Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-30 / 228. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. szeptember 30., csütörtök Aszfaltgyárat avattak Fölavatta a bécsi központú STUAG cég zalaszentiváni aszfaltkeverő üzemét Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. Az útfejlesztési folyamatot segíteni hivatott korszerű, 150 millió^forintos költséggel épített x keverőtelep környezetkímélő svájci technológiáját számítógép vezérli. Óránként 160 tonna melegaszfalt hagyja el a gépsorokat, amelyeknek egy műszak- nyi teljesítménye 2 kilométer hosszú útfelület burkolására elegendő. Az automatizált aszfaltgyár üzemeltető gazdája a STUAG Szombathelyi út- és Mélyépítő Kft. Új állatfajták kistermelőknek Kistermelőknek, magángazdáknak mutatta be Szentesen az átalakult Pankotai Agrár Rt, az új Szentesi Vörös elnevezésű húsmarha-fajtáját. A szakmai megbeszélésre és bemutatóra azzal a céllal hívták meg a térség állattartóit, hogy megismertessék velük a két évtizedes tenyésztői munka eredményeként kialakított, a mostoha tartási körülmények között is jól termelő, egy család ellátására képes szarvasmarha-fajtát. Az Rt folytatni szándékozik elődje tevékenységét, amit azzal is bővít, hogy szolgáltatásokat nyújt az új földtulajdonosoknak, magángazdálkodóknak. Minőségbiztosítás az agrárgazdaságban Minőség és minőségbiztosítás a magyar agrárgazdaságban címmel ma és holnap szimpóziumot rendeznek a Magyar Agrártudományi Egyesületben. A magyar élelmiszereket úgy szeretnék piacra juttatni, hogy megfeleljenek az Európai Közösség szabványaiban előírt minőségi követelményeknek. Várhatóan a közeljövőben bevezetik az egységes magyar minőségi jel használatát is azon termékeknél, amelyek megfelelnek a szigorú minőségi előírásoknak, amely ugyancsak a piac- rajutás feltételeit hivatott előmozdítani. Felszámolják a Controllt A Controll Rt igazgatósági ülésén a testület tagjai úgy döntöttek, hogy kérni fogják a cégbírótól a felszámolást, mivel áthidalhatatlan az ellentét a Controll teljesítőképessége és a nagyhitelezők igénye között. A Controll az elmúlt évet 1,3 milliárd forintos forgalommal zárta; a július közepén megkezdett csődeljárást azért indították meg, mert addigra 1,1 milliárd forintra nőtt hiteleinek állománya, miközben a cég forgalma márciusig csupán néhány száz millió forintos volt. Olcsó János Kft A borsodi szénbányászat és a rudabányai vasércbányászat megszűnésével megélhetés nélkül maradt bányászok foglalkoztatására kedden Szuhogy községben felavatták az Ólcsó János Bútorgyár Kft-t. Az üzemben divatos kárpitozott ülőgarnitúrák készülnek a borsodi, észak-magyarországi és budapesti vásárlók számára 37 féle változatban, 80 féle szövetmintával. Ezeket az Olcsó János Kft például a Domus árainál 40 százalékkal olcsóbban kínálja. Nagy motor — kisebb füst A Kapos Volán siófoki üzemigazgatóságán nagy figyelmet fordítanak a környezetvédelemre. Nemrég több műszert vásároltak, közöttük például félmillió forintért füstmérőt. A kapacitás azt is lehetővé teszi, hogy saját járműveik mellett vállalkozók, cégek buszait javítsák, felkészítsék műszaki vizsgára, s le is vizsgáztassák azokat. Képünkön: Ikarus busz motorbeszabályozása — a kevesebb károsanyagkibocsátás érdekében. (Fotó: Csobod Péter) Megnyílt a 6. Budapesti Autószalon Autócsodák 4000 négyzetméteren (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap a szakmai nappal kezdődött az Automobil '93 kiállítás, a nagyközönség pedig mától látogathatja. Hogy van látnivaló, arra garancia, hogy valamennyi magyarországi generálimportőr részt vesz a kiállításon, nem úgy, mint tavaly, amikor sokan hiányoztak. Teljes a paletta, amit csak tovább színesít az, hogy azok az autógyárak és autókereskedők is eljöttek, akiknek még nincs hazánkban képviseletük. Nekik a legfontosabb céljuk, hogy itt megtalálják a megfelelő partnert. A rendezvény rangját emeli az is, hogy a gyártók újdonságai a nagyhírű Frankfurti Autószalon után Budapesten láthatók másodszor. Ilyen újdonság többek közt a Mercedes C-klasse sorozata, a Saab új 900-as típusa, az Opel új sportkocsija a Tigra, amely 1,6-os injektoros motorját Szentgotthárdon gyártják. A Porsche Hungária az új Audi 80 Limited típussal, a VW Golf Varianttal és a szintén vadonatúj Passattal érkezett, bemutatva persze emellett a teljes kínálat, a Porsche 911 Carrerától a Skoda Favioritig. A franciák igazi különlegességekkel érkeztek. A Citroen zászlóshajója a Xantia új szintet állít fel a középkategóriában, a Renault pedig teszi ugyanezt a kisautók közt a Twingóval. A Peugeot a 306-ost, a Rivális fejlesztette tovább, az autószalon után már rendelhető 1,9-es diesel és tur- bodiesel motorral is. A Fiat természetesen a Cinquecentót állította középpontba, amely feltehetően méltó versenytársa lesz az előbb említett Twingó- nak. A Távol-Keletet a japánok mellett Dél-Korea képviselte a Hyundai vadonatúj típusaival, amelyet itt, Budapesten lepleztek le a nagyközönség előtt. A sort természetesen folytathatnánk, hisz a Ladától a Jaguárig a magyar Pulitól a Rolls Royce-ig száznál is több típus képviselteti magát az Autószalonon. V. O. Ahogy egy vidéki bankigazgató látja Van-e pénz a mezőgazdaság finanszírozására? Egy vállalkozó tapasztalatai és kérdései A kárpótlási jegyek csapdája A magyar állampolgárnak magától értetődő igénye, hogy a kárpótlási jegyei értékállóak legyenek. Nos ez a gyakorlatban csak akkor lehetséges, ha értékpapírjai felhasználásával állami vagyont vagy lakást vásárol. Ám az állampolgár az átlagosan birtokolt 80 ezer forintnyi értékpapírjával nem sokra megy; legfeljebb ha földre licitál. (Folytatás az 1. oldalról) — Tisztában vagyok a költségvetés állapotával és azzal is, hogy pénz nélkül nem lehet termelni. De szembesülni kell azzal, hogy a föld négy éve nem kapott „ennivalót”, 27 százalékkal csökkent a műtrágya felhasználása, a 84 agrokémiai vállalatnak a fele padlón van. A gyenge termésért legalább annyira hibáztatható a talajelőkészítés elmaradása, a minőségileg gyenge vetőmagfelhasználás, mint az aszály. Ki kellene számolni, hogy mit jelent pénzben az agrárexport számottevő csökkenése, a munkanélküliség, a föld minőségének romlása, az állatállomány kivágása? S mindezek ismeretében elviselhető mértékig mégiscsak finanszírozni kellene a mezőgazdaságot. Ami a bankokat illeti? A kormányzat és a bankvilág közötti párbeszéd nélkül sehol a világon nem lehet gazdaságot irányítani. Amíg a pénzügyi világ nem ismeri meg a kormányzatnak az agrárszférával kapcsolatos konkrét elképzeléseit, amíg ki nem derül, hogy mely területeket kíván fejleszteni, vagy elsorvasztani, addig — mivel a bankok köztudottan nem a saját pénzüket kockáztatják, hanem a lakossági megtakarítást helyezik ki hitelként — nyilvánvalóan a finanszírozás nem oldható meg. Az országgyűlés nyári időszakának utolsó napjaiban került sor először konzultációra az öt legnagyobb érintett bank vezetőjével. A mezőgazdaság finanszírozásával kapcsolatos megbeszélésen jelen voltak az MSZP, a Fidesz és az SZDSZ agrárszakemberei. Ekkor derült ki, hogy a bankokat korábban senki nem kérdezte meg arról, hogy a szövetkezeti törvény milyen károkat fog okozni a bankrendszernek. A tét az öt banknál nem kevesebb, mint hetven- milliárd forint sorsa. Ezért megalapozatlannak tartom a bankokkal szembeni vádat. Nem igaz, hogy nem akarnak partnerek lenni, nem akarnak segíteni és csak ülnek a pénzükön. Inkább fordítva igaz! Az ágazat az, amely nem tartja eléggé fontosnak a bankok kellően széles körével miniszteri szinten folytatandó tárgyalásokat. Tisztán akkor látnánk, ha ismernénk a kormány agrár- koncepcióját. (újvári) Sokan igyekeznek jó áron megszabadulni a kárpótlási jegyüktől. Csakhogy minél inkább igyekeznek, annál kevesebbet ér a papírjuk, hiszen minél több lesz azokból a piacon, annál nyomottabb lesz az áruk. És akkor jön az állam jótékony beavatkozása: keresletet teremt a kárpótlási jegyekre azáltal, hogy a papírokért állami vagyont ajánl fel cserébe. Na de a befektető is gondolkodik: olyan vagyonhoz akar hozzájutni a kárpótlási jegyért, ami kapós, ami kurens, amitől elcsordul a befektetők nyála. Csakhogy a dologban van egy huncut csavar. A Kárpótlási Hivatal ugyanis mostanában ontja a kárpótlási jegyeket, a piacon egyre több értékpapír jelenik meg, ami mindjobban letöri a papír árát. A folyamatot csak egyre több vonzó állami vagyon felkínálásával lehetne megállítani, de az ilyenfajta vagyonból nagyon kevés van. A szemfüles és tehetős befektetők már kimazsolázták a lehetséges kínálatot. Mit lehet tenni? Piacra kell dobni mindent abból, ami még megmaradt és kapós lehet. A kárpótlási jegyek piaci árfolyamát növelni szándékozó intézkedések nyomán kialakuló helyzet következményeit egy példával szemléltetném. A budapesti Közért vállalatok élelmiszeráruházainak' privatizációja során az első komoly tendert több mint 80 százalékban külföldiek, vagy azok Magyarországon bejegyzett társaságai nyerték. Később — könnyítésként — megkapták a lehetőséget, hogy kárpótlási jeggyel fizessék ki az általuk forintért elnyert vagyont. Jóllehet az élelmiszerpiac stratégiai jelentőségű piac, megszerzéséért a magyarok is ringbe szálltak. De hiába. A Közért privatizáció mostani, második tenderéhez — saját jogú kárpótlási jeggyel rendelkező befektetői csoport nevében — kerestem pénzügyi befektetőt a kárpótlási jeggyel nem fizethető vagyonrészek megvásárlásához. Miután magyar befektető nem akadt, jött a külföldi. Komoly érdeklődést mutatott az üzlet iránt. Aztán közölte: az ő készpénze háromszor annyit ér majd a megszerzendő vagyont üzemeltető társaságban, mint a kárpótlási jeggyel befektetőké, hiszen ő is vásárolhat kárpótlási jegyért, aminek most alig van értéke. Sőt! A jövőben még kevésbé lesz. Ezután felállt, gondolkodási időt adott, majd távozott. Igaza volt, én is ezt tettem volna az ő helyében. Biztos vagyok abban, hogy a második Közért — privatizációs tendernek ő lesz a legnagyobb nyertese, hiszen pénze van bőven és vásárolni, befektetni, fejleszteni is akar. Én pedig nem tudok mit kezdeni az ajánlatával, hacsak azt nem akarom, hogy ka- pára-kaszára kapjanak társaim. Mindezek után jogos a kérdés: mit érnek el majd az élelmiszertermelő, feldolgozó magyar befektetők a saját jogon szerzett kárpótlási jegyeikkel? Ha akarják, megvehetik belőle a maradékot, azt az állami vagyont, ami a külföldinek már nem kell. Mennyit és mit is ér akkor a kárpótlási jegy? Kit is kárpótoltak végsősoron? Mi köze mindehhez azoknak a szenvedéseknek, méltánytalanságoknak,amiért a kárpótlási jegy jár? Hogyan fogjuk holnap eladni a külföldi befolyás alá került hazai piacon a magyar árut? Kárpótlási jegy ide, vagy oda, olyan fontos lenne a privatizációs teljesítmény, hogy miatta még a jövő sem számít? Merth László Drágább lesz a Start-hitel Módosult az élőállatimport rendelet Az eddigieknél többe kerül a Start-hitel a vállalkozóknak, mert a jegybanki alapkamat felemelésével párhuzamosan nőtt a Start-hitel kamata is. A Start-hitel alapkamata a jegybanki alapkamat 75 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 14,25 százalékos kamat 16,5 százalékra nőtt. Ehhez kell még hozzászámítani a kereskedelmi bankok 2 százalékos kamatrését. Októberben már az új feltételek szerint kell törleszteniük az érintetteknek a korábban felvett hitelt. A vállalkozók finanszírozását segítő kedvezményes hitelkonstrukcióval élve eddig összesen 10 milliárd forintot helyezett ki az MNB 17 pénzintézethez és 24, az ország különböző részein megtalálható nagyobb takarékszövetkezethez. Mintegy 4000-en vették igénybe eddig a Start-hitelt, átlagosan 2-4 millió forint kölcsönt igényelve. Az 1991 második felében indított, a német kormány által is támogatott kedvezményes konstrukció óriási érdeklődést váltott ki a vállalkozók körében. A keret további bővítésére egyelőre nincs mód, de az első felvett hitelek visszafizetése révén az idén az első félévben 900 millió forint folyt be az MNB-hez. Ezt a pénzt ismételten kihelyezik a kereskedelmi bankokhoz és a takarékszövetkezetekhez — közölte végezetül az MNB munkatársa, aki kérdésre válaszolva elmondta azt is: az Egzisztencia-hitel feltételei nem változnak. Módosultak az élőállat, illetve állati termékek importjáról, és Magyarországon való átszállításáról szóló jogszabályok. Az erről szóló 1981-es MÉM-ren- deletet Szabó János földművelésügyi miniszter módosította. A módosítás szerint az export, vagy az átszállítás előtt 2 munkanappal értesíteni kell a beléptető állategészségügyi határállomást. Export esetén a rendeltetési helyen illetékes állatorvost is. Közölni kell ugyanakkor a behozatali, illetve átviteli engedély számát is. A hőkezelt (pasztőrözött) tejtermékekre, a fagyasztott, vagy előhűtött halakra, rákokra és más vízi állatokra, valamint az ezekből készült konzervekre viszont a jövőben nem szükséges előzetesen behozatali engedélyt kérni. A beszállítónak továbbra is gondoskodnia kell azonban arról, hogy a szállítmányt a rendelet-módosításban leírt származási és egészség- ügyi bizonyítvány kísérje.
