Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-14 / 214. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. szeptember 14., kedd Emléktábla Latinovitsnak Latinovits Zoltán születésének 62. évfordulóján emléktáblát avattak a múlt héten a IX . kerületi Mester utca 1. szám alatti lakóház falán. Latinovits Zoltán ebben a házban töltötte ifjúságát, és innen indult el pályafutása. A XX. századi magyar színjátszás egyik kiemelkedő egyéniségének pályakezdésére jelentős hatást gyakorolt Galamb Sándor író, dramaturg, rendező, színikritikus, aki ugyancsak e ház falai között élt — hirdeti az az emléktábla, amelyet a ferencvárosi önkormányzat állíttatott a kiváló művész tiszteletére. Új zeneiskola Tatabányán Új önálló otthonba költözött a tatabányai zeneiskola. A régi Gyermekek Házát az ön- kormányzat 30 millió forintos anyagi támogatásával alakították át erre a célra. A múlt héten átadott épületben 28 zenetermet és egy szép, tágas koncerttermet rendeztek be; itt kapott helyet az önkormányzat által nemrég alapított Nemzetközi Kreatív Zenepedagógiai Intézet is. Az iskola vezetői szerint országos szinten is egyedülállóan szép épületbelsőt alakítottak ki a tervezők és az építők. A tatabányai zeneiskola új székházában a délutáni órákban csaknem félezer növendék tanul. Kitüntették Solti Györgyöt A washingtoni Kennedy Center idei kitüntetettjei között van Sir George Solti (Solti György), a magyar származású világhírű karmester. Solti a többi díjazottal együtt kiemelkedő teljesítményt nyújtott az előadóművészetek terén és jelentős mértékben hozzájárult az amerikai kulturális élet gazdagításához. A Kennedy Center kitüntetését először 1978-ban osztották ki: a díjazottak között volt Dizzy Gillespie, Sammy Davis és Bette Davis. Az idei díjátadási ünnepséget decemberben rendezik meg a Kennedy Centerhez tartozó operaházban. Frankfurtban a Budapesti F eszti válzenekar A Budapesti Fesztiválzenekar négy alkalommal lépett fel a frankfurti Alte Operben rendezett Sonoptikus című fesztiválon. A hangversenyközpont négy termében reggeltől késő éjszakáig 45 koncertet adtak a meghívott együttesek, zenekarok. A Budapesti Fesztivál- zenekar Bartók Kékszakállú herceg vára című operáját — Komlósi Ildikó és Polgár László közreműködésével —, valamint Mahler Dal a Földről című monumentális szimfóniáját adta elő. Kevin Costner már nem bánja Kevin Costner mintegy félmillió dollárt kínált fel a Sizzle Beach című, 1974-es évjáratú, nem kimondottan művészfilm producereinek a teljes körű jogok megszerzéséért. Természetesen nem az utólagos forgalmazástól remélt haszon vezérli a színészt eme „befektetésében”, sokkal inkább régebbi botlásának tanúbizonyságát szeretné eltüntetni. Az említett darab forgatása idején ugyanis, két üveg bor elfogyasztása után, rávették egy — ma már meglehetősen kellemetlenül ható — meztelen jelenet eljátszására. A kaposvári színház a kisszínházak fesztiválján Az Országos Képzési Tanács ülése A kihallgatás Stuttgartban A kaposvári Csiky Gergely Színház és a budapesti Katona József Színház is részt vesz a szeptember 23-tól október 10-ig tartó stuttgarti kisszínházak fesztiválján. A „SETT '93” című színházi találkozóra a Katona József Színház immár másodszor kapott meghívást, előző fellépésük 1987-ben volt. A színház kamaraszínpada két művel: Böll-Bereményi Katharina Blum elveszett tisztessége című darabjával, valamint Kárpáti Péter Akárki című moralitásjátékával lép fel a fesztiválon. A Csiky Gergely Színház társulata első ízben szerepel a stuttgarti fesztiválon. Eörsi István A kihallgatás című, Ba- barczy László rendezte drámáját a leather Tri-Bühne színpadán két alkalommal mutatják majd be. A kaposvári színiigazgató-rendező, Ba- barczy László a felújított előadásról elmondta: az eredeti szerepét alakítja Lukáts Andor, Spindler Béla, Tóth Béla, Karácsony Tamás, valamint Jordán Tamás, aki a Merlin Színház igazgatójaként csatlakozik a társulathoz. A szintén elszerződött Sztarenki Pál szerepét Znamenák István, míg Krum Ádámét Bezerédi Zoltán veszi át. A Csiky Gergely Színház művészeinek előadásait szinkrontolmácsolással közvetítik majd a nézőknek. A stuttgarti vendégjáték előtt és után, „hazai pályán” is bemutatják A kihallgatást a színház stúdiószínpadán, valamint a fővárosi Merlin Színházban. B. T. Tóth Béla a darab egyik jelenetében (Fotó: Csobod Péter) Kamarai teendők- törvény nélkül Szakképzési törvény, rendelettervezetek — Nehezen értelmezhető feladatok A munkavállalói oldal szakértői még nem tudták véleményezni a szakképzési törvényhez kapcsolódó rendelettervezeteket, ezért az Országos Képzési Tanács legutóbbi ülésén a vita elnapolását kérték a szakszervezetek. A kormányzat ezt követően a munkaadókkal előzetes egyeztetésen tekintette át több jogszabály tervezetét. A szakmai vizsgáztatás általános szabályaival kapcsolatban a munkaadók rámutattak: a gazdasági kamarákról szóló törvények elfogadásáig nehezen értelmezhetőek a vizsgáztatásnál a kamarai feladatok. Többen szorgalmazták: a szakmai szövetségek is kapjanak nagyobb szerepet a vizsgakövetelmények kidolgozásakor. A szakképzésben részt vevő tanulók juttatásaira vonatkozó jogszabály a munkaadók szerint túlszabályozást jelent. Elegendő lenne meghatározni, hogy az adott gazdálkodónál szokásos módon biztosítsák az étkezést a tanulóknak. A tárgyaláson áttekintették az Országos Képzési Jegyzék bevezetését szabályozó rendelettervezet. A munkaadók hangsúlyozták: a jogszabály mellékletét jelentő jegyzék szövegéről is tárgyalni kívánnak véglegesítése előtt. Száznegyven szervezet javaslatai A Kulturális Alap céljai A Nemzeti Kulturális Alap közelmúltban kinevezett elnöke, Fekete György kultuszminisztériumi helyettes államtitkár a Néprajzi Múzeumban tájékoztatta a kulturális és művészeti élet képviselőit az új mecénálási intézmény céljairól, feladatairól és szervezeti felépítéséről. Az értekezleten mintegy 140 szakmai és társadalmi érdekvédelmi szervezet képviseltette magát és tette meg javaslatait az alap munkarendjére, illetve a támogatási igényeket elbíráló és odaítélő testületek összeállítására. A szakmai testületek képviselőből alakított bizottságok felállítását követően a Nemzeti Kulturális Alap várhatóan novemberben kezdi meg rendszeres tevékenységét. Idegenforgalmi, turisztikai szak Nemzetközi könyvfesztivál Idegenforgalmi és turisztikai szakemberek képzése kezdődik meg az idei tanévben a székesfehérvári Kodolányi János Alapítványi Főiskolán. Az új szakon 159 fiatal kezdi meg a tanulmányait. Számukra a város önkormányzatának segítségével egy régi szakközépiskolás kollégiumban, az épületet átalakítva rendeztek be tantermeket, a főiskola ugyanis kinőtte korábban birtokba vett épületét. Az új tanévben 445 első és második évfolyamos, angol, illetve német szakos jövendő nyelvtanár, valamint 295, az úgynevezett alapozó évfolyamra járó fiatal kezdi meg a tanulmányait az intézményben. Az alapítványi főiskola jövőre tovább akarja bővíteni a szakok számát: megkezdik az újságírók, tévé- és rádió riporterek képzését is. Ennek előkészítéseként már kialakították a televízióstúdiót, amely gyakorló terepül szolgál majd. Rangos könyvkiadói, irodalmi találkozó színhelye lesz a jövő esztendőben a magyar főváros: nemzetközi könyvfesztivált rendeznek április 23-26. között Budapesten, s 100-150 kiadót várnak a Budapest Kongresszusi Központba. A könyvszakma találkozója a Frankfurti Könyvkiállítás és Könyvvásár Igazgatósága, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének égisze alatt valósul meg. A könyvfesztivál megrendezéséről szóló együttműködési megállapodást pár napja írták alá a budapesti Goethe Intézetben. A budapesti nemzetközi könyvfesztivál nemcsak a kiadók találkozója lesz. A szervezők szándékai szerint írók, költők is vendégei lesznek a programsorozatnak, amelyet a későbbiekben évente tartanának meg. A könyvfesztiválon vendégül szeretnék látni a környező országok kiadóit, és mint ahogy az MKKE képviselője fogalmazott: anyagi segítséget is nyújtanak számukra, hogy részt vehessenek a találkozón. Az egyesület természetesen maga sem dúskál a pénzben, de bízik abban, hogy a fesztivál ötletét felkarolja a főváros önkormányzata mellett a kulturális tárca, alapítványok is. A költségek túlnyomó részét azonban a német kormány és az ottani kiadók