Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-17 / 191. szám

1993. augusztus 17., kedd SOMOGYI HÍRLAP — AUTÓSVILÁG 7 Csak az összefogás segít a japánok ellen FELMENT A KAPITOLIUM LÉPCSŐIN Hullámvölgyben a német járműipar A német járműipar, a gazdaság legbüszkébb ágazata csúcssebességgel száguld a válság felé — olvasható a német szakemberek helyzetjelentésében. A félév százados Jeep-legenda Az Off Road versenyek sztárja ma is a Jeep A Mercedes-konszernnek például — amely hoszú ideig a német autógyártás szimbó­luma volt — a lehető leg­gyorsabban csökkentenie kell termelési költségeit, akár rövidített műszakok beveze­tése vagy elbocsátások árán is. A Mercedes-csillag zász­lóshajójaként beharangozott S-széria eladási statisztikái csúfosan rosszul alakulnak. A cég vezetőinek pedig szo­morú feladata, hogy az „ud­varra gyártott” luxusautóknak újabb és újabb raktárakat bé­reljenek. A Mercedes azonban nem áll egyedül eladási gondjaival. Megfigyelők szerint a többi német autógyártó cég vezetői csak azért nem verik félre a harangokat, mert félnek saját részvényeik további árfolya­mesésétől. Szinte mindegyik német cég a megrendelések gyors visszaesésével kell számoljon. A Mercedes mel­lett a Volkswagen, az Audi, az Opel és a BMW-gyárban is megszokottak lettek a rövidí­tett műszakok. Szakemberek szerint rövid időn belül nem is várható, hogy nekilódul a né­met autógyártás szekere, mert — mint mondják — az autóépítők „átaludták az ága­zatban végbement strukturális változások korát”. Semleges szakértők szerint a japán versenytársakénál 30-50 százalékkal magas- sabbak a németek előállítási költségei. Ugyanakkor lega­lább ilyen súllyal esik a latba, hogy a az egykor fogalomnak tartott német minőség nagy­részt már a múlté. A legna­gyobb német autóklub, az ADAC meghibásodási statisz­tikájában a japán autók tűn­nek ki legjobb eredményeik­kel. S a távol-keletiek a telje­sítmény és a forma terén is utolérték a németeket. Kör­nyezetvédelmi szakértők ugyanakkor kimutatták, hogy a német autópark átlagos fo­gyasztása ma két literrel ma­gasabb, mint a hatvanas években volt. A járműipar válasza a tar­tósnak ígérkező válságra klasszikusnak mondható, kö­vetkezésképpen a fő áldoza­tok a dolgozók mellett a be­szállítók lesznek. Őket az au­tógyártók máris árcsökken­tésre sarkallják, azzal fenye­getőzve, hogy ha nem adják olcsóbban az alkatrészeket, akkor máshová viszik a meg­rendeléseket. A válsághangu­lat összetartásra ösztönzi a német autóépítőket; felismer­ték, hogy csak együttesen győzhetik le a japán konku­renciát. A Volkswagen és a Ford között a közeljövőben egy portugáliai üzemben együtt kíván kifejleszteni egy közös nagykocsit, a Merce­des pedig a kósza hírek sze­rint titkos tárgyalásokat kez­dett a BMW-vel az együttmű­ködés lehetőségeiről. Nincs nagy csinnadratta, de az amerikai autóipar egy cso­portja fél évszázada minden évben megemlékezik egy ma is élő legenda születéséről. 1940. július 11-én pályázatot írtak ki praktikus, elnyűhetetlen terepjáróra, amin három sze­mély utazhat, önsúlya nem ha­ladja meg az 590 kilót, raksúlya eléri a 270 kilót és legalább óránként nyolcvan kilométert tesz meg. Az amerikai hadveze­tés 135 cégnek küldte ki a felhí­vást, 49 napot adott a prototí­pus elkészítésére és annak el­fogadásától további 75 napot a tömeggyártás beindítására. A 135-ből érdekes módon mind­össze három cég jelentkezett a nem akármilyen üzlettel ke­csegtető felhívásra: a Ford, a Willys-Overland, valmaint az American Bantam Cars nevű kis vállalat, amely a csőd szélén állt, viszont Karl K. Probst sze­mélyben volt egy zseniális konstruktőre. A cég szerencséjére Probst tehetségének híre eljutott a Pentagonba, ahol kollégáival együtt bevonták őt a pályázat kidolgozásába és ez kétségte­lenül azt jelentette, hogy az American Bantam Cars konku­renseivel szemben előnnyel in­dult. Harminc perccel a kitűzött határidő lejárta előtt ott állt a prototípus a baltimorei Camp Holapird katonai bázison, és a sereg nagyfőnökeinek nem is volt más bajuk vele, mint az, hogy nehezebb volt a kiírásban megszabott súlynál. Pontosan 108 kilóval. Mivel Európában már tombolt a háború és a do­log sürgős volt, a műveletbe bevonták a Willys-Ovderland- nak a Barney Roos főmérnök által vezetett csapatát: köny- nyebb fémek, vékonyabb fes­tékréteg alkalmazásával és egyéb módszerekkel sikerült a megfelelő súlycsökkentés. Roos csapata kísérletezte ki azt a 61 lóerős, négyhengeres mo­tort, ami a háború poklában is szinte elpusztíthatatlannak bi­zonyult. Ráadásul ez olcsóbb is volt, mint az egyetlen jelentkező mammut, a Ford 40 lóerős, a Fordson traktorból átvett mo­torja. Az első 16 ezer darabot Willysék szállították, de a japán támadás után be keleltt vonni a Fordot is. A három cég, a négy-kerék-meghajtást kivite­lező Spicer Companyvel együtt összesen 642 ezer dzsipet szál­lított az amerikai hadsereg számára, az utolsó darab, ami még a Pentagon számlájára készült, 1945 októberében gör­dült le az Ohio-állambeli Tole- dóban működő óriásgyár futó­szalagjáról. De civil célokra az­óta is megújul évről évre. Mindmáig... És hogyan született a legen­dás név? Egy 1937-ben megje­lent képregény (comics) alap­ján. Ebben szerepel egy tüne­ményes kis lény, aki minden gondot megold és akit Jeepnek hívnak. Amikor a tesztpilóta fel­vezette a mintamodellt a Kapito- lium lépcsőin és az újságírók a kocsi nevét kérdzeték, „beug­rott” neki a comics-lény és azt mondta: Jeep. Ferenczy Europress Sportosak, de nem sportautók Autózás kettesben: a világ egyik legkellemesebb dolga. Kü­lönösen, ha az utitárs véletlenül ellenkező nemű, és a kocsi egy jó kis kupé... Nézzünk körül egy kicsit a kupék világában, a két­üléses, sportos, de mégsem sportautók között. Honda CRX 1,6 ESi: négy- hengeres 1590 kcm-es 125 lóe­rős négyszelepes motorral ké­szül, végsebessége 190 km/óra, gyorsulása 8,6 másodperc alatt állóhelyzetből százas tempóra vált. Fogyasztása 9,3 liter. Elő­nyei: gazdag felszereltség, nagy csomagtér. Hátrányai: ABS, légzsák nem kapható, a motor hangos, az ára aránylag magas. Mazda MX 3: hathengeres 1845 kcm-es 133 lóerős, négy- szelepes V-motor, végsebes­sége 202 km/óra, fogyasztása 12,6 liter. Előnyei: jó menettelje­sítmény, rövid fékút. Hátrányai: magas fogyasztás, kényelmet­len utazás. Nissan 100 NX: négyhenge­res 1597 kcm-es 90 lóterős — s négyszelepes motorja van, vég­sebessége 185 km/óra, gyors­ulása 11,7 mp, fogyasztása 8,5 liter. Előnyei: robbanékony mo­tor, alacsony fogyasztás, tágas csomagtér. Hátrányai: gyenge fűtés, kevés hely a hátsó ülé­sen. Opel Calibra 2.0i: négyhen­geres 1998 kcm-es, 116 lóterős kétszelepes motorja van, vég­sebessége 205 km/óra, gyors­ulás 10,4 mp, fogyasztása 9,9 li­ter. Előnyei: erőteljes motor, ki­váló kormányzás, kitűnő sebes­ségváltó, ABS. Hátrányai: sze­gényes felszereltség. Toyota Celica 1.6 STi: négy- hengeres 1587 kcm-es, 105 lóe­rős négyszelepes motorja 195 km/óra végsebességre képes, gyorsulása 10,8 mp, fogyasz­tása 9,9 liter. Előnyei: biztos út- fekvés, gazdag felszereltség. Hátrányai: magasabb fordulat­számoknál hangos motor. Volvo 480 S: négyhengeres 1998 kcm-es 110 lóerős kétsze­lepes motorja van, végsebes­sége 191 km/óra, gyorsulása 10,1 mp, fogyasztása 10,9 liter. Előnyei: precíz kormányzás, rö­vid fékút, gazdag kényelmi fel­szereltség, rugalmas motor. Hátránya: négy személy esetén kicsi a csomagtér. (márkus) Mérlegen az Oroszlán 1. Szeretne Ön egy új autót és egy új életstílust? B □ Igen Nem 2. Szeretne Ön megismerkedni az Oroszlánnal, a Peugeot márkacsaláddal, s annak hódító erejével? K □ Igen Nem 3. Szeretne 106 ezer forintot megtakarítani, a Peugeot-Kampf Márkakereskedés három hónap akciójában? H □ Igen Nem Három Igen esetón Önnek az útja hozzánk vezeti Peugeot-Kampf Márkakereskedés Kaposvár, Dombóvári út 1. Telefon: 310-500 (16079) MOLNÁR Kft. Kaposvár, Füredi u. 153. Ne feledje Kaposváron AZ OPEL MOLNÁR telefonszámait: 422-227, 422-228, 314-425 • Műszeres futóműjavítás • Gumiszerelés, centírozás • Műszaki vizsgáztatás • Zöld kártya kiadás (benzin, dízel) • Motordiagnosztika (Bosch paddal) • Alsó, felső motor mosás, belső takarítás • Új és használt gépkocsi árusítása • Garanciális átvizsgálás (14692) MY CAR — EZ AZ ÉN AUTÓM! Riasztó — nyilvántartási rendszerrel Szerencsésen megszapo­rodtak azok az eljárások, mód­szerek, amelyek kívülről is tu­dósítják a nem kívánt érdeklő­dőt — lehet továbbállni. Ezek a gravirozások, vésetek, mará­sok és homokfúvások mind-mind önerősítő módsze­rek, hiszen a kocsi rendszá­mát, alvázszámát igyekeznek hirdetni a szélvédőn, a reflekto­ron. így a kocsi máris azono­sítható, ám a tulajdonos még nem. Nos, ezért érdemes fog­lalkozni a Clarance Kft által Magyaroszágra hozott autó- nyilvántartási rendszerrel, a My Car szisztémával. A My Car maga is jelöl — ebben nem különbözik társai­tól. Igaz, az első eltérés mind­járt ott van, hogy nem „állandó védjegyet” vagyis rendszámot vagy alváz- és motorszámot rögzít le, hanem egy alfanume­rikus, tehát betűből és számból álló jelcsoportot. Az előbbiek ugyanis változ­hatnak, és akkor ugyanaz a di­lemmája a tulajdonosnak, mint a tolvajnak, vagyis töresse ki az összes üveget vagy mind­ahányszor magyarázkodjon. A My Car azonosító rendszer ezt az alfanumerikus kódszámot — és természetesen a hozzá­tartozó tulajdonos nevét — be­viszi egy számítógépbe, és ott tárolja. Holt anyag lenne azonban ez az információhalmaz, ha nem lehetne használni ellenőr­zésre, természetesen úgy, hogy azért az adatvédelmi tör­vény is betartassák és az in­formáció tárgya se szenvedjen esetleg hátrányt. Ez a gyakor­latban úgy néz ki, hogy rá lehet kérdezni: az ilyen és ilyen kód­számú kocsi rendszáma, al­vázszáma ennyi és ennyi, il­letve a kocsi üzembentartója, tulajdonosa ez és ez? A szol­gálatban lévő My Car operátor erre igennel és nemmel felel­het, vagyis egy alapvető infor­mációja máris van a kérdező­nek, ha más nem, hát az, hogy lehet máshol tovább kérdezni, amennyiben a válasz nemle­ges. Kérdezni pedig bárkinek lehet. Például piaci vásárlás előtt. De sok kocsit nem vettek volna meg, illetve aztán nem koboztak volna el, ha van már ez a szisztéma, merthogy többnyire elegendő a My Car kártyát felmutatni. A külföldi tolvajelhárítási ta­pasztalatok jók. A brüsszeli székhelyű központ adatai sze­rint százezer, kóddal jelölt ko­csi közül hetvenet loptak el. Ezek közül is megkerült negy­venöt — természetesen az azonosítási rendszernek kö­szönhetően. így a magyar rendszergazda, a Clearance Kft ígérheti, hogyha mégis be­következik a baj (a tolvaj nem olvassa a megyei sajtót), akkor beszállnak a kölcsönzött kocsi bérleti díjába, illetve bánat­pénzt fizetnek. A cég egyéb­ként partnereket keres: olyan leinformálható, netán erkölcsi bizonyítvánnyal is rendelkező, autós műfajban járatos vállal­kozókat, akik a megyében len­nének a jelölők. Suzuki-szélvédők a Glasuniontól A Suzuki üveggarnitúra utolsó darabjának, a szélvé­dőnek a próbaszállítását kezdte meg a salgótarjáni Glasunion Kft. Hétdarabos garnitúrát készít az autóhoz — hajlított edzett üvegből, fűt­hető hátfallal. Esztergomban egyelőre párhuzamosan sze­relik az autókba a japán és a salgótarjáni üveget, amint azonban a japán készlet el­fogy, kizárólag a Glasunion termékeit építik a Suzukikba. Várhatóan ez év októberében már a magyar üveggarnitúrá­val készített autók gördülnek le a gyár szerelőszalagjairól. Új SAAB- generáció A frankfurti autószalon után szeptember végén a buda­pesti autókiállításon is bemu­tatják az új SAAB 900-as mo­delleket. Az 1978 óta sikere­sen gyártott típusokat egy tel­jesen új autóval váltja fel a gyár. A kocsi kivitele a hírek szerint követi a hagyományos ferdehátú vonalat, és most is nagy teljesítményű többsze­lepes motorral és hagyomá­nyosan magas szintű utasvé­delemmel egészítették ki. Lopott BMW kreáció Teljesen szokatlan BMW-kreáció futott a bajor ha­tárőrség hálójába egy osztrák német határátkelőhelyen: a magyar rendszámú kocsit több — részben lopott — au­tóból építették össze. Nem ki­zárt, hogy az egyedülálló da­rab múzeumba kerül. A Kufstein/ Kieffersfelden autó­pálya-határátkelőn elfogott kocsit gazdája egy balatoni sportbolt 22 éves tulajdonos­nője, három hónapja vásárolta egy budapesti autókereskedő­től. A kombi papírjai, karos­szériaszáma, motorja s né­hány főeleme egy Mannheim- ből Prágába eladott roncsko­csiból származik, karosszériá­ját és az autó működését el­lenőrző komputert, s hozzá a kijelzőt pedig Milánóban lop­ták ki egy luxus BMW-ből. Yamaha Europe Új helyre, Hollandia egyik legnagyobb repülőterének kö­zelébe, Shipol-Rijkba költözött az Európai Yamaha Központ. Az új, az európai központot, alkatrészbázist és kutatásfej­lesztési osztályt magába fog­laló komplexum ötemeletes — összesen 6600 négyzetmé­teres alapterületű — épületé­ben kapott helyet a Yamaha Motor Europe, a holland Ya­maha és a Yamaha Nemzet­közi Pénzügyi Központ is. Jaguar-lépések A Jaguar-gyárban már ké­szül a lassan több évtizede utakon levő XJS modellt fel­váltó típus, amelyet X 100-as- nak neveztek el. Az új sportau­tót legkorábban 1996-ban mu­tatják be, így addig a régi ver­ziót bujtatják a csinosított ka­rosszériába. Az XJS-ek új lökhárítókat, valamint könnyű­fém keréktárcsákat kapnak. Az utolsó mohikán Valószínűleg kevesen isme­rik az angol Jensen márkát, pedig a harmincas évek végé­től 1990-ig működött a cég. Az autók kis darabszámban ké­szültek: ötven év alatt nem egészen húszezer. Az Ameri­kába exportált Jensenek közül egy azonban most éppen ha­zánkban található: tulajdo­nosa Richard Lewis Baltimore III., az USA magyarországi nagykövetének a tanácsosa. X

Next

/
Thumbnails
Contents