Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-15 / 215. szám

1993. szeptember 15., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Zselicszentpáli fejlesztések A közelmúltban nagy fel­újítási munkálatokon ment keresztül a zselicszentpáli kultúrház: az egykori iskola- épületet tatarozták, amely során a vizesedő falakat alászigetelték. A renoválás kiterjedt a festésre, valamint a leromlott állapotú tetőszer- kezet javítására is, a talap­zatra járólapokat vásárolt és rakatott le az önkormányzat. Amíg ez a beruházás 750 ezer forintot vett igénybe, addig egy másik épület, az orvosi rendelő felújítása 750 ezer forintba került: itt egy mellékhelyiséget is kialakí­tottak. Az önkormányzat köl­tött a jobb műszerellátásra, közel 100 ezerért várásoltak orvosi berendezéseket. Cél- támogatással pedig számí­tógépet sikerült venniük, eh­hez azonban szükség volt a hivatal támogatására: a költ­ség kétharmad részét vál­lalta föl a testület. Somogy aszalói támogatások Somogyaszaló iskolásai zömmel Mernyére illetve Kaposvárra járnak tanulni. Tanéveleji támogatásukról döntött nemrégiben a somo- gyaszalói képviselő-testület: az általános iskolás komák­tól az egyetemistákig egy­aránt 2000 forintos támoga­tást szavaztak meg szá­mukra. Ez összességében több mint 200 ezer forint tá­mogatást jelent a települési önkormányzat költségveté­séből. Egyre többen munkanélkül Magas a munkanélküliek száma Somogyjádon, és egyre szélesebb lesz azok köre is, akik kikerülnek a munkanélküli segélyezésből. Jelenleg a jádi önkormány­zat 7 helybélinek biztosít jö­vedelempótló támogatást, azonban az év végére — ezzel számolnak — számuk eléri a hatvanat is. Értesítjük T. Fogyasztóinkat, hogy az 1993. augusztus 31-i vízdíjszámlák díjbeszedését megkezdtük Díjbeszedőink ügyeletet az alábbi időpontokban tartanak az üzemigazgatóság központjában:. 1993. szeptember 16., szeptember 23., szeptember 30. Tisztelettel: DRV Somogy Megyei Üzemigazgatósága Kaposvár, Béke u. 41. (18698) ____________________________ s A z Edentől a X. századig Huszonhat éve mutatták be Somogyjádon Illyés Gyula az Éden elvesztése című oratóri­umát. A költőhöz a felkérés a somogyjádi irodalmi színpad­tól érkezett Stamler Imre ak­kori általános iskolai igazgató, színpadvezető közreműködé­sével. Tavaly nagyon szép, méltó megemlékezést tartottak a faluban, szervezésében szintén oroszlánszerepet vál­lalt Stamler Imre, aki azóta nyugdíjba vonult. Az elmúlt csaknem két évtizedet már a történetkutatásnak szentelte az ízig-vérig pedagógus, szü­lőföldszerető kutató. — Az amatőrmozgalom most is él Somogyjádon. A fia­talok azt akarják, hogy to­vábbra is működjön az iro­dalmi színpad, bemutatót is terveznek. A feltételek megte­remtése azonban sok gonddal jár. Nagy nehézségekkel küzd az önkormányzat, a falu is és azoka az emberek, akik szíve­sen válalnák a színjátszást. A faluból nagyon sokan eljárnak dolgozni, a fiatalok tanulni, a pedagógusok is tele vannak gondokkal. Bármikor talpra állhat az irodalmi színpad, a fi­atalok várnak erre a pillanatra. Csinálják majd úgy is, hogy én már nem leszek köztük. Fel­nőtt egy olyan generáció, amely képes a folytatásra. A 25. évfordulón többen, köztük Fodor András Kossuth-díjas költő is felajánlotta, hogy segít nekik. Csak hogyan tudunk hozzálátni, ez a kérdés. — A történetkutatást hobbi szinten kezdte, ma már ko­moly tudományos körökben is megfordul. — A történetkutatások telje­sen elveszik az időmet. A nyá­ron részt vettem a zürichi Ma­gyar Történeti Társaság ka­posvári tanácskozásán. Ot éve nagyon körülményesen lehet­tem a tagja. Az amerikaiak is­merték meg először a munká­imat, írásaimat, utána kerestek meg a zürichiek. A X. századi magyar társadalom és a ma­gyar államszervezet foglalkoz­tat. A köztudatban az alakult ki, hogy az első magyar álla­mot István király alapította.Ezt mondja a magyar hivatalos tör­ténetírás, és ezt ta­Somogy megye közművelődési díjával ismerték el Stamler Imre országosan is példaértékű közéleti és pedagógiai munkásságát, a megye történelmi múltjának kutatásaiban elért kiemelkedő eredményeit (Fotó: Kovács Tibor) nítjuk az iskolában is. Én ezt nagy hibának tartom. László Gyula professzor az egyik dol­gozatom olvasata után azt vá­laszolta, hogy egyetért az én véleményemmel, dolgozzam tovább. Az a véleményem ugyanis, hogy István állama már egy kialakult államszerve­zetre épült rá tehát volt már egy állam István előtt.Tudom is bizonyítani, hogy az ősi ma­gyar állam egyrészt az itt levő avar államra alapozódott, de az onugor hatások is kimutat­hatók. Eddig ezeket a történé­szek figyelmen kívül hagyták. István király is a 10-es számot használja, mint az onugorok, amikor kimondja, hogy minden tíz falu köteles templomot épí­teni, vagy ugyancsak tíz püs­pökséget szervez. A magyar államszervezet török, kazár mintára jött létre, ázsiai min­tára. Ezt írásos és tárgyi bizo­nyítékok is igazolják. Azt mondták a magyarokról, hogy pompakedvelők, jó kereske­dők. Tehát nem lehetett olyan nomád nép, mint amilyennek még mindig tartjuk. — Somogybán milyen em­lékek bizonyító erejűek? — A helynevek: Bogát, Fájsz, Taksony, Lehel (Lelle), Juta (Jutás). Ezek mind fejedelmi helynevek. A X. század vezetői voltak vala­mennyien. Megtaláltunk né­hány vaskohászati telepet is, ezek bizonyító ereje már nem vitatott. Horányi Barna Közös szennyvíztisztítót tervez Sántos és Szentbalázs Közös szennyvíztisztító te­lep létrehozásának gondola­tával kacérkodik a sántosi és szentbalázsi képviselőtestü­let. Az előbbiek már jóváhagy­ták, az utóbbiak rövidesen és előreláthatólag szintén jóváhagyólag döntenek. A telep létrehozása 150 millió forintba kerülne. Természetesen benyújtot­tak pályázatot céltámoga­tásra, és pénzre számítanak a környezetvédelmi alaptól, a vízügyi alaptól is. Remé­nyeik szerint a költségek mintegy 85 százalékát sike­rül ílymódon előteremteni. Antal Istvánné sántosi polgármester elmondta, hogy a szennyvíztelep előre­láthatóan 20-25 ezer forint terhet jelentene a családok­nak. Hozzátette, ezzel a költséggel természetesen addig eszükben sincs meg­terhelni a lakosságot, amíg a gáz-részleteik el nem fogy­nak. Egy millió forintot nyert a község pályázaton a Népjó­léti Minisztériumtól közcélú autóvásárlásra. A polgármesteri hivatal szervezésében nemrégiben az idősek Máriagyűdre ki­rándultak, a középkorúak számára pedig budapesti színházlátogatást terveznek. A színházjegyeket — mint­egy 20 ezer forint — a hiva­tal állja, az érdeklődőknek csak az útiköltséget kell kifi­zetniük. Kerékpárút, saját pénzen Mosdósnak egyedül könnyebb Egyedül könnyebb — nyu­godtan állíthatják a mosdó- siak, hiszen minden jel azt mu­tatja, hogy az önállósággal jó lóra tettek. Fél év tapasztalata alapján kijelenthető: az ez idő óta önálló faluvezetés jól mű­ködik. Hamarosan átadják a rész­ben állami támogatásból, részben — 800 ezer forintos — saját költségen megépített kerékpárutat, ezenkívül az utolsó jelentősebb földes út is szilárd burkolatot kapott. 2500 forintos támogatást adott az önkormányzat a köz­ség középiskolásainak, és megvásárolták a tankönyve­ket az általános iskolásoknak. 1 millió forintot költöttek az is­kola felújítására. Ebből telt a vizesblokk teljes felújítására, a gáz bevezetésére és a gázfű­tés beszerelésére, tanterem­felújításra. Mindez szintén na­pokon belül elkészül. Mint ahogy hamarosan megkezdi működését az új gázcseretelep is, amely már csak az engedélyre vár az in­duláshoz. N. L. (Nagy) Nyárvégi vásár a Sutáknál! Szőnyegek, padlószőnyegek, fürdőszobaszettek fantasztikus választékát kínáljuk, óriási árengedménnyel. Belga padlószőnyegek 60%-kal olcsóbbak suiák áruházainkban. Tapéták 50%, kerti bútorok 20% kedvezménnyel Szobai szőnyegeket, padlószőnyegeket 20% engedménnyel vásárolhat Kaposvár, Raktár u. 14. sz. alatti Sulák Lakberendezési Áruházunkban. Szeptember 30-ig, szőnyeg és tapéta vásárlásakor, kárpótlási jegyét a névérték 65%-án beszámítjuk. NE FELEDJE, SULÁKKAL JÓL JÁR! (17090) Pálmajori példa A cigányságról, amely fel- emelkedett, ám a földön jár Cigányok lakta falu Pálmajor. De ez a cigányság már nem az a cigányság: így látja a falu polgármestere, va­lamikori tanítója, aki az ott töltött 38 év alatt, mondhatni, átnevelte a kisebbséget, amely aztán elindult a felemel­kedés útján. Ám a cigányok valahogy nem érzik jól ma­gukat a „mélységes magasban”. Mintha továbbra is a földön járnának, a pálmajorin. Az kétségtelen: az etnikum kinevelésében és egy (vélhe­tően létező) normához köze­ledésében elvitathatatlan ér­demeket szerzett Boross ta­nár úr: megkövetelte, emlé­kezik, hogy a gyermekek tisz­tán járjanak iskolába, mégoly szakadt ruházatuk ellenére is fontosnak tartva a higiénikus megjelenést. Büszke erre, nem titkoltan, a tanító-első ember, mondván: a pálmajori cigányok már le sem ülnek a „másik cigánysággal”, vagy ha már ültek, felállnak nyom­ban. Az iskola hátsó udvarán közben a lehullott körtéket egy kissrác dézsmálja a „ta­nár bácsi, felvehetek párat?" kérdés után. „Vegyél fiam”, mondja Boross tanár bácsi, majd végtelen örömének ad hangot, amikor a falu Nagyba­jomtól való elszakadására te­relődik a szó. Mint mondja, többet fejlődött a falu az önál­lóság kivívása óta, mint annak előtte, évtizedekig. Van már gázcseretelepük, egy „elnyert pályázat a híja” a törpevízmű­nek, amelynek kivitelezésekor a házakig vezetik majd a csö­veket. Gondot és pénzt fordí­tanak az iskolára is, nem is keveset. Eddig a pálmajori példa: egy település példás, elisme­résre méltó fejlődésének tag­lalása. A példa másik jelen­tése alant domborodik ki. Például a pálmajori polgár- mester'falujáról alkotott képe is sokban különbözik a hely­Hamar összejönnek az em­berek ha történik valami béliekétől. Erre egy spontán falugyűlésen derült fény, ami- koris dőltek a panaszok. Pa­naszok, amelyek megerősítet­tek egy kételyt: nem oly ró­zsaszínű a világ Pálmajorban, amint hittük: a világ színe ugyanis mindig a nézőpontok adta palettákról keveredik. Ki­derült: egy asszony éppen perben áll a hivatallal, mivel az nem ad neki és munkanélküli urának támogatást, „állítólag nem érdemeljük meg". Meg­vallotta ezt beszélgetésünk­ben Boross László is: a ren­des embernek van munkája, a „rendetlen” meg minek kér? De más pontokon sem egyezett meg a falu első em­berének a véleménye a népé­vel: Boross László nem akart polgármester lenni, mondta, alig mert hazamenni, amikor megválasztották. Az istenadta szerint pedig néhányan lelke­sedtek csak érte, azok élnek jól manapság. Azt sem értik a tanító „néhai” tanítványai: az ingyen tankönyveket miért nem vihetik haza a nebulók? (Közjáték: a polgármester éppen felénk hajt autójával a zokszó-gócpont közepén állva meg. A letekert ablakon átnyújt a felperes asszonynak egy 3000 forintos segélyt. Amit saját kezűleg eddig csak sohanapján kiskedden tett meg, merthogy a postás szakértelmére bízta a kézbe­sítést.) Ez ügyben sem sokkal több a vége a száz szónak egynél: itt az idő, le kellene már ülni egy nagy és kerek asztalhoz. És elbeszélgetni. Balassa Tamás Segély Somogyjádon az iskolakezdéshez Az ez évi beiskolázáshoz a somogyjádi önkormányzat is igyekezett a lehetőségei szerint enyhíteni a szülőket ért anyagi megterheléseken: az összes általános iskolás korú gyerek ingyen vehette kézbe idén a tankönyveit. A település középiskolásai, így az ipari szakközépiskolások is 1000 forintos támogatást kaptak. Az önkormányzat jó­voltából további 150 ezer fo­rint kiosztására is sor került, ezzel a somogyjádi nagycsa­ládosokon és a támogatásra szorulókon segített a helyi önkormányzat. k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents