Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-18 / 192. szám

1993. augusztus 18., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Megújuló óvoda Ráksiban Önkormányzati épületet alakí­tanak át óvodává Ráksiban. A helyi iparosok társadalmi munkában végzik a felújítást. A központifűtés szerelésével már elkészültek; most az alj­zatbetonozáson dolgoznak. Egy nagy, szétválasztható fog­lalkoztató, konyhává alakít­ható főzőhelyiség, irodák vár­ják a 40 ráksi apróságot. Sorfozo üzem Kazsokon A kazsoki szövetkezet egy budapesti céggel közösen Kazsok Pils Kft. néven sörfőző üzemet létesít. Az igali és ha­téi főútvonal mellett 2400 négyzetméteres telket vásá­rolt meg a kft. Úgy tervezik, hogy még az idén megnyitják az üzemet és a hozzá kapcso­lódó sörözőt. A tulajdonosok Igái és a főútvonal közelsége miatt bíznak abban, hogy lesz forgalma a folyékony kenyeret kínáló üzemnek. Szennyvízelvezetés Szárszón A teljes település víz- és szennyvízelvezetési gondjait szeretné megoldani a bala- tonszárszói önkormányzat 1995-re. Eddig ugyanis a lakó és üdülőövezet mintegy ötven százalékán volt csak meg­oldva a szennyvízellátás. A tervek elkészültek; a cél támogatásra pályázatot adott be az önkormányzat. Képernyőn a Somogy Megérkezett 10 napos fran­ciaországi útjáról a kaposvári Somogy Táncegyüttes. A Mo- sóczi István vezette tánccso­port ma Budapestre utazik a Ki-mit-tud? felvételére. A tele­vízióban holnap este láthatjuk Merczel István Rábaközi tán­cok című koreográfiáját. Légimentők Székesfehérvári légimentő­bázis augusztus 20-án reggel 7 órától megkezdi működését és 100 kilométer sugarú kör­zetben, tehát a Balatont is érintve a mentőhelikopter a 06-22-33-44-55 telefonszá­mon riasztható. Az Aerocari- tas folytatja az előkészülete­ket az ajándékba kapott né­met MI-2-es mentőhelikopte­rek szolgálatba állítására Mis­kolc, Budapest, Szolnok és Dunántúl térségében. Zajos iparosok Lellén A balatonlellei önkormány­zat Irmapuszta határában mintegy 6 hektárnyi területen alakít ki új temetőt. Az e tér­séget körülvevő 40 méteres erdősáv melletti maradék terü­letre a nagyobb zajjal, bűzzel együttjáró házi kisipart kíván­ják kitelepíteni. Itt kap helyet például a kőfaragó, a mű­anyagfröccsöntő stb. A nyolc­vankilenc egyenként 200 négyszögölesre kialakított tel­keket bérlemény formájában 20 évre már ki is adták a szemfüles iparosoknak. Szalma exportra Somogybán 56 ezer hektár­ról takarították be idén a szal­mát, melynek mennyisége el­éri a 60 ezer tonnát. Főképp a szögletes Hesston bálákat szállítják Horvátországba és Szlovéniába az ottani gyenge termés miatt. A hatezer hek­tárról származó tavaszi árpa és a nyolcezer hektárról beta­karított zabszalma állati ta­karmányként értékesül a szarvasmarhatenyésztőknél. Telefonremény Lellén, Bogláron A kánikulában is spóroltak a fogyasztók A drágább vízből a kevesebb is elég (Folytatás az 1. oldalról) Szántó Imre műszaki igaz­gató elmondta: a szezonban a vízellátás végig zavartalan volt, sehol sem történt jelentő­sebb fennakadás. Csőtörések sem okoztak gondot, alig egy-kettő fordult csak elő, azok is az északi parton. S a rendelkezésre álló eszközök­kel négy órán belül kijavították valamennyit. Ezen a nyáron hidraulikai problémák sem je­lentkeztek, sehol sem akado­zott a vízellátás. — Az elmúlt évek során a vízdíjak növekedésével érthe­tően tendenciává vált a vízfo­gyasztás csökkenése — mondta vízmű műszaki igaz­gatója. — Ez a csökkenés az utóbbi három év alatt elérte a 30 százalékot. Ez év első fel­ében azonban az elmúlt évi­hez viszonyítva a Balaton tér­ségében 8 százalékkal meg­nőtt a vízfogyasztás. (A Ve­lencei-tónál még többel.) A két legmelegebb nyári hónapban viszont a vártnál kevesebb víz fogyott. Ehhez feltehetőleg nagyban hozzájárult a júliusi szeszélyes időjárás is. Az igazgató tájékoztatása szerint idén a szennyvízháló­zat sem okozott gondot. 