Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-12 / 187. szám
1993. augusztus 12., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 Színházi találkozó októberben Az Európai Színházak Uniójának második fesztiválját október végén rendezik meg Budapesten — ez is elhangzott azon a sajtótájékoztatón, amelyet Zsámbéki Gábor, a Katona Jószef Színház igazgatója tartott. Annak ellenére, hogy a kormány 70 millió forinttal, a Fővárosi Önkormányzat pedig 10 millió forinttal támogatja az eseményt, nagyon nehéz feladat a sok világhírű színház produkcióját vendégül látniuk. Szerencsére a résztvevők csökkentett gázsiért is vállalták a fellépést. Mesterkurzus Művésztelep nyílt Majkon a barokk kori műemlékegyüttes közelében. A telepen két héten át 12-17 éves fiatalok dolgoznak. Augusztus 20-ig több országos hírű és külföldi képzőművész segítségével bővítik a festészettel, a szobrászattal és a fotózással kapcsolatosan az ismereteiket. Miniatűr-fesztivál Montélimarban A világ legkisebb sakk-készlete, az 1,7 négyzetcentiméteres sakktábla és a hozzátartozó 1,5-3,33 milliméter magas sgkkfigurák állnak a figyelem középpontjában a délfranciaországi Montélimarban megrendezett nyolcadik miniatűr-fesztiválon. Az idei bemutatón 80 kiállító, gyűjtő és kézműves mutatkozik be a városka fölött emelkedő várban. Részt vesz a kiállításon többek között Pierre Arnault ékszerműves is, aki 140 óra alatt készítette el arany, vörös és fehér színű sakkfiguráit. Papírhaj fogatok találkozója A Magyar Origami Kör IV. országos találkozója kezdődött meg Kecskeméten. A „hírős” városba Nyugat-Európa számos érkeztek papírhajto- gatók. Az origami Japánban többszáz éves hagyományként élő művészet. Kézügyességet, figyelemösszpontosító képességet és térlátást fejlesztő tevékenység. Hollandiában és hazánkban kreativitást fejlesztő tantárgyként már az oktatás részévé vált. Pavarotti, Carreras és Domingo Placido Domingo a minap bejelentette, hogy a másik két világhírű tenoristával, Luciano Pavarottival és Jósé Carre- ras-szal közös hangversenyre készül, amelyet a jövő évben a labdarúgó-világbajnokság döntőjén, az Egyesült Államokban tartanak. Domingo, aki a minap Koppenhágában lépett föl, elmondta: Los Angelesben szerepelnek együtt a bajnoki döntő előestéjén. Fehér éjszakák Rómában A nemlétező esti díszkivilágítás városában, Rómában nagy sikerrel zajlik egy új idegenforgalmi kísérlet: a Forum Romanum romjainak esti megtekintése villanyfényben. A Rejtett Város nevű egyesület megelégelte, hogy a turisták a délelőtti órákra kénytelenek bezsúfolni a múzeumi látnivalók megtekintését, így most hetente két nap este 9-től bolyonghatnak a sejtelmesen megvilágított oszlopcsarnok-maradványok között azok a szerencsések, akiknek sikerült időben jegyet kapniuk. Az augusztus első heteire hirdetett túrák már beteltek, de a fehér éjszakák programjai a jövő hónap 10-ig folytatódnak. Huszonöt kérdés — huszonöt felelet Ezt kell tudni az új oktatási törvényről Szenzációs avarkori leletet ástak ki Vörsón Folytatódik a Kis-Balatonnál a leletmentés — Azzal számoltunk, hogy az idén a kilencedik ásatási év után befejezzük a vörs-papteleki temető kutatását, mielőtt elárasztják a területet — nyilatkozta lapunknak dr. Költő László, a Somogy Megyei Múzeum régész szakágvezetője. A Vili—X. századi, honfoglalás kori avar sírok további feltárására azonban még van idő. Eddig 716 sírt tártak föl, azonban még továbbiakra is számítanak. Épül az új nagy- kanizsai vasúti töltés, ennek kijelölt helyén a földgépek nyomán is akad munkájuk a régészeknek. A szenzációs lelet, az avarkori bőrtegez a restaurátorok műhelyében (Fotó: Kovács Tibor) — Az idei ásatási évad szenzációs lelete volt az a késő avarkori — Vili. század végi — sírban talált íjtartó, amelyet csaknem épségében tártunk föl az egyik sírban. Restaurátoraink hozzáláttak a szükséges munkálatokhoz. A Pannon Agrártudományi Egyetemen a komputertomográffal vizsgáltatjuk meg a tegez szerkezetét. Ez az egyetlen épen maradt darab Magyarországon! Úgy tűnik — magyarázta a régész —, a talajnak köszönhető, hogy ilyen állapotban maradt a lelet. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen vizsgálják meg, hogy milyen bőrből készülhetett. A távol-keleti sziklarajzok alapján tudtuk azonosítani, hogy egy nyíltartó került a felszínre. — Milyen más leletekkel gyarapodott a vörsi régészexpedíció? — A vasúti töltés építése során Honti Szilvia és Németh Péter régész kollégáim bronzkori halomsírokra bukkantak. Itt is folytatódnak a föltárások. Vörsön továbbhaladtunk a Vili—X. századi temető föltárásában. Aranyozott ezüst honfoglaláskori ruhadíszekkel gazdagodott a leletanyagunk. Az idén nyáron 34 sírt tártunk föl ebben a temetőben. Előkerültek még IX. századi, késő avarkori gyöngyök, edények, tűzcsiholók is. A kor hitvilága szerint a halott mellé nyúzott birka bőrét, lábszárát és koponyáját helyezték azzal a szándékkal, hogy majd a túlvilágon eleven állattá válik. Vörsön újabb 7 bronzkori urnát is föltártunk. Ezzel 150-re emelkedett a számuk. A vörsi ásatást a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság támogatta. — Miről mesél még a vörsi 716 sír? Hányán élhettek ezen a területen? — Mintegy kétszáz évet ölel föl a temetkezési hely. Évente 3-4 temetkezésre kerülhetett sor; mintegy 20- 25 család élhetett ezen a településen. A régészeti leletek föltárása után a restaurátori műhelyben folynak a munkálatok. Horányi Barna 5. Hogyan érintik az általános képzésben bekövetkező változások a szakképzésben részesülő tanulókat? A közoktatási törvényből adódóan új viszonyok alakulnak ki a szakképzésben. Jelenleg az iskoláskorúaknak csaknem 30 százaléka e képzési formában tanul, s 14 éves korában szakmát választ; heti változásban elméleti és gyakorlati oktatásban részesül. Ezek a gyerekek — hiányos közismereti oktatásuk köve- keztében — hátrányos helyzetbe kerülnek. A jogszabályok lehetőséget teremtenek — az általános iskola 9-10. osztályának bevezetésével — arra, hogy akik a szakmunkásképzés keretében tovább akarnak tanulni, megfelelő közismereti oktatásban részesülhessenek. Innen kilépve azután tanulmányaikat szabadon választott iskolatípusokban képességeik, továbbtanulási szándékuk szerint folytathatják. 6. Változik-e az iskolák irányításának rendje? — Igen, mind az oktatás tartalmát, mint az iskolák működését illetően számottevő változásokat hoz az új törvény. Megszűnik például az a gyakorlat, hogy minden gyerek — függetlenül társadalmi, családi környezetétől és képességétől — egysétesen előírt iskolai szervezetben, azonos tantárgyi, óratervi keretek között, központilag meghatározott tantervi anyag és államilag szentesített módszerek alkalmazásával részesül oktatásban-ne- velésben. Az egységes, kötelező központi tantervek helyett a nemzeti alaptanterv, továbbá az iskolatípusonként kerettan- terv és a helyi tervek lépnek életbe. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az közoktatási intézmények helyi foglalkozási, nevelési, programok szerint működnek. A helyi programok kidolgozásának és alkalmazásának szabadsága tág teret biztosít a pedagógusok szakmai autonómiájának. A törvényi előírások szerint egyébként a tanulók az általános iskola 10. évfolyamának elvégzése után alapvizsgát, a középiskola befejezése után egységes érettségi vizsgát tehetnek. A vizsgakövetelményeket az országos alapvizsga, illetve az országos érettségi vizsgakövetelmények határozzák meg. Az iskolai rendszerű szakképzés a tankötelezettség megszűnése után, az alapvizsgát — és több szakmaterületen az érettségi vizsgát — követően készít fel a szakmai vizsgára. 