Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-26 / 198. szám
1993. augusztus 26., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 Koltai Róbert Zalaegerszegen rendez Tíz évvel ezelőtt vette birtokba otthonát a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház. Ez a csendes jubileum talán a tavalyit is felülmúló sikerekben gazdag évadot ígér. A műsorra tűzött darabok sorát a nagy filmsiker, A lovakat lelövik, ugye? új, önálló színpadi változata nyitja meg október 8-án, majd ezt követi a Zorba amerikai musical változatának bemutatása. Koltai Róbert vendégrendezésében kerül színpadra Henderson dzsessz-operettje, a Diákszerelem, s rendhagyó rendezői felfogást ígér a Szentivánéji álom. Határon túli óvodapedagógusok Negyedik alkalommal kezdődött meg a hajdúböszörményi óvóképző intézetben a határon túli magyar óvodapedagógusok kéthetes szakmai továbbképző tanfolyama. Az idei kurzusra nem jöhettek el a vajdasági óvónők, de megérkeztek az erdélyi, a kárpátaljai és a felvidéki résztvevők. A továbbképzésen a magyar óvodai nevelési elmélettel és gyakorlattal ismertetik meg a határon túli magyar nevelőket. Drámajátékokkal, az óvodapedagógusoknak a családi nevelésben betölthető szerep- vállalásával, az olvasási zavarok megelőzésével és a vallási tolerancia óvodai gyakorlatával is megismertetik a résztvevőket. Pro Cultura Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozott a Művelődés és Közoktatási Minisztérium Maria Teresa Angelininek, az ELTE Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszékének oktatójának. Maria Teresa Angelini a bolognai egyetemen magyar nyelv- és irodalomból szerzett diplomát. 1972-ben, pályázat útján került az ELTE Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszékére, ahol kiemelkedő színvonalú előadásokon ismerteti meg hallgatóságát az olasz irodalommal. Műfordítóként pedig a magyar szépirodalom alkotásait népszerűsíti hazájában. Tudományos munkásságában az olaszmagyar irodalmi kapcsolatokat kutatta és dolgozta fel. Akvarellek versekhez Az ember tragédiája emlékezetes illusztrációi után ismét az irodalom szolgálatába szegődött Réti Zoltán, Balassagyarmaton élő festőművész. A magyar költészet nagy magányosai között számon tartott Komjáthy költő verseihez készített illusztrációkat. Vívódó, „problémázó” poétaként ismerték a múlt század végén a modernek előfutáraként alkotó költőt, s jóllehet irodalomtudományunk a magyar költészet klasszikusai közé sorolja, csak mostanában került az irodalmi érdeklődés homlokterébe. Hungarológiai konferencia A külföldi egyetemek hungarológiai intézeteiben dolgozó magyar vendégtanárok és rektorok megtartották idei konferenciájukat. A megbeszélésre a Nemzetközi Hungarológiai Központ szervezésében került sor Budapesten. Jelenleg 40 magyar vendégoktató tanít hungarológiát államközi szerződések alapján a világ 35 egyetemén. A tanácskozásra meghívtak több külföldi szakembert, akik ezekben a hungarológiai intézetekben dolgoznak. Az évenkénti konferenciák célja, hogy emeljék a tudományos munka színvonalát. A kollégiumépítő rektor Hámori József akadémikus, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora Somogy polgáraiért kitüntetést vette át augusztus 20-án. (Fotó: Lang Róbert) Szakmaválasztás két év után Jelentős szerep vár a gazdasági kamarákra Változások a szakképzésben Hámori József akadémikus Szolnok megyében született, Budapesten dolgozott, és Pécsen a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora. Mi köti Somogyhoz? — Mint pécsi rektor, nemcsak Pécs és Baranya, hanem a környező megyék vonzás- körzetébe is kerültem. A hallgatók jelentős része somogyi. Nekem nagyon tetszik ez a táj és a város, Kaposvár is. Az imént sétálgattam a sétálóutcán és elgondolkoztam, hogy milyen kellemes lehet itt élni. Maguknak van itt egy a pestinél nyugodtabb ritmusuk, teljesebb életet élhetnek. Vannak nagyon szép épületek, van egy egészen szép színházuk, egy polgármesterük, aki egész biztos, hogy sikerrel vezeti a várost. Valamikor hallottam a Kaposcukorról, nem tudom, hogy működik-e még? Emlékszem arra, amikor a Rákóczi NB l-es volt: Pécsről is átjártunk a mérkőzésekre. Hadd mondjam el, hogy Pécs és Kaposvár között a táj, a Zselic eszméletlenül szép: talán az ország egyik legszebb tájéka. Sok minden fogott meg tehát: a természeti szépség, az emberek, a szervezettség. Ez egy külön kis ország, nem hiába mondják Somogyország- nak. — Megismeri a somogyi diákokat Pécsen? — A tájszólás alapján picit meg lehet ismerni őket. Most már kezdek hozzászokni, hogy másként ejtik az e-han- gokat, mint például a baranyaiak. Náluk sokkal nagyobb a rontás, a keveredés. Ilyen szempontból könnyebb különbséget tenni. — Hámori József rektor- sága alatt létesüt egy kollégium a nem baranyai diákoknak. Az ötlet éppen a Somogy Anyáink, nagyanyáink vagy akár a magunk konyhájának eszközeit, tárgyait, bútorait, berendezéseit vélhetjük viszontlátni. A századfordulós konyhát a hozzá illő lakrésszel, a hatalmas ebédlőasztallal, metszett üvegekkel, vörösréz edényekkel. A közelebbi múltból az ötvenes évek zöld-fehér „egyen-konyháját" az eloxált alumínium és bakelit tárgyakkal. És a mai bútor-kirakatokban megcsodált elegáns szürke elemes konyhát, természetesen megyei közgyűlés elnökétől származik. — Bejött a javaslat, 13-án fogjuk avatni a kollégiumot. Az ünnepi megnyitását éppen a közgyűlés elnöke fogja abmindentudó gépekkel felszerelve. Mindezt a Legújabbkori Történeti Múzeum október végéig nyitvatartó A nagyvárosi háziasszony birodalma című életmód kiállításán láthatjuk. Igen gazdag, már-már zsúfolt vitrinek kerítik körbe azt a tizenegy enteriőrt, amelyek az utóbbi száz év városi konyháit, ebédlőit idézik. Van itt cselédszoba és kamra is, minthogy e helyiHajdani konyha szolválni, meg a miniszterünk, Mádl Ferenc. Az épület eléggé leromlott állapotban volt, fáradságos munkával most hoztuk helyre, és be fognak költözni azok, akiket illet. ségek térben és funkcionálisan is összefüggenek a konyhával, a konyhai munkákkal. Egy múlt századvégi konyha és a hozzá tartozó historizáló ebédlő nyitja a sort. A felettébb racionálisan elrendezett mai lakás-méretű konyhában vizes- pad, sparheld, réztárgyak, öntöttvas edények szolgálták a háziasszonyt. A cselédszoba közvetlenül a konyha mellett volt elhelyezve. Ebben a múzeumbeli cselédszobában egy református lány lakott, erre vallanak zsoltáros könyvei, egyszerű holmijai. Külön mosdótál, varró asztalka, meg egy ágy, és már meg is telt a kis helyiség. Kisipari asztalosmunka lehetett a 40-es évek konyhájában. De megjelent a gázzal működő jégszekrény, a jénai edény, s a nagyon divatos angol teáskészlet. Teljesen „összement” viszont a lakótelepi lakás konyhája. Ilyen mini az óbudai lakótelepről származó kiállítási konyha is, elemes bútorokkal, az oly kedvelt NDK-beli étkészletekkel. És végül a ma? Vagy a jövő konyhája? A Tisza Bútorgyár egy reprezentatív, gépekkel felszerelt a 90-es évek divatja szerinti szürke elemes konyhát ajándékozott a múzeumnak. (kádár) Szeptember 1-jétől életbe lép az új szakképzési törvény. A törvény hatásairól, pozitívumairól, ellentmondásairól, a bevezetése során felmerülő gyakorlati kérdésekről beszélgettünk Ponikfor Zoltánnal az Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatójával. — Hosszú távon ez a törvény garantálja, hogy tiszta viszonyok alakuljanak ki a szakképzésben. Az iskolák feladata lesz az elméleti oktatás biztosítása, a gazdasági kamaráké a gyakorlati oktatás szervezése, a gazdálkodó szervezeteké pedig a gyakorlati oktatás biztosítása — mondta Ponikfor Zoltán. Zavarokat is okozhat — Pozitívuma a törvénynek, hogy igyekszik a gazdaságban zajló folyamatokat követni, sőt bizonyos értelemben előretekint: meghatározza milyen jogosítványokkal rendelkeznek majd a gazdasági kamarák a tanulószerződések megkötésekor, a vizsgáztatási rendszer , illetve az egyes szakmák tananyagának kialakításakor. Holott ma még ezek a kamarák törvényi szinten nem is működnek. A másik oldalon, a mindennapokban ez bizonyos zavarokat is okozhat. A szakképzési törvény elsősorban azt szorgalmazza — nagyon helyesen, — hogy a gyakorlati oktatás a gazdasági szférában történjen. Ugyanakkor ennek a realitása nincs meg. Köthet a tanuló bármilyen szép szerződést, ha egy év múlva felszámolják a céget. A törvény szerint a gazdálkodó szervezet feladata lenne, hogy az iskolával közösen új képzési helyet találjon. A napi létért küzdő cég biztos nem azzal fog törődni, hogy a szakmunkástanulóinak helyet keressen. Az intézmények saját gyakorlati oktatás szervezésével próbálják ezt a helyzetet kivédeni. — Eddig 14 éves korban kezdődött a gyerekek szakmai képzése amikor a többségük még éretlen volt a pályaválasztásra. A törvény szerint a 10. osztály elvégzése után lehet ezentúl szakmát választani. Érinti-e ez a mostani első éveseket? — Nem érinti, mert a „beiskolázások” már megtörténtek. Egy oktatási törvény bevezetése elég hosszú időt vesz igénybe. Abban sem vagyok biztos, hogy jövőre megoldhatjuk a 10. osztály utáni szakmai beiskolázást, hiszen nem fut ki még a két évfolyam. A következő időszak feladata lesz még az országos képzési jegyzék kimunkálása, a tantervek, követelmények kidolgozása, a képzési idő meghatározása. Nem biztos, hogy ezentúl minden szakmában három éves lesz a képzés, lehet kettő, de lehet három és fél év is. Az elméleti és a gyakorlati képzés aránya várhatóan eltolódik a gyakorlati oktatás felé. Nyitott kérdések — A törvény lehetővé teszi a 9-10. osztály megszervezését a szakmunkásképző intézetekben is, nemcsak az általános iskolákban. Élnek-e ezzel a lehetőséggel? — Iskolánkban már voltak olyan gyerekek akik előkészítő 9. és 10. osztályt végeztek, kísérleti jelleggel. Mi azt vállaljuk, hogy ha ezt eredményesen elvégzik, akkor az itt oktatott szakmák valamelyikére felvételt nyernek. Szerintünk ez a két év egy képzésre orientáló szakasz kell, hogy legyen. A fenntartó dönti majd el, melyik intézménynek biztosítja az alapképzés lehetőségét. Vannak még nyitott kérdések: nem tudjuk, hogyan működik majd a finanszírozás? Mennyire lesz érdekelt az ön- kormányzat adott szakmák képzésében? Mondhatják: szánjanak be a finanszírozásba a gazdasági kamarák is ha már bizonyos jogokat kaptak. — Hogyan jelenik meg a többszintű szakmunkásképzés az új rendszerben? — Azoknak a tanulóknak akik képességeik alapján nem alkalmasak rá, hogy egy adott szakmát teljes mélységében elsajátítsanak, lehetőséget ad, hogy betanított munkási szinten végezzék el, és erről kapnak bizonyítványt. Várhatóan a továbblépés és az átjárhatóság rendszerét is tartalmazni fogja a végrehajtási utasítás. Ki ellenőriz? — Köztudott, hogy egyes kisiparosok már előre pénzt kérnek a tanulók gyakorlati oktatásáért. Rendelkezik-e erről a szakképzési törvény? — A törvény kimondja: nem kérhetnek és nem fogadhatnak el költségtérítést és költséghozzájárulást a tanulótól a náluk megszervezett gyakorlati képzésért. — Ki lesz jogosult a gyakorlati oktatás ellenőrzésére? — A törvény szerint a feltételek meglétét — a tanuló- szerződés megkötését megelőzően — a gazdasági kamara bírálja el és jogosult az ellenőrzésre a képzés során. Tehát a tanulót foglalkoztató gazdálkodó szervek nyilvántartását és a gyakorlati képzés felügyeletét is a gazdasági kamara látja el, nem az iskola. Hiszen igazából a kamara lesz olyan helyzetben, hogy szankciókat alkalmazzon. S. Pap Gitta Konyhatörténelem Roman Polanski visszaemlékezése Roman Polanski rendező, akinek kevéssé konvencionális filmjeit nálunk is jól ismerik, a minap töltötte be 60. életévét. A rendező már 1984-ben megírta visszaemlékezéseit. Mint mondta: „Elegem van abból, hogy életrajzomat teljesen ismeretlen szerzők írják meg”. Őrület című, ironikus filmje után a Keserű hold című művét forgatta. Akkor mondta: „A kitalált cselekmény és a művész magánélete között nem szabad párhuzamot vonni.” Kijelentésének oka az volt, hogy filmjének főszerepét első felesége, Emmanuelle Seigner játszotta. Az erotikus filmben a szereplők szerelmük és szenvedélyük áldozataivá válnak. Polanskit sok csapás érte. A Vámpírok tánca (1967) és Rosemarie bébije (1968) sikert aratott, utána azonban egy okkultista közösség tagjai Los Angelesben bestiálisán meggyilkolták állapotos második feleségét, Sharon Tate-t és több barátját. Polanski akkor Londonban volt, de megvádolták, hogy fekete mágiával foglalkozik és filmjeivel cselekvésre buzdította a sötét erőket. Polanski már diák korában forgatott rövidfilmeket, és Sztálin-ellenes körök tagja lett. Andrzej Wajda, a világhírű filmrendező nagy hatást gyakorolt rá. 1961-ben Lengyel- országban forgatott játékfilmje, A kés a vízben hazájában nem aratott sikert, 1963-ban azonban Os- car-díjra javasolták. A berlini filmfesztiválon kétszer is elnyerte az Ezüst-, illetve az Aranymedvét. Legjelentősebb filmjei közé tartozik az 1974-ben forgatott Kínai negyed című krimj, amely a 30-as évek Los Angelesét sötét színekkel ábrázolja. 1978-ban alkotta egyik legsikeresebb filmjét, az Egy tiszta nő-1, Nastassja Kinski főszereplésével. Polanski színpadi rendezéssel is foglalkozott, 1976-ban Münchenben például a Rigolettót, és 1992-ben Párizsban a Hoffmann meséit állította színpadra.
