Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-02 / 177. szám

1993. augusztus 2., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Bezárt az alkotótelep Tegnap bezárta kapuit a bar­csi Nemzetközi Alkotótelep. A július elején megnyílt rendez­vényre a magyar alkotók és művészek mellett dolgoztak verőcei és székelyudvarhe­lyiek is, valamint több német- országi városból is érkeztek alkotók. Jegyző lesz Kastélyosdombón Darány több társközségénél magfogalmazódott már a saját jegyző igénye. Legutóbb ez Istvánéiban valósult meg, most pedig Kastélyosdombó tett lépéseket ezügyben. A falu lakossága támogatja az ötletet, hisz ha lenne a köz­ségnek jegyzője, nem kellene kilométereket utazni az ügyes-bajos dolgok intézése miatt. Tárlat Kaposfüreden Somogyi Győző festőmű­vész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe Gross Arnold és Gajzágó Sándor kiállítását a Kaposfüredi Galériában. A hét végén megnyitott tárlaton csaknem negyven alkotás — köztük rézmetszetek — került falra. A két neves művész kiál­lítása augusztus 31-ig láto­gatható. Megtelik a szeméttelep A barcsi szemétlerakó a számítások szerint mág egy-másfél évig tudja fogadni a város kommunális hulladé­kát. A város vezetése ezért már most tervezi a környezet­kímélő és hosszútávú megol­dást. Ezügyben már tárgyaltak a környezetvédelmi tárca ille­tékeseivel, s szeptemberben már konkrét tervek birtokában tárgyalják újra az ügyet. Nyár ’93 Balatonmária- fürdőn Nagy sikere volt a hét vé­gén, a tizedik alkalommal megrendezett balatonkeresz- túri fúvószenekari találkozó­nak. A Nyár ’93 címmel Bala- tonmáriafürdőn rendezett sör- és zenefesztiválon többek kö­zött felléptek a Pa-dö-dőék, koncertezett a Benkó Dixie­land Band és bemutatta műso­rát a Somogy Táncegyüttes is. Franciák is pályáznak a térségfejlesztésre Többek között egy fran­cia-magyar szaktanácsadó cég is pályázatot kíván be­nyújtani Barcs és környéké­nek térségfejlesztési program­jának tenderére. A Parabis nevű cég képviselői a helyszí­nen járva tájékozódtak a lehe­tőségekről és a gondokról. Mi­vel minden kérdésükre kime­rítő választ kapta, jelezték a polgármesternek, benyújtják a pályázatukat. Szárszói nyár Laluk György, grafikus festmény- és grafikakiállítása látható Balatonszárszón a polgármesteri hivatal kiállító- termében augusztus 17-ig. Még egy rendezvény hely­színe volt Balatonszárszó. A budapesti Magyar Korái Kvin­tett adott hangversenyt a re­formátus templomban. Szom­bati műsorukon Bach, Mozart, Händel és Telemann művei csendültek fel. Túlóráztak az ügyintézők a Vagyonkezelő Rt-nél és az egészségbiztosítási pénztárnál Országos erdészeti vándorgyűlés 33 év után ismét Kaposváron Nem okoznak fennakadást a nyári szabadságok az ügyfélforgalomban A lakhatási támogatás bevezetése és a lakbérek válto­zása miatt megszaporodott a munka a Vagyonkezelő Rt-nél. A lakhatási támogatást kérőknek biztosítani kellett az adatszolgáltatást a lakbérek, a fűtés és a vízdíj mértéké­ről. Minden bérlőnek újra ki kellett számítani a lakbérét az új lakbér rendelet szerint. így aztán sokat túlóráztak az ügy­intézők a nyáron. Több, mint száz évvel ezelőtt, 1866-ban alakult meg hazánkban az Országos Erdészeti Egyesület. Akkor ha­tározták el, hogy a magyar erdészetben dolgozók évente egyszer tanácskozásra, a gazdálkodással össze­függő kérdések megvitatására összegyűlnek. A hábo­rúk, az ország válságos helyzete miatt ez nem mindig sikerült. — Augusztusban még egy kemény hónap vár ránk — mondta Komáromi Attila a Vagyonkezelő Rt igazgatója. — De az év elején kialakított ügyfélforgalmi rendet a sza­badságolások idején is kor­látozás nélkül fenntartjuk, legnagyobb ügyfélforgalmú helyeken — mint a pénztár, a lakbér- és fűtéskönyvelés — úgy szerveztük a nyári szabadságokat, hogy fenn­akadás nélkül menjen az ügyintézés. Dr. Farkas Edit a polgár- mesteri hivatal ügyfélszolgá­lati irodájának vezetője el­mondta: évek óta beosztják, hogy ki, mikor mehet náluk szabadságra. A forgalom az ominózus útlevélroham óta csökkent. Annakidején 1500-an is jöttek egy nap új útlevelet kérni. Volt úgy, hogy mind a 13 ügyintéző ezzel foglalkozott. Mostaná­ban körülbelül 500-an kere­sik fel az irodát naponta. Legtöbben lakásfenntartási támogatást kérnek. Az egészségbiztosítási pénz­tárnál gyakran szombat-va­sárnap is dolgoztak. Dr. Fárbás Judit főorvos szerint az új finanszírozási rend­szerre való áttérés jelentette a nagyobb gondot, nem az ügyfélforgalom. — Ha felszámolnak egy munkáltatót, ha fizetésképte­lenné válik egy cég, vagy 100 fő alá csökken a lét­száma , akkor minden egészségügyi ellátás ( táp­pénz, gyes, gyed ) kifizetése hozzánk kerül — tájékoztat Geicz Gézáné a betegségel­látási és családi pótlék osz­tály vezetője. — A családi pótlékok utalása duplájára nőtt a tavalyinak, a munka­helyek megszűnése, illetve a munkanélküliek nagy száma miatt. A közvetlen számfejtése­ket akkor is el kell végezni amikor az előadó éppen nyaral, így több hárul azokra a kollégákra akik je­len vannak. A kolléganők egyeztették egymással a szabadságokat és két hét­nél hosszabb időre nem ment el senki a folyamatos munka biztosítása érdeké­ben. S. Pap Somogy legutóbb 1960-ban, harminchárom évvel ezelőtt adott otthont a rendezvénynek. Most au­gusztus 6-án és 7-én az egyesület, valamint a So­mogyi Erdő- és Fafeldolgozó gazdaság szervezésében ismét itt tartják meg a nagy­szabású rendezvényt. A helyszín részben a Zselic- ség erdei lesznek, részben a Pannon Agrártudományi Egyetem Allatenyésztési kara. Ennek a mostani rendez­vénynek különös jelentősé­get ad a hazánkban folya­matban levő privatizáció, a készülő erdő-, vadgazdálko­dási, kincstári, és környezet- védelmi törvény. Új körül­mények között hosszú időre szóló témákban kell állást foglalni a magyar erdőgaz­daságok mintegy ötszáz küldöttének. A vándorgyűlés iránt élénk a külföldi érdek­lődés is. Eddig Ausztria, Németország, külön a bajor tartomány, Görögország és Hollandia jelezte részvételi szándékát. Az eseménysorozat való­jában már 5-én, csütörtökön délután megkeződik azzal, hogy a Sefag székházában Bóna József vezérigazgató megnyitja Leitner Sándor somogyi festőművész kiállí­tását. Pénteken lesz a zseli- cségi szakmai tanulmányút, és szombaton kerül sor az elméleti vitákra. ÍGY TÖLTI A SZABADSÁGÁT Szép Elemér — Nem megyünk külföldre a nyáron, idehaza töltjük a pihe­nésre szánt heteket. Van egy nyaralónk Balatonföldváron, ál­talában ott töltjük a nyarat. Hol a lányom van kinn a családjá­val, hol a fiam. Mindegyiknek két-két gyereke van, így most sokat lehetünk együtt az uno­kákkal. De nem múlhat el tétle­nül ez a nyár sem. A nyaraló Szép Elemér tánctanár (Fotó: Kovács Tibor) körül is van tennivaló, és állan­dóan ingázom Földvár, Kapos­vár és a Töröcskei tó között. Töröcskén van egy hobbiker­tünk, ahol mindig akad munka. Kapálom a szőlőt, gondozom a gyümölcsöst. Érdemes, mert meghálálják a gondoskodást. MUNKANÉLKÜLI FIATALOK SOMOGYBÁN Pályakezdők pályán kívül A sikertelen főiskolai, egye­temi felvételi vizsgák után sorra jelentkeznek a munka­ügyi hivatalokban a pálya­kezdő munkanélküliek segé­lyért. A megyei munkaügyi központban megtudtuk: eddig Barcson 17-en, Csurgón 14-en, Marcaliban 10-en, Nagyatádon 8-an, Siófokon 50-en, Tabon tízen, Balaton- bogláron 6-an, Kaposváron 100-an jelentek meg a hivata­lokban. A megyei munkaügyi köz­pont átképzési tanfolyamokat szervez a pályakezdő mun- kanélküleik számára, ennék költségeit állami támogatás­ból fedezik. Szín vita miatt leállt a munka Marcaliban Mesterség a bölcsőtől A marcali kórház kastély­szárnya fogadóépületének felújításánál nem a fal omlik le egyik napról a másikra ám elég volt egy rossznak vélt színminta ahhoz, hogy a múlt században épült fafaragásos iépcsó'feljáró munkálatai ne haladjanak folyamatosan. Hovatovább egy hónapja Rostás Árpád műbútoraszta­los emberei csak elvétve tudnak az ötről a hatra jutni. A kényszerpihenő oka egy­szerűnek, ám annál megold- hatatlanabbnak látszik... A monopolhelyzetben levő OMVH (Országos Műemlék- védelmi Hivatal valamint egy tehetséges, ám a piac és a konkurens nagy cégek ké- nye-kedvének kiszolgáltatott egyszerű, de annál értékesebb mesterember néma harcáról van szó. A munkát ugyanis ki­vételesen nem az OMVH kapta meg, hanem Rostás Árpád helybeli műbútorasztalos. Az OMVH háttérbe húzódott ugyan, de az ütőkártya az ő kezében van. Ő mondja meg ugyanis, hogy a mesterember megfelelően, a hiteles tervek alapján készíti-e a míves mun­kát. Kezdetben még azt is megígérték, hogy a fagrádics eredeti színmintáját rendelke­zésére bocsátják. Az ígéret azonban ígéret maradt. Meg­várták míg a mester a szín­minta nélkül „csupán” a saját tapasztalataira és a tehetsé­gére hagyatkozva faragja ki a lépcsőt,, majd bejelentették, hogy azt bizony le kell bontani, szét kell szedni, mert nem jók a színek.. Hogy milyennek kéne lennie? Az továbbra is titok maradt, nem árulják el. Rostás Árpád kesereg. Egy hónapja áll a munka és a hely­zet megoldhatatlannak látszik. Ugyanakkor ő minden tőle tel­hetőt megtett. A marcali múze­umban áttanulmányozta a fa­burkolat eredeti dokumentu­mait és annak megfelelően próbálta elkészíteni. Hiába. Már kezd meginogni a saját te­hetségében vetett hite. Pedig egyszerű sorból kiemelkedett műbútorasztalosként már az egész ország előtt bizonyította szakmai rátermettségét. Auto­didaktaként egy olyan dió- és Gyakran, 16 órát is dolgoz­tak a mesteremberek. (Fotó: Lang Róbert) csersznyefabölcsőt faragott, amit a francia vendégek rög­vest meg akartak venni tőle 30 ezer forintért. Nem adta el. Pesten az Andrássy gróf kas­télyában kezdte a munkát, majd a kőbányai zsinagóga restaurálásán dolgozott. Ké­sőbb az MTA két neorene- szánsz szekrényének kibontá­sát bízták rá. — Ezt így kell csinálni — mondták az ítészek, és a di­csérettől szárnyakat kapott. Karéj kenyérrel a zsebében bejárta az ország négy sarkát; minden tehetséges meste­rembertől elleste azt, amit fon­tosnak látott. Amikor meghallotta, hogy restaurálni kell a faburkolatot, jelentkezett a munkára. Készí­tett egy „babát”, egy barokki- zált mintát, ami akkoriban el­nyerte a szakemberek tetszé­sét és őt bízták meg a munká­val. Saját tisztítókeverékével megpucolta a csodálatos sár­garéz csillárt, és március 2-án elkezdhette a faburkolat hely­reállítását. „Csontig” le kellett pucolnia a burkolatot majd a statikai megerősítés miatt a lépcsőt is szét kellett szedni. Munkásai olykor napi 16-36 órát dolgoztak, pihenőnap nél­kül. —-A hajdani mester nagyon megválogatta, hogy mivel dol­gozik és én is azt követtem — mondja. Alul fenyővel, fölül vö­röses szlovén tölggyel burkol­tam. Minden egyes lépcsőfo­kot külön kellett megdolgozni. Meg akarom mutatni mit tudok. Ha a svédeknek meg az oszt­rákoknak megfelelt a munkám, talán itthon is érek valamit. Május végétől azonban nem ad színmintát az OMVH. Ha vállalta, akkor csinálja egyedül — hajtogatják. Az 1880-1913-ig, két mes­ter: Rumányi János és egy Müller nevű asztalos munkája nyomán készített följárón a Széchényi család közlekedett. Ma, a marcali kórház két osztá­lya, a / kardiológia valamint a szülőszobák, kaptak helyet az épületszárnyban. Nem mind­egy, hogy a nehezen kiharcolt céltámogatás segítségével mi­kor kezdheti meg tényleges munkáját itt a gyógyító stáb. Várnai Ágnes i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents