Amit az epikus építkezés fokozataiban, alakulásában nyo­mon követhetett, azt a drámai megoldás már nem úgy működ­teti. Babarczy László szinte azon­nal felrepeszti a kígyótojást. „Kész” Nero lép elénk, mohó si­kervággyal, aki tudja, hogy ha­zudnak neki, s kénytelen elfo­gadni a hazugságot, megbüntetni az őszinteséget; az ártatlan taps­vágy veszélyessé, életveszélyes rosszhiszeműséggé válik. A bűn már nem csupán eszköze a hata­lomnak, hanem élvezete. A talmi külsőségekben hentergő hazug­ság lehetősége és lehetetlensége öntépő őrjöngéssé, ármányko­dássá, terrorrá véresedik. Azok­nak kellene ítéletet mondania fel­ette, akik maguknak köszönhetik őt, s azok felett mond ítéletet, akiknek mindent köszönhet. Tra­gédia és történelmi fintor, kiszá­míthatatlan szeretetvágy és ki­számított szerelem lüktet, viasko­dik és uralkodik nyomasztóan Babarczy nagy hatású színpadán. A kitűnően épített és zenei hangulatokkal kiteljesített játék négy remek alakításra épül. Nero: Znamenák István, Agrippina: Molnár Piroska, Seneca: Lukáts Andor és Poppaea: Bőrösök Enikő. Testükkel, lelkűkkel mara­dandót hozó színészi produkció­val léptek elénk. A Kosztolányi ál­tal oly találó tömörséggel megraj­zolt — nagyonis kulcsfontosságú — „udvartartás” arcéleiben itt saj­nos összemosódott; ez alól Po­gány Judit Dadája és Gyuricza István Othója a hitelesen izgal­mas kivétel. A négy nagy alakítás maradék­talanul áthozta tehát a „túlsó partra”, a nézőtérre Kosztolányi érzéseit, gondolatait, rezignáltsá­gát. És mindazt, ami a színpadra állító Babarczyt megragadta. A regény epikájában feszülő dráma- iság, a dráma szerves „eposzi” cselekményével köszön vissza. A lélekben megnyugvó sztoikus filo­zófia meghasonulva a világgal, végül mégis az életre voksol. Se­neca halála nem tagadja meg a feltámadást! Nero halála — eb­ben is dilettáns volt, mert más se­gíti hozzá — nem hozhat igazi ka­tarzist. Egyedül maradunk végül a ha­lott császár gyarló testét mosdató Dadával. Egyedül maradunk egy fölzaklatóan szomorú és az áttet­sző tüllfátyolok mögül közénk lépő „történelmi” játék valóságá­val — gondolatainkkal. Tröszt Tibor A Louvre múzeum területét néhány év alatt a kétszeresére növelik, s Párizs központjában egy több milliárd dollárba kerülő kulturális központot alakítanak ki. Mitterrand elnök e nagyratörő tervének megvalósítása azzal kezdődött, hogy október 6-án megnyílt a múzeum alatt egy ha­talmas föld alatti parkolóház. Amikor a 800 gépkocsit és 80 au­tóbuszt befogadó parkolóházat építették, a Louvre alatt megta­lálták a XIV. századi első Lo- uvre-t, amely akkor katonai erőd volt. Néhány nap múlva felavatják egy kínai-amerikai építész, Ming Pei alkotását: egy hegyére állí­tott, üvegből készült piramist. Ez arra szolgál, hogy világossággal lássa el a föld alatti helyiségeket. A múzeum új szárnyát a Lo­uvre 200. születésnapján nyitják meg. Ezzel a kiállítási terület 160 ezer négyzetméterre növekedik. Malayziai nádbútorok BUTORHAZ-tói Természetes alapanyag Különleges forma Igényes kivitel ülőgarnitúrák étkezők íróasztalok polcok hintaszékek tv fotelok komódok virágtartók Széles választékban Kaposvár Zselic Áruház Tel.: 82/317-515 Nyitva: hétfőtől péntekig 9-18 óráig szombaton 9-13 óráig (20711) Kerámia VILAGIQALLÍTÁSRÓL érkezett termékekből olasz csempe, padlólap őszi vására, nagy árengedménnyel! A A BIANCO Szerelvény Áruházában 50 színből és méretből választhat, exkluzív Ceasár termékek. Komplett színes fürdőszobák, zuhanytálcák, zuhanykabinok, színes műanyag fürdőkádak, sarokkádak, boylerek, gázkazánok, konvektorok, német radiátorok, csaptelepek, mosogatók, gáz-víz szerelési anyagok, csemperagasztó, fugázó távtartó keresztek stb. Mindez nagyker áron kapható. BIANCO Szerelvény Áruház Kaposvár, Szigetvári u. 11. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7.30-tól 17 óráig szombaton 7.30-12 óráig Tel.: 82/315-442 321-607 feil

Next

/
Thumbnails
Contents