Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-18 / 192. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. augusztus 18., szerda Egy döntés — többféle értelmezés A genfi Bosznia-konferen- cián hétfőn elért megállapodást az érintett felek máris különféleképpen értelmezik. A Szarajevó demilitarizálásáról szóló határozatról a szerb fél azt hangoztatja, hogy az csupán ideiglenes jellegű, s hogy Palára, a szerb főhadiszállásra, amely elvben szintén Szarajevóhoz tartozik közigazgatásilag, eleve nem vonatkozik. A boszniai muzulmán fél a szerb csapatkivonás ellenére aggódik. Attól tartanak Szarajevóban, hogy a szerbek távoztak ugyan az Igman és a Bjelas- nica hegyről, de továbbra is képesek arra, hogy lerohanják a fővárost, mivel a nehézfegyverzet egy részté a szerb lakónegyedekbe vitték. A brit kormány és az Irma-hadművelet A brit kormány hivatalosan büszke arra, hogy Irma-had- műveletével meghatotta Európát és most már számos ország kínál sokszáz betegágyat a boszniai sebesülteknek, nem hivatalosan azonban a maga részéről nem lelkesedik a további ilyen mentőakciókért. A kormánynak szálka a szemében, hogy a kimenekített sebesültek között kevés a gyerek, viszont boszniai katonák is bekerültek a csoportba. Hezbollahfenyegetés Az Irán-barát Hezbollah terrorszervezet vezetője egy libanoni tömeggyűiésen kijelentette: ha Izrael újra megtámad dél-libatoni falvakat, akkor folytatódnak az Észak-lzrael elleni tüzérségi támadások is. A Hezbollah fegyveresei hétfőn három rakétát lőttek ki egy izraeli járőrre Dél-Libanonban. A tűzszünet óta ez volt az első támadás az izraeli erők ellen. Az izraeli hadsereg nem erősítette meg a rakétatámadás hírét, annyit közölt, hogy egy katonai járművük ellen tüzet nyitottak. A támadásban senki sem sebesült meg. Pénztelen az ENSZ Az ENSZ nem képes fizetni azoknak az országoknak, amelyek békefenntartó célokra csapatokat küldenek az egykori Jugoszláviába. Az erről szóló jelentést a világszervezet hivatalos okmányaként hozta nyilvánosságra az igazgatási és költségvetési tanácsadó bizottság. A dokumentumban kiemelik, hogy ez év júliusáig a délszláv térségben állomásozó ENSZ-erőkért 102,6 millió dollárt kellett volna fizetnie a világszervezetnek, de a kifizetés, az ehhez szükséges pénzügyi források hiánya miatt, tavaly októbere óta szünetel. Román vasutassztrájk Kedden reggelre néhány rés támadt a romániai vasúti sztrájk betonfalán: a munka felvételét jelezték egyebek között Erdélyből a zsibói és tövisi, Észak-Moldvából a suceavai és pascanii vasúti csomópontokból, valamint a Zsil völgyében fekvő Tirgu-Jiuból. Csalódtak viszont, akik a Cotroceni palotában hétfő este tartott négyórás megbeszélés után megoldást körvonalazó közleményt vártak. Iliescu elnöknek sikerült Bukarestben közös tárgyaló- asztalhoz ültetnie a vasúttársaság és a mozdonyvezető szak- szervezet vezetőit, de a sztrájkot lezáró, orzságos hatáskörű megállapodás nem jött létre. Elvonultak a szerbek A boszniai szerbek utolsó egységei is elhagyták a Szarajevótól délnyugatra lévő Igman- és Bjelas- nica-hegységet — jelentette be hétfő este az ENSZ-bé- kefenntartók szarajevói szóvivője. Barry Frewer a Reuternek adott nyilatkozatában közölte: A szerbek bejelentették, hogy befejezték a kivonulást, s ezt az ENSZ helyszínen tartózkodó megfigyelői is megerősítették. A szerbek augusztus elején foglalták el a két stratégiai jelentőségű magaslatot, s a kivonulás a genfi Jugoszlávia-békekonferencia folytatásának legfontosabb feltétele volt. A tárgyalásokat — kéthetes szünet után —, tegnap újították fel. Elmentek a szerbek, csak az ENSZ-katonák maradtak Kórházi helyek a boszniai sebesülteknek Horn-levél a pártokhoz (Folytatás az 1. oldalról) Horn Gyula az SZDSZ-hez küldött levelében reagált arra a szabaddemokrata felvetésre, miszerint az SZDSZ kétoldalú találkozókra is kész. A szocialista elnök jelezte, hogy a kétoldalú eszmecseréktől nem zárkóznak el, ám úgy vélik, hogy a pártok kampánybeli gyakorlatának, magatartásának, valamint a média szerep- vállalásának a kérdései mindenképpen többoldalú tárgyalásokat igényelnek. A szocialista párt sajtóirodája kedden közleményben reagált az MDF-szóvivő előző napi nyilatkozatában, amelyben a szóvivő pártjának a tárgyalásokról való távolmaradását azzal is indokolta, hogy a kezdeményező MSZP az első találkozót saját székházába hívta össze. AZ MSZP ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy az egyeztető megbeszélések tematikájáról és helyszínéről a részvevő pártoknak együtt kell megálapodniuk. „Az MSZP a továbbiakban bármely alkalmas helyszínen — ideértve a demokrata fórum bekapcsolódása esetén az MDF Bem téri székházát is — kész a tárgyalások folytatására” — szögezi le a közlemény. Az MTI a szocialista párt sajtóirodáján azt is megtudta, hogy időközben a történelmi kisgazdák szintén kézhez kapták a tárgyalásokra vonatkozó indítványt és érdeklődésüket jelezték a pártközi egyeztetés iránt. A politikai szervezetek mellett egébként a szocialisták meghívták a megbeszélésekre Fodor Istvánt, a független országgyűlési képviselők vezetőjét is. Több mint 800 kórházi helyet ajánlottak már fel 14 ország képviselői a boszniai polgárháború sebesültjeinek — jelentette ki az AFP-nek adott nyilatkozatában Manuel Almeida, az Egyesült Nemzetek Szövetsége Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) zágrábi szóvivője. A sort Olaszország vezeti, amely eddig négyszázötven (Folytatás az 1. oldalról) Az államtitkár a múlt rendszer pazarló örökségének nevezte, hogy hazánkban 100 fölött van a felsőoktatási intézmények száma, s amíg világszerte egy oktatóra 14-15 hallgató jut, addig nálunk csak 6. A felsőoktatás színvonalára vonatkozóan jellemző példaként említette: van olyan egyetemünk, amelynek diplomásait szívesen fogadják a világ bármely táján, de olyan főiskolánk is, amely alig nyújt többet a középiskolánál. Utábbi kapcsán az államtitkár megemlítette: a szakmai szempontok érvényesítésére a jövőben létrejövő Országos Akkreditálási Bizottság lesz jogosult, amely egyebek között főiskolát nyilváníthat majd egyetemmé, vagy fordítva, de akár főiskolákat is bezárathat. Az ugyancsak létrehozandó, 21 kórházi helyet ajánlott fel a boszniai betegeknek. Finnország száz, Franciaország 98, Lengyelország, Törökország és Csehország 40-40, Jordánia és Kanada 20-20 helyet ajánlott fel, s több ország, közöttük az Egyesült Államok, Dánia és Norvégia is bejelentette, hogy kész fogadni a Boszniából érkező sebesülteket és betegeket. tagú Felsőoktatási és Tudomá- nyos Tanács pedig az irányítás társadalmasítását érvényesíti. Kálmán Attila a felsőoktatás gondjai között említette, hogy Magyarországon az egyetemek hamarabb kaptak autonómiát, mint ahogy a vezetésben változás következett volna be, így több helyen demokratikusan megerősítették a régi rendszer vezetőit. Az államtitkár hozzátette: a régi nem jelent feltétlenül rossz vezetőt A közoktatási minisztérium államtitkára a konferencián bejelentette: újjászervezik a magyar ösztöndíjrendszert, s várhatóan 1994 szeptemberétől vezetik be a tandíjakat. Utóbbit csak abban az esetben, ha kidolgozzák a kompenzálás módját, vagyis, hogy a tandíj levonható legyen az adóalapból, hitelből is finanszírozható legyen, a rászorulók pedig kapjanak mentességet. Kálmán Attila a magyar felsőoktatásról Egy év múlva tandíj az egyetemeken KÉRDŐJELEK Lehet-e állam nélkül? Miért az államé egy szelet az augusztus 20-i nemzeti ünnepből? Ha hinni lehet C.N. Parkinsonnak, a meghökkentő törvényeiről világhíressé lett britnek, egyszerűen azért, mert az állam — a házasság mellett — az egyetlen olyan intézmény, amely miatt évezredek óta fanyalog az emberiség, mégsem tud nélküle élni. Mire is kell a világnak olyannyira az állam? A Larousse enciklopédia modern felfogása szerint azért, hogy egyebek mellett megfelelő feltételeket teremtsen „meghatározott társadalmi és gazdasági viszonyok fenntartására, a külső védelem biztosítására". Ez ma nehezen vitatható, bár korántsem biztos, hogy Platon feltétlenül erre gondolt, amikor megálmodta az államot, örök ideákhoz igazodó filozófusok bölcs kormányzása mellett. Seneca Rómában annak idején azt remélte, hogy az állam a szellem nyugalmát és bé.kéjét nyújtja polgárainak. Morus, az angol utópista nevelve és munkával közboldogságot akart teremteni az állam fel- használásával, a francia Voltaire pedig törvényes egyenjogúságra épülő szerveződésként írta le az államot. Mi a valóság? Ki így, ki úgy ítéli meg, ahogyan az ma nálunk szokás. De az történelmi tény: István, a szent, az első magyar király realizmusra építette államát: a nemzet letelepítésére, újraszervezésére és ezzel megmentésére hozta létre. Európaivá tette a magyarságot, vállalva az ellenállást is. Arra intette híveit, ellenfeleit és utódait: ne álmodozzanak, hanem mindig olyannak lássák a magyarságot és a világot, amilyen. Ennek szellemében cselekedett, megalkuvás nélkül, vállalva harcot, kritikát... S mi ezért ünnepeljük máig — államalapítóként is. Kocsis Tamás Szeptembertől állásbörzék (Folytatás az 1. oldalról) A munkaügyi kirendeltségek sorra felkeresik a vállalkozókat, állásbörzéket készítenek elő. Az első ilyen állásbörzére szeptember végén, október elején Budapesten kerül sor. A börzén megjelenő munkáltatók és fiatalok a személyes találkozás révén jobban felmérhetik a képességeket, lehetőségeket. A tervek szerint a munkáltatók arról is tájékoztatást adnak majd, hogy milyen átképzést követően alkalmaznák a fiatalokat, így bizonyos kör felkészülhet az esetleges munkavégzésre. A fiatalokat segítő program 200 millió forint támogatást kért az Érdekegyeztető Tanács Munkaerőpiaci Bizottságától. Amennyiben ezt a pénzt megkapják, megoldódik a közhasznú munkavégzéssel összekapcsolt átképzés, továbbképzés finanszírozása. A település- és közútfejlesztési, környezetvédelmi feladatokon túl szociális, kulturális tevékenységre is indítható közhasznú munka. Készül a fiatalok vállalkozóvá válását elősegítő távoktatási film. A júliusban regisztrált 31 ezer pályakezdővel együtt július végén már 71 ezer pályakezdő munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok. A pályakezdők aránya így már meghaladja az összes munkanélküli 10 százalékát. Idén 176 ezer fiatal került ki a közép- és felsőfokú oktatási intézményekből. A program célja, hogy. lehetőleg minél kevesebb legyen közülük a munkanélküli. Habsburg Ottó nem menne el Horthy temetésére Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Éurópa Tanács tagja Horthy Miklós újratemetésével kapcsolatban megerősítette: minden magyarnak joga van hazai földben nyugodni. De ő nem menne el a temetésre, mert nem feledheti, hogy Horthy lövetett az apjára. Ezenkívül or- száglása idején nem lehetett véghezvinni a földreformot valamint, hogy a Horthy rendszere alatt nem léphetett magyar földre, száműzetésben élt. fr Tisztelt Előfizetőink! v Örömmel értesítjük Önöket, hogy az előzetes értesítésen meghatározott helyeken, továbbá Fonyódon, Siófokon, Balatonbogláron és Kaposváron a főpostákon, valamint a MATÁV Rt. balatonparti pavilonjaiban átvehetők: az új Somogy megyei telefonkönyvek Hallótávolságban a Jövő! (15814) A kizártak Zamárdiban a kisgazda egységről döntöttek Torgyán helyett Bethlen István? (Folytatás az 1. oldalról) Bethlen István személye szóba került az összejövetelen az új párt egyik elnökjelöltjeként. Minderről az intéző bizottság tagjai Budapesten tartott tájékoztatójukon számoltak be. — Hat embléma alatt nem lehet megjelenni a 94-es választásokon — indokolta döntésüket Cseh Sándor. Szenes László, a pártból Torgyán József által a közelmúltban kizárt főtitkár-helyettes és Nógrád megyei elnök ezt kiegészítette azzal, hogy véleménye szerint már két bejegyzett pártot sem bír el a magyar kisgazda-társadalom. Szabó Elek Borsod megyei alelnök, az országos fegyelmi bizottság tagja — akit mindkét tisztségéből felfüggesztettek — úgy vélekedett: Torgyán Józseffel „tele van a hócipője” a párttagságnak. — Nem ismerjük el azt a 15 tagú intézőbizottságot, amelyet szombaton Zamárdiban hozott létre 47 kisgazda nevet jogtanául használó személy — felelte tegnap este a Somogyi Hírlap kérdésére Barkóczy Gellért az FKGP megyei elnöke, aki köztudottan Torgyán József irányvonala mellett kötelezte el magát. — A pártból már kizárt árulók nincsenek többen egy asztaltársaságnál, s ebből adódóan jogosulatlanul akarják összehívni október másodikán a nagyválasztmányt. Ezt a grémiumot csak a párt elnöke, illetve az országos választmány hívhatja össze, minden más törekvés ellentétben van a párt alkotmányával. Barkóczy szerint ezek az emberek saját magukat zárták ki az egyetlen legitim Kisgazdapártból, s nem szándékoznak visz- szavenni őket. Azt pedig egyenesen nevetségesnek minősítette, hogy Torgyán József helyett az MDF-es Bethlen István lesz az FKGP elnöke. — A somogyi kisgazdák is az egység mellett vannak, de a 36-ok és más csoportosulások vezérkara nélkül — folytatta. — Nem félünk az ilyen kezdeményezésektől, hiszen mögöttünk áll a tagság, a kizártak pedig csak a levegőbe beszélnek. I
