Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-17 / 191. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. augusztus 17., kedd Vidám művészek fesztiválja Az Országos Versmondó Egyesület és a Nemhivatásos Színházak Szövetsége — hagyományteremtő szándékkal — fesztivált szervez. A vidám művek fesztiválja a színház és az előadóművészek műfaji kategóriában kerül megrendezésre. A vidám művek fesztiváljának célja, hogy közelhozza a közönséget a fellépő csoportokkal, előadókkal. A vidám művek fesztiválját a Vörösmarty művelődési házban október 16-17-én rendezik meg. Űrhajósemlékek árverésen Nagy aukciót rendez New Yorkban a Sotheby's árverési cég december 11-én a szovjet űrhajózás harminc évvel ezelőtt műszakilag is világraszóló emlékeiből, s a kemény- valuta-bevétellel a jelenlegi orosz űrkutatást támogatja. A több mint 200 árverési tárgy között lesznek darabok a Vosztok-1-ből, Jurij Gagarin- nak, a világ első űrhajósának űrkabinjából, és eladják a második űrhajós, German Yitov kakassal díszített kisvilláját és konzervnyitóját is. Ezeket használta, amikor a világon elsőként, az űrben evett. Alkalmazott informatika A biológusoknak nagy szerepük lesz a következő évtizedekben. Az Alkalmazott informatika című nyári egyetem megnyitóján Nyíregyházán a tíznapos kurzuson neves szakemberek tartanak előadásokat a számítástechnika és a humán tudományok kapcsolatáról, gyakorlati tapasztalatairól, a bioinformatikáról és számítástudományról. A nyári egyetemre az ország különböző részéből ötven hallgató érkezett. A Kárpátaljáról, Erdélyből és a Felvidékről érkezettek költségeit a rendező, az MTA Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Tudományos Testületé biztosítja. Tévéfilm 1956-ról Kamondy László Fegyen- cek szabadsága című novellájából forgat tévéfilmet Kenyeres Gábor rendező. A történet az 1956-os forradalom idején október 25. és november 4. között játszódik, ekkor nyitották ki a börtönöket. A film hat olyan emberről szól, aki bentmaradt a börtönben: két politikai fogoly, egy kommunista, egy közbűntényes, egy fegyőr és egy pap. A főbb szerepeket Androai Péter, Bán János, Újlaki Dénes, Kamondy Imre, Szarvas Józsefr, Székely B. Miklós, Csapó Virág és Bodnár Erika játssza. A 85 perces tévéfilmet a tervek szerint október 23-án láthatják a nézők. Kutatók helyett hallgatók A veszprémi egyetem hallgatói veszik birtokukba szeptembertől a volt Nehézvegyipari Kutatóintézet főépületét. A régi laboratóriumokból, irodákból 19 új tantermet alakítottak ki. Ez a megoldás megnyugtatta a veszprémi közvéleményt is, amelyet annak idején váratlanul ért a kutatóintézet felszámolása. Azért került rá sor, mert a nö- vényvédőszer-ipar nem igényel különálló kutatógárdát s nem tudja eltartani az intézetet. A mérnökök mellett ma már nyelv-, kémia- és teológitanáro- kat képeznek. A hagyományos mérnöki kar is bővült: a vegyészmérnökökön kívül ott tanulnak a leendő gépészek és az informatikai szakemberek is. A MAGYAR EGYHÁZMEGYÉK TÖRTÉNETE (2.) Esztergom, az „anya és fő 1 lS»*P** 1001 7 vrirt»w 100<-1CO?’ y pu'Dfwfcrg 100? «S” * [«ti 1005 S Vjti iv.rw 1 Mf-1C35 ? * 11U-U13 ? be:r*'CO*'*v* OJIMfcSt? -776 t IMRAUC 177? / ? fXKIXWItS /"L i|ii rtmi latwmtay *0 FlWSFMV OutDMttg 17 Sm*v cwtoctuc 13 k«i» Mimug H Snvni-I 0UJOC*íf$ IBfM 1776 1776 180« IfltM »{• ?«>«• ffs->sPt ?•* Síi/mz pinnW'fs 1?7? imui Mini i iS Mkxsí ibmui*• smífl K DvSDOMfJ 1 7 V»rJ(J- Ol.'VX)*’Vf 18 flört.l Bár a szentistváni életmű végére kialakított egyházmegyerendszer teljes egészében fedte az ország területét, a középkor folyamán több módosítás, újabb püspökségek szervezése vált szükségessé. Huszonöt kérdés — huszonöt felelet Ezt kell tudni az új oktatási törvényről Szent László király uralkodása alatt az egyházi élet újjászervezése hozta magával a kalocsai érsekség második központjának a kialakítását Bács várában, s ettől kezdve az ország második főpapja időnként kalocsa-bácsi vagy csak bácsi érsekként szerepeit. Az egyházmegye egységét hangsúlyozandó, a bácsi székesegyház patrónusa éppúgy Szent Pál apostol volt, mint a kalocsai székesegyházé. Az érsekség dél és kelet felé missziós szerepet játszott, és a dél felől beáramló eretnekség ellen védőbástyaként szolgált. Az érseki tartományába tartozott Csanád, Bihar és Erdély, valamint az 1090 táján Szent László király. által alapított zágrábi püspökség, amelynek patrónusa Szent István király lett. Ugyancsak Szent László tetette át a bihari várból a püspökség székhelyét Váradra, s ő építtette fel a váradi székes- egyházat. Az északi részek egyházi életében fontos szerepet betöltő nyitrai társaskáptalant Szent László gazdag adományban részesítette, és ez előkészületnek tekinthető egy újabb püspökség alapítására. Utóda, Kálmán király 1110— 1113 között megszervezte a nyitrai egyházmegyét, amely Nyitra megye északi részére, Trencsén megyére és a gyepűn túli részekre terjedt ki. Erre a vidékre a prágai püspökség is áhítozott, és rajta keresztül, mert Prága mint püspökség hosszú időn át a mainzi érsekséghez tartozott, maga a német birodalmi egyház akarta joghatósági befolyását gyarapítani. Amint azonban Szent István féltékenyen őrködött a magyar egyház függetlensége, Rómához való közvetlen tartozás fölött, úgy Szent László király is ezt az irányvonalat követte, jóllehet VII. Gergely pápával nem mindenben értett egyet. A XII. század folyamán az országba érkezett idegen telepesek vallási életének saját kereteit két, püspökség rangját el nem érő intézmény biztosította. Az erdélyi szászok szebeni prépostságát III. Béla 1186 körül hagyta jóvá; ez a következő század elején a szászok függetlenedési törekvésének jeleként majdnem püspökség rangjára emelkedett. III. Ince pápa (1198-1216) azonban ezt megakadályozta, mivel Erdélynek Szent István király óta volt püspöksége. A szepesi németség számára Imre király 1198-ban engedélyezte a szepesi prépostság felállítását, amely a szebenivel ellentétben Esztergomtól független joghatóságnak örvendett. Ez a prépostság a XVIII. században a szepesi püspökség kiindulópontja lett. Újabb egyházmegyék szervezését hozta a dél és kelet felé fokozódó missziós munka a XIII. században. A kalocsai érsek, Csák Ugrón 1229-ben IX. Gergely pápa (1227-1241) jóváhagyásával szervezte meg a szerémi püspökséget, és püspökének, papjainak feladatul adta a Száva jobb partjára eső terület lakosságának térítését, lelkigondozását. Bosznia már II. Béla (1 isinél) idején a magyar korona befolyása alá került. A boszniai püspökség eredetileg a raguzai érsekséghez tartozott. Amikor A XVIII—XIX. századra kialakult egyházmegyei térkép azonban a XIII. század második harmadában a hitvédelemben, térítésben jeleskedő dominikánus szerzetesek egyre nagyobb szerephez jutottak, a boszniai egyházmegye domonkosrendi szerzetesből lett püspököt kapott, és a raguzai érsekségtől rövid, közvetlen római felügyelet után átpártolt a kalocsai érsekséghez. A később zengg-modrusinak nevezett Adria-parti püspökség szintén ekkortól kezdve lazította kapcsolatait a raguzai érsekséggel. A milkói kun püspökséget, bár az országhatáron túl, ám az esztergomi érsek, Róbert alapította 1227-ben az ekkor még pogány kunok térítésére. A tatárjárás előszele 1239-ben megsemmisítette. Az argyasi (1281) és a Szörényi (1376) missziós püspökségek rövid fennállásuk alatt Kalocsához tartoztak. A nándorfehérvári püspökség megszervezésére 1290-ben került sor, öt év után megszűnt, majd 1322-től hat évtizeden át ténylegesen, utána pedig csak címként létezett. Ezek a missziós püspökségek a középkor folyamán az egyházszervezet alkalmazkodását, az egyházi élet dinamizmusát bizonyítják. A jól működő egyháztartományi és egyházmegye rendszer irányítója és támasza az „anya és fő”, Esztergom volt, amelynek élén az érsek a magyar egyház prímásaként állt. Ezt a címet 1239-ben említi először királyi oklevél, de véglegesülése 1394-ben történt, s ez átöröklődött az újkoron át napjainkig. (Folytatjuk) Dr. Török József egyháztörténész 15. Milyen jogaik vannak a szülőknek? Elsőként említendő, hogy megilleti őket a tanintézet szabad megválasztásának joga: mindenki gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, a .család vallási, világnézeti meggyőződésének, a nemzeti, etnikai hovatartozásnak megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. Törvényes joguk tehát, hogy gyermeküket nem állami, önkormányzati óvodába, iskolába járassák. Adott a lehetőségük egyebek között arra is, hogy — a törvényes előírások megtartásával — maguk alapítsanak nem állami, nem helyi önkormányzati óvodát, iskolát, illetve hogy ilyen alapításában részt vegyenek. Természetesen igényelhetik azt, hogy az állami vagy önkormányzati iskolában gyermekük hit- és vallásoktatásban részesüljön. Az iskolaszékekkel kapcsolat előírásoknak megfelelően szülői jog a részvétel az iskolaszék megválasztásában — választóként és választható személyként is. Kezdeményezheti szülői munkaközösség létrehozását, s bekapcsolódhatnak annak tevékenységébe. Kötelezettségeik között az egyik legfontoabb: gondoskodniuk kell arra, hogy gyermekeik az óvodai nevelés keretében az iskolára felkészítő foglalkozásokon vegyenek részt, eleget tegyenek a tankötelezettségnek vagy a képzési kötelezettségnek. Lényeges az is, hogy őrködjön gyermekeik jogainak érvényesülésén, rendszeresen kapcsolatot tartsanak a gyermekeikkel foglalkozó pedagógusokkal. 16. Melyek a pedagógusok főbb jogai és kötelességei? Alapvető feladatuk a rájuk bízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Kötelességük, hogy a fiatalok fejlődését figyelemmel kísérjék, elősegítsék és mind a szülőket, mind magukat a tanulókat rendszeresen tájékoztassák az őket érintő kérdésekről. Ennek jegyében figyelmeztetniük kell a szülőket, ha úgy vélik, hogy valamilyen lépésre, intézkedésre van szükség a gyermek jogainak érvényesítése, fejlődésének előse- götése érdekében. Hangsúlyos pedagógusi kötelezettség a gyermekek, a diákok emberi méltóságának, jogainak tiszteletben tartása. Munkakörükkel összefüggésben megilleti a pedagógusokat az a jog, hogy a helyiség kidolgozott foglalkozási, ileltve pedagógiai program — tanterv — alapján maguk válasszák meg az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és a tanítás, valamint a tanulók értékelésének módszereit. Szakmai jogosítványuk kiterjed arra is, hogy — meghallgatva a szakmai munkaközösség véleményét — eldöntsék: milyen taneszközöket, tankönyveket és egyéb tanulmányi segédleteket alkalmaznak munkájuk során. Jogaik tehát összhangban állnak a közoktatási törvény tanszabadságra alapozó szellemiségével. 17. Milyen hosszú a tanév? Az úgynevezett szorgalmi idő, tehát a tanítási év — az alapvizsgát, az érettségi és a szakmai vizsgát leszámítva — minden évfolyamon 190 tanítási napból áll. 18. Hány óra szerepelhet egy-egy nap órarendjében? A diákok kötelező tanórai foglalkoztatására - az életkortól függően — más-más előírások érvényesek. Ezek szerint az első-harmadik évfolyamon a foglalkoztatás nem lehet több napi 4 tanítási óránál; a negyedik-hatodik évfolyamon napi 4 vagy 5 (azaz heti átlagban 4 és 1/2), a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi 5, a kilencedik-tizedik évfolyamon pedig napi 5 vagy 6 (heti átlagosan 5 és 1/2) tanítási óránál. A középiskolákban — vagyis a tizenegyedik évfolyamtól — napi 6 tanítási óra a kötelező tanórai foglalkoztatás felső határa. A szakképzésben az iskolai és az iskolán kívüli gyakorlati képzésre a szakképzési törvényben meghatározott idő érvényes, tehát a szakmai elméleti tanítási órák száma nem haladhatja meg a napi 7 tanítási órát: az elméleti és a gyakorlati órák száma pedig együttesen nem lehet több 8 tanítási óránál. (Folytatjuk) (Ferenczy Europress) A Balaton Akadémia képzései A Balaton Akadémia — amelynek célja: humán műveltséggel is rendelkező, nyelveket tudó, a Balaton térségéhez is kötődő, vállalkozási ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése — ősztől megkezdi az oktatást. Balatonalmádi-Vörösberény- ben, az ezeréves Árpád-kori faluban, az 1750-ben épült jezsuita rendház szépen rendbetett épületében 100 fiatal tanulhat. Az oktatás fő területei: — modern nyelv (angol/né- met) — vállalkozási ismeretek (jogi, számviteli, pénzügyi, gazdálkodási, informatikai, számítástechnikai, irodai ügyviteli alapfogalmak) — társadalomtudományi tárgyak (irodalom- és művelődés- történet, filozófia, politilógia, természet- és gazdaságföldrajz, környezetvédelem). A Balaton Akadémia oktatási programjának alapelveit az akadémia tanácsa határozza meg. A tanács elnöke Németh Magda, alelnöke Hunkár Dénes, titkára Kerényi László. Nyolc országból felkért hetvenöt tagja között ott vannak —■ a helyi közélet és szellemi élet ismert személyiségei mellett — Borsos Miklósné, Benda Kálmán, Cso- óri Sándor, Habsburg Ottó, Lő- rincze Lajos, Mádl Ferenc, Ne- meskürty István, Pozsgay Imre, Pungor Ernő, Széles Gábor, Tőkés László. Az első év után az alapfokú vállalkozási ismeretek és nyelvtudás birtokában a Balaton Akadémia hallgatói folytathatják tanulmányaikat, s három év tanulás (sikeres vizsgák és szak- dolgozat) után főiskolai szintű végzettséget szerezhetnek. Az iskola főállású és részfoglalkozású tanárai, vendégprofesszorai hazai, illetve nemzetközi oktatási gyakorlattal rendelkeznek. Jelentkezhetnek azok az idén vagy korábban érettségizett fiatalok, akik vállalni tudják az évi 75 ezer forintos tandíjat. A jelentkezéshez hatósági erkölcsi bizonyítványt, illetve az idén végzőktől érettségi bizonyítványmásolatot kérnek. A középiskolai tanulmányi eredményt a felvételnél figyelembe veszik. A jelentkezéshez kézzel írt önéletrajzot kérnek és a Balaton Akadémia (OTP 489-98024/872-000918 számú) számlájára befizetett 5000 forint regisztrációs díj igazolását. (Akiket nem vesznek fel, azoknak visszaküldik a regisztrációs díjat.) Az oktatás szeptember 6. és május 31. között 31 hét, folyamatos vizsgaidőszakkal. A tanév szünetei: 1993 november (1 hét), 1993 karácsony - szilveszter (3 hét) és 1994 április (1 hét). A diákok egy része a központi épületben kap elhelyezést háromágyas szobákban, az internátus (szállás és háromszori étkezés) 8000 forint/hó. A többiek részére másutt biztosítanak szállást, az externátus térítési díja (ebéd, vacsora) 5000 forint/ hó. Tanulmányi és szociális ösztöndíjat nem biztosítanak, de különböző alapítványok, hazai és külföldi szervezetek a legjobb diákok számára komoly pénzügyi támogatást helyeztek kilátásba. Az intézmény fenntartója a Balaton Akadéma Alapítvány. Felvételre jelentkezni lehet Szíjártó István egyetemi docens, igazgatónál. Cím: Balaton Akadémia, 8220 Balatonalmádi, Veszprémi u. 83. Érdeklődni lehet a 88/338-254-es telefonon, de csak az érettségi másolatával, önéletrajzzal, igazolással ellátott kérelmet regisztrálnak. A szállás és étkezés iránti igényt is meg kell határozni a jelentkezésnél. * l
