Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-06 / 182. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. augusztus 6., péntek LESZ-E GÉPGYÁR A CSEPELBŐL? Fogy a remény, áll a termelés A berendezések árverezéséig nincs egy hónap — Ha nem jön vevő a bíróság dönt a gyár sorsáról Csökkent a terület, nőtt a terméshozam Beérett a Csabagyöngye és az Irsai Olivér A megyében az idén a szőlőültetvények területe 6012 h ektár- nyi. Ebből termő szőlő 5009 hektár, a többi friss telepítés, vagy pedig nem hozamoltatott ültetvény. Idénre a szakemberek 7 ezer 552 kiló termést becsültek hektáronként. Pályázat vasút- villamosításra A magyar vasúthálózat kor­szerűsítésének egyik fontos eleme a villamosítás folyta­tása, ami az egész nemzet- gazdaság szempontjából is je­lentős infrastruktúra-fejlesz­tési feladat. Ezért született az a döntés, hogy — egyéb fpr- rások hiánya miatt — a MÁV hat — összesen 573 kilomé­ternyi — vonalának villamosí­tására és a villamos ener­gia-ellátó berendezések üze­meltetésére a KHVM kon­cessziós pályázatot ír ki. Az Értékelő Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ajánlatok közül kiemelkedik a német AEG és az olasz COGECO cég pályá­zata, bár ezek sem felelnek meg teljességgel a koncesz- sziós kiírás elvárásainak. E két ajánlat azonban a további kereskedelmi tárgyalások alapjául szolgálhat. Veszélyben a pilisi erdő A nagy szárazság veszé­lyezteti a Budapest környéki erdőket. A 67 ezer hektrányi erdőből eddig hozzávetőleg 7000 hektár károsodott, és kü­lönösen a Budaörs melletti Csiki-hegyek és a Háromha- tár-hegy tölgyesei, fenyői senyvednek, a leveleik rozs­dabarnák és idő előtt hullanak. Az eddigi kár értéke megha­ladja a 350 millió forintot. Kiépült a telefonhálózat a Bakonyalján Az utolsó két bakonyaljai te­lepülést, Császárt és Rédét is bekapcsolták csütörtökön az országos és a nemzetközi te­lefonhálózatba. A Kisbér és a környező tizenkilenc község ez irányú fejlesztésére két évet és 900 millió forintot irányzott elő a Magyar Távköz­lési Részvénytársaság. Tarifaközösség a világkiállításra Személyszállításra is al­kalmassá kívánja tenni a fővá­ros körüli vasúti hálózat teher­szállításra használt pályáit az 1996-os világkiállításig a MÁV Rt. A túlzsúfolt fővárosi köz­utak tehermentesítésére a MÁV, a Volán és a BKV egy éve keresi a megoldást. Az el­képzelések szerint a három közlekedési társaság tarifakö­zösséget alkot, meghatározott körzetben a tömegközleke­dési eszközök díjszabása azonos lesz. A körvasúton 15 percenként követik egymást az elővárosi vonatok. Sikeres a KHB kötvény Sikeresen zárult annak az egymilliárd forint keretösz- szegű kereskedelmi kötvény­nek a kibocsátása, amelyet a Közép-Európai Hitelbank do­bott a piacra a közelmúltban. A zártkörű kibocsátás szerve­zésével a bank a CIB Bróker Kft-t bízta meg. Nagymarosi terv kicsiben A nagymarosi erőművet is meg lehetne építeni; az ere­deti tervnél kisebb teljesít­ménnyel, és nem a bősi erő­művel összekapcsolva. Ezt Holczer Tibor, a Megújult Energia Klub elnöke mondta egy tegnapi tájékoztatón. A klub szerint duzzasztás, tehát az ivóvíz-készletek veszélyez­tetése nélkül is termelhetne áramot a bősi erőmű; ezzel jó körülményeket teremthetné­nek a hajózáshoz is. (Folytatás az 1. oldalról) Az egykori kaposvári szocia­lista élüzem, a Csepel Művek sorsa sem alakult másképp. Pár éve még teljes kapacitással működtek a gyártósorok, csak­hogy a modern egyedi beren­dezéseket, erőműtartozékokat gyártó üzemben „udvarra” kezdtek termelni: a kurens cik­kekből napok alatt eladhatatlan berendezések lettek. Kezdő­dött a gyors „leépülés”, a taka­rékossági intézkedések tucatja, az elbocsájtások sora. Minden hiábavalónak tűnt, esztergagé­pek pedig naponta termelték a tíz meg tízmillió forint veszte­séget. A gyár több mint hatszáz dolgozójából két év alatt har­mincán maradtak... Megindult a csődeljárás, a cég irányítását a felszámolás­sal megbízott Kossuth Holding vette át. Ám hiába volt minden próbálkozásuk a Csepelt ők sem tudták értékesíteni. Az üzem az ingatlantőzsdére ke­rült, a szakemberek ott (Folytatás az 1. oldalról) Ezt még tovább „színesíti”, hogy a működőképesség fenntartásához 400 millió fo­rint érékben felszámolási köt­vényt bocsátottak ki elsőként az országban. Néhány konk­rét adattal is szolgált: a hús­kombinát tartozása összesen 3,5 milliárd forint, amely 150 hitelező között oszlik meg. A legnagyobb hitelezők közt ta­lálhatók pénzintézetek (OKHB 1,2 milliárd), közüzemek, de ide tartoznak a dolgozók, a társadalombiztosítás és a költségvetés is. A beszállítók­kal sikerült egyezséget kötni, és 50-100 százalék közt a kö­veteléseiket kielégíteni. A le­gégetőbb gond a dolgozók követelése, ami összesen mintegy 130 millió forint. Eb­ből 60 millió az elmaradt bér, a többi pedig a 150 elbocsátott és munkanélküli járulékot nem kapó dolgozó végkielégítése. Ezt mindenképpen még ezév- ben rendezni kívánják, akár ál­lami támogatásból, akár a fel­esleges eszközök értékesíté­séből befolyt pénzből. Vass Zoltán a gyár jelenlegi igazgatója a most folyó mun­kákról és a tervekről szólt. Lé­vén abszolút a nulláról indul­tak, hisz egy teljesen kifosz­tott, üres és veszteséges üzemet kaptak, teljes éves tervet készítettek. Ennek je­gyében kezdődött meg júni­usban a termelés, és miután a kötvények lejegyzése megtör­tént, a munka a programnak megfelelően tud haladni. Heti 4000 sertésnél is többet vág­nak már — e héten 4100 lesz —, az indulás óta pedig elér­ték a 18500 darabot. A piacra sem lehet panasz, a feldolgo­zás 4. hetében már megindult a sonkaexport, és nemrég már tőkehúst is szállítottak kül­földre. A mennyiség 500 tonna kö­rüli, csakúgy, mint a belföldön értékesített húsárué. A tervek szerint októberre eléri a gyár az optimális heti 5500-as tem­próbáltak vevőre találni. — Egy kaposvári vállalkozó, Sümegi József alkudozott több hónapig az üzemre. 130 milliót ígért a gyárért. 10-20 ezer forin­tos opciós díjakért 14 hétre fog­lalta le a ingatlanokat. A gépe­ladásokat leállíttatta, aztán úgy eltűnt, hogy azóta se látta senki. — mondta Reich Sándor Mondják, hogy a Sümegi Kft mindvégig titokban szerette volna tartani saját nevét. Pár hónapja amikor lapunk egy in­formátora elárulta a vevő kilé­tét, a Kft tulajdonosa felhábo­rodottan tagadta, hogy valami köze lenne a Csepelhez. Aztán nem telt bele egy hónap és hi­vatalosan is bejelentette: az ő cége szeretné megvásárolni a Csepelt... — A gyáregység sorsa még akármi is lehet — teszi hozzá a felszámolóbiztos. Az üzemet szeptember elejéig tartjuk az ingatlantőzsdén. Ha addig nem érkezik komoly ajánlat, akkor értékesítjük a meglévő gépe­pót, amely már a stabilitást jelzi. Vass Zoltán megerősí­tette azt, amit szombaton a dolgozóknak is elmondott: még egy nagyobb létszámle­építés várható az adminiszt­ráció területén, ugyanakkor az export és a belföldi csomagolt áru növelése a terv, ami köz­tudottan élőmunka igényes. Minden jel arra utal, hogy a húskombinát talpon maradhat, sőt nyereséget is termelhet az eladásáig rendelkezésre álló két esztendőben. Kérdésekre válaszolva az is kiderült, hogy még ebben az évben megvizsgálják a befek­tetői piacot, ettől függően jövő év elején meghirdetik a céget eladásra. Várhatóan lesz ér­deklődés jócskán. Tófalvi Ká­roly, az ÁVÜ igazgatója azt is hozzátette: nem feltétlenül kül­földi befektetőnek kívánják el­adni, csak egy szempont ve­zérli őket: a vevő tőkeerős le­gyen, és ne csak a vásárlás­hoz, hanem a további működ­tetéshez is legyen elegendő pénze. Hisz, ha a terveknek hinni lehet, a vevő egy jól mű­ködő céget kap, megfelelő pi­accal, jól szervezett beszállítói körrel, és egy megtervezett arculattal. A felszámolás alatt álló Ka­posvári Húskombinát helyze­téről szóló sajtótájékoztató ekkor már inkább hasonlított egy jól működő üzem terme­lési tanácskozására, hisz a résztvevők — FM, ÁVÜ, bank és felszámoló — szakembe­rek lévén egy nyereséges üzemeltetés lehetőségeit ecsetelték az újságíróknak. Miután a múlt szombati mun­kásgyűlésen is hasonlóan op­timisták, vagy inkább remény- kedőek voltak a dolgozók, el kell hinnünk, a Kaposvári Húskombinát felkelt haló pora­iból, és rövidesen mint mű­ködő, 4 milliárd forint termelési értékű üzem várja a befekte­tőket, a hírek szerint 1,6 milli­árd forintos kikiáltási áron. Varga Ottó két, berendezéseket. Amit nem tudunk eladni, azt leselejtez­zük. Ha a gyártól 1994 június 10-ig sem sikerül megválnunk, akkor annak sorsáról, mint ér­tékesítésen vagyontárgyról a bíróság dönt majd. A jelen tör­vények szerint ez esetben az ingatlant a hitelezők között kell felosztani. A Csepel felszámolása azonban még egy 1986-ban kelt törvényerejű rendelet alap­ján kezdődött, ami ezt a kér­dést nem szabályozta. Az üzem sorsa ha lehet az elmúlt pár hónapban még bi­zonytalanabb lett. Egyesek szerint az utolsó szalmaszál is elúszott, és semmi remény arra, hogy a Csepelből még va­laha is gépgyár lesz. Az opti­mistábbak bíznak abban, hogy még a gépek eladása előtt va­lamelyik érdeklődő ajánlata komolyra fordul. Ehhez azon­ban már nincs egészen egy hónap... Barna Zsolt Próbajáraton az új villamos Próbajáratra indul a követ­kező napokban a Ganz Hunsiet Vasúti Járműgyártó Rt. új villa­mosának prototípusa. A villa­most először a Járműgyártó pá­lyáin tesztelik, majd augusztus 20-tól a debreceni közúti forga­lomban vesz részt. A prototípust Debrecen önkormányzatának megbízásából fejlesztette ki csaknem egy év alatt az oszt- rák-angol-magyar vegyesválla­lat. A fejlesztés költségei elérték a 200 millió forintot, amelyhez a város 28 millió forinttal járult hozzá. Az energiatakarékos, nyugat-európai szabványoknak megfelelő jármű műszaki értéke­lését 20 ezer kilométer megté­tele után végzik el, ezután vár­ható, hogy a vállalat szerződést köt Debrecennel 20 villamos szállítására. A prototípus mű­szaki paramétereit egyezették Szeged és Miskolc önkormány­zatával is, amelyek szintén fel akarják újítani villamosparkju­kat. A szériagyártásból együtte­sen mintegy 100 villamoskocsi szállítására, 1,4-1,6 milliárd fo­rintos megrendelésre számít a Ganz Hunsiet. Kiss József el­mondta azt is: megállapodás előtt állnak a tárgyalások a né­met Bauzen vagongyártó céggel vasúti kocsik gyártásáról. Továbbra is növekednek — bár a korábbinál valamivel ki­sebb ütemben — a lakossági megtakarítások. Márciusban még csak 1095,6 milliárd forin­tot tett ki a bruttó összegük, áprilisban elérte az 1119,7 mil­liárd forintot, májusban 1130,4 milliárd forintra növekedett, júniusban pedig — az előze­tes adatok szerint — már 1147 milliárd forint a bruttó megta­karítások szintje. A havi növe­kedés továbbra is 10-20 milli­árd forint körül alakul. A megtakarítások szerke­zete viszont változóban van. Ismét növekszik a devizabeté­tállomány, de ugyanakkor, ha mérsékelten is, de tovább emelkedik a forintbetétek ösz- szege is. Jelentősen növeke­dett a készpénzállomány. Stagnál viszont a pénzintézeti értékpapírállomány. Március — Tavaly még 6279 hektá­ron termesztettek csemege és borszőlőt megyénkben, ebből 5554 hektár volt a nyilvántar­tott termőterület— mondta Patczai Lászlóné, a megyei Földművelésügyi Hivatal munkatársa. 2341 hektár terü­letet műveltek a nagyüzemek, 3848 hektár volt a magángaz­daságok kezelésében. Cse­mege szőlőt mindössze 447 hektáron termesztettek. A korai zsendülésnek kö­szönhetően már július utolsó hetében megjelent a piacokon a korai érésű Csabagyöngye. E hét végére már az ára is jócskán mérséklődött. Mind­össze 70 forintot kértek egy ki­lójáért. A hazai terméssel csupán szemnagysága miatt tudott vetekedni az üzletekben a tő­lünk délebbi országokból származó, ott már édesre be­érett Pannónia kincse. Ennek kilóját 150-re tartották. Somogybán tavaly 2287 hektáron termesztettek fehér borszőlő fajtákat, és 428 hek­tárról takarították be a vörös­borok alapanyagát, megyénk­ben összesen 38 ezer 221 tonna szőlőfürt került feldol­gozásra, vagy piaci értékesí­tésre. Ez hektáronként 6 ezer 882 tonna átlagtermésnek óta szintje lényegesen nem változott, 200 milliárd forintot tesz ki. A bankbetétállomány március óta 625,6 milliárd fo­rintról, 650,3 milliárd forintra emelkedett. A készpénzállo­mány a márciusi 267,6 milliárd forinttal szemben, júniusban elérte a 296,4 millirád forintot. Növekszik, bár meglehető­sen mérsékelt ütemben a la­felel meg. A majdnem 7 má­zsával magasabb idei átlag­termés becslésének a júliusi csapadékos időjárás, valamint az időközi lehűlések adtak va­lós tartalmat, de a mintegy két héttel korábbi éréseket ez sem tudta módosítani. A kora­érő asztraháni piros alma mel­lett látványnak is szép egye-egy egészséges szőlő­fürt. Nyári gyümölcsválaszté­kunkat csak színesíti, bár a sok csapadéktól erőteljesen duzzadó szemek ezekben a napokban repedhetnek meg. Akkor viszont tárt kapuk várják a szürkerothadás gombaspó­ráit, tehát szükségszerű a vé­dekezés. Ezekben a napokban az ül­tetvényekben szorgosan per­meteznek, kivétel talán az élelmezésügyi várakozások miatt a csemegeszőlőt is bor­ként felhasználó gazdaságok, mint például a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát rt., ahol a lengyeltóti telepről szü­retelt Csabagyöngye és Irsai Olivér is a borfeldolgozóban alakul át nemes itókává. Két- helyen az Irsai Olivér mellett a Chasselas fürtjeit ízlelgetik a napokban, hiszen a teljes érettség után ezekből a faj­tákból is bor készül. Mészáros Tamás kossági hitelállomány. Ennek megfelelően a nettó megtaka­rítások szintje általában 10-12 milliárd forinttal emelkedik, jú­liusban azonban a korábbinál nagyobb mértékben 16 milli­árd forinttal növekedett. így a májusi 913,2 millirád forinttal szemben június végére a nettó megtakarítások szintje elérte a 929 milliárd forintot. 1992. 1993. január december január május június Bruttó megtakarítás 781,7 1042,6 1056,0 1130,3 1147,0 Bankbetétek 432,0 581,9 598,1 647,9 650,3 Ezen belül devizabetétek 129,5 152,2 156,8 170,5 171,9 Pénzintézeti értékpapír áll. 144,8 191,1 194,3 199,9 200,1 Készpénzállomány 204,9 269,6 263,6 282,5 296,4 Lakossági hitel 205,7 207,4 211,5 217,1 218,7 Nettó meg­takarítás 576,0 835,2 84,5 913,2 929,0 A reorganizációs felszámolás jó példája A húskombinát működőképes Budapest Investment sajtótájékoztató LASSABBAN NÖVEKEDTEK A LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK Az idén is élére raktuk a garast

Next

/
Thumbnails
Contents