Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-02 / 177. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. augusztus 2., hétfő 100 ezer forint részvény fejenként Még az idén elkezdődhet a Kisbefektetői Részvényvásárlási Program és a jövő év elején már előreláthatólag megtörténhetnek az első részvény- jegyzések. A terv szerint minden 18 év feletti magyar állampolgár 100 ezer forint értékű részvényt vásárolhat majd a privatizációra kerülő állami vállalatokból. Az ellenértéket öt év alatt, egyenlő részletekben kell törleszteni. Gabonamérleg aratás közben Az aszályos időjárás ellenére is meglesz hazánkban a hazai fogyasztáshoz szükséges kenyérgabona-mennyiség. Hiányra csak akkor lehetne számítani, ha a gabona- termés csupán 2,2-2,3 millió tonna körül alakulna. A legutóbbi becslések szerint 3,3- 3,4 tonna termés várható hektáronként az országban búzából; eszerint országosan mintegy 3-3,4 millió tonna gabona takarítható be. A termelők viszont 3 millió tonnára vagy az alatti mennyiségre becsülik a termést. Az aszály hatására sok a minőségi gond. A betakarított búzában 5-30 százalék között mozog a csökkent értékű szemek aránya. Könyvelési gondok Kelet-Európábán A közép- és kelet-európai kereskedelmi bankok pénzügyi számviteli irányelveinek továbbfejlesztése 1989 óta gyorsan halad, de még mindig jelentősek a különbségek a Nemzetközi Számviteli Irányelvekhez (IAS) képest. A régióban a könyvelők nem tudnak lépést tartani a banki ügyletek gyors fejlődésével, és nem lesznek képesek az ügyletek jelentőségének megfelelő elszámolására. Ez meggátolhatja az éves beszámolók felhasználóit abban, hogy tiszta pénzügyi kép alapján hozzák meg döntéseiket — írja a Price Waterhouse világcég tanulmánya. Alapítvány nógrádi vállalkozóknak A kis- és középvállalkozások támogatására regionális alapítványt hoztak létre a Nóg- rád megyei városok a megye önkormányzatával közösen. A 22 millió forint induló tőkével rendelkező alapítvány nem csupán elérhető hitellel, hanem széles körű szolgáltatással is segíteni kívánja a vállalkozókat. Várhatóan a jövő év elején megnyílik a Nógrád Megyei Vállalkozásfejlesztési Központ, melynek üzleti tervét kanadai szakemberek készítik el. Programba vették egy vállalkozói bank felállítását, továbbá a szlovák-magyar üzleti kapcsolatok bővítését is. Hitelesített számlaadó taxióra A Pénztárgép- és Taxameter Technikai Bizottság hitelesítette az első számlát is adó taxiórát, a szolnoki Elektrosoft Printax nevű készülékét. A cég már tárgyalt a City Taxi vezetőivel, és hamarosan aláírják az értékesítési szerződést. A cég augusztusban 2500 készüléket állít elő, év végéig pedig már tízezer prin- taxot szerelhetnek be a taxisok a kocsiba. Januártól ugyanis kötelező lesz a nyugtaadó taxaméter. Ma már 10 százalék az áfa A húskombinátban munka lesz, leépítés nem - pénz talán (Folytatás az 1. oldalról) Tizenegy óra után, kifele jövet természetesen azt kérdeztük: kaptak-e választ a problémáikra? — Kaptunk, de minek? Többet nem tudtunk meg, mint eddig — legyintettek néhányan lemondóan. — A pénzt ki akarják fizetni, azt mondták, csak most nincs miből. A kormányhoz beadott kérelmet nem fogadták el, legközelebb meg majd csak augusztus végén lesz újabb döntés támogatásról. De azt állították, munka lesz, rendezik a fizetéseket is, és a fizikai állományból nem akarnak leépíteni. De nem is lehetne, hisz nem vagyunk elegen — tették hozzá. A húskombinát irodájában Vas Zoltán mellett Szórádi Sándor és Misetics Sándor a felszámoló cég vezetői is ott ültek. Elmondták, a dolgozók összehívása egy folyamat első állomása, szerdán a hitelezőket várják, csütörtökön pedig a sajtó képviselőit akiket szintén a cég jelenlegi helyzetéről tájékoztatják. Ezzel kapcsolatban Vas Zoltán elmondta: megkapták a hitelezői igényeket, a vagyontárgyak felmérése és értékelése elkezdődött, szeptemberben pedig hivatalosan is elkezdik keresni a befektetőket, akik részenként, vagy esetleg egyben megvennék a húskombinátot. Még a meghirdetés előtti érdeklődést figyelembe véve jó esélyeket látnak arra, hogy a rendelkezésre álló két év alatt elkeljen a cég. A munkásgyűlés központi kérdéséről, az elmaradt fizetésről Misetics Sándor beszélt: — Megígértük, hogy az elmaradt bért, annak késedelmi kamataival együtt kifizetjük. Ám időpontot sajnos nem tudtunk mondani, hisz magunk sem tudjuk. A kormánytól hat hete igényelt támogatást most nem kaptuk meg, ám de bízunk abban, hogy az augusztusi döntéskor már a húskombinát is a támogatottak közt lesz. Addig is megindítunk egy értékesítési programot, sok olyan eszközünk, anyagunk van, amire már nincs szüksége a cégnek. Ennek értéke kb 60 millió forint, ami pontosan fedezhetné a béreket és a járulékait. Csak előbb el kell adni. Még egy fontos információ, aminek súlyát sokan talán nem is érezték: vállaljuk, hogy minden, a volt húskombinátból alakult kft-t jogutódnak tekintünk, vagyis az onnét elbocsátott dolgozók is kapnak pénzt. A vezetők bizakodóak, s ez a dolgozókra is ráragadt talán, hisz amikor vége lett a gyűlésnek — ha röviden is — de taps csattant fel a teremben. Valószínűleg a tovább élő reménynek szólt. Varga Ottó A hétvégén dörögtek az árazópisztolyok, a megváltozott Áfa kulcsok szerint változtak az árak. Talán egyedüliként a Sütév rt igazgatója kérte a kereskedelmi partnereit, hogy az Áfa emelést ne érvényesítsék egyelőre a fogyasztói árakban. Alapvető élelmiszereink is kötelezettek lettek a fogyasztási adóra, de a húsoknál az áremelkedés kombinált. Nem pusztán a négy százalékos adónövekedés tapasztalható az árcédulákon, hanem az időközben „begyűrűzött” egyéb költség- tényezőket is áthárítják a fogyasztóra. A Szekszárdi Húskombinát többek között 165 forintról 175-re emelte a lehúzott, fej-láb nélküli, hasított félsertés árát. Dr. Kovách Gábor, a sertéstenyésztési osztály igazgatója szerint a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának vágóhídja 180 forintért adja ugyanezt a kereskedelemnek. A Mernye-Hús kft a múlt héten még „lenyelte” az időközben megemelkedett felvásárlási árak miatti differenciát, de mától már ők is emelték áraikat. Lukács György, a Kaposvári Húskombinát kereskedelmi igazgató helyettese a Somogyi Hírlap kérdésére elmondta:— Somogy megyében nem emeltük árainkat. Hasított félsertést nem forgalmazunk, csak darabolt húsrészeket adunk a kereskedelemnek. Partnereinknek szeptember 30-áig szóló ígéretet tettünk az áraink változatlanságáról, az addig „begyűrűző” költségeket belső szervezéssel fogjuk lenyelni. Számunkra létkérdés a korrekt üzleti partnerség. Hogy ki milyen fogyasztói árakkal találkozik mától az üzletekben, az csak részben függött a forgalmi adó kulcsának változásától. A költségek növekedése hosszabb-rövi- debb időre állandó üzembe helyezte az árazó hatlövetűt. (Mészáros) Talajmunkák aratás után A Sió-Eckes: sikertörténet Befejeződött az aratás, a szalmától letakarított tarlón megjelentek a talajmunkák gépei. Gyűrűshengert kapcsolnak a tárcsa után a somogyjádi határban a tarlómunkákat végző dolgozók. Úgy védekeznek ugyanis a talaj csapadéktartalmának csökkenése ellen, hogy rögtön tömörítik is a feltárcsázott hantokat. (Fotó: Kovács Tibor) Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1993. július 30. sorozat átlag árfolyam nettó vételi nettó eladási árfolyam % felhalmozott kamat % 1994/A 98,00 97,70 98,30 13,31 1994/B 97,75 97,45 98,05 10,74 1995/A 95,40 95,10 95,70 17,09 1995/B 95,60 95,30 95,90 14,96 1995/C 97,50 97,20 97,80 8,58 1995/F 96,50 96,20 96,80 1,30 1996/A 96,40 96,10 96,70 9,67 1996/B 97,20 96,90 97,50 9,06 1996/C 97,15 96,85 97,45 8,15 1996/F 97,05 96,75 97,35 3,55 1997/C 96,30 96,00 96,60 7,45 1998/A 99,80 99,50 100,10 6,58 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzák, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + (a készpénzfizetés napjáig felhalmozott kamat). A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412959) ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. Az MNB megyei Igazgatósága az átlagáron történő, tehát kedvezményes vásárlás időszakában 25 millió forint összegben értékesített az 1995/F. Magyar Államkötvényből. A Magyar Államkötvények újabb sorozatának — 1995/G. — jegyzése indul az MNB Somogy megyei Igazgatóságán 1993. július 26-tól augusztus 6-ig. (Folytatás az 1. oldalról) Molnár Péter ügyvezető igazgató 13 esztendeje dolgozik a szakmában, de a cégnél új ember. Irodájában rend van, de ezzel együtt is lehangoló látvány. „Legelőször a dolgozók kényelmét, tisztálkodását lehetővé tevő szociális helyiségeket tettük rendbe” — magyarázta. Az emberek egyébként négy műszakban dolgoznak éjjel-nappal, s hétvégén, tisztességes bérért. Az első hat hónapban előállították azt a mennyiséget, amit tavaly egy év alatt produkáltak. Fokozatosan modernebbre cserélik a gépeket. — Ez a legkevesebb — magyarázta az igazgató. — De el is tudtuk adni a terméket, s ez mindennél fontosabb. A hazai piac közel öt százalékát birtokoljuk jelenleg, de följebb akarjuk tornázni magunkat. Az első félévben például közel nyolc millió liter gyümölcslevet gyártottunk — a narancs kivételével hazai alapanyagokból. — Szerencsés házasság volt, mert nem pénzügyi, hanem szakmai befektető talált a cégre — fűzte gondolatait tovább Molnár Péter. — Aki nyugaton is az egyik legnagyobb. Magyarországon nem is veszünk föl hitelt; itt 28 százalékra adnák, míg a német bankokban mindössze 9 százalékot kérnek! Nálunk „minden a vevő”, hogy a pénz megtérüljön. Legutóbb például hat dolgozót vettünk fel, akik csak azzal foglalkoznak, hogy a boltokat járván a vevőket faggatják: mi tetszik, ízlik, s mi nem a termékeinkkel kapcsolatban. A papírdobozokból, melyben az italokat terjesztik, a felhasználást követően Németországban szőlőkarót préselnek, illetve fűtőanyagot állítanak elő; Magyarországon a Homes C-t, a cég csúcstermékét is főképp ilyen dobozban árulják — literenként 2,8 kilogramm narancsot tartalmaznak. Molnár Péter a Sió-Eckes narancslevét kortyolgatja a legszívesebben, melynek alapanyagát egyébként Brazíliából szerzik be. így vannak ezzel a vásárlók is. Ahogyan az igazgatót ismerem, a végén még narancsültetvények fognak virítani szerte a Bala- ton-parton... Czene Attila Több a pénzünk - de nem élünk jobban Hogyan privatizálnak a németek? (5.) Nemcsak pénz kell A keresetek júniusban Tovább emelkedett a húsznál több embert alkalmazó gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatottak átlagkeresete júniusban — tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentéséből. A KSH adatai szerint a szóban forgó cégeknél az átlagkereset a múlt hónapban elérte a 28 ezer 793 forintot. A júniusi átlagkereset 31,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év ugyanezen hónapjában, és 2,9 százalékkal haladta meg az előző havit. A növekedés a szellemi foglalkozásúaknál volt nagyobb arányú (35,2 százalék), a fizikai dolgozók esetében jellemző 26,5 százalékkal szemben. Júniusban a keresetek nagyságát tekintve, a nagyobb súlyú ágazatok közül a két szélsőséget a bankszféra, illetve a ruházati termékek gyártása képviselte. A vizsgált szervezeti körben az első féléves bruttó átlagkereset így 25 ezer 658 forint volt, ami nettó értékben 17 ezer 540 forintnak felel meg. Az átlagos nettó kereset az előző év azonos időszakához képest 19,4 százalékkal nőtt, vagyis az ugyanezen időszakot jellemző fogyasztói árindexet figyelembe véve három százalékos volt a reálkereset-csökkenés az idei év első felében. — Gazdasági szükségállapot van a keleti tartományokban — mondotta dr. Franz Wausch- kuhn, a német vagyonügynökség sajtószóvivője a magyar újságíróknak, akik az Állami Vagyonügynökség szervezésében szakmai úton vettek részt Németországban. Az egykori NDK területén levő ipari üzemeket, gyakran csak politikai okokból tartják meg, a pénzügyi unióval így is sok cég került a partvonalon kívülre. A privatizációtól Németországban nem a költségvetés deficitjének csökkenését remélik — a folyamatot 250 milliárd márkával támogatják —, hanem azt, hogy az ország keleti felében is a világpiacon versenyképes árukkal tudnak megjelenni. Ez pedig áldozattal jár. A korábbi munkahelyeknek csak egy töredéke marad meg. A privatizációban zajlik a reprivatizáció is. Egy példa: egy félmilliárd márkát érő drezdai épületre 170 tulajdonos jelentette be igényét. Mire őket kifizetik, marad vagy 10 millió márka a kasszában, pedig ezen az épületen nem is volt adósság. A reprivatizáció során a régi tulajdonosnak ugyanúgy pályáznia kell, ha vissza akarja kapni egykori tulajdonát, mint bárki másnak. Mégpedig komoly üzleti tervvel, munkahely- és befektetési ígérettel. Ha nem ő a „befutó”, akkor gyakorlatilag azt a pénzt kapja meg amelyet a nyertes pályázó befizet. A tizenkétezer vállalat közül több mint hétezret a régi tulajdonosa kapott vissza. Gyors privatizálás, határozott helyreállítás és óvatos felszámolás. Ez a német vagyonügynökség filozófiája — mondotta Wolfgang Bornius, a Treuhand vezérigazgatója. A legfontosabb szempont pedig az, hogy az új vállalat helyt tudjon állni a piacon. Még akkor is, ha ez fájdalmat okoz... A keleti tartományokban 90 százalékos volt a foglalkoztatottság. Ez a legérzékenyebb pontja az átalakulásnak, ugyanis rengeteg embert kellett és kell még ezután elbocsátani. A tervek szerint Németországban a jövő év végére zárul a privatizációs folyamat. Nem csupán a magánkézbe adott cégeknél, hanem a vagyonügynökségnél is kevesebb munkaerőre lesz szükség. A mostani majdnem négyezer foglalkoztatottból csupán 2500 dolgozik majd a Treuhandnál. A németek azonban időben ész bekaptak: létrehozták a vagyonügynökség Kelet-európai Tanácsadó Társaságát (TOB), amely térségünkben azokat a tapasztalatokat kívánja átadni, amelyeket a német privatizáció során felhalmoztak. Merthogy a tudásnak is ára van... Hangyái János
