Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-30 / 228. szám
1993. szeptember 30., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Crossbar Kelevíznek Egy 27 vonalas crossbar telefonrendszer létesült Keleví- zen. A helybeli önkormányzat saját anyagi forrásból 20 ezer forintos támogatást adott a telefonigénylőknek. A negyvenkét ezer forintos lakosonként összköltséggel telepített készülékek árát 2-3 részletben fizethetik a kelevíziek. Ugyanitt, az elmúlt évben ötszáz méter hosszan betonjárdát építtetett az önkormányzat. Lakásépítési támogatás fiataloknak Az ádándi önkormányzat a fiatal házasok megsegítésére és a település megtartó erejének növelése érdekében tavaly 800 ezer forinttal támogatta 13 helybeli család lakásépítését. Az összeg felét három évre, kamatmentes hitel formájában megelőlegezték a fiataloknak. Idén nem futotta erre a célra a költségvetésből, de úgy sáfárkodtak a meglévővel, hogy a pénzmaradvány terhére hat családnak juttattak 510 ezer forintos lakásépítési támogatást. 30 alkotói év Somogybán A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága szervezésében két, 30 éve Somogybán alkotó képzőművész életműkiállítását nyitja meg dr. L. Szabó Tünde megyei főépítész. Weeber Klára szobrászművész és Szabados János Munkácsy-díjas festőművész alkotásait a Rippl Rónai Múzeumban november 5-ig láthatja a közönség. Bezerédi a Játékszínben rendez A budapesti Játékszínben rendez Bezerédi Zoltán, a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze. Moldova György Az ifjú gárda, avagy: Ugyan már, Ibolyka című művét állítja színpadra. A bemutató október 8-án lesz, s a vígjátékban Keres Emil, Le- hoczky Zsuzsa, Zenthe Ferenc, Bárdi György is játszik. Országjáró nyugdíjasok A balatonboglári nyugdíjasok egynapos kiránduláson vettek részt a múlt hét végén. A Városi Gondozási Központ szervezte az utat. A 45 balatonboglári idős ember díjtalanul vett részt a kiránduláson. Megismerkedtek Kalocsa nevezetességeivel, és Solton a cigányok életét illusztráló sátrakat is megtekintették. Bátai-kiállítás Budapesten Az ismert kaposvári grafikusművész, Bátai Sándor alkotásaiból nyílt kiállítás a múlt héten Budapesten, a Molnár u. 9. sz. alatti Belvárosi Ifjúsági Házban. Feljegyzések a korról című tárlatát október 9-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A Somogy önálló estje Díjtalanul tekintheti meg a tánckedvelő közönség a kaposvári Somogy Táncegyüttes önálló estjét. A pénteken este hét órakor a Kaposi Őszi Napok keretében rendezett másfélórás műsorban hagyományos folklórszámokkal és táncszínházi produkciókkal lép színpadra a neves együttes. 13 pályázónak összesen 2,5 millió forint Térségi támogatások falugondnokság működéséhez Az önkormányzat tehervállalását is figyelembe veszik Somogy megye országos viszonylatban a legtöbbet fordít a falugondnoki hálózat kiépítésére. A térségi program keretében 2,5 millió forintot biztosított az idei költségvetés a bővítési program támogatására. A Népjóléti Minisztérium csak az új, induló programokat támogatja, így falugondnokot kaphatott az eddig már működőeken túl Porrog, Torvaj, Somodor, Újvárfalva, Tót- újfalu-Szentborbás, So- mogysimonyi. A támogatás összesen 7,3 millió forint volt. A benyújtott pályázatok közül elutasították Gige, Hedrehely, Kapoly, Kelevíz, Nikla, Edde települések kérelmét. A közgyűlés feladata így a már működő falugondnokok támogatása. A Somogybán korábban létesült falugondnokságok, az azokat fenntartó önkormányzatok részére pályázatot hirdetett a működés fenntartásának támogatására. A pályázati kiírás szerint a támogatás mértéke az éves fenntartási költség maximum 35 százalékáig terjed, a legnagyobb összeg 300 ezer forint. A felhívásra 13 pályázat érkezett: a megyében működő összes falugondnokság pályázott. Az előzetes elbírálást a humán szolgálati főosztály és a Népjóléti Minisztérium munkatársai végezték. Javaslatuk kialakításánál a pályázati szempontokat, a működés tényleges költségeit és a települési önkormányzat tehervállalását vették figyelembe. A közgyűlés legutóbbi ülésén jóváhagyta a támogatások mértékét. így Polány 100 ezer, Bonnya 150 ezer, Ecseny 100 ezer, Felsőmo- csolád 200 ezer, Fiad 220 ezer, Miklósi 260 ezer, So- mogydöröcske 290 ezer, Be- degkér 280 ezer, a Visnye- széplaki Biofar Zselic Alapítvány 230 ezer, Gadány 190 ezer, Komlósd-Péterhida 150 ezer, Somogyaracs 150 ezer míg Somogyfajsz 180 ezer forint támogatásban részesült. (t. k.) Finn egyetemi hallgatók aDRV-nél Ouluból, Siófok testvérvárosából jöttek el az ottani műszaki egyetem végzős hallgatói tegnap délelőtt a DRV Rt siófoki telepére, egy röpke tapasztalatcserére. A székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság vendégeként egy hetet már hazánkban töltött finn egyetemisták — akik mindnyájan a vízellátást választották szakterületükül — a Dunántúl vízgazdálkodásáról, környezetvédelméről, csatornázási kérdéseiről kaptak tájékoztatást. A DRV-nél átfogó képet igyekeztek nyújtani számukra a cég teljes tevékenységéről. A leendő finn szakemberek élénk érdeklődést mutattak a szennyvíztisztító telep működése iránt, s különösen a végtermékek újrahasznosítása nyerte meg tetszésüket. Tudakozódtak a magyarországi vízdíjakról is — nem tudni, sokallták vagy keveselték... —, aztán az itteni beruházások finanszírozásáról, s az önkormányzatokkal kialakított kapcsolatrendszerről. F. I. Meghatározó az értékesítés biztonsága A juhtartók változó exportlehetőségei Állattenyésztésünk aggasztó hanyatlását jelzi az állatlétszám csökkenése. Három éve még másfél millió volt hazánk juhállománya, az idei év derekán hatszáznegyvennyolcezer. A tendencia Somogybán azonos az országos átlaggal. A statisztikai tényeken belül sajnálatosan még jobban megcsappant az anyajuhok száma. A veszélyes tendenciát a juh-terméktanács igyekszik fékezni, ezért a közelmúltban határozatot hoztak arról, hogy az Európai Közösség országaiba exportálható élő- és vágottjuh kontingenst 1994-ben a termelők kapják meg. Varga Gábort, a megyei földművelésügyi hivatal vezetőjét arról kérdeztük, mit jelent ez, a többségében magánkézben levő juhászatok számára. — Az értékesítés biztonsága alapvető kérdés — mondta Varga Gábor. — Hogy a Közös Piaci exportból ki, hány kilogrammal részesedhet jövőre, a terméktanács döntése alapján az határozza meg, hogy a tenyésztők hány anyajuhot tartanak. Vagyis: a termelő az általa bejelentett anyajuhok száma alapján visszakap egy árualapot jelentő okmányt. — Közvetett módon tehát a terméktanács a tenyésztőknek kíván segíteni. Mi a teendője a juhtenyésztőnek, hogy élhessen ezzel az export-lehetőséggel? — A juhtenyésztők a megyeiföldművelésügyi hivatalnál beszerezhetik az úgynevezett állomány bejelentő lapot. Ezt az igazoló okmányt kell kitölteniük, és így pályázhatnak a Közös Piaci exportra. Fontos tudni azt is, hogy a bejelentő lapokat legkésőbb október 20-ig el kell küldeni a Mező- gazdasági Minősítő Intézet juh- tenyésztési osztályának. A jövő évről van szó, a juhászok érdeke, hogy éljenek a lehetőséggel! V. M. Ez bosszantja Antalné Keresztes Máriát Bosszant és nagyon bánt, hogy — bár mindent megpróbálok Sántos érdekében — a faluban nem ismerik el a munkámat. Bármit próbálok, az időseknek szervezett kirándulástól a diákok szociális ellátásáig, a színházlátogatástól a település buszváróinak kicseréléséig, nincs köszönet érte. Azt szoktam mondani, hogy — polgármesterként — én még egy szál virágot nem kaptam senkitől. Ez a szó legszorosabb és átvitt értelmében is igaz. Bosz- szant, hogy amikor örülök a Antalné Keresztes Mária sántosi polgármester (Fotó: Török Anett) sikernek, akkor böknek belém. A sántosiak bizonyára érzik, hogy a falu jelentősen fejlődött, szépült, tudják, hogy sokat dolgozom, hivatásnak érzem ezt a feladatot, mégis bántanak: szem- től-szemben mindig csak a hiányosságokat említik, panaszkodnak. Tudom, hogy férfiként „kezelnek”, olyan polgármesternek, aki sokat bír, de attól még nő vagyok... Új padozat a Petőfi emlékkönyvtárnak Kaposvár könyvtárai között a legnagyobb beiratkozott olvasói létszámmal, mintegy 1200 rendszeres könyvbaráttal büszkélkedhet a Honvéd-utcai Petőfi emlékkönyvtár. Az 50 ezer kötetes téka állaga eléggé megromlott, a padozatot ki kell cserélni. A közgyűlés által nemrégiben megszavazott és a megyei könyvtár költségvetéséből kigazdálkodott ösz- szegből október negyedikétől kezdődően felújítják a padozatot. Ezért, előreláthatólag egy hónapon át szünetel a kölcsönzés. Munka- és tűzvédelmi szolgáltatások kisvállalkozóknak Húsz év után önállóan Fogta a telefonkagylót és tárcsázott... Tor gyón doktor „közvéleményt kutat” — Húsz év szakmai gyakorlattal a hátam mögött úgy döntöttem, önállóan is boldogulok — mondja Rózner Tibor.— Meglepően rövid idő alatt sikerült beindítani a vállalkozást. Május 27-én fordultam ügyvédhez a társasági szerződés elkészítéséért, és június elsején már nyitottunk is. Ez alatt a négy nap alatt az adóhatóságtól a társadalom- biztosításon át az irodabérletig és a banki folyószámla nyitásáig mindent el lehetett intézni. A rövidesen megjelenő munkavédelmi törvény új tennivalók elé állítja a gazdálkodó szervezeteket. Sokan századrangú feladatnak tekintik a munkavédelmet, amíg valami baj nem történik. De amikor odaér a tűzoltó vagy a munkavédelmi felügyelő, netán büntetést kell fizetni, rögtön másképp látják a dolgot. A Rózner és Társa Bt az egyetlen olyan vállalkozás a megyében, amely tűzvédelmi és munkavédelmi feladatok ellátását vállalja cégek, intézmények részére. A nagyvállalatok megszűnésével, esetenként kisebb egységekké alakulásával ezen a területen is megváltozott a helyzet. Egy kft sem tudja magának megengedni, hogy önálló munkavédelmist tartson. Pedig még az egyszemélyes vállalkozásokra nézve is kötelezőek a rendeletek. A Rózner és Társa Bt vállalja a különböző cégek, kisvállalkozások részére a munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok ellátását. Helyi sajátosságokat figyelembe vevő munka- és tűzvédelmi szabályzatokat készítenek. Elvégzik a gépekre vagy épületekre vonatkozó üzembehelyezések lefolytatását, gépkezelési és karbantartási utasításokat készítenek. Ezeknek a feladatoknak az elvégzését alapszerződésben biztosítják. Hogy teljes legyen a tevékenységi körük, különdíjas szolgáltatásokat is vállalnak a tűzoltókészülékek forgalmazásától kezdve az érintésvédelmi mérésekig. A cégek az általuk végzett munkát költségre elszámolhatják, és nem kell munkabért fizetniük. — Nem tudnak a szakmán belül olyat kérni, amit ne szerveznénk meg — folytatja Rózner Tibor. — Járjuk a megyét, főleg a kereskedelmet és az iskolákat céloztuk meg. Június óta 3 alkalmazottat vettem fel: egy titkárnőt, egy munkavédelmis kollégát és egy üzletkötőt. Sok mindent kellene még vennünk a munkakörülmények javításához. Elsősorban faxot és fénymásoló gépet a rengeteg papírmunkához. Elkelne egy fővonalas telefon is. Az MHB-hoz fordultak hitelért, de hiába sikeres a betéti társaságunk, legalább egyéves működés kell, azután adnak csak kölcsönt. Most azt tervezik, hogy a vállalkozói központhoz fordulnak mik- rohitelért a szükséges beruházások fedezésére. (S. Pap) Dr. Torgyán József a FKGP elnöke Budapesten felemelte a telefonkagylót és tárcsázott. A telefon pedig egy somogyi kisközségben — Zalán —, Fekete Józsefék lakásán csör- rent meg kedden este... Minderről Fekete Józsefné, tegnap számolt be munkatársunknak. — Nyilván meglepődött? — Hát, hogyne! Este hat óra után szólalt meg a telefon. Éppen befejeztük a vacsorát. A négyéves lányom vette föl a kagylót, majd átadta nekem. A legnagyobb megdöbbenésemre, dr. Torgyán József szólalt meg a vonal végén. Azt mondta: közvetlen információkat gyűjt, mert változtatni szeretnének a parasztság helyzetén. — Mit gondol, miért éppen az Ön véleményére kíváncsi? Talán ismeri a politikust? — Nem. Személyesen sosem találkoztunk, csak a televízió képernyőjéről ismerem. Fogalmam sincs, hogy miért éppen minket „szemelt” ki. Csak sejtem, hogy a telefonkönyvből választotta ki a számunkat. — Mire volt kíváncsi a pártelnök? — Azt kérdezte: miből és hogyan él a parasztember, miként látom én a helyzetét. Élmond- tam, hogy rossz a parasztság helyzete! Akik a kárpótlás során földet kaptak és gazdálkodásba kezdtek, azok csak kis nyereséget értek el. Drága a vetőmag, a vegyszer, a műtrágya. A termékeket pedig alacsony áron veszik át. A sertéshizlalásból és leadásból adódóan például a nyáron kritikus volt a helyzet. Én úgy látom, hogy a városon élők helyzete könnyebb, mint a miénk. Olcsóbban jutnak húshoz és zöldséghez... Példaként említettem, hogy városon egy kiló csirke 120 forintba kerül, ám én az állatot ennyi pénzért nem tudom felnevelni! A pártelnök ígéretet tett arra, hogy változtatni fognak a helyzetünkön. Hiába: 1994-ben választás lesz. Krutek József
