Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-13 / 188. szám

I 4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. augusztus 13., péntek Végelszámolással megszűnik a téglaipari vállalat A balatonszentgyörgyi gyár vételára lehetővé teszi az adósságok kifizetését A balatonszentgyörgyi gyár nemcsak termelt, nyereséget is hozott (Fotó: Kovács Tibor) A MOSZ ÁLLÁSPONTJA Nem érik be ígéretekkel Támogatás vállalkozóknak Negyvenmillió forintot nyert az EK Phare alapjából a Kisal­földi Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány. Ezt az összeget egy év alatt használja fel üzleti tervében szereplő programja­inak megvalósítására: a Győr-Moson-Sopron megyé­ben működő vállalkozások fej­lesztésére, vállalkozói kon­cepciók támogatására. A vál­lalkozási tanácsadó központ létesítését a Győri Keksz Kft. résztulajdonosa, a brit United Biscuits kezdeményezte. Bonus Alap Kedvezőbb feltételekkel nyújt hitelt a Magyar Külke­reskedelmi Bank a Bonus Be­fektetési Alap jegyeit vásár­lóknak: a hitelkamat az eddigi évi 24,3 százalék helyett 23 százalék, közölte Solymosi Katalin, az Investor-MKB Be­fektetési Alapkezelő Kft. ügy­vezetője. A Bonus alap befek­tetési jegyei június 30-tól de­cember 3-ig jegyezhetők. Nem indokolt a cukorár-emelés A cukor iránti kereslet és kí­nálat az Agrárrendtartási Hiva­tal információi szerint jelenleg egyensúlyban van. A sajtóban napvilágot látott hírek szerint néhány cukorgyár készlete el­fogyott, ezért várhatóan az ál­lami tartalékokat kell hamaro­san mozgósítani. A hivatal er­ről semmilyen jelzést nem ka­pott. Ezért azt sem tartanák indokoltnak, ha a készletek kimerülésére hivatkozva emelkednének a cukorárak. Miskolc nyári vására A Miskolci Nyári Vásár '93 elnevezésű ötnapos, rangos nemzetközi rendezvény a ha­zai, elsősorban térségi kiállí­tók bemutatkozásán túl, adottságai és a régióban be­töltött gazdasági szerepét te­kintve alkalmas arra, hogy a Kárpátok Eurorégió városai­nak, járásainak, gazdasági egységeinek és kisvállalkozó­inak tradicionális találkozóhe­lyévé váljon, jelentette ki Gyu­lai Gábor köztársasági megbí­zott a vásár megnyitóján. A kétszáz bemutatkozó cég a népkerti városi sportközpont­ban és környékén vasárnap estig vár látogatókat. Veszteségek a Dunaferrnél Az ENSZ Kis-Jugoszláviá­val szemben elrendelt embar­gója miatt a Dunaferr Dunai Vasmű árbevétel-kiesése el­érte az 1,6 milliárd, veszte­sége pedig a 900 millió forin­tot. Újabb nehézséget jelent, hogy a szerb hatóságok az elmúlt napokban feltartóztat­tak három hajót, mely a vas­műnek szállított vasércet Uk­rajnából. A járműveket a ra­kományok környezetvédelmi vizsgálatának ürügyén tartóz­tatták fel szerb kikötőkben. On line az Inter Európa Banknál Vidéken elsőként az Inter Európa Bank pécsi fiókja tud közvetlenül külföldre átutalá­sokat küldeni. A banki művelet az on line rendszer segítségé­vel valósult meg; MATAV köz­reműködésével direkt vonalon tartanak összeköttetést a bu­dapesti központtal s a külföldi bankokkal. A kapcsolat ered­ményeképpen a feldolgozási idő három napra, a deviza- számla terhelésekor két mun­kanapra rövidül. (Folytatás az t. oldalról) — Nem saját jószántunkból kezdtük el — magyarázza Los- sos Katalin gazdasági igazga­tóhelyettes — hanem az állami vállalatok számára előírt de­centralizált privatizáció forgató- könyve szerint. — Első lépcső­ben, az ÁVÜ felhívására hat téglagyárat ajánlottunk megvé­telre. Ezek közül tavaly december­ben magánszemélyeknek elad­tuk a nagykanizsai 2-es számú gyárat ,ami jelenleg is üze­mel. A kőröshegyi, a balaton­szentgyörgyi 1-es és a gutor- földei üzemek pusztán a priva­tizációs költségek összegéért (Folytatás az 1. oldalról) Jelentős változásra van kilá­tás az adóalap kiszámításá­nál: az idén még a (gyermekek után járó és egyéb kedvezmé­nyekkel csökkentett) „bruttó" bevétel után, jövőre viszont a tb-járulékkal csökkenett ösz- szeg után fizetnénk személyi jövedelemadót. Az egészség- és nyugdíjbiztosítás címén le­vont 10 százalék „ellentétele­zéseként" megszűnik az al­kalmazottak havi 200 forintos adócsökkentő kedvezménye. Módosul a természetbeni juttatások adóztatása is. A meghatározott kivételektől el­tekintve 1994-től ezek után is 44 százalékos — a maximális szjá-nak megfelelő mértékű — adót kell fizetniük a cégeknek. (A természetbeni juttatásra fordított kiadások a társasági adóban valószí­Az ipari termelői árak júni­usban minimális mértékben, 0,3 százalékkal emelkedtek, akárcsak az előző hónapban. Áprilisban az árnövekedés 0,8, márciusban 0,1, februárban 0,3, januárban pedig 3 száza­lék volt. A 0,3 százalékos ipari terme­lői áremelkedés mellett a bel­földi értékesítési árak 0,1 szá­zalékkal csökkentek májushoz képest. Az exportértékesítés találtak gazdára. A tabi gyárat elővételi szándékkal bérli egy vállalkozó, a dióskálira két pá­lyázat érkezett be az ÁVÜ-höz. Közben a még működő gyá­rakat is meghirdették. A molná­rira az önkormányzat jelentette be vásárlási szándékát, a kani­zsai és a teskándi gyárat pedig a dolgozók szeretnék megvá­sárolni az MRP program kere­tében. A legjelentősebb üzletkö­tésre július 23-án került sor, amikor a legkorszerűbbnek számító balatonszentgyörgyi 2-es számú téglagyárat ked­vező feltételekkel megvette a német Baukeramik Verwal­nüleg elszámolhatók lesznek.) A látra szóló forint- és devi­zabetétek után jövőre sem számítanának adót, viszont a lekötött devizabetétek után 10 százalékos forrásadó beveze­tését tervezik. Az idén még 750 ezer forin­tos bevételig nem adóznak a mezőgazdasági kistermelők, jövőre viszont várhatóan 850 ezer forintra emelik az adó­mentes bevétel határát. Az adóköteles nyeremények — például a totó-lottó — ed­digi 20 százalékos forrásadó­ját 10 százalékkal megemel­nék. Szigorodnak a vállalkozók költségelszámolásának szabá­lyai is. Az úgynevezett amorti­zációs szabályok jövőre már csak az egyéni vállalkozókra és a tételes költségelszámo­lást alkalmazó mezőgazda­árai viszont 1,2 százalékkal növekedtek egy hónap alatt.A belföldi értékesítési árak janu­árban 2,7, februárban 0,7, márciusban és áprilisban 0,5- 0,5 százalékkal, májusban pe­dig 0,3 százalékkal emelked­tek. A drágulás az exportárak esetében januárban 1, febru­árban 0,9, márciusban 0,7, áp­rilisban 1,1, májusban pedig 1 százalékos volt. Az esztendőt vizsgálva az tungs GmbH. A szerződés sze­rint a gyár további fejlődése biz­tosított. A német cég vállalta, hogy az átvételtől számított 18 hónap alatt legalább 100 millió forintos fejlesztést hajt végre. Kötelezettséget vállalt arra is, hogy a 89 dolgozót legkeve­sebb öt évig foglalkoztatja. A téglagyár vételárából a vál­lalat rendezni tudja 200 millióra duzzadt adósságát. Vissza van még a központi irodaház érté­kesítése. Ezzel az utolsó lé­péssel, az ÁVÜ által jóváha­gyott ütemterv szerint, végel­számolással megszűnik a So- mogy-Zala megyei Téglaipari Vállalat. S. Pap Gitta sági kistermelőkre vonatkoz­nak. Módosítják a személy- gépkocsik költségelszámolá­sát is, megváltozik a kilométe­renként felszámolható költ­ségnorma: a mostani 8 Ft/km-t csak a magántaxisok számol­hatják el, míg mindenki más — igazolás nélkül — 3 forintot számolhat el kilométerenként. A magáncélú használatba adott személygépkocsi után annak, akinek a vállalat fizeti az üzemanyagköltséget — ez is szigorítás — évi 20 ezer ki­lóméternyi üzemanyagtérítést a személy adóalapjához kell hozzá számolni. Ezzel szem­ben jövőre már nem az autó hivatalos új árát, hanem csak az átlagos forgalmi értékét ve­szik figyelembe amikor azt a használójánál adóköteles jö­vedelemként felszámítják. ipar termelői árai júniusban 10,9 százalékkal voltak maga­sabbak, mint egy évvel koráb­ban. A belföldi értékesítés ár­színvonala 11,4 százalékkal, az exporté 12,2 százalékkal emelkedett. A múlt év decemberéhez vi­szonyítva a termelői árak 4,9 százalékkal, a belföldi értéke­sítés árai 4,6 százalékkal, az exportárak pedig 6,1 százalék­kal nőttek. A Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Orszá­gos Szövetségének elnök­sége nem tartja kielégítőnek az agrár-érdekegyeztető tár­gyalásokon elért eddigi eredményeket, illetve az an­nak nyomán született intéz­kedéseket, ám a testület méltányolja a kormány tár­gyalási szándékát — többek között ezt tartalmazza az er­ről kiadott MOSZ-közlemény. A közlemény szerint a jú­lius 9-én aláírt megállapo­dásban közösen elfogadott tárgyalási témák zömében nem történt érdemi előreha­ladás. Az elnökség a tárgya­lási készség őszinteségével ellentétesnek tartja, hogy több kérdésben a kormány a tárgyalási folyamat közepén a megállapodás elérésére való komolyabb törekvés nélkül hozott döntéseket. Az érdekképviselet ezeket az ügyeket sem tekinti lezárt­nak, és minden olyan témá­ban, amelyben nem jött létre egyetértés, folytatni kívánja a tárgyalásokat. Ezek azon­ban nem válhatnak partta­lanná — szögezi le az elnök­ség állásfoglalása. A testület álláspontja szerint az új gazdasági év közeledése nem engedi meg a tárgyalások elhúzódását. A mezőgazdaság kétségbeejtő helyzetében az érdekképviseletek nem érhetik be ígéretekkel, vagy látszat­eredményekkel. Az elnökség ezért szükségesnek tartotta ismételten kifejezni elszántsá­gát, hogy amennyiben a folya­matos szakértői munka és a szeptember 2-ra kitűzött újabb vezetői szintű tárgyaláson nem születik érdemi megállapodás: élni fog a MOSZ május 25-i közgyűlésétől kapott felhatal­mazással a termelők országos tiltakozó akcióinak megszerve­zésére. A testület utasított az országos demonstráció előké­szítésére felállított bizottságot munkájának felgyorsítására, mivel az elnökség álláspontja szerint a szeptember 2-i tár­gyalások eredménytelensége esetén az országos tiltakozó akcióra még az őszi munkák megkezdése előtt — legké­sőbb szeptember közepén — sor kerül. Kárpótlási földárverések Három megyében nem haladta meg az ötszáz forintos minimálárát A kárpótlási földárveré­sek kezdete óta az elmúlt hét végéig már több mint 13 millió aranykorona értékű földhöz juthattak a kárpó­toltak — derül ki az Orszá­gos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal árverési osz­tályának összesítéséből. Az elmúlt héten megtartott 183 kárpótlási földárverésen több mint 351 ezer aranyko­rona értékű föld talált gaz­dára, amelyből mintegy 6000 aranykorona értékű volt erdő. A 4234 árverező közül 3432-en távozhattak földtu­lajdonosként. Az elmúlt héten Veszprém megyében és Bu­dapesten nem tartottak egyetlen egy árverést sem, miközben a legtöbb árve­résre — szám szerint 26-ra — Vas megyében került sor. A legmagasabb licitárat Zala megyében jegyezték fel ezen a héten, ahol 16.600 fo­rintig emelték az árat az egyik licit során. Az elmúlt hé­ten három olyan megye volt az országban — Fejér, Ko- márom-Esztergom és Vas — ahol a maximális licitár sem haladta meg az 500 forint/ aranykoronás minimálárát. Viszonylag magas, össze­sen 37 volt a megegyezések száma, amikor az 1000 fo- rint/aranykoronás ár érvé­nyesült, viszont elkerülhető a licitálás. A PÉNZÜGYI ES SZÁMVITELI FŐISKOLA ZALAEGERSZEGI INTÉZETE az 1993/94. tanévben az alábbi képzést, illetve tanfolyamokat indítja: 1. Post secondary képzés: középfokú szakmai képesítést ad, megfelelő szintű teljesítmény esetén pedig felvételt jelent a főiskolára. Jelentkezési határidő: 1993. szeptember 1. 2. Felvételi előkészítő tanfolyamok: a. / hagyományos: egy és két tárgyas; felvételi vizsgákra készít fel. b. / vizsgával egybekötött, intenzív: (levelező tagozatra 21. életévet betöltötteknek) egy és két tárgyas; négy témazáró dolgozat 80%-os szintű teljesítése esetén külön felvételi vizsga nélkül felvételt jelent a főiskolára. Jelentkezési határidő: 1993. szeptember 25. Érdeklődni lehet: Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézete 8900 Zalaegerszeg, Zárda u. 21-23. Tel.: (92)311-060/21., 33. Tanulmányi Osztály (14740) Mozognak a kulcsok, fizetni kell a juttatások után Változások várhatók a személyi jövedelemadóban — sz — Termelői áralakulás

Next

/
Thumbnails
Contents