Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-09 / 184. szám

1993. augusztus 9., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Böhönyei diákok támogatása Húsz napirendi pont szere­pelt a múlt hét v^gén a böhö­nyei képviselő-testület ülésén. Megtárgyalták a tanulók beis­kolázási támogatását, és úgy döntöttek, hogy több mint 370 ezer forintot fordítanak erre. Megerősítették a magánorvosi praxist, amelyet évente és be­tegenként 300 ezer forinttal támogatnak, s elfogadták a szeptembertől induló magán­zeneiskola tervét is. Szóba ke­rültek az expotervek és az a pályázat, amely a kistérségi települések munkahelyterem­tő lehetőségeivel foglalkozik. Maripszó-váró Sávolyon A marcali Maripszó kft mun­káját dicséri az a fából készült autóbuszváró, amit a napok­ban állítottak fel Sávolyon, az M7-es melletti Szabadság ut­cai kereszteződésben. A for­galmas útszakaszon négy tá­volsági járat is megáll, ezért régen időszerű volt már egy korszerű buszváró kialakítása. 900 tonna követ visznek Pamukra A marcali Közúti Útfenntartó Kft építi Pamukon a Kossuth Lajos utca közel 800 méteres szakaszát. A munkához szük­séges 9Ö0 tonna követ a Bala­ton északi részéről, Cserszeg- tomajról szállítják a Somogy megyei kis faluba. Az 1 millió 200 ezer forintos beruházás jövőre folytadódik, mivél ez a pénzösszeg csak a zúzott­köves útborításra elegendő. A nyertes: a Lézer jeligés pályamű Pályázatot írt ki a megyei vállalkozói központ Marcali térségének gazdaságfejlesz­tését és vállalkozásélénkíté­sét, valamint egy inkubátorház létrehozását megalapozó ta­nulmány elkészítésére. Erre a témakörre 2,6 millió forintot szántak. Négy jeligés tanul­mány érkezett, s pénteken döntött a zsűri: a „Lézer” jel­igést találta a Phare-előírá- soknak mindenben megfele-- lőnek. Ez a budapesti Paulus Rt válságkezelő tanulmánya — és befektetési ajánlata. Tucatnyi új lámpa Tucatnyi új lámpa világítja meg már Balatonkeresztúron az Ady Endre utcát. Tavaly ugyanis többen panaszkodtak itt a sötétre, s a lakosság ké­résére állíttatta fel az önkor­mányzat a 12 új lámpatestet. Falusi turizmus Mesztegnyőn Elsősorban az osztrák és német turisták körében nép­szerűek a mesztegnyői Ven­dégfogadó Egyesület szer­vezte nyári programok. Az a 45 család, amely külföldieket szállásol el a községben, a fa­luház és a barokk műemlék templom megtekintése mellett pincepartyt, folklórprogramot is kínál a vendégeknek, s uta­zást Felsőkakra - kisvasúton. Lézerrel gyulladást, akupunktúrával bénulást Mini állatklinika Balatonfenyvesen Kóstolj kengurufarkot, jó cápauszonyt! • • Oreglaki „vad” receptek, kuriózumkörettel Gyönyörű afgán agár vár fia­tal gazdistul bebocsáttatásra. A doktortól már jöhetnének, ám a klinika házőrzője szigorú: előbb a szagminta, aztán a haverko­dás! Mialatt megfelelő nyakör­vet keresnek a bőrszerszámok között, máris újabb vendég, ezúttal egy perzsa kiscica ér­kezik. A fonott kosárból csak vékonyhangú nyávogása hal­latszik, később már az sem, mert a német vendégek eltűn­nek a rendelő mélyén. Az ügye­letes a körzeti főállatorvoshoz irányítja a pácienst: a macska külföldre szállításában ő az ille­tékes. A doktor mellett szor­goskodó tolmács-asszisztens — végzős állatorvostan-hall- gató — még fel sem szusszan­hat a németek után, s már új­fent megcsikordul a kertkapu. Rottweiler kutyakölyköt vezet­nek pórázon; a panasz romló étvágy és lazuló tejfogak. — Ha nem muszáj, nem „kí­nozzuk” az állatot — telepszik végre közénk a teraszra a Tri­vet Állatorvosi Kft egyik alapí­tója, dr. Révai Zoltán. — A ki­sállatokkal egyébkét is az ügy­vezetőnk, dr. Szilvássy Györk foglalkozik. Én a „marhás”, vagyok; kollégám, dr. Zányi Zoltán pedig a „lovas”. A Nagybereki Állami Gazdaság­ból váltunk ki, utólag nézve ide­jében. A kft jogosítványa az egész ország területére szól, leggyakrabban mégis a Bala- ton-környékéről keresnek meg bennünket. Ám mi is házhoz megyünk, egészen Tatáig és még messzebb is, ha szüksé­ges. Az 1990-ben egymillió forint törzstőkével indult balatonfeny- vesi vállalkozás mára virágzó üzletté fejlődött. A három, szakmáját szerető állatorvos nem a könnyebbik utat válasz­totta. A gyógyszerforgalmazás és tápeladás mellett megtartot­ták az eredeti profilt, a gyógyí­tást is. Munkájukat jól felszerelt műtő és többfunkciós rendelő segíti. — Rengeteg vitaminkészít­ményt árusítunk — vezet körbe a miniklinikán dr. Révai. — A műtőt pedig úgy nézzék meg, hogy saját kezemmel csempéz- tem! A komplikáltabb eseteket, mint például a bonyolult csont­törések, a veszprémi állatkór­házba vagy a budapesti egye­temre küldjük. A kisebb töré­sekkel, nehéz elléssel, méhel- távolítással azonban helyben is megbirkózunk. Amióta szert tet­tünk a lézerre, azóta az ízületi panaszokat is eredményesen tudjuk kezelni. Az ultrahangos vizsgálat pedig már a nyolcadik napon kimutatja a vemhessé- get. A főként vírusos megbetege­déseket, csonttöréseket gyó­gyító, illetve mesterségéé meg­termékenyítést végző kft-nél csak formalitás a bejáraton fel­tüntetett rendelési idő. — Muszáj olcsón dolgozni, mert nincs pénzük az embe­reknek. Nem várhatom el senki­től, hogy azért ne kezeltesse a kutyáját, mert megfizethetetle­nül sokat kérünk. Annak elle­nére, hogy mi voltunk az első olyan cég az országban, ame­lyik a praxist is vitte a gógyszer- forgalmazás mellett, eddig még mindig sikerült nyereségre szert tennünk. A továbblépés egy új, korszerűbb rendelő fel­építése lenne itt, a szomszédos önkormányzati telken — mondja búcsúzóul a Trivet ügyeletes orvosa. A Meszteg- nyőtől Siófokig terjedő pacien- túra és az egyre bővülő, kor­szerű szolgáltatások köre való­ban indokolni látszik a fejlesz­tést. Ami, persze, ismét „csak” pénzkérdés. Még állatorvosék- nál is. Csíky K. Erika Beérik Balatonkeresztúr reménye Olyan szédítő-kábító a me­leg, hogy ha másért nem, hát egy-két jó szóra is érdemes betérni a balatonkeresztúri polgármesteri hivatalba. Meg­tudjuk, mindjárt az első per­cekben, hogy végre itt sincs hiány nyaralókban. Nem kell már lasszóval fogni a vendé­get, mert egyre többen érkez­nek. Keresztúron 1051 lakás-, ház-, illetve nyaralótulajdonos fogad vendégeket. S többsé­gük nem hiába: a rossz jú­nius-július után végre jó hó­napról beszélhetünk, már 85 százalékos kihasználtságé a vendégfogadás. Jönnek né­metek, dánok, hollandok, osztrákok, franciák — és lega­lább tíz napig maradnak. A vendéglátók természete­sen mindent megtesznek ké­nyelmükért; jó a közellátás, minden kapható. Persze pén­zért. Megéri, s így lesz nagy­szerű ez a vakáció. (kt) A békés vadak 26 fokon várják további sorsukat - mutatja Vörös Géza igazgató A Mavad, a somogyi, a me­cseki, a zalaegerszegi és a ba- latonfelvidéki erdőgazdaságok alakították meg az öreglaki gozó kft-t, valamint a fenyvesi AG. Ez utóbbi eladta részét a müncheni Brodersen und Za­uner cégnek, s így most vele teljes a vállalkozás. — Az alaptevékenységünk változatlan — mondja Vörös Géza, az öreglaki vadfeldol­gozó igazgatója. — Négy me­gyéből kell összegyűjtenünk a lőtt vadat, mintegy 30 átvevő­helyen. Ehhez van három hű­tőkocsink. Amikor eljön az ideje, dolgozunk rendesen; az éves „termés” 1250 tonna kö­rül lehet. Nem egészen ennyi lőtt vad kerül ki összesen az ország többi 15 megyéjéből. A „vadtermés” túlnyomó többsége külföldre kerül. Az elejtett vadak 67 százaléka szarvas, közel negyedrésze pedig vaddisznó; az őz 8 szá­zalék, s egy százaléknyi a muflon részesedése. Az öreglaki üzemben 63 szakember szállításra készíti fel — minden igényt kielégí­tően — a kitűnően kezelt vad­húst. Nyugat-Európába szállít­ják; mintegy 20 százalék itt­hon marad. Minőségi kifogás természetesen ezzel szem­ben sem lehet. A balatoni vá­sárlók viszik a szarvast, a disznót, az őzet, mindent sze­retnének szerepeltetni az ét­lapjukon. Az öreglaki vadfel­dolgozó gondoskodik a vá­lasztékbővítésről is. így érke­zik Ausztráliából rendszere­sen kenguruhús, cápauszony, és tengeri herkentyű, szóval megannyi „delikát” étel alap­anyaga. így már nincs más dolga az embernek, mint be­lülni valamelyik hotelba, és rámutatni az étlapra: kenguru­fiiét kérek, áfonyával... A vadfeldolgozó kft dolgozói bizony nem ezt a menüt eszik. Nincs idejük sót hinteni a cápa farkára... Kun G. Tibor A „MAJRÉ” MÉG NEM MÚLT EL KLM-üzlet Lengyeltótiban Mi köze lehet Lengyeltótinak a holland légitársasághoz? Ez ötlött eszünkbe, amikor láttuk néhány üzlet fölött a dekoratív KLM kiírást. A Kovács-Len- ner-Majré spontán módon ala­kult vállalkozás. Egyik oszlo­pos tagja, Lenner úr nevetve mondja: — Tudják, nagyon „majréz- tunk” az elején: bejön-e a vál­lalkozás vagy akkorát bukunk, mint ide Teherán... A bolt meg­indult, de a majré maradt; a tengernyi munkával együtt, amiből ez a hálózat kifejlődött. Üzletpolitikáról, ellátásról, jó- és rosszakarókról folytatott beszélgetésünk színhelye Lengyeltóti egyik ABC-je — a KLM vállalkozás üzlete. A 110 négyzetméteres eladóterű, hét végén és ünnepnapokon is nyitva tartó üzelet a helybelie­ket és a kemping lakóit látja el. Vezetője, Fazekas Anita sze­rint nagy a konkurencia erre­felé. — Kilenc élelmiszerbolt, csemege van Tótiban — mondja. — Értehető volt a tu­lajdonosok aggodalma, amikor megnyitották ezt az üzletet. Ta­lán azzal „nyertünk”, hogy a Balaton Füszért által javasolt fogyasztói árral dolgozunk. Magyarán: mértéktartással. Az árukészletünkben pedig majd­nem minden megtalálható. — Ez Anita érdeme elsősor­ban — jegyzi meg a főnök, aki időközben a hátsó raktári te­endőket is végzi. Rövid fennál­lásunk alatt elértük, hogy nyi­tástól zárásig van friss tejünk, kenyerünk. A múltkoriban egy városszerte ismert cigányem­bert kérdeztem: ugyan miért kocsizik el három másik üzlet előtt is, mire kerülővel elér ide. Azt mondta: a friss zsömléért megéri ez a kis kitérő. A KLM tehát nem holland, nem légi, de társaság. Jó üzleti érzékkel megáldva. S az üzlet­ben a vevő szava a döntő. Cs. K. E. Újabb üzletházzal gyarapodik Marcali belvárosa. A Rákóczi úton már a tetőszerkezete is elkészült a Közút Kft leendő kereskedelmi egységének. (Fotó: Király J. Béla) Nemrég itt még mocsár volt Hollyday-center Kelevízen Rá sem ismernének azok, akik három esztendeje jártak itt: díszesen faragott szé­kelykapu képez bejáratot Ke- levíz déli határán, az egykori dzsumbuj helyén kialakított Hollyday-centernél — a sza­badidőközpontnál. Valaha a birkák sem maradtak meg itt — meséli vendégeinek a tu­lajdonos asszony-leánya, Horváth Istvánná, aki család­tagként maga is részese a nagyvonalú vállalkozásnak. Nem is állanak akárhogy. Kellemes tó csábít betö­résre; már az útról látni lova­kat, hintót, kétkerekű homok­futót és faházakat, hattyút, pónilovat, vadkacsát a víz­parton és pecázó srácokat. Beljebb pedig tíz vendég­váró faház. Itt még ki kell építeni — a tisztiorvosi előí­rások szerint — a vizesblok­kot. Meglesz az is, és még to­vábbi turistacsalogató cso­dák — ígérik a családi kft tagjai. A Befektetési Banktól kölcsönt vesznek föl, s ét­termet építenek, parkosíta­nak, és sorolhatnánk még. A még korántsem kész sza­badidőközpont sok német turista számára vonzó. Ez azt is jelenti, hogy megéri. Ha a Hollyday Center kiépül, várható, hogy a falusi turiz­mus szervezői mihamar fel­fedezik. K. G. T. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents