Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-17 / 191. szám
1993. augusztus 17., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Lulla vastalanítót szeretne Lullán a kiépített vezetékes ivóvíznek magas a vastartalma. Ezért az önkormányzat a meglevő vízmű területén — a gépház bővítésével — vas- talanító építését tervezi, amelynek várható bekerülési költsége ötmillió forint. Ennek ötven százalékára céltámogatási pályázatot nyújtottak be a Belügyminisztériumhoz. Ha megkapják a mintegy 2,5 millió forintot, akkor a beruházás a jövő évben megvalósul. Eredményes véradás Tabon Sikeresen zárult az a véradónap, amelyet a közelmúltban Tabon szervezett a Vöröskereszt városi vezetősége. A művelődési központba meghirdetett önkéntes véradásra nyolcvanhármán jelentkeztek, s a vizsgálatok elvégzése után 73 véradó 28,6 liter vért adott — térítésmentesen. Az építők hanyag munkát végeztek Nemrég megbeszélést tartott a tabi városházán Lulla, Torvaj és Sérsekszőlős polgármestere, a lebonyolító és a kivitelező cégek képviselői a három település közkifolyós vizműberuházásával kapcsolatban. Több mint egy éve húzódik ugyanis a rendszer átadása; a kivitelező legújabb határidőként szeptember végét jelölte meg. Akkorra ígérte a műszaki átadást. A beüzemelés már megkezdődött, s ennek során mind több probléma (pl. csőtörés) adódik a hanyag és felületes kivitelezés miatt. Miklósi összefogás a kápolnáért Dr. Galbavy Jenő József miklósi esperes irányításával, több mint egyéve kezdődött a római katolikus kápolna építése Somogydöröcskén. A hívők használaton kívüli pincék bontott tégláiból társadalmi összefogással húzták föl a falakat. A tervek szerint még az ősszel tető alá kerül az épülő kápolna, a jövő évben pedig már misét is tarthatnak benne. Mezőgazdasági út pályázati pénzből A tabi önkormányzat 15 millió forintos költséggel utat építtet a Rákóczi utca végétől a csibehegyi zártkerteken át a várostól délre eső, a Gom- bér-tanyán túli mezőgazdasági ingatlanok megközelítésére. Az észak-somogyi kisváros az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóságtól tízmillió forintot nyert a benyújtott pályázatán. A hiányzó ötmillió forintot az önkormányzat biztosítja, de az érintett területek gazdái is hozzájárulnak a kivitelezéshez: háromévi kommunális adójuk terhére a beruházás megkezdése érdekében előlegként megfizetik annak ösz- szegét. A városházáról kapott információ szerint az út építését még az idén megkezdik. Szőlőzúzót készítenek a kistermelőknek A tabi gépgyártó kft igyekszik biztosítani a foglalkoztatást (Fotó: Sebők Dezső) Fejlesztési programok készítésének támogatására Pályázatot nyújtanak be Tab térségéből Munkanélküliség húsz százalék felett A Kaposgép Tab Gépgyártó Kft — akár csak az ország több termelő egysége — nehéz hét hónapot tud maga mögött. Tárolókat, konténereket, kisgépeket készítenek itt, s termékeikre az első félévben a vártnál lényegesen kevesebb megrendelés érkezett. Foglalkoztatási gondokkal is küszködtek. S mivel nekik is tartoztak különböző cégek, sorozatosan voltak fizetési nehézségeik. Ez a bizonytalanság rányomta bélyegét az első félévi működésükre. A társaságnál jelenleg szorgalmasan dolgoznak. Az őszre, a szüretre gondolnak már: nemrégiben ugyanis új termék gyártását kezdték meg. Kézi működtetésű szőlőzúzót készítenek a háztáji gazdaságok igényeinek kielégítésére. A kétféle típusból — az egyiken 15, a másikon 50 liter űrtartalmú a garat — eddig ezer darabot szereltek össze. Ezeket már leszállították megrendelőiknek, de szerződésük van még további ezer szőlőzúzó gyártására is. A mostani munkától függetlenül azonban az is látszik, hogy a második félévet ugyanaz a bizonytalanság jellemzi majd, mint az elsőt. A gépgyártó kft vezetői nem is nyugodtak: a rendelés kevés, a szükséges munkát egyik hónapról a másikra szerzik be. Nehézségek vannak a mindennapos tevékenységükben azért is, mert véglegessé vált, hogy felszámolják a Kaposgép Vállalatot, a tabi gépgyártó kft legfőbb tulajdonosát. Szerelés közben a szőlőzúzó Hogyan tovább? Kaveczki János ügyvezető igazgató elmondta, hogy a kedvezőtlen előjelek ellenére Tabon változatlan a cél: a kft-ben dolgozók többségének a foglalkoztatásáról való gondoskodást tartják szem előtt. Tárgyalnak különféle megoldási módokról. Ezeknek egyike egy új vállalkozás létrehozása lehet. K. J. Pályázatot hirdetett az Országos Foglalkoztatási Alapítvány kuratóriuma nemrég — kísérletként — a kistérségi komplex fejlesztési programok elkészítésének támogatására. A pályázat elbírálásánál előnyben részesülnek azok a térségek, ahol a munkanélküliség meghaladja azországos munkanélküliségi ráta másfél- szeresét. A pályázat benyújtásához Tabon a Vállalkozói Tanácsadó Iroda felajánlotta aktív közreműködését, illetve felvállalta a koordináló szerepet az önkormányzatok, a szakértői cég, valamint a pályázatot kiíró foglalkoztatási alapítvány kuratóriuma között. Barkóczy József irodavezető elmondta: Tab térségében — tizenöt településen — a munkanélküliségi ráta meghaladja a húsz százalékot. Ezért a meghirdetett pályázatra — amelynek Torvaji önkormányzat és a katolikus egyház között egy évig folytak a tárgyalások. A volt egyházi — jelenleg iskolaként használt —, ingatlan visszaadásáról volt szó. Nemrég megszületett a megállapodás. A torvaji ön- kormányzat visszaadja az egyház tulajdonjogát, ám az épületet továbbra is iskolaként használják. célja, hogy ösztönözze a térségek önkormányzatait, gazdasági és társadalmi szereplőit az összefogásra, a régió komplex fejlesztési programjának összeállítására — pályázatot kívánnak benyújtani. Az érintett települések önkormányzatainak többsége, a polgármesterek már aláírták azt a nyilatkozatot, amelyben a pályázat elkészítésével, beadásával és a szervezéssel a Tabi Vállalkozói Tanácsadó Irodát bízták meg. Megtudtuk azt is: az iroda összehangolja ezt a fontos munkát, a pályázat benyújtásával kapcsolatos költségeket is magára vállalta, és finanszírozza a pályázat szakértői díját is. A pályázatot augusztus 30-ig lehet benyújtani, s ezeket az Országos Foglalkoztatási Alapítvány kuratóriuma október végéig folyamatosan elbírálja. (Krutek) Az egyház lemondott arról, hogy tulajdonosként bérleti díjat kérjen, az önkormányzat viszont nem követeli a közelmúltban az iskolára fordított költségeit. A felek tisztázták az anyagiakat is. Tekintettel arra, hogy az egyház nem mondott le végleg az ingatlan használati jogáról, ezért egy év múlva felülvizsgálják a megállapodást. K. J. Megállapodás az önkormányzat és az egyház között Torvajon továbbra is marad az iskola A református egyház kezdeményezése Anya- és gyermek- otthont terveznek Nágocson BEFALAZVA — NEGYVENÖT ÉVIG Az andocsi vakablak titka A régi romos ház előtt a megtalált zászlóval a polgármester és Nagy Mihály, középen a fia Az egyház nágocsi lelkészlakásában nemrég megbeszélést tartottak az érintett szervek képviselői. A Dunántúli Református Egyházkerület által tervezett anya- és gyermekotthon kialakításával kapcsolatos terveket vitatták meg... Dr. Márkus Mihály református püspök vázolta az elképzeléseket. Arról szólt, hogy a református egyház nágocsi lelkészlakásában mintegy 10-12 anya számára lehetne átmeneti szállást biztosítani terhességük idején, illetve a szülést követően három évig. Az intézmény kialakításával kapcsolatban elhangzott: a nagyméretű szobákban 3-4 kismama, illetve anya és gyermeke elhelyezése látszik reálisnak, szükség esetén azonban — térelválasztással — átalakítás is lehetséges, és növelni lehet a helyek számát. Szóba került a közös étkező szükségessége, a melegítőkonyha, az éléskamra, illetve a vizesblokk — a fürdőszoba, mellékhelyiségek — kialakítása. Az átalakítás költségeit részben a Népjóléti Minisztérium kilátásba helyezett másfél millió forint pályázati támogatás, a külföldi testvér egyházak segítsége, illetve más egyházi pénzforrások fedeznék... A helyszíni szemle során felvetődött az is, hogy a házban célszerű volna központi fűtést kialakítani, a folyosót pedig hőszigetelő üveggel ellátni. S természetesen a fűtéséről is gondoskodni kell. A Nágocson kialakítandó anya- és gyermekotthon beruházása során a ház teljes elektromos hálózatát is felújítják, valamint szükség van egy pénzbedobással üzemelő visszahívható automata telefon felszerelésére. A megvalósításra váró sok egyéb feladat mellett, az egyik legfontosabb a mosó- és szárítóhelyiség kialakítása, hiszen a kicsik ellátása sok mosást igényel. Szükség van a vasalás feltételeinek megteremtésére, illetve az udvari vízelvezetés megoldására, a gyalogos- és gépkocsiforgalomhoz pedig szilárd burkolatú utat kell építeni. Az átmeneti otthon működési feltételeinek kialakítását a református egyház magára vállalta. Úgy tervezik, hogy alapítványi formájában oldják meg, s az ország különböző településeiről Nágocsra kerülő kismamák ideiglenes bejelentővel tartózkodnának majd a községben. A református egyház Nagy Csaba lelkészt bízta meg a tervezési és kivitelezési munkák során az egyház képviseletével. K. J. Régi zászló díszíti Horváth István andocsi polgármester hivatali dolgozószobájának falát. A címeres lobogó selymén: „Istennel a hazáért, a népért!” jelszó olvasható, a másik oldalon pedig a következő felirat: „Andocsi Levente Egyesület 1927”. A híres búcsújáró-helyként számontartott Andocson — akár csak más községben — nem egy elhagyott, elhanyagolt, romos épület van. Ezeket elsősorban városlakók veszik meg, s rendbeteszik. Ilyen volt az Árpád utca 19. számú ház is. Valamikor Si- kentáncz József lakott benne; aztán évekig üresen állt, romlott, környékét fölverte a gaz... — mondta Horváth István. Ezt vette meg Nagy Mihály, aki több mint harmincévi budapesti tartózkodás után Andocson telepedett le. Az említett andocsi házat példamutatóan „helyrepofozták.” Boltíves tornácának falát szőlőtőkék díszítik, az udvart parkosították — látszik a gazda igényessége. A csengetés után kissé bátortalanul nyit ajtót Nagy Mihály. Beszélgetésünk témája a „történelmi" zászló... — Miután nyugdíjba mentem, eladtam budai házamat, és 1989 nyarán a fiammal belevágtunk a megvásárolt romos épület átépítésébe. Itt, ahol most ez a kettes ablak van — mutatja is, hogy hol —, valamikor istálló volt. A fal bontásakor találtuk meg a vakablakot és abban egy csomagot. Kibontottuk a papír- és vászoncsomagolást: akkor tűnt elő a selyem. Olyan volt, mintha vadonatúj lenne... Akkor lepődtünk meg igazán, amikor kiterítettük: egy gyönyörűen hímzett zászló volt. A feliratból tudtuk meg, hogy valaha az andocsi leventéké lehetett. A ház egykori tulajdonosa, mint hallottuk, leventeoktató volt. Nem győztük csodálni a zászlót, olyan szép és mutatós. Az akkori tanácselnök még a presszóba is átvitte megmutatni. Aztán akadt olyan andocsi lakos, aki emlékezett is rá, hogy volt egy ilyen zászló... — Nem gondolt arra, hogy megtartja? — Nem. Hiszen ráhímezték a falu nevét, a dátumot és a címert is. A község múltjához tartozik ez. Úgy döntöttem tehát, hogy a falunak ajándékozom. Okét illeti a zászló. A fiam is egyetértett vele. Bár az utcabeliek közül többen is azt mondták: hülye vagy, ha odaadod a tanácsnak, én mégis odaadtam... Andocson ez a régi zászló, amit befalazva találtak, díszíti most a polgármesteri iroda egyik falát. Krutek József i