89-90 százalékos leterheltséggel működött egész szezonban, s szerencsére nem volt akkora esőzés sem, ami túlterhel­hette volna. (Nagy) Lelle és Boglár különvá­lása után sem oldódott meg a Balaton-parti települések telefongondja. Most végre sikerült megállapodni a MA- TÁV-val, hogy önerőből de­cember 31-ig valamennyi ős­lakos telefonigényét, a jövő év május 15-éig pedig az üdülőkét is kielégítik. A 65-70 millió forintos közös leilei és bogiári beruházást igénylő munkálatokhoz a la­kosoknak személyenként 50 ezer forinttal kell hozzájá­rulni. A bogiári OTP 22 szá­zalékos kamattal vállata a hi­telnyújtást. 15 ezer forintot előre kell lefizetni a leendő telefontulajdonosoknak, a többit 3 évig törleszthetik. Aki vállalja, hogy 3 év alatt 25 ezer forintot telefonál, annak nem kell fizetnie a telefondí­jat, ha nem kívánja állandó tulajdonába a készüléket. (Várnai) Törzsgárda a könyvtárakban nek” a kitüntetést. Szólt arról is, hogy a nehezebb időszak­ban még nagyobb szükség van a munkájukat elhivatott­sággal végző, kultúraterjesztő emberekre. 30 éve törzsgárdatag elis­merésben részesült Mezei Jánosné a nagykorpáéi köz­ségi könyvtár könyvtárosa. 20 éves törzsgárdakitünte- tést kapott Csapó Tamásné, Magai Margit és Kopházi Fe­renc a Városi és Megyei könyvtár könyvtárosa, vala­mint Rehling Gáborné a könyvtár könyvkötője. Garat Lászlóné a somogyzsitfai, Ko­vács Lajosné bolhási, Róka Gyula siójuti, Kismártonné Gu- izer Judit a barcsi városi könyvtár könyvtárosa és Zarka Jánosné a nagyatádi városi könyvtár takarítónője. Bódy Zoltánné a Megyei és Városi könyvtár könyvtárosa; Bukovicsné Pál Mária kadar­kúti, Csák János ádándi, Fucskár Józsefné lakócsai, Horváth Lászlóné csákányi, Piák Imréné bakházi, Rótt Endréné marcali, Szabó Já­nosné gyöngyöspusztai és Ve- isz Józsefné gadányi könyvtá­rosok a 10 éves törzsgárda- tagnak járó elismerést vehet­ték át. A törzsgárdatagokat a pol­gármesterek tiszteletdíjba ré­szesítették. (Várnai) A Megyei és Városi Könyvtár előadótermében tegnap délután 19 könyvtáros törzsgárdatagot köszöntöttek. Varga Róbert könyvtárigazgató adta át a 30 éves törzs- gárda-jutalmat Mezei Józsefnének (Fotó: Kovács Tibor) Ez bosszantja dr. Sipos Imrét A mezőgazdaság — s benne választókörzetem, a Nagyatád és Barcs környé­két magában foglaló somo­gyi homokhát — sorsának alakulása az egyik, amelyik sok dolog közül nem tetszik nekem. Ebben a térségben a föld mindig is a megélhe­tés forrása volt, s most azt tapasztalom, hogy az em­bereknek megélhetési gondjai vannak. Mert a me­zőgazdaság nem kap tá­mogatást. A másik bosszúságom is a mezőgazdasággal kap­csolatos. Gyakorló állator­vosként nem tudok bemenni úgy egy házba, hogy a kép­viselőtől ne kérjenek segít­séget vadkár ügyben. A va­dászati jog a Dél-Somogyi Mezőgazdasági Részvény- társaságé, s ez a cég nem tett meg mindent a vadkár elhárítására: a vadföldek­nek a felét sem vetették el. A vadról pedig tudni kell, Dr. Sípos Imre (Kisgazda 36-ok) országgyűlési kép­viselő, csokonavisontai kö­rállatorvos. hogy oda megy, ahol van mit ennie: a még gazdál­kodó szövetkezetek, ma­gántermelők földjére. A leg­utóbbi erdészeti vándorgyű­lésen hallottam, hogy kész a vadászati törvény tervezete, s várhatóan az ősszel vagy a tavasszal