fedezik. A szellemek nemzetközi köztársaságáról Babits Mihály: Az európai irodalom története Kristó Nagy István, ismert irodalomtörténészünk és műfordítónk — akinek a közelmúltban jelent meg vaskos világirodalomtörténete — nyilatkozott úgy nemrég, hogy Babits Mihálynak ez a munkája az irodalomtörténetírás remeke, utolérhetetlen „szellemi kincsestár”, melynek minden forgatásakor újabb és újabb drágakövek bukkannak elő... Pedig Babitsnak nem is az volt a szándéka, hogy konkrét irodalomtörténetet írjon. „Csak” a benyomásait rögzíti. Az Auktor Könyvkiadó úgy bocsátotta közre „Az európai irodalom történetét”, hogy mind tipográfiájában, mind illusztrációs anyagában hűen követi az 1936-os Nyugat-kiadást. Maga az író így ír monográfiája előszavában: „Az európai hagyomány ereje egyre csökken, a nemzetek szellemi téren is ellenségek módján akarnak farkasszemet nézni, irodalmi kultúránk a felbomlás tüneteit mutatja. Világirodalomtörténetet írni sohase volt korszerűtlenebb. És sohase volt aktuálisabb.” Csaknem 60 év távlatából ezek a szavak időszerűbbek, mint valaha. A mai felbomló, forrongó Európa közepén „Az európai irodalom története” — akárcsak 1936-ban — szenvedélyes vallomás az irodalmi értékek mellett, vallomás az emberi szellem alkotásainak megmentéséért, megőrzéséért és továbbadásáért. Ami az olvasót különösen megfogja Babits Mihály monográfiájában, az elsősorban az író csodálatos gazdagságban áradó stílusa és rendszerező képessége. Ez a mesteri rendszerezés és szerkesztés segít abban, hogy a felsorolt alkotók nagy száma soha nem válik fárasztóvá, ahogy Santiago, az öreg halász csónakja mögött az égaljig nyúlik el az óceán, úgy tágul az olvasó irodalmi horizontja is, ahogy befogadja a világirodalom történetét. Azt, amit érdemes befogadni. Babits Mihály két hatalmas részre tagolja anyagát. Az első „Homérosztól 1760-ig” öleli föl az európai irodalom történetét. Csodálatos gazdagságban tárul föl előttünk a görög és a latin irodalom világa. Mindaz a kincs, amely máig is hat a szellemre, az irodalomra. Vagy úgy is mondhatjuk, az irodalom szellemére... Sophoklésről írt sorai a tömörítő esszé remekei: „Lehet-e a jég forró? Lehet, egy másodpercre... mikor váratlanul hozzáérsz. Ehhez hasonlítom Sophoklés tökéletességét. A tökéletes művész fölötte áll anyagának... A világ- irodalomnak voltak más nagyjai, egyenrangúak Sophoklés- sel, talán gazdagabbak... A tökéletesség egyedül az övé.” A középkor irodalomtörténetében talán Dante kapta a legnagyobb fejezetet. Nem véletlenül. Hiszen az „Isteni színjáték” Babits Mihály műfordításának egyik remeke is. Az Isteni Színjáték egyúttal a legteljesebb emberi színjáték, a pokoli bűnök és szennyek naturalizmusától az emberi lélek csudálatos fölemelkedésének paradicsomi zenéjéig íve Ive... ” Egy rövid recenzió keretében lehetetlen felsorolni még a legfényesebben ragyogó csillagokat is. Maga Babits monográfiája első részében kétezerhatszáz év irodalom- történetét mondta el — egészen a francia forradalmat megelőző korig. S mikor közreadta a mű második részét, mely jórészt csak egy század, a 19. története — és legalább annyira terjedelmes, mint az első — így indokolta ezt a terjedelmet: „Ez a század volt az, amelynek irodalmán nevelkedtem, az tette rám az első és legnagyobb hatást, azon át ismertem meg a régebbit is... Közelebb kell menni, évről évre és könyvről könyvre figyelni ezt a kölcsönhatást... ” S így kapta a kötet második része a „Krónika 1760-tól 1883-ig” címet, Ossiantól (ki olvassa ma már Macpherson hamisításait?) Bemard Sha- wig, Goethétől Thomas Man- nig, a művek részletes elemzésével csakúgy, mint az alkotók és eszmék kölcsönhatásával... És tanúi vagyunk a világirodalom fölbomlásának is. „A nemzeti irodalmak elsősorban különbözni akarnak egymástól... Nyilvánvaló, hogy ez nem a világirodalom régi egysége többé, a szellemek nemzetközi köztársasága.” Mégis ma, az értékrendszerek rohamos pusztulása korában ne a felbomlásra, hanem a lehetséges megőrzésre figyeljünk. Arra a csodálatos, sokhangú koncertre, amely a mű minden sorából árad... Az Irodalom soha el nem halkítható hangjára... Dr. Sípos Csaba Könyvespolc
