Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-12 / 187. szám
& 6 SOMOGYI HÍRLAP — KAPOSVÁR 1993. augusztus 12., csütörtök Kereskedelmi és ipari vásár Tverben Kaposvár testvérvárosában, Tverben általános ipari és kereskedelmi kiállítást és vásárt rendeznek szeptember végén Oroszország és a FÁK vezető vállalatainak és szervezeteinek részvételével. A vásár programjában szerepel többek között cégek bemutatkozása, szemináriumok és tárgyalások. A rendezvényre a testvérvárosba várnak kaposvári vállalkozókat, cégeket is. A részvétel feltételeiről az érdeklődőknek a polgármesteri hivatal ad felvilágosítást. Kétszáz kilométernyi vezetékes víz Kaposvár vezetékes vízzel való ellátottsága majdnem teljeskörű. A rendszerre kapcsolt lakások száma mintegy 25 600, a vezetékes ellátásban a lakosság 98 százaléka részesül. A hálózat hossza 207 kilométer, melynek 8 százaléka elavult, öntöttvas nyomócső. Hulladék új rahasznosítása A megyeszékhelyen mintegy 150 ezer köbméter a szilárd települési hulladék évente. A hulladék egy része kerti hulladék, kaszálásból származik. A szelektív szemétgyűjtés és újrahasznosítás egyik jó példája a Városgazdálkodási Rt által renszeresen végzett, városszerte kiterjesztett közterületi avargyűjtés, amely a biomassza hasznosítását célozza. Utak kátyúzása Szeptember végéig mintegy harminc út kátyúzására, rendbetételére kerül sor a megye- székhelyen. így az ütemezés szerint többek között sor kerül a Somssich utca elején a Zárda utcáig a megsüllyedt és gyűrődött burkolat javítására, az utca teljes hosszában kátyúzásra és bitumenezésre, a Biczó F. utca és köz elején megsüllyedt burkolat kijavítására, a Hegyi, Kassa, Kereszt, Radnóti, Puskin, Brassó, Nagyszeben utcák útjának helyreállítására, a Béke utcai lakótelep belső útjainak kátyúzására, bitumenezésére. Orvostörténeti bibliográfia A kaposvári városi és megyei könyvtár nyomdájában orvostörténeti bibliográfiát állítottak össze, az őszi tudományos tanácskozásra jelentetik meg a kiadványt. Ugyanitt a nyomda ételreceptek feljegyzéséhez készített díszes fedelű szakácskönyvet. A vidéki könyvtárak használt köteteinek újrakötésén is dolgoznak a szakemberek. Csökkent az ipari eredetű légszennyezettség Az ipari eredetű légszeny- nyezettség csökkent az elmúlt évekhez képest. Ez főképp a termelés visszaeséséből adódott, de köszönhető a környezetszennyezést csökkentő intézkedéseknek. Ilyen eredmény volt egyebek mellett, hogy a Kaposbútor Kft kevesebb oldószertartalmú bevonóanyagot alkalmaz a korábbinál, valamint a Strabag- Hungária Kft kaposfüredi aszfaltkeverő telepe az év elejétől olajtüzelésről földgázra tért át. Mindennapi szemetünk Kaposvár hét dombra épült, a városi hulladéktelep a nyolcadik... Gyakran visszatérő kérdés Kaposváron a szakemberek által már évekkel ezelőtt túltelítettnek tartott szeméttelep gondja. A nádasdi patak völgyét már teljesen feltöltötte a hulladéktörmelék és egyre magasabbra emelkedik a szeméthegy. Válogatás nélkül gyűlik a papír, fém, szerves hulladék, s jócskán akadnak a kupacokban alkáli elemek, vegyszerek, festékek és még ki tudja miféle más anyagok. A veszélyes hulladék jó része a csapadékkal a talajvízbe kerül, a patak és a Kapos vízét szennyezve. Ez a kép fogadja a Szigetvár felől a 67-es úton Kaposvárra érkezőket. Nem igazán jó reklám a városnak... (Fotó: Kovács Tibor) Mint megtudtuk ez az állapot még legalább másfél-két évig tart, míg végre elkészül az új, környezetvédelmi előírásoknak megfelelő telep. Ez közvetlenül a jelenlegi szemét- lerakó mellett lesz, déli irányban. Sokat jelentene, ha sikerülne bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést, ha megvalósulna a szemét újrafeldolgozása — de az a 25 millió forint, melyet a KVG Rt egy évre az önkormányzattól kap, a társaság szerint mostani feladataik ellátására is csak szűkösen elegendő. A helyzet mielőbbi megoldást kíván, de amíg a tervek megvalósulására várunk, s szeméthegy tovább nő. Hartner Rudolfot, a kaposvári városgondnokot kérdeztük: — A szeméttelep túltelített, a város utcái szemte- sek, piszkosak. Ön milyen megoldásokat javasolja az áldatlan helyzet javítására? — A Városgazdálkodási Rt a város takarításba bevont közterületeiért felel — mondta Hartner Rudolf, kaposvári városgondnok. — Jogszabály írja elő, hogy a többi terület — elsősorban a caládi házas övezetekre gondolok — a lakosság feladata a házakhoz tartozó járda, zöldsáv, vízelvezető árok, és az úttest tisztán tartása. Hogy a város mégis szemetes, annak nagyon egyszerű oka van: az emberek gátlástalanul szemetelnek. — Talán nincs elegendő munkaerő az utcák takarítására? — Utcát seperni soha nem volt vonzó feladat. Akik mégis erre fanyalodnak, nem épp „elhivatottak”, csak alkalmi pénzkeresetnek tekintik ezt a munkát. — A környezetbarát hulladékfeldolgozás alapja a szelektív gyűjtés. Hogyan lehetne ezt megvalósítani? — Ez nagyon nehéz feladat. Fonyódon voltak már ilyen kísérletek, de az emberek érdektelensége miatt kudarcba fulladt a dolog. Ott járva nem restelltem felemelni a kukák fedelét: üvegcserép, dinnyehéj, sörösdoboz hevert egymás mellett az „üveg” feliratú gyűjtőedényben. Úgy gondolom, hogy már az óvodai és iskolai nevelésben helyet kellene kapnia egy programnak, amely erre neveli a gyerekeket — ha már a család ezt nem biztosítja a számukra. Ennek egy „ceruzás” változata már elkészült, remélem mielőbb tananyag lesz az osztályfőnöki órákon. — Sokan igazságtalannak tartják a háztartási hulladék szállításának a díjait. — Ez valóban nem szerencsés: jelenleg a lakott helyiségek számától függően állapítjuk meg a díj összegét. A jövőben ezen változtatni fogunk, az egyforma alapdíjon felül a szemét- gyűjtő méretétől függő összeget kell befizetni. A heti kétszeri szemétszállítás a tapasztalatok szerint mindenkinek megfelel, ezen nem kell javítanunk. — Egyre égetőbb kérdés világszerte a környezetvédelem. A jelenlegi szeméttelep nem éppen környezetbarát létesítmény... — A tervek szerint legkésőbb két év múlva elkészül az új telep. Itt már nem lehet figyelmen kívül hagyni ezeket a szempontokat — nem is engedélyeznék másképp — elsősorban a vizek védelmére figyelünk majd. Az ideális megoldás természetesen az elnne, ha a hulladék mennyisége minimálisra csökkenne — a szemét nagy része ugyanis újra hasznosítható. A középkori paraszti gazdaságban csak egy anyag létezett, amelyik nem volt feldolgozható: az égetett cserép. Ma ez már fogasabb kérdés, de ha ez a rendszer létrejönne, a hulladék mennyisége töredéke lenne a mostaninak. Ez azonban csak a lakosság közreműködésével valósulhat meg, s — mint minden — ez is pénzkérdés. Vezér Judit Suttogó automaták Mire zöldre vált, a gyalogosok átzúdulnak Az illetékesek, feltehetően kísérleti jelleggel és nem sok költséggel helyezték el a vasútállomás előtti, valamint a Petőfi téren a forgalomirányító lámpák mellé „beszélő” forgalomirányító automatákat. Az elgondolás feltehetően jó volt. Azonban ezek a „beszélő” forgalomirányító automaták jelen működésükkel nem egészen töltik be tervezett szerepüket. Az automaták akkor kezdenek sípolni — jelezni —, amikor a forgalomirányító lámpák zöldre váltottak. És mire a szövegek mondását elkezdik: a színház felé lehet áthaladni, vagy: az Irányi Dániel utca felé... addigra a gyalogosok már régen elindujtak a zöld lámpa irányába. így ezek a halk szövegek, még a színtévesztőknek sem adnak útbaigazítást. A járókelők ugyanis még a szövegmondás előtt átsodródnak. Még ha az automaták időben is kezdenék a szöveg- mondást, ezeket a halk eligazításokat az autók, buszok és motorok fülsiketítő zajában csak az hallhatja meg, aki éppen az automata alatt áll. Azonban a zöldre váltás után ott már senki nem tartózkodik! Ha már egyszer drága pénzen felszerelték az automatákat, némi átprogramozással jobban lehetne azokat hasznosítani. Például ha a szöveg a piroson való áthaladást tiltaná! Ha a lámák pirosra váltásának pillanatában „Állj! Állj!” felszólítás késztetné megállásra az áthaladni szándékozókat. Ez a programozás azért is hasznosabb lenne, mert többen vannak olyan járókelők, akik siettükben fel sem néznek a lámpákra és úgy indulnak a túlsó oldalra. Mások csak akkor indulnak szabálytalanul a piros lámpák felé, ha nem látnak gépkocsit közeledni (és nincs a környéken rendőr). Az áthaladás engedélyezésére a zöld jelzést megelőzően egy-egy markáns „Figyelem! Figyelem!” és a zöld lámpák felvillanásával egy időben egy „Áthaladás most!” jelzés lenne célszerű. Dr. Szendi József Sokaknak egy kis bolt látszik a nagy megoldásnak Diszkontok erdejében Semmi sem ösztönöz a szolgáltató tevékenységre — Ha a városban eldobnék valahol egy követ, 90 százalék, hogy egy diszkont bolt üvegét találnám el — mondja egy barátom, érzékeltetve, hogy a butikok városából a mini- diszkontok városává lettünk. Pedig nagy szükség lenne más jellegű vállalkozásokra is: olyan vízvezeték-szerelőkre, akik nemcsak több ezer forintos vízóra cserére hajlandók kifáradni, hanem a csöpögő csapot is megjavítják, rádiószerelőkre, akik a Sony és Philips márkákon kívül másról is hallottak, és képesek egy Sokol rádiót is megreparálni. És az sem ártana, ha nem kellene egy jó suszterért a város másik végébe kutyagolni. Kordinálja-e valaki Kaposváron a kisvállalkozói engedélyek kiadását? Figyelembe veszik-e a lakosság igényeit? — érdeklődtünk a polgármesteri hivatalban. Dr. Farkas Edit közszolgálati irodavezető tájékoztatása szerint az egyéni vállalkozói engedélyek kiadása a jegyző hatáskörébe tartozik. Az egyéni vállalkozókról szóló törvény értelmében bárki kaphat vállalkozói igazolványt aki: belföldi természetes személy, cselekvőképes, állandó lakhellyel rendelkezik és nincs kizárva a vállalkozói tevékenységből. A hivatalnak mérlegelési jogköre nincs. Szakképesítésre csak meghatározott tevékenységekhez van szükség. Palackozott italok árusításához és diszkont bolt nyitásához nem kell kereskedői végzettség, elég ha az alkalmazottnak van szakképesítése. — Nem tudjuk mivel ösztönözni, hogy másfajta tevékenységet végezzen a vállalkozó — mondta az irodeve- zető. — Semmiféle eszköz nem áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy esetleg a javításszolgáltatás területére irányítsuk. így aztán árulnak ablakban, garázsban, gyerekkocsi tárolóból átalakított helyiségben és szerencsére tiszta, világos üzletben is. A Honvéd utca környékén lakók nem szűkölködnek élelmiszerboltokban. Szinte 20 méterenként található egy-egy kis üzlet. A Honvéd utca 15-ben, Bombái Gyu- láné diszkont boltjában azelőtt divatáru kereskedés volt. — Ez tulajdonképpen egy családi vállalkozás. Édesanyám másodállásban végzi, mi pedig segítünk neki — mondja a tulajdonos lánya. — Azért választottuk ezt a tevékenységet mert pénzt látunk benne,annak ellenére, hogy sok hasonló üzlet van errefelé. Annyira sűrűn lakott ez a környék,hogy nekünk is megvan a vevőkörünk, meg nekik is. Kedvező áron, a legalacsonyabb haszonkulccsal dolgozunk. Idáig úgy néz ki, megérte belevágni. Másfél hónapja a Mini ABC szomszédságában is nyílt egy diszkont üzlet. Azelőtt az IKV-nak volt itt egy kisgép kölcsönzője, utána lámpaboltként működött vagy 3 hónapig. — Mivel a szemben levő házban lakunk, láttuk amikor kipakolták az üzletet — meséli Lőrinczné Szondi Zsuzsanna. — Akkor gondoltuk, hogy megpróbáljuk. Nem nagyon volt más választásunk. A férjem 100 ezer forint végkielégítést kapott a munka helyétől. Ezt a pénzt rövid időn belül feléltük volna. Ezért kölcsönkértünk még hozzá a rokonságtól, és belevágtunk ebbe az üzletbe. — Miért pont diszkont boltot nyitottak? — Mert az élelmiszer az egyetlen dolog amire az embereknek minden nap szüksége van. — A szomszéd üzlet nem jelent konkurrenciát? — Egészen més jellegű az a bolt: főleg tejtermékkel,pékáruval, felvágottal foglalkozik. Nálunk ilyesmi nincs. Mi italdiszkontként kezdtük a működést és utána bővítettük a választékot élelmiszer jellegű vegyeskereskedésre. Nem mondom, hogy meg lehet belőle gazdagodni, de a megélhetésünket biztosítja. S. Pap Gitta Szeptember 1-jétől kötelező a jövedéki engedély Több mint 500 üzletet érint a városban Több mint ötszáz kaposvári üzletnek kell megszerezn szeptember elsejéig a jövedéki engedélyt. A jövedéki sza bályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzés szesz-adóról szóló, július 1-én hatálybalépett törvény ér telmében többek között a dohánygyártmány, szesz, sze szes ital, sör, kőolajtermék és a kávé kiskereskedelmi for galmazásához jövedéki engedély is szükséges. Engedély nélkül az előbb említett termékeket nem lehet árusítani. A jövedéki engedély iránti kérelmet a Vám- és Pénzügyőrségnél beszerezető és 300 forintos illetékbélyeggel ellátott formanyomtatványon a kaposvári polgármesteri hivatal közszolgáltatási irodájában kell leadni. A kérelemnek tartalmaznia kell a személyi és cégadatokon kívül az adószámot, amennyiben van, a statisztikai jelzőszámot, pénzforgalmi számlaszámot, a számlevezető pénzitézet megnevezését valamint az engedélyezni kért jövedéki tevékenység megnevezését. A kérelemhez csatolni kell a társasági szerződést és a cégbejegyzést tanúsító végzést vagy a cégbírósághoz benyújtott cégbejegyzési kérelem igazolását, a vállalkozói igazolványt illetve azok hiteles másolatát. Csatolni kell továbbá a telephelyre vonatkozóan a saját tulajdon igazolását vagy a bérleti szerződést, illetőleg a használati jogra vonatkozó egyéb megállapodásokat, valamint erkölcsi bizonyítványt és igazolást arról, hogy a kérelmezőnek vám- és adótartozása nincs, illetve ha van, a részletfizetésről szóló megegyezést. A jövedéki törvény alá tartozó termékek árusítása csak augusztus elsejéig volt megengedett. Ezt követően csak a törvényben meghatározott feltételek szerint folytatható a tevékenység. A jövedéki ellenőrzést a vámhivatal, a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség, a rendőrség és a közterületfelügyelet végzi. A szabályok megszegése esetén a jövedéki bírság 5-től 100 ezer forintig terjedhet.