7. Mit tartalmaznak a helyi pedagógiai programok? A nevelési-oktatási célokat és a helyi tanterveket. Ez utóbbi dokumentumok többek között meghatározzák az egyes évfolyamok tantárgyait, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokat, továbbá azokat a feltételeket, amelyeket a tanulóknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy egy évfolyammal följebb léphessenek. Meghatároz a nevelési-oktatási program minden olyan tevékenységet, ami a képesség kibontakoztatásához, illetve az esetleges hátrányok behozásához szükségesek. 8. Mi az iskolaszék feladata? Az oktató-nevelő munka segítése — a szülők, a tanulók, az intézmények-fenntartók és az intézmény működésében érdekelt más szervek együttműködésének előmozdítása révén. Feladatai közé tartozik például a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggő iskolai döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálása. Javaslattételi jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő minden kérdésben. Az előírások szerint az iskolaszékeket hat hónapon belül kell létrehozni. (Folytatjuk) (Ferenczy Europress) Líraion innen, Uralon túl (1.) Sziktivkár, ahol az ember és a természet jóbarátok Két kontinenes.t választ el vonulataival az Ural hegység: Európát és Ázsiát. A finnugor népek ugor csoportjai a hegység mindkét oldalán megtelepültek. Rokonainak élnek itt a maguk hagyományaival, hitvilágával, kultúrájával. Most kezdődő sorozatunk egy-egy népcsoport, település hétköznapjait, szokásait villantja fel. Elsőként Komiföldre vezet utunk, annak is a fővárosába, Sziktivkárba. Sziktivkár, ez a nehezen kimondható név azt jelenti: a Sziszola folyó melletti város. Nevét 1930-ban kapta az 1780-ban városi rangra emelt település, amely igyekezett megőrizni egykori szerkezetét. Sziktivkár sokat köszönhet Szent Istvánnak, aki ter- mészetsen csak névrokona a mi államalapítónknak. Az itteni, permi Szent István a XIV. században hittérítő, misszionárius volt, és az úgynevezett ópermi ábécé megteremtése is a nevéhez fűződik. A város egyébként annak a hatalmas országnak a központja, amely Európa legkeletibb részén fekszik. Mérhetetlenül gazdag természeti kincsekben, amelyek nagy része még feltáratlan. Az őshonos komik 23 százalékát teszik ki az 1,25 milliós lakosságnak. A város külső kerületeiben jórészt még ma is faházakban élnek az emberek. A tűz egykoron hatalmas pusztításokat végzett itt, és pusztít ma is, ha nem vigyáznak. A másik elem, a víz a helybeliek életének részévé vált. A Sziszola folyó áradások idején elönti a házakat is; olyankor az emberek polcokra, állványokra helyezik tárgyaikat, magasabbra teszik fekhelyeiket, s úgy várják meg az apadást. A folyó egyébként jelentős víziút is, állandó kompjárat szállítja a dolgozókat az egyik partról a másikra. A közelébe települt gyárak pedig sorra beleengedik szennyvizeiket a Sziszolába. A környezetszennyezésnek nincs határa. Mondják a helyiek, hogy élnek még errefelé idős emberek, akik egy szál magukban, étel, ital nélkül képesek megélni az erdőben. Kiballagnak a rengetegbe; tudják, miként lehet biztonságosan átaludni az éjszakát, mit kell tenniük, hogy ne fagyjanak meg, ismerik a gombákat, a növényeket, amit megehetnek, és a végén sértetlenül hazatérnek. Igen, itt még nem vált külön az ember a természettől, szinte jóbarátok. A modern komi nők adnak magukra. Szeretik a divatot, hódít a körükben az erős rózsaszín, a stretch-nadrág, a miniruha. Feltűnő ugyanakkor a gyengébbik nem életvitele, munkabírása. Megszokott látvány, hogy a hatalmas tereken nők kaszálják a füvet vagy éppenséggel maguk vezetnek autóbuszt, teherautót. Ritkán pihennek. Életük ümmmm i Permi Szent István emléktáblája Sziktivkár főterén kemény, ugyanakkor nyu- kapkodó, rohanó ember. godt, hiszen Sziktivkár ut- (Folytatjuk) cáin ismeretlen a sietős, László Erzsébet