a parlament elé kerül. Ha elfogadja a Ház, erre a gondra is megoldást hoz majd. A harmadik bosszúságom az infrastruktúra hiánya — s benne a térség nyomorúsá­gos telefonhelyzete —, amely az itt kialakuló vagy ide települő kevés vállalko­zás sorsát is megkeseríti. Ezért kértem a Matáv or­szágos és helyi vezetőjét, hogy ma egy lakossági fó­rumon beszéljenek Nagy­atádon a lehetőségekről. Népdalgyűjtő, táncos, tanár volt Együd Árpádra emlékeztek Siófokon Emléktábla a hajdani munkahely falán Dr Gyenesei István a megyei közgyűlés elnöke koszorút he­lyez el az emléktáblánál (Fotó: Kovács Tibor) — Az emléktábla nem a szü­lőház, nem is a lakóhely falán emlékeztet bennünket Együd Árpádra, hanem egykori mun­kahelyén. Talán ez a gesztus fejezi ki a legjobban, hogy a nagy néprajzkutatót egy életen át végzett munkájáért becsüljük és tiszteljük — mondta tegnap délelőtt a siófoki Kálmán Imre múzeumban Molnár Árpád pol­gármester, az Együd Árpád ha­lálának tizedik évfordulójára szervezett emléknapon. — A nyugati Palócföldön, pa­rasztcsaládból született Együd Árpád már gyermekkorában megtanulta becsülni és élni a hagyományokat — emlékezte­tett dr. Dankó Imre néprajzku­tató, egyetemi tanár, — a ha­gyaték rendezése a kutatók megtisztelő feladata lesz. Miután az életmű előtt tisztel­gők fejet hajtottak a város neves polgárának sírja előtt is, emlék­ülésen köszöntötte a főképp családtagokból, neves tudósok­ból, hajdani tanítványokból álló érdeklődőket a városháza dísz­termében dr. Kanyar József tör­ténész, az Országos Honisme­reti Szövetség elnöke, dr. Gye­nesei István, a megyei közgyű­lés elnöke arról beszélt Csiszár Elek helybéli festőművész re­mek portréja előtt: fejet kell haj­tani a siófokiak kezdeménye­zése előtt. — Minden kornak megvannak az értékei — mondta. — Együd Árpád élet­műve — maradandó. A tanács­kozás alkalom arra is, hogy rá­irányítsa a figyelmet a somogyi néphagyományokra, s az ápo­lásával összefüggő feladatokra. Dr. Für Lajos miniszter, az egykori tanítvány táviratban sajnálkozott, hogy nem tud résztvenni az eseményen. Tá­vollétében is rangos történész, koreográfus, néprajzkutató, zeneszerző próbálta felvillan­tani Együd Árpád arcait;a nép­dalgyűjtőt, az alkotó táncost, a közművelődési szakembert vagy épp a tanárt. Este, a Dél-balatoni Kulturá­lis Központban a Siófoki Városi Néptánc Egyesület fennállásá­nak 30. évfordulója, s az ala­pító Együd Árpád emléke tiszte­letére adott műsort. Czene Attila Piacnapi ötlet Piacnap. A szűk Kaposvári Laktanya utcában egymást érik a kocsik. A parkoló zsúfolásig megtelt, ám egy szemfüles Tra- bantos a „ tűz” közelében kíván maradni, leparkol hát a szem­közti járdán. A kis bádogdoboz, félig az úttestre lógva megbé­nítja a forgalmat. Hatalmas te­herautó igyekezne ki az utcából, de hiába. A hőségben csúcs­pontjára hág az ideges hangu­lat, amikor két kreolbőrű, nagy­hangú „úriember” úgy dönt: majd ők megoldják a helyzetet, szabaddá teszik az utat. — Arrébb rakjuk a Trabantot — így az egyik. — Nosza! — kap rajta a másik és szempil­lantás alatt helyére teszik a kis renitenst, majd átvéve a sehol- sincs rendőr szerepét elegáns mozdulatokkal beindítják a for­galmat. A csodálatos, metál színű Mercedes tulajdonosa soha nem fogja megtudni, hogy ennek a két alkalmi perzeku- tornak köszönhette: kocsija ép­ségben úszott meg egy nyári piacnapot. (Várnai) i A szép hagyományra visz- szatekintő ünnepségen Varga Róbert könyvtárigazgató üd­vözölte a kitüntetetteket és adta át Kodály Zoltán szavait idézve „az emberiség jótevői-

Next

/
Thumbnails
Contents