Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-09 / 184. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. augusztus 9., hétfő ÖSSZEFOGÁS EURÓPÁVAL Erdőkről, a gondok erdejében Antall József bizakodó levele — Törvényt a rengetegre! Szántó Gábor, a kaposvári Erdőrendezőség igazgatója átveszi kitüntetését (Fotó: Török Anett) AZ APEH EGYEDILEG BÍRÁL Július 1-jéig négyszázan kaptak mentességet A kézzel kitöltés nem ok Visszavonhatják az engedélyeket Nagy vihart kavart a nyugtaadási kötelezettség. Az érintettek jórésze az utolsó pillanatban kapcsolt: ezentúl az újságok, illetve a totó-lottó szelvények kivételével minden vásárlásról nyugtát kell adni. Az áfa-törvény — egyedi elbírálás alapján — lehetőséget ad nyugtát a kötelezettség alóli mentesítésre — ezzel azonban a törvény hatálybalépéséig mindössze 800-an próbálkoztak. A megfelelő indokok alapján — julius 1-jéig, a törvény hatálybalépésénak napjáig — 400-an meg is kapták a felmentést. Új mezőgazdasági biztosítás Új, a mezőgazdasági gazdálkodók számára kedvezőbb biztosítási forma bevezetését kezdte meg az Argos Biztosító. Az új biztosítás lényege: egy olyan kölcsönösségi biztosítási egyesületi rendszer kialakítása Magyarországon, amelynek keretében jelentős mértékben csökkenthetők a jelenleg még többek által magasnak ítélt mezőgazdasági biztosítási költségek. Intézkedések az olajmaffia ellen Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vezetésével operatív bizottság létesül az üzemanyagforgalmazás, és különösen a háztartási tüzelőolaj jogtalan felhasználással kapcsolatos problémák megoldására. A bizottságnak intézkedési tervet kell kidolgozni a meglévő helyzet rendezésére, másrészt javaslatokat kell kidolgozni a probléma végleges megoldására. Jelentés a földekről Az elmúlt hetek esőzése a kalászos gabonák betakarítását kissé késleltette, ám jótékony hatással volt az őszi be- takarítású növényekre, és megkönnyítette a talajelőkészítési munkákat is. A kalászos gabonákat július végéig nyolcvanöt-kilencven százalékban betakarították. A járulékos munkák — szalmabetakarítás, tarlószántás — területenként eltérő mértékben ugyan, de kissé felgyorsultak. Az őszi árpa betakarítása az egész országban befejeződött. Tavaszi árpa és a rozs terméshozama csapadékhiány miatt — alacsony. Kárpótlások Romániában Októberben és novemberben nagy összegű kárpótlási jegy jut el a Romániában élő kárpótoltakhoz és ez számos problémát vet fel. Az egyik legfontosabb kérdés az: miként lehet javítani a tájékoztatást Romániában is. Olyan kollektív befektetési lehetőségre lenne szükségük a romániai kárpótoltaknak, amelynek révén a közeljövőben kezükbe kerülő, mintegy 10 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet a legjobban használhatnák fel. Szigetközi polgármesterek a Csallóközben A pozsonyi Új Szó egyik munkatársának kezdeményezésére a szigetközi polgár- mesterek a helyszínen tekintik meg a „C” variáns építményeit, a szlovákiai vízpótló rendszert. Mint ismeretes, június 28-án tizenhét helyi polgár- mester és szövetkezeti vezető levelet írt a Parlamentnek, ebben útelzárást helyezettek kilátásba, amennyiben egy hónapon belül nem történik meg a szigetközi vízutánpótlás. Csődök júliusban Kismértékben növekedett júliusban a Fővárosi Bírósághoz benyújtott csőd- és fel- számolási kérelmek száma — állapítható meg a bíróság adataiból. A nyári szezon tehát nem jelentette a csődök és felszámolások visszaesését, hiszen az elmúlt hónap során 239 felszámolásra, és negyven csődre vonatkozó kérelem érkezett Budapest körzetéből a bíróságra. (Folytatás az 1. oldalról) A tanácskozás az egyesületi életről szóló beszámolókkal kezdődött. Bará- tossy Gábor főtitkár a tavaly Sárospatakon tartott vándor- gyűlés óta végzett munkáról szólt, melynek középpontjában az állt, hogy a privatizációval, a gazdasági, szerkezeti átalakulással járó nehézségeket segítsenek elhárítani. Az erőfeszítések nem voltak eredménytelenek: fél évvel ezelőtt sor került az első országos erdészgyűlésre, melynek fővédnöke és egyik szónoka Antall József volt. Néhány hónappal ezelőtt pedig önálló erdészeti hivatal alakult az FM-en belül. A négy és félezer tagot számláló nagymúltú egyesület gazdasági tevékenységéről szóló beszámolót ünnepi pillanatok követték. Schmotzer András a szakma legmagasabb kitüntetéseit adta át. Bedő Albert díjat kapott dr. Kollwentz Ödön, Szántó Gábor (Somogy), Szilágyi József (Somogy), Kaán Károly díjban részesült Hibbey Albert, Valentin Károly és Wéber József (Somogy). Az ötven év óta egyesületi tagok emlék-oklevelet kaptak. Miután a kitüntettek nevében dr. Kollwentz Ödön köszönetét mondott, a külföldi vendégek sorra üdvözölték a vándorgyűlést, és csaknem mindannyian hangsúlyozták az együttműködés szélesítésének fontosságát. Elsőként dr. Várhelyi András emelkedett szólásra, és Antall József nevében felolvasta a miniszterelnök közgyűléshez írott levelét. Ebben a miniszterelnök utalt arra, hogy az első országos erdészgyűlés óta megkezdődött az erdővállalatok átalakulása. Kifejtette, hogy bízik abban: ez a folyamat kellő körültekintéssel történik, hiszen pénzben ki nem fejezhető értékekkel gazdálkodik az ágazat. Biztosította az erdészkart a kormányzat bizalmáról, fokozott figyelméről. Dr.Szabó János földművelésügyi miniszter azzal kezdte mondandóját, hogy miközben az ember a tudománnyal, a technikával az egeket ostromolja, tönkreteszi saját természetes környezetét. Az emberiség ez ellen mind hangosabban emel szót. Az erdők védelméért először három éve Strassbourgban tartottak konferenciát ez év júliusában pedig második alkalommal Helsinkiben. Mindkét helyen jelen volt Magyarország és mint a miniszter mondta: jól felfogott érdekünk, hogy az ottani határozatokat, ajánlásokat megtartsuk. Utalt arra, hogy napjainkban példa nélküli átalakuláson megy keresztül egész társadalmunk, gazdaságunk, ezen belül erdő- gazdálkodásunk is. Úgy szükséges végrehajtani ezt a változást, hogy ez a hosszú időre szóló nemzeti kincs ne károsodjék. Nagy érdeklődéssel hallgatták a részvevők dr. Tarján Lász- lóné államtitkár, a maga nemében páratlan országos értékről, a Zselic történetéről, természetvédelmi kincseiről szóló előadását. Az előző napon gyűjtött helyszíni, személyes tapasztalatok igazán így váltak a résztvevők számára teljessé. Örökölt gondokról a tulajdon- viszonyok változásával járó nehézségekről szólt Dauner Márton az Erdészeti Hivatal elnöke. A vitában szót kérőket is elsősorban ezek a problémák foglalkoztatták. Többen sürgették az erdőbirtokossági, az erdő-, a vadászati-, és a kincstári törvény megalkotását. Dr. Gyene- sei István házigazdaként arra biztatta a nagymúltú egyesületet, hogy szakmailag helyes törekvéseit következetesen folytassa, ne hátráljon meg a vita elől, ha ez nem esik egybe a hatalom, a politika törekvéseivel. Többen szóltak az időjárás, az aszály okozta fokozódó erdőkárokról anyagi támogatást kérve elhárításukhoz, mérséklésükhöz. A vándorgyűlés szombaton a délutáni órákban Schmutzer András zárszavával ért véget. Vörös Márta Az idén tovább folytatódik a bankkonszolidáció, a kormány még ebben az évben újabb lépéseket tesz a bankok tőkehelyzetének javítására. Ennek keretében a Pénzügyminisztérium levelet intézett a bankokhoz, segítségüket kérve az elvégzendő számításokhoz. Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy fel kívánják mérni: milyen mértékű állami részvételre van szükség a bankkonszolidáció folytatásához. A kormány még júniusban döntött a pénzintézetek tőkehelyzetének javításáról. A döntés értelmében a tőkehiányban szenvedő bankok állami tőkejuttatást kaphatnak, eltérően a bankkonszolidáció múlt évi szakaszától, amelynek során a bankok tőkehelyzetét az állam a rossz követelések megvásárlásával javította. A tőkejuttatás mértékének meghatározásakor — kormánydöntés értelmében — a bankok valós tőkeAz illetékes minisztérium, az adóhatóság, illetve a kereskedők, árusok érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalásait követően — az egységes értelmezés érdekében — az APEH irányelveket tett közzé: mely indokok alapján lehet felmentést kérni a nyugtaadási kötelezettség alól? Ezek szerint önmagában az, hogy a nyugtát kézzel kell kitölteni, s ez akadályozza a folyamatos és zavartalan kiszolgálását, nem ok a mentesítésre — szögezi le az adóhivatal, hiszen ezt a gondot egy pénztárgéppel meg lehet oldani. Ha a gép megrendelését igazoló iratokat a kérelmező mellékeli, akkor a pénztárgép megérkezéséig időleges mentességet adhatnak a nyugtaadási kötelezettség alól. Általában szociális- és egészségi indokok alapján, illetve a vállalkozás mérete, jellege miatt lehet a területileg illetékes adóhatósághoz — 300 forintos okmánybélyeg kíséretében — a mentesítési kérelmeket benyújtani, de ez a lépés még nem jelent sem automatikus, sem időleges mentesítést. Aki szociális helyzetére hivatkozva kér felmentést, annak csatolnia kell az illetékes önkormányzat környezettanulmányát, illetve súlyos fogyatékosságot tanúsító orvosi igazolást. Várhatóan el fogják fogadni a tevékenységüket egyedül folytató, hetven éven felüli kehelyzetét a jelenleginél pontosabban tükröző szabályozási környezetből kell kiindulni. A kormány ugyanis javasolni fogja a Parlamentnek a pénzintézeti törvény, a számviteli törvény, a társasági nyereségadó-törvény módosítását. Várhatóan változik a céltartalék-képzéssel kapcsolatos bankfelügyeleti szabályozás is éppen annak érdekében, hogy a mérlegek pontos képet adjanak arról, mennyi tőkével rendelkeznek a bankok. A változások eredményeként várhatóan a hitelek mellett a befektetések és a függő kötelezettségek (kezességvállalás) minősítése is szükségessé válik. A hitelek minősítésekor a jövőben a bankoknak az egyes adósok helyzetéből kell kiindulniuk. Ennek megfelelően kell képezniük a céltartalékokat, amelyek fokozatos feltöltésére vonatkozó jelenlegi szabályok megszűnnek. Amennyiben a kormány javaslata szerint módosul a társasági adóról szóló törvény, úgy az lehetővé teszi, hogy a ráfordításként történő elszámolással képreskedők kérelmét. Az adóhivatal méltányolhatja, hogy a nyugták beszerzése valóban külön megterhelést jelent. Azonban az ő esetükben is feltétel, hogy kereskedői tevékenységük szerény keretek között mozogjon, az iparűzéshez kapcsolódó költségeik ne haladják meg a személyi jövdelemadó törvényben meghatározott 36 ezer forintos értékhatárt. Méltányossági szempont lehet, hogy ki, hol árulja portékáját. A nem zárt elárusító térben, hanem piacon, vásárban, iskolában, vagy — engedéllyel — egyéb közterületen kereskedők mentesítést kaphatnak a nyugtaadási kötelezettség alól. A kérelmekre az adóhatóságnak 30 napon belül kell választ adnia. A várhatóan több tízezer beadványt — információnk szerint — igyekeznek minél gyorsabban elbírálni. A határozatban külön is felhívják majd a kérelmezők figyelmét arra, hogy azoktól, akik nem tesznek eleget adózási kötelezettségüknek, vissza fogják vonni az engedélyeket. Ez a sors vár azokra is, akiknek adóhiányuk van, vagy akik a nyilvántartásaikat nem a jogszabályoknak megfelelően vezetik. Ugyanis fontos tudni: a nyugtaadási kötelezettség alóli kibúvó senkit nem mentesít az adóbevallás és az adófizetés kötelezettsége alól! (szabó) zett céltartalék adómentes legyen. A Pénzügyminisztérium arra kéri a bankokat, hogy amennyiben részt akarnak venni az ez évi bankkonszolidációban, végezzenek számításokat a szabályozási környezet feltételezett változásainak figyelembevételével. A számítások adatait a minisztérium előzetes becslésnek tekinti. Az előzetes adatok azonban azért fontosak, hogy megalapozottan lehessen dönteni arról: az állam a bankok tőkepozícióját milyen mértékben és milyen módon (tőkeemeléssel, alárendelt kölcsöntőkével) javítsa. A kormány döntése értelmében a tőkejuttatás feltételeként az államnak olyan követelményeket kell támasztania a pénzintézetekkel szemben, amelyek jó eséllyel biztosítják, hogy a bankok későbbi működése során újabb tőkevesztés ne következzen be. Ennek megfelelően szükség van arra, hogy az állam nevében aláíró fél szakértője átvilágíthassa a pénzintézetet. Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1993. augusztus sorozat átlag nettó vételi árfolyam nettó eladási árfolyam % felhalmozott kamat 1993.08 06. 1994/A 98,00 97,70 98,30 13,61 1994/B 97,75 97,45 98,05 1.1,08 1995/A 95,40 95,10 95,70 17,49 1995/B 95,60 95,30 95,90 15,36 1995/C 97,50 97,20 97,80 8,92 1995/F 96,50 96,20 96,80 1,63 1995/A 96,40 96,10 96,70 9,99 1996/B 97,20 96,90 97,50 9,40 1996/C 97,15 96,85 97,45 8,49 1996/F 97,05 96,75 97,35 3,88 1997/C 96,30 96,00 96,60 7,79 1998/A 99,80 99,50 100,10 6,92 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzák, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + (az esedékesség napjáig felhalmozott kamat). A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. FOLYTATÓDIK A BANKKONSZOLIDÁCIÓ* PM-levél a bankoknak