Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-09 / 184. szám

1993. augusztus 9., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Mit ér a százas, ha négy yenhetes? Gyűjtők 23. vándorgyűlése — Érmék — kézen közön Omladozó épület újult meg több mint 7 millió forintból Szőlőskislak megszépült közösségi háza Épültekor, 1957-ben, nem alapozták le és a szigetelést (Fotó: Kovács Tibor) is kifelejtették belőle. Kisebb csodával ér fel tehát, hogy egészen az elmúlt évtizedig „bírta a kiképzést”. Aztán évekig váratott magára az új köntösbe öltöztetés, ami végre megvalósult: szombaton felavatták Szőlőskislak megújult közösségi házát. (Folytatás az 1. oldalról) Hetekkel a tanévkezdés előtt az ország számos pontjáról ér­kezett éremgyűjtők vették bir­tokukba a kaposvári tanító­képző főiskola épüleletét. Az érdeklődésre jellemző, hogy az aula és az egyik folyosó alap­területe is kicsinek bizonyult; jónéhányan csak a két kiste­rem valamelyikében tudták ki­rakosgatni féltett portékáikat. Hogy mennyire igyekeznek megóvni kincseiket, és persze magukat is az illetéktelen sze­mélyektől, azt bizonyítja: szóba elegyedni velük végtelenül könnyű feladatnak bizonyult, az érdeklődés kielégítésében is nagyon szolgálatkészek vol­tak, ám a kérdések közül né­hány sohasem válaszoltatott meg: nevezetesen a névre és lakhelyre vonatkozók. Félelmük nem indokolatlan: komoly értéket képviselnek a gyűjtemények. Lettlégyen az Rákóczi-kori féltallérokat, Ist- ván-dénárokat tartalmazó együttes, avagy egykori római előkelőségek nevéhez fűződő fémpénzek sorozata. Ám mint kiderült, forintunk is legalább úgy gyűjtögetés tárgyát képezi, mint az említett régészeti le­let-értékű fizetőeszközök. Egy az ország távoli csücskéből ér­kezett gyűjtő avatott be: a ma­gyar papírpénzek értéke hibát- lanságukban, úgynevezett haj­tatlanságukban, és kibocsátási évszámuk szerinti ritkaságuk­ban van; egy 1947-es 100-as 1500 forintba kerül. El kell te­hát rakni az új pénzeket, amint kezünk ügyébe kerül, a gyűjtők ma már az 5000-esekkel is ezt teszik. Halkan teszem hozzá: hazánk átlagemberének kezét mostanság ugyancsak égeti a pénz, gyorsan túlad rajta és „esze ágában sincs” gyűjtö­getni. Következik mindebből, hogy a pénzérmék jó értelemben vett halmozása nem feltétlenül a hétköznapi polgár hobbija. Igaz, nem is elengedhetetlenül kell milliárdosnak lenni hozzá. Csak a szenvedélyes szerelem a nélkülözhetetlen: az 1946-os 100 millió adópengők, a váltók és amerikai Kossuth 50 dollá­rosok, az 1914-es keltezésű, 100 koronáról szóló állama­dóssági kötvények, a papír 2 forintosok, a 28 ezer forintra tartott II. Lajos dukátok, egy­szóval a régiségek és ritkasá­gok gyűjtése iránti elkötele­zettség. Ezért járják a gyűjtők 1969 óta az országot, évről-évre más helyszínen rendezve meg a vándorgyűlésüket. A hét vé­gén először adott otthont Ka­posvár az eseménynek, ezt a lehetőséget üdvözölte köszön­tőjében Szita Károly alpolgár­mester, és ennek tiszteletére tartott előadást Szigetvári György építész, dr. Költő László régész, valamint Günter Dembski a bécsi éremtár mun­katársa. (Balassa) A közel 800 lelkes település életében a méltán ünnepélyes alkalom megtöltötte a létesít­ményt a helybéliekkel, s meglá­togatta az eseményt két or­szággyűlési képviselő, dr. Gaál Antal és Németh Béla, továbbá a bogiári városatyák egy része, valamint a „szomszédvár”, Ba- latonlelle első embere, Szűcs László. A kisiskolások verse­lése és furulyajátéka után adott számszaki összegzést és átte­kintést az intézményfelújítás előéletéről, a Szőlőskislak ügyeit intéző képviselő-testüle­tet nevében is szóló balaton- boglári polgármester. Mon­dandójában Dr. Kovács Miklós kiemelte azt, hogy a testület tisztában van a kislakiakat érintő fontos, ám más jellegű gondokkal is. A pénzt sok min­den egyébre el lehetett volna költeni, azonban — mint mondta — a városatyák úgy látták, erre van szükség. Az orvosi rendelőt, postát, művelődési házat és könyvtá­rat is magába foglaló épület belső szerkezeti átalakítása és külső renoválása 7 millió 250 ezer forintot emésztett föl. Hogy érdemes volt rákölteni, az meglátszik mind küllemén, mind a belső tér kialakításán. Ám a tartalom — ezt mutatta a szőlőskislakiak lelkesedése — még a „felszín” alatt van, de már van lehetőség formába ön­tésére. B. T. Nagy szakácsok Nagyszakácsiban (Folytatás az 1. oldalról) Amint teltek a fertályórák, a királyi szakácsok falva felett mind jobb illatok kezdtek ter­jengem, miközben innen is, onnan is szólt a muzsika. Egész nap gyönyörködhet­tünk a fafaragó mesterek, fa­zekasok, csontfaragók mun­káiban, láttunk hangszerké­szítőt és csipkeverőket, ke­mény kezű kovácsokat, csil­lagjóst mint alkimistát, azután vadász- és munkakutyás be­mutatót. Bemutatkoztak a zalaeger­szegi Salamon bajvívókor tagjai is: vágtató lovas ért el pontos találatokat ősi nyilá­val, majd — már a délután­ban — akciósok hadakoztak korhű keménységgel, korhű ruhákban. Ám a a látványra (is) kiéhezett jónép lélegzete akkor állt el amikor a horto­bágyi csikós bemutatója után almát tett a kobakjára, s kiállt, jó ötven méternyire a zalai nyilasok vesszei elé... Úris­ten! — hallatszott itt is, ott is, ezek megőrültek?! Végül nagy nevetés lett a dologból, a csikós emelte ka­lapját, s vele az almát, és mi­előtt a nyílvesszők röpködni kezdtek volna, épségben el­baktatott oda, ahol már várta a lova és a karikása. A sugárzó délutánban a Rock Színház produkciójára is áldoztunk húsz-harminc per­cet, ragyogó részleteket kap­tunk a Jézus Krisztus Szu­persztárból. A tömeg pedig gyűlt-gyűlt a királyi sátor előtt, mivel ott, a nap fénypontjaként elkészült a teríték! Volt sült vadmalac, pulyka, liba — rafi­nált régi és új ízek... A zsűri — nagyszerű művészünk, Szász Endre volt az egyik tagja — derekasan végigkóstolta a fi­nomságokat, s kortyolt hozzá jóféle vörös és fehér borokat, majd meghozták a döntést: a sok nagyszerű remeklés közt is legremekebb... Itt viszont álljunk meg egy közbevető kis gondolatra: önmagában remek volt az öt­let, hogy Béres Júlia a község hagyományőrző egyletével mindezt ilyen nagyszerűen összehozta. A királyi fakanál pedig a kitűnő kaposvári mes­terszakácsot, Makarész Mik­lóst illette. A nagyszerű étele­ket a kiéhezett közönség — percek alatt szétkapkodta. (csíky-kun) Leilei borhét—műsorokkal Tegnap befejeződött a leilei borhét kulturális rendez­vénysorozata. Á balatonlellei hegyközség által szervezett, első alkalommal megrendezett eseményen a helyi Kis-hegy termelői mellett a hivatalos borforgalmazók is bemutatták jóféle nedűiket. De nem csak kóstolóval mulat­hatta az időt a vendég: a szabadtéri színpadon hagyomá­nyőrző egyesületek mutatkoztak be. A zárónapon a közös mise után délelőtt a bogiári borrend avatására került sor, kihirdették a dél-balatoni borverseny eredményét, majd gyermektáncosok szórakoztatták a közönséget. Kaposváron hárman veselkedtek neki Az intelligens fanatlQsok ellen A Mensa HungarlQa Egye­sület IQ-tesztjét tölthették ki egy lelkes kaposvári hölgy tag szervezése folytán a me­gyeszékhelyen tegnap dél­után az érdeklődők. A So­mogy megyei Művelődési Központban hárman törték a fejüket, negyven percen át, a teszt 36 feladatán. Dr. Mogyorósi Péter fizikus, az egyesület alelnöke nem le­pődött meg a lanyha kaposvári érdeklődés láttán, ez — mint mondta — a szervezet ismeret­lenségének, a nyári melegnek, valamint a propaganda hiányá­nak köszönhető. Az egyesület­nek amúgyis csak a magok el- hintése volt a célja a tegnapi idő- és teszt-töltéssel. Megtudtuk: az IQ-teszt nyelv­től és kultúrától egyaránt függet­len, tehát nem műveltség kér­dése. Az egyesület célkitűzése, hogy az intelligencia csak az emberiség javát szolgálhassa. Ha ugyanis valaki extrém ma­gas IQ-val rendelkezik, és rosszban sántikál, az sokkal kár­tékonyabb, mintha egy közön­séges gazember lenne, tartja a fizikus. Ami igaz, az igaz: a hit­leri vezérkarban extrém magas IQ-val bíró emberek is voltak. Hol is ülhetett volna le másutt egy asztal köré a szervezetet megalapító három fiatalember, mint Oxfordban. A világon 105 ezer tagot számláló londoni székhelyű szervezet célja ma, hogy kiszűrje azokat a jelentke­zőket, akik a kitöltött teszt alap­ján elérik a bűvös 148-as határt. E fölé csupán az emberiség 2 százaléka tartozik. A hazánkban egyelőre Szegeden és Buda­pesten 150 taggal működő helyi klubok célját a központ nem ha­tározza meg, azok maguk szer­vezik életüket. Dr. Mogyorósi Péter szerint azért is örvendetes a szervezet ez évi létrejötte, mert az emberek itt rátalálhat­nak a hozzájuk hasonló érdek­lődésű, tudású társaikra. — Ezeken a beszélgetése­ken „lehet pengézni”, el lehet úgy engedni az agyat, hogy nem hülyézik le az embert. El lehet úgy beszélgetni, hogy az intellektuális élmény legyen. A fizikus nem ismeri a pontos IQ-hányadosát. Papírján az sze­repel: 155-nél több. A emberi­ség felső 1 százalékába tarto­zik. (Balassa) Új megyei elnök az SZDNP-nél A Szociáldemokrata Nép­párt megyei szervezete nem­régiben Kasposváron ülése­zett, ahol áttekintették az ak­tuális feladatokat. A gyűlésen megválasztották az új megyei elnököt is, Biczó József sze­mélyében. Felújítják a kaposfüredi iskolát Folyik a kaposfüredi általá­nos iskola rendbetétele. Az is­kola tetőszerkezete életveszé­lyessé vált, ezért felújítása el­kerülhetetlen volt. Az iskola mögött konyha és étterem is épül, az utóbbinak már állnak a falai. A felújítási munkálatok várhatóan októberben feje­ződnek be. Munkanélküliség- év végére Térségenként év végére a munkanélküliség Kaposváron nő majd a legnagyobb mér­tékben, számuk nyolcezer kö­rül várható — szól a Somogy megyei munkaügyi központ előrejelzése. Jelentős növe­kedés várható Nagyatádon is. Kisebb emelkedést jeleznek Marcali, Barcs, Balatonboglár és Csurgó térségében. Csök­kenés várható Siófok térségé­ben, míg Tab és környékére a stagnálás jelezhető előre. Edde és Alsóbogát tervei Eddében nemrégiben tartot­tak falugyűlést, ahol a a képvi­selő-testület beszámolt a két éves munkájáról, s arról, mit terveznek a közeljövőben. A polgármester elmondta: nem­régiben elkezdték az orvosi rendelő rendbetételét. Vettek a rendelőbe orvosi mű­szer-szekrényt gyógyszertáro­lás céljából. Alsóbogáton még az idén megvalósul a gázbe­kötés. Az év végére mintegy 28 családnál lesz korszerű a fűtés. Edde részére is meg­rendelték a gázzal kapcsola­tos tanulmányterveket, a ve­zetéképítéshez anyagi segít­ségre is szükségük van. Ezért pályázatot nyújtottak be cél- támogatásra. Kiállítások a megyei múzeumban A nagy érdeklődésre szá­mon tartott kiállítások után (Rippl-Rónai Ödön gyűjtemé­nye, „Fejezetek Somogy nép­rajzából” s a mostani Kapos­vár anno...) a Somogy megyei múzeum ismét állandó kiállí­tásra készül „A természeti örökségünk ” címmel. A kiállí­tás Somogy megye élővilágát mutatná majd be. Az évtized második felében állandó ré­gészeti kiállítást is terveznek. Az évi 10-15 időszaki kiállítás döntő többsége képzőművé­szeti jellegű. Fogyatékosokat ápoló intézmények Hiányzik a megyében a mozgás és látásfogyatékosok ápoló intézménye — állapítja meg egy felmérés, amely a szociális törvényből adódó fel­adatokat taglalja. Ezt a funkciót a regionális és országos in­tézmények, illetve az idősek otthonai látták el. E megoldás látszik továbbra is járhatónak, azonban az idős halmozottan sérült értelmi fogyatékos em­berek esetében a drávatamási, a volt tabi gyermekotthonban és a segesdi intézményben el­különíthető részlegek kialakí­tására lenne szükség. I L Közhírré tétetett a nagy szakácsság!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